Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

Felavatták az újkígyósi könyvtárat „Emberi fogyasztásra alkalmatlan” Tervlexikon Gazdasági fejlettség épületet kinőtték mái’ a köz­ségben, hiszen az elmúlt tíz évben csaknem kétszeresére nőtt a kígyósa könyvtár könyv- állománya. Jelentősen növeke­dett az olvasók száma is: egy­re többen látják meg azt, hogy az olvasás létszükséglet. Remél­hető, hogy az új könyvtár meg­nyitása után olyan emberek is ellátogatnak ide, akik eddig ezt még nem tették meg. ­Pénteken délelőtt háromne­gyed 12-kor a közönség büsz­kén vette birtokba ezt a nagy­szerű létesítményt. De, hogy ne csak a kígyósiak gyönyörködjenek benne a kö­zeljövőben, február 3-án itt nyitják meg a megyei Mezőgaz­dasági Könyvhónapot. R. L, Ügy tűnik, még hosszú ideig nem marad „munka nélkül" a Békéscsabai Városi Tanács sza­bálysértési előadója. Az elmúlt évben 408 szabály­sértési feljelentés érkezett és ebből 241 esetben szabtak ki pénzbírságot, több mint 69 ezer forintot. Sokrétű és érdekes esetek kerülnek a szabálysértési elő­adóhoz. Legutóbb a megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottsághoz ér­kezett bejelentés, hogy a pamut­szövő büféjében állott, több­napos süteményt árulnak. A bejelentés kivizsgálására a NEB. a Minőségvizsgáló Inté­zetet kérte fel. Az eredményt néhány nap múlva megküldték. „Érzékszervi vizsgálat ered­ménye: a tészták állapota el- puhult, elöregedett, szivacsos állományú, gusztustalan, emberi fogyasztásra alkalrpatlan.” Az üggyel kapcsolatban be­idézték a büfé vezetőjét és a tésztát előállító üzem vezetőjét. A tárgyaláson kiderült, hogy a büfés — bár hűtőpulttal nem rendelkezett —, több napig tá­rolta a tésztákat. De —. ahogy védekezésében előadta —. több­ször szólt az üzem vezetőjének az állott tészták miatt és azok „morogták, ha szóltam, hogy nem friss az áru.” így aztán abbahagyta a hiábavaló pró­bálkozást. Az üzemvezető jogosnak is­merte el, a vizsgálat eredmé­nyét és azt is, hogy tudott a nem éppen friss sütemények el­adásáról. Védekezésül felmu­tatta azt a levelet, melyet a központba írt a hűtőpult beszer­zése érdekében. Ennek csupán az az egyetlen szépséghibája, hogy csak akkor íródott, amikor az ügy kipattant. A szabálysértési előadó most, mivel ez első esetben fordult elő, 200—200 forintra büntette a büfé- és az üzemvezetőt A szakemberek számításai i szerint hazánkban az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem je­lenleg 700—750 dollár, amely a közepes gazdasági fejlettség fel- j ső határát jelzi. A következő 5—6 esztendőben egy lakosra számítva elérhetjük az évi 1000 j dolláros szintet. Ez a gazdasá-1 gilag fejlett országok rangsora- j ban szerény kezdet, nagyjából a mai osztrák és olasz színvo­nalnak felel meg. További erő­feszítések és hosszú esztendők szükségesek, hogy megközelít­sük és elérjük a fejlett nyu­gat-európai országok egy la­kosra jutó nemzeti jövedelmét. A gazdaságtörténészek sze- j rint hazánk már a második vi- j lágháború előtt az elmaradott j országok felső és a közepesen fejlett gazdasággal rendelkező országok alsó határán helyez­kedett el. A II. világháborút követő újjáépítés befejezése után több mint két évtizeddel jutottunk el a gazdasági fejlő­dés új határállomásához. A gaz­dasági fejlettség magas szintjé­nek elérése nem egy, hanem több ötéves terv programja. A változások irányát csak részben jelzik a gazdasági fejlődésben élenjáró országok tapasztalatai, de nincsenek sémák, mechani­kusan másolható példák. A fej­lődés irányát a hazai adottsá­gok, a kor, amelyben élünk és társadalmi tényezők egyaránt befolyásolják. A beruházások, a termelés és a fogyasztás ösz- szetétele, szerkezete már a ne­gyedik ötéves tervben sok te­kintetben a fejlettség magasabb szintjének megfelelően módo­sul. igazodik az új helyzethez: a műszaki—tudományos fórra- í dalom kibontakozásához, a nö­vekvő városiasodás, a lakosság emelkedő életszínvonalához. A X. pártkongresszus anyagá­ban olvasható újszerű megfo­galmazás, „a szocializmus tel- jes felépítésének magasabb J szinten való folytatása”, tehát 1 Az épület vadonatúj, korsze­rű, sőt még „festékszagú”. A több mint 10 ezer kötet könyv példás rendben sorakozik a pol­cokon. A könyvtáros íróaszta­lánál a manapság sok helyen kedvelt „diszpécserszék”. Szinte ultramodern az olvasótermi asztalok fölötti lámpatest. Az egyik asztalon világitó föld­gömb. Az avatóünnepség nem is kez­dődhet másképp, mint Vörös­marty versével: „Gondolatok a könyvtárban”. Valóban: „jó mulatság, férfimuhka volt” en­nek az új épületnek a felépí­tése, berendezése. Nagy János, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese avatóbeszédében elmondta, hogy az új könyvtárépületet helyi erőforrásból épitették és 1 millió forintba került. A régi A rózsa, ffflff# gyógyszer A rózsát — már az ókorban is - nemcsak szépségápolásra, illa- tosításra, hanem gyógyszerként is használták. Ezeken a rendkí­vül érdekes ősi nyomokon indult el most az egyik bolgár orvostu­dományi kutatóintézet dr. Atha- nas Malcev professzor által ve­zetett munkacsoportja, amely a rózsaolaj hatásának korszerű ki­vizsgálását tűzte ki célul. A rózsaolajjal és a „rózsavíz­zel” történő gyógyítással 30 év­vel ezelőtt kezdték meg a kí­sérleteket; megállapították, hogy ezek kiváló gyulladásgátló, fáj­dalomcsillapító, és baktériumölő hatással rendelkeznek. A rózsa­levélnek hashajtó és féreghajtó tulajdonsága van. A szófiai I. sz. Állami Kórház­ban 1964-ben kísérleteket kezd­tek az epekőnek rózsaolajjal történő gyógyítására. Sok beteg­nél nem várt kedvező hatást ér­tek el, az epekövek feloldódtak és így az operáció elkerülhető lett. Athanas Malcev professzor és munkatársai a későbbi években krónikus epehólyag-gyulladás­ban szenvedő betegeknél alkal­maztak rózsaolajat. A „rózsa­gyógyszert” zselatinos pirula alakjában adták be. Három— négy nappal a kezelés után meg­szűntek a fájdalmak, a láz csök­kent, majd megszűnt, a vérsüly- lyedés eltűnt, a vérkép normali­zálódott. Állatokon végzett kísérletek kimutatták, hogy a rózsaolaj be­adása az epefolyadék azonnali elválasztását segíti elő, kedvező hatással van az egész emésztő­apparátusra, az izomzatra és emellett kiváló görcsoldó., A kutató orvoskollektíva a rő- zsaolajjai a gyomor—beldaga- natokkal is kísérleteket folyta­tott. Amikor daganatot akartak előidézni a kísérleti állatoknál, kiderült, hogy az előzőleg rqzsa- olajjal kezelt állatok 70 százalé­kánál nem képződött daganat; 25 százalékánál volt a betegség halálos kimenetelű; — de a ró­zsaolajjal nem kezelt állatoknál 60 százalékos volt a halálozási arányszám. Allergiás tünetek és a tüdő­asztma gyógyításánál is sikere­sen használták fel a rózsát. Mes­terségesen előidézett tüdőgörcs esetében a rózsaolaj mentette meg a kísérleti állatokat a meg­fulladástól. A további, mindmáig húzó­dó vizsgálatok során kiderült, hogy a rózsaolaj tágítja a vér­edényeket és kedvező hatással van a nagyagy bioelektrikus ak- , ti vitására. 2. — Megéri? Ha valódi es hasz. náiható anyagokról van szó, ak­kor könnyein előford Vhait, hogy ezekkel a fontokkal leleplezzük ezt az embert.. „ Szerintem a húszezer fontot mindenképpen meg kell kockáztatni, bár tu­dom, hogy nagy pénz... — haj­togatta a magáét az angol ügyek szakértője, aki közönséges Wehrmacht-tiszti egyenruháit vi­selt, csupán a váll-lapja emelte ki, hogy még a W ehr macht -tisz­tek között is magas a rangja: ezredes. — Mojzischt kellene megbízni, hogy állapítsa meg, ki ez az em­ber, s rá kellene bízni a lebo­nyolítást is — szólalt meg az SD-führer tanácsadója. Mojzischt mind a négyen jól ismerték. Az ügynök az SD an­karai rezidense, egyik legtapasz­taltabb hírszerző tisztje volt. Amikor az ő neve felvetődött, valamennyien tudták, az ő ala­possága, a kémkedésben való jártassága feltétlenül garancia lesz arra, hogy teli es képet kap­janak erről a különös ajánlat- róL — Helyes! — döntött Schellen­berg. — Végleges választ csak Mojzisch véleményének ismere­tében adok. Egy kis türelmet ké­rek — szólt oda még a többiek­nek, aztán visszament íróaszta­lához és Ribbentrop külügymi­nisztert kapcsoltatta. Néhány másodperc múlva már „Heil Hitler !”-rel köszönthette a náci külügyi szolgálat vezetőjét El­mondta, hogy átgondolták az összes számításba vehető lehető­ségeket, s ennek alapján taná­csolja, hogy az ajánlatot, leg­alábbis formálisan, fogadják el, nehogy rosszul járjanak, és az inas esetleg más hatalmak képi- viselőinél próbálja értékesíteni a dokumentumokat. Ribbentrop viszont kérte, hogy az SD állít­sa össze a Mojzisch, valamint von Papén számára szóló utasí­tásokat és másnapra egy futár­repülőgép áll majd készenlét­ben, amely Ankarába viszi az írásos anyagot és a húszezer fontot. Schellenberg gúnyosan mo­solygott, miközben a minisztert hallgatta; olyan valakinek a fö­lényével, aki meg van győződve arról, hogy a másik semmit nem konyít ahhoz, amit ő kitű­nően ért., . A telefonbeszélgetés után az SD páncéltermében kiszámolták a húszezer fontot, majd elkészí­tették az írásos utasításokat, az­tán áttették rejtjeles szövegre, s végül felfektettek egy aktát, amelyre mindössze cnnvjt írtak: Cicero. Schellen berg ugyanis eL sokrétű, határozottan körvona­lazott 'feladatokban konkretizá­lódik a gazdasági építemun- kában. A szocializmus felépíté­sének magasabb szintje pedig egyebek között magasabb élet- színvonalat is kell, hogy ered­ményezzen. Ha a következő 5—6 évben elérjük például az egy lakosra jutó 1000 dolláros nemzeti jö­vedelmet. akkor ebből megkö­zelítően 760 dollárnyi érték jut fogyasztásra, 240 pedig felhal­mozásra. Vagyis a nemzeti jö­vedelem a jövőben is a mos­tani 76:24 arányban kerül fel­osztásra. Jóllehet a felhalmo­záson belü] növekszik az élet- színvonal emelését szolgáló, nem termelő jellegű (lakásépí­tési és kommunális) beruházá­sok, illetve az áruellátást javító belkereskedelmi készletek ará­nya. E társadalmi méretű érde­keltséget kiegészíti a válla­lati kollektíváknak és a dol­gozóknál^ a hatékonyságtól és a munkateljesítménytől függő differenciált ösztönzése. Ez a differenciálás azoknak a kol­lektíváknak és dolgozóknak kedvez, akik az átlagosnál na­gyobb mértékben járulnak hoz­zá á nemzeti jövedelem növe­léséhez. Ez igazságos is, célsze­rű is, hiszen, akik többet kap­nak a megtermelt javakból, azok nemcsak saját jólétüket alapozzák meg, hanem egyben a társadalom szükségleteinek magasabb szintű kielégítésén, a népgazdaság fejlesztésének meggyorsításán te fáradoznak. A személyes és a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítéséhez a gazdaság fej­lesztésén, a hatékonyság eme­lésén át vezet az út. Ezért új erőforrások feltárására, éssze­rűbb, korszerűbb, elmélyültebb munkára, a termelés erőtelje­sebb hazai és nemzetközi sza­kosítására, szerkezetének át­alakítására van szükség. keresztelte az angol követ ina­sát Cicero-nak, és egyben ezt a fedőnevet adta az egész akció­nak ... De Ribbentrop ajánlatával el­lentétben, másnap a náci biz­tonsági hírszerző szolgálat a sa­ját gépét állította ki a repülőtér betonjára, s ez rövidesen éL te indult a semleges Törökország­ba. Mojzisch a nácik ügynöke, a hírszerző szolgálat tisztje, ke­reskedőként élt Ankarában. Már megkapta az értesítést, hogy Jenke, az ankarai német nagy- követség diplomataként műkö­dő különleges megbízottja, konspirált találkozóra kéri. Egy kávéházban találkoztak, ahonnan azután gépkocsiba szálltait, majd összevissza szá­guldoztak a városban. Ezalatt adta át Jenke az utasításokat és a húszezer fontot. Mojzisch aznap estére már ké_ szén állt a feladatra, hogy fel­keresse Cicerót, mégpedig az angol nagykövetségen. A talál­kozót nyílttá akarta tenni, pon­tosabban véletlennek akarta be­állítani, mert úgy gondolta, hogy éjfélkor lejár a hatá>J 5, s Ci­ceró esetleg meggondolja ma­gát. Magához vette a húszezer fontot, elindult az angol nagy- köve'ség épületéhez, s pontosan hétkor oda is érkezett. Tudta, hogy itt lakik a nagykövet is, tehát itt kell lennie az inasnak, a Ciceróra elkeresztelt töröknek is. Mojzisch jó hosszan csöngetett a kapun. Az ott strázsáló török rendőr unottan nézte a hosszan csöngető európait. Rövidesen megjelent a kapuban az inas. —• Kit keres? — Egy hivatalos okmányt.

Next

/
Thumbnails
Contents