Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
Húszéves a Munka Törvénykönyve Húsz esztendeje, 1951. január 31-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott el a Munka Törvény- könyvéről. A törvénykönyv akkori első megfogalmazása — noha nem volt mentes a korra jellemző adminisztratív túlzásoktól — alapjaiban helyesen fejezte ki mindazokat a hatalmas társadalmi változásokat, amelyek 1945-ben a felszabadulással kezdődtek, s a munkás- osztály hatalmának kivívásához vezettek. A hatalmi, politikai, gazdasági viszonyok változása természetesen kihatott a munkaviszony egész jellegére, értelmezésére is. Mindenekelőtt: az 1949-ben megalkotott alkotmány először fogalmazta meg az állampolgárok alapvető jogai között a munkához való jogot, s először mondta ki azt is, hogy a dolgozók államában a munka állampolgári kötelesség is. A Munka Törvénykönyvének alapelvei közvetlenül az alkotmányra épültek és épülnek ma is. A Munka Törvénykönyvének a legfőbb eredménye volt, s maradt, hogy egységesen szabályozta és szabályozza a konkrét munkaviszonnyal kapcsolatban a dolgozók jogait és köt élességéit. Az első Muxika Törvény- könyve összefoglalta a korábbi iparági kollektív szerződésekkel szemben a vállalati kollektív szerződések megkötésének rendjét; szabályozott olyan alapkérdéseket, mint a .“elmondás, átkelj ezés, elbocsátás stb; tartalmazta a dolgozókat megillető fizetett szabadság egységes rendezését; intézkedett a munkahelyi jóléti és kulturális szolgáltatásokról. Különösen nagy jelentőségűek voltak azok a rendelkezései, amelyek a magyar munkajogban először mondták ki a nőkre vonatkoztatva Is az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, s különleges törvényes védelmet is biztosítottak a dolgozó nőknek. A Munka Törvénjr- könyve foglalta össze először a dolgozó fiatalok külön jogait, védelmét. Az első Munka Törvénykönyvét nagyobb mértékben előszót 1953 decemberében módosította az Elnöki Tanács. S így az 1951- ben elfogadott Munka Törvény- könyve 16 esztendeig alapjaiban jól szolgálta a dolgozók érdekéit és jogait. Az idő azonban eljárt felette. Ez a törvénykönyv még a régi, a központi utasításokon alapuló centralizált gazdasági irányítási rendszeren épült. A gazdasági reform előkészítése idején szükségessé vált a kor igényeinek megfelelően újjáalkotni a Munka Törvény- könyvét. Gondos és sokoldalú előkészítés után 1967 októberében került az országgyűlés elé az új Munka Törvénykönyve és alapos vita után emelkedett törvényerőre, s érvényes ma is. Mindazt, ami a régiben a dolgozók szocialista vívmányait jelentette, védte és biztosította, azt természetesen az új Munka Törvénykönyve is megőrizte, sőt továbbfejlesztette. A leglényegesebb változás azonban: a mai Munka Törvénykönyve elvi jellegű keret, s a részletek szabályozása a végrehajtási utasításában főként pedig a munkahelyi kollektív szerződésekben kerül megfogalmazásra. Vagyis: a Munka Törvénykönyve mint általános keret, megnövelte a munkajog helyi kidolgozásában a legjobban s a legközvetlenebbül érdekeltek, a dolgozó kollektívák szerepét. Ez összhangban van a gazdaságirányítási redszer központi gondolatával, azzal, hogy elsősorban gazdasági szabályozókkal igyekszik koordinálni a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekeket, összhangjuk kialakítását. Politikai síkon pedig mindez szerves része a szocialista demokrácia kiszélesítésére irányuló intézkedéseknek. g BÉKÉS HECYEIjs197L JANUÁR 3L Szakszervezeti vezetőség vá lasztás a Tőkai Színházban A héten tartotta vezetőségválasztó-szakszervezeti taggyűlését a Jókai Színház társulata. A taggyűlésen részt vett Orczifal- vi Vilmos, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségének képviselője, Pető Béla, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének képviselője, dr. Pankotai István, az MSZMP Városi Bizottságának osztályvezetője és Bocskai Mihalyné, az SZMT titkár*. Szerencsi Hugó szto-titkár adott számot a két év alatt végzett munkáról. Foglalkozott a bizalmiak tevékenységével, a színház életévéi. Jelentősnek tartotta az szb törekvését, hogy Békéscsaba legnagyobb munkás- kerületében — —Jaminában — is tartson előadást a színház. Elmondotta, hogy sokat foglalkoztak a dolgozók munkakörülményeinek javításával. Javaslatukra kibővítették a színészházat és felújították a színházban levő gondnoki lakást. Fontos és feltétlen említést érdemel az szb-nek az üdültetésben végzett munkája. Sohasem kaptak annyi beutalót, mint az elmúlt két évben. Saját erőből is béreltek üdülőt, de sajnos ez nem nyerte meg teljes egészében a dolgozók tetszését. A jelölő bizottság előterjesztése alapján megtörtént a választás. Az elnök Cseresnyés Róza, a titkár ismét Szerencsi Hugó lett. Az szb tagjai: Borda Emilné, Matyuc Gyula, Szentir- may Éva, Kathi Márton, Szép- laky Endre, Kovács Lajos és Kovács Józsefné. B. S. Munkatársunk Csoór Istvánnál dolatgyűjtésé. De délelőtt! Azok az öröm órái. így van! Az öröm órái... Alkotni jó, alkotni gyönyörűség. Önmagunk gyönyörűsége is, hiszen valahol így kezdődik, az. tán a még nagyobb Öröm, ha mások gyönyörűsége is az, amit alkottunk. Most is? — Most is... Készen áll egy pár kisregény, vagy hatvan novella. És írtam egy egyfelvoná- sos monoorámát. De ezen még problémázok. Simítgatom, igazítom. Hogy mit tervezek? Én azt hiszem, a Hegy és göröngy után jó lenne egy novellásikötet, az egyik kisregénnyel. Van választék. Megírtam szegény, korán meghalt fiam regényét is, a cinig Kősó... Olyan sziklakemény, mint a kősó... így éreztem. Aztán készen van a „Hová hullanak a csillagok” című, egy nyomorult, süketriéma ember élete elevenedik .meg a lapjain. Befejeztem a „Humánus íüst”- öt, ez valámi újszerű, nem fantasztikus, de a jövőt idéző. Nem mondok róla többet... Kész van a „Nemzetesasszony” című, és most fejezem be hamarosan a ,,Kovács-dinasztiá’’-t, ez szatirikus, és ma játszódik egy vállalatnál. Persze, ott van még a „Gátőr mesél”, egy nagyobb lélegzetű lesz, kétharmada van megírva, ezzel is sokat foglalkozom mostanában. Szünet. Megmutatja a kávéfőző-gyűjteményt, feltéve a kérdést, hogy melyikkel főzzön feketét? Választunk, másról beszélgetünk kicsit, aztán kávézunk. Végül újra az író. — Nyáron szeretnék eltölteni két hetet a füzesgyarmati Vörös Csillagban. Aztán megírni a tsz történetét. Dokumentum-regényben. A kora délutánból lassan késő délután lesz, de hát a téma, az irodalom, meg az emberek, az bizony kimeríthetetlen. Üjabb kávé, újabb óra. Az utcán már égnek a fénycsövek, amikor kikísér, és mosolyogva int utánunk a lépcsőházban. Sass Ervin — Szerencséd van, hogy nem kellett iszankodnod az utcám, majd Csoór István, a Hegy és göröngy című regény írója, gyulai lakásának ajtajában. Mondom, hogy még egy tájszó, és egyáltalán nem értjük meg egymást, nevet, és vállalkozik a do. logra. Na, gyere, góráld be magad a szentélybe. Az olvasónak máris magyarázattal tartozom. Éz nem valami jó előjel egy riport első bekezdésében, de ezúttal vállalom az ódiumot. Az iszankodás nem más, mint csúszkálás, a górál pedig dobálásit jelent a szeghalmi tájszótárban. Szóval nem csúszkáltunk, mert elszállt a fagy, mint a füst, és be is dobtam magam az írói szentélybe amúgy szeghalmi módon, nevetve, jókedvűen, miután a falra festett autogramm-gyűjtemény. be beírtam a nevem piros rosit- ironnaL Ennyi volt a kötelező ceremónia, majd néhány percig a szép, új lakás körültekintése (nem a regény honoráriumából vette, egy regényből még nem vesz lakást magyar író), aztán letelepedtünk a kényelmes heverőre, fotelbe, mikor hogyan váltogattuk az ülőalkalmatosságokat, miután valamelyikünket elkapott a beszéd heve, és felugorva körül, sétálta a szobát. Nem kérdeztem, hogyan lett olyan nagy regény a Hegy és göröngybe mint amilyen nagy regény lett, az eddigi kritikák (Népszabadság, Élet és Irodalom, Magyar Nemzet, Népújság, Szó. cialjsta Művészetért) nagy elismeréssel. írtak .az író lényeglátásának emberi mélységeiről, fiatalos forma-bravúrjáról, inkább arról szőttük a sízót legelőbb, hogy a regény és az író hogyan találtak egymásra most, amikor már könyv lett a műből, és megkezdte a maga önálló, most már senki által nem befolyásolható életét. — Mit is mondjak? Jól megvagyunk ketten. És azt hiszem, nem hozunk szégyent egymásra. De nem akarom elkiabálni a dolgokat, bár az eddigi kritikák ..; Persze, és az- olvasóik. Sok helyre meghívtak november óta, ahogy a könyv megjelent. Jó volt. Nagyszerű volt minden találkozás. Az emberek őszintesége, kíváncsisága, igaz- ságszeretete. Megértették, hogy gyűlölöm a kiszolgáltatottságot, hogy mindig kihoz a sodromból, ha azt látom: a fegyveres megalázza a fegyvertelent... Az ember arra született, hogy A kávéfőző gyűjtemény legszebb darabjai... egyenrangú legyen minden emberrel ... Tudtam, mit akarok. Beszélni a hatalomról, melyet az ember alkot. Beszélni arról a világról, mely lépten-nyomon megalázta az emberben az embert, a hatalom fitogtatásával... Hegy és göröngy... A cím is érthetőbb, ha ennyit elmond hozzá az író- .... A szentélyben könyvek, könyvek, a falon a fia grafikái, az ablaknál íróasztal. Rajta kis jószág a táskaírógép. A munkaeszköz. Az ember odaül az asztalhoz, nézelődik, az író beszél, beszél, elmélkedik. Felvételek is készülnek közben, villan a vaku, persze, ezt már nem szereti any. nyira, ilyenkor megáll a szó, és nehéz feloldani némi merevséget... Aztán a- fényképezőgép nyugalomba vonul, az író még újra felélénkül. Az írógép hallgat Szerényen meghúzódik az íróasztal sarkán. A henger kopott kicsit, öreg a szalag is. A szalag, amely annyi betűt ütött le az alá húzott papírlapokra. Novellákat, regényeket. Most is? — Délelőtt dolgozom..'. Reggeltől délig. A délután már a pihenésé, olvasgatásé, sétáé, gon(Béla Ottó felvételei.)