Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
£ ÍVil irtr h ■* fa | | |*v k * 1 a y A e\ erl löt«. HOLDi vU rA rAo A Hold-geológ első lépései 13 év telt el az első szovjet mesterséges hold felbocsátása óta; ez megnyitotta a kozmikus korszakot. Csaknem 10 éve, hogy az első ember, Jurij Gagarin felment a világűrbe — s aztán az amerikai űrhajósok hagyták ott a Hold-felszín porában nyomaikat. Sok mindent láttunk az eltelt 13 év alatt, amikor az embernek a világűrbe való behatolását figyeltük, a Luna—16 útja nyomán azonban megújult lelkesedéssel szemléljük az emberi munka hatalmát, az emberi gondolat vakmerő szárnyalását.- A Luna—16 útjának sikere mindenekelőtt a szovjet tudomány és technika stratégiájának sikere; ez a stratégia arra irányul, hogy maximálisan kihasználja az automatikát a kozmosz tanulmányozásában és meghódításában. Az automatika nem zárja ki, hogy az ember részt vegyen abban a munkában s nem állítja szembe az embert a technikával; megnyitja az utat a kozmoszba, biztosítja az űrhajósok munkáját, előzetesen felderíti a helyzetet, amelyben az űrhajósoknak tevékenykedniük kell. Az automatika megnöveli az ember lehetőségeit a kozmoszban, kiegészíti erőfeszL téseit a különösen nehéz vagy ember számára egyelőre megoldhatatlan feltételek között. Új tudomány születése A Földet tanulmányozó kutatók számára a Lima—16 útja különleges semény; időpontja egybeesik egy új tudomány: a Hold-geológia keletkezésével. Beszélhetühk-e egyáltalán Hold-geolc.V áról? Hiszen ez a szó „geo” annyit jelent, hogy föld, s a geológia a Föld felépítésével és fejlődésével foglalkozó tudomány. Nem volna-e jobb, hogy az új tudományt szeleno- lóganak neveznénk a Hold görög neve, a „szelena” után, s bevezetnénk a szelenofizika és a szelenokémia fogalmát a geofizika és a geokémia mintájára Most, amikor hozzálátunk, hogy a Hold felszínét és mélyét olyan közvetlen módszerekkel tanulmányozzuk, amelyeket a Földön dolgoztak ki, a legegyszerűbb, ha a Hold-geológia, Hold-geofizika, vagy a Hold-geokémia kifejezéseket használjuk. Mj is hát a Hold-geológia és két húga: a Hold-geofizika és a Hold-geokémia. E tudományok tárgya a Holdkéreg anyaga, külső burka, a rajta levő kőzetek és ércek a Hold-felület fizikai térsége és a Hold körüli térség kutatása. A Hold-tudomány módszerei az űrhajózás sikeréi és az automatika használata követkéz tében sok tekintetben hasonlatosak lesznek a Földdel foglalkozó tudományok módszereihez. Ada’gyüjtés a Holdon A Hold-geológia felhasználja azt a mintagyűjteményt, amelyet a Hold területéről szereztünk és a lyukak fúrását, a fényképfelvételeket. A Hold- geológia a légifelvételek alapján tanulmányozni fogja a Holdon levő ásványok, kőzetek és ércek szerkezetét és összetételét. A Hold felszínén végbe menő folyamatok, amelyeket a Holdgeológiának tanulmányoznia kell, sok tekintetben különböznek azoktól, amelyek a Föld arculatát kialakítják. A magma- tizmus és a vulkanizmus jelensége mellett a Holdon fontos szerepet fog játszani a felszínnek a meteorit-bombázása, a holdkózetek világűrből történő lekopása és alakváltozása az éles hőmérsékletingadozások, valamint a „nap-szél” és a világmindenség távoli területeiről érkező nagy energiájú kozmikus sugaraik hatására. A Földön elég sűrű légkör véd bennünket a meteorit-csapások aktív hatásától, a Nap-radiációtól és a kozmikus sugaraktól. A Holdon még csak nyoma sincs légkörnek. Viszont nincs ott meg a kőzetek elkopása szelek és vizeik hatására, nincs az a könyörtelen erózió, amely ismételten letörölte a Föld arculatáról a nagy hegyi képződményeket és sok kilométer hosszúságú völgyeket töltött fel az élkoptatott kőzetek anyagából. Az első fúrólyuk a Holdon, amelyet a Luna—16 segítségével fúrtak, mindössze 35 cm mély volt. A jövőben 100 és 1000 méter mélységű fúrólyukak is lesz. nek ott. A Hold-geológia kétség, kívül teljesen fel fogja használni a mélyfúrások földi tapasztalatait. A Föld és a Hold nagy mélységei mégis hozzáférhetetlenek lesznek a klasszikus geológiai módszerek számára. A Hold mélyének tanulmányozására az ember — akárcsak a Földön — geofizikai kutatási módszereket fog használni. Az emberiség haszna Mit nyerhet az emberiség az új tudománytól, a Hold-geológiától? A Hold-geológia a Földről szóló tudományokhoz hason, lóan fog fejlődni elméleti és gyakorlati tekintetben egyaránt. A Föld-történet kialakulásának megértésében új távlatokat tárnak fel azok a kutatások, amelyeket a Holdkéreg felszínén és a Hold nagy mélységeiben végeznek majd. Miért van az, hogy a Hold és a Föld között olyan nagy a különbség az alkotóelemek arculatában. Az emberiség bölcsőjét, a Földet több mint 40 százalékban a vüágóceán vizei borítják, többrétű légkör veszi körül. felületén gazdag és változa. tos szerves élet van. Semmi ehhez hasonlót nem találunk a Holdon. Pedig a Hold és a Föld körülbelül azonos időben jött létre, szinte ugyanabból az anyagból alakult ki, a naprendszernek ugyanazon területén vagyis megközelítőleg ugyanolyan kozmikus feltételek között. A geofizika alkalmazása a Föld mélységeinek kutatásában és az óceánológiai kutatások, amelyek a legutóbbi 15—20 év folyamán fejlődtek ki, már eddig is forradalmat idéztek elő a Földdel foglalkozó tudományokban és arra késztették a tudósokat, hogy felülvizsgálják, sőt jelentős mértékben elvessék az ezen a területen korábban kialakult felfogásokat A Holdgeológia fejlődése kétségkívül arra vezet, hogy ez a tudományos forradalom elmélyül, és a Földdel foglalkozó tudom# fokát új, magasabb szintre emeli, ez viszont nem csupán közelebb hozza a Föld szerkezetéről és fejlődéséről alkotott tudományos elképzeléseket a valósághoz. hanem a legkedvezőbb hatással lesz a gelológiai tudományok gyakorlati eredményességére is. Kszevolod Fediszkij professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja Hold kocsi, földi irányítással Több mint két hónapja annak, hogy a Holdon működni kezdett az első kozmikus geológus — a Luna—Í6 szovjet automata-állomás. Azután újabb esemény történt — az automata holdkőzetet hozott a Földre. Most pedig mint tudjuk, a világ első holdkocsija közlekedik a bolygón. A holdkocsit földi irányító központból vezérelik. Ez a feladat nem könnyű, hiszen a holdkocsi nem autópályán, de még csak nem is földúton, hanem teljesen ismeretlen és járhatatlan terepen közlekedik. Következésképpen az irányító-rendszernek rendkívül pontosnak és rugalmasnak kell lennie. Figyelnie kell a terepet, idejében kell manőverezni, meg kell kerülni az útközben felbukkanó akadályokat — hatalmas krátereket, repedéseket, kőgátakat és sziklákat. A földön mozgó terepjáró vezetője nemcsak a terepet látja jól, hanem azt is érzi egész idő alatt, hogy a gép hogyan küzdi le az akadályokat, pillanatokon belül reagálni tud a gép „viselkedésének” bármilyen változására. Hogyan történik mindez akkor, ha a jármű a vezetőtől 380 ezer kilométerre van? Okoz-e ez változást? Igen, méghozzá lényegeset! A fő nehézség az időkülönbségben van: a gép mozgási adatai, a Hold terepének sajátosságai, a Földről érkező parancsok „késéssel” jönnek a rendeltetési helyre. Ezt a rádióhullámok késlekedése okozza, ami 380 ezer kilométeres távolságon körülbelül 1,3 másodperces különbséget tesz ki. Rajz, amely a Luna—17 leszálló fokozatát ábrázolja, a szerkezet tetején áll a Lunohod—1. A Földön haladó terepjáró vezetéséhez egy ember is elegendő, de a holdkocsit egész személyzet irányítja. Milyen eszközökkel rendelkezik ez a személyzet az előtte álló bonyolult feladatok megoldásához? át, s ez akkor történik, amikor a kőakadály már mögötte van. Bonyolítja a holdkocsi irányítását az is, hogy a terepadatok a televíziós ábrázolás síkjában érkeznek a vezetőhöz. Ennek az A szovjet tudósok és mérnökök a legmodernebb tudományos és műszaki berendezést bocsátották rendelkezésükre. Az irányító központ a legmodernebb berendezésekkel van ellátva. Vannak itt korszerű hírközlő-berendezések, berendezések a televíziós és telemetrikus adatok vételére, különleges számítógépek, Az irányító személyzet bonyolult helyzetben arra támaszkodhat, hogy a döntést ott helyben a holdkocsi makettjén és a holdterepen elemezheti vagy dolgozhatja ki. A még részletesebb terepelemzéshez a holdkocsi tv- rendszere segítségével rendelke- sésükre áll a holdfelület panorámája. Az irányító személyzet alaposan megismerte a rábízott műszereket és azok működését, a megfelelő képzés és edzés során megszerezték a szükséges tapasztalatokat. Borisz Poijakov Az irányítási ciklusban ezek a késések további időveszteséggel összegeződnek: idő kell a terep tanulmányozására, a vezető reagálására. Adat érkezik például a Földre arról, hogy a holdkocsi éppen egy kőakadályon mászik ábrázolásnak az alapján elemzi a vezető a terepet, amelyen a holdkocsi halad, állapítja meg az akadályok méreteit és a távolságot, választja ki a mozgás biztonságos irányát. Mindez megköveteli a vezetőtől, hogy jól értsen a holdkocsi vezetéséhez. Ezt pedig csak tré- ningezéssel és az első gyakorlatokkal lehet elérni. Francir ^ártmányú lézer-tükör, amelyet a szovjet űrkutatók jut attak a Hold felszinéré. Segítségével centiméternyi pontossággal megmérhető a Hold—Föld távolság. A holdkocsi földi irányítóközpontja.
