Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA NÉPÚJSÁG 1971. JANTJÄR 30.. SZOMBAT Ara: 1 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Gondoskodás — a gyáron túl Százezrek gondja az ország­ban, hogy otthonuktól családjuk­tól távol keresik kenyerűket. A nagyüzemi mezőgazdaság fejlő­désének következménye^ hogy nem tudja ott, helyben kama­toztatni a lakosok munkaiképes­ségeit. Egyre több ipari és kul­turális vonzáskörzet formálódik az országban, több ezer embert foglalkoztató üzemeik jönnek létre, amelyek a környező tele­pülésekről várják és kapják a munkaerőt. A bejáró munkások gondja — éppen ezért úgy gon­dolják — még hosszú ideig meg­marad. Gyakran szóba kerülnek a ri­deg várótermek, a , kakast- ébresztó óra-csörömpölés, a rosszul fűtött, zsúfolt munkás- vonat, próbáltuk mór összeadni az utazással elvesztegetett napi két-három órát. Különösen most télen szaporodnak a gondok — mégis: ez a kisebb gond! Fon­tosabbnak érezzük: a munka­hely környezete és az otthoni légkör közötti különbséget Korunk technikai-tudományos forradalmának hatása eléri a legkisebb termelő-egységeket is; szinte nincs egyetlen olyan apró lös ktsz sem, ahol ne találnánk meg a kor szimbólumának meg­felelő berendezéseket A gép mellett dolgozó munkástól mást követel ez a technika! A mű­anyag hőfoka, az érzékeny elek­tronika, a nagy fordulaté var­rógép, az automata szerszám­gép több kultúrát, szakértelmet és figyelmet követel meg. S fő­leg: felelősséget A technikát alkalmazó, irányító munkás-em_ heran most már milliós értékek múlnak, hozzáértésével az egész vállalat gazdagodását segítheti, hozzá nem értése felmérhetetlen károkat okozhat. Nem alapvető­en és megtanulhatatlanul mást követel, de az igényes technika, igényesebb szakmunkásokat ne­vel ki. Ha munkahelyeik igényessé­gét nézzük, akkor gyakran még élesebben kirajzolódik az ellen­tét: légkondicionált üzem, nagy pontosságú gép, automatikusan dolgozó műszerek — és a másik oldal: a_ sáros-poros járda, és a még ma is fellelhető petróleum­lámpás szoba. A kettő között térben gyakran mindössze két­órányi utazás a távolság, de idő­ben. száz esztendő!.. Szociális juttatásaink is főleg a munkahelyeken jelentkeznek. Mindenki természetesnek veszi, hogy ezek a munkásembert, a tevékeny-embert szolgálják. De ugyanennek az embernek nem csupán a munkahelyen eltöltött élete van, hanem magánélete is. Sőt! A technika egyik ajándéka éppen az egyre több szabad idő. A kulturális-szociális juttatá­sok „egyensúly-zavarai” ebben jelentkeznek. A fürdő, a „feke­te-fehér” öltöző, az üzemi ét­kezde, az orvosi rendelés, a kulturált munkahely egyre több szakmánál természetes követél­mény, illetve következmény. Százezrek dolgoznak a ma tech­nikájával, élvezik a szociális juttatásokat — és élnek a teg­napi, tegnapelőtti körülmények között. Etelék az ellentmondásnak a megoldását elsősorban a válla­latoktól kell vámunk. Lehet, hogy első kijelentésre meglepő két kérdés is előtolakszik: mi­ért, és hogyan? ...A „rriért”-pe könnyebb a válasz. Egyszerűen azért, mert a bejáró százezrek munkájának az eredménye és haszna a vállalatoknál jelentke­zik. Tehát ott, ahol dolgoznak, és nem ott, ahol élnek!... A szövőnőik, az esztergályosok, a különböző szakmákban dolgozók tízezrei — az üzemekben végzik értéktermelő tevékenységüket Bár a fizetést ugyanúgy meg­kapják, mint a szomszéd utcá­ból átsétálok, az étkezés, a fürdő nekik is kijár, de mégis egy sor juttatásnál hátrányba kerülnek. Pontosabban: ami a munkával nem függ össze, ott automatikusan hátrányba ke­rülnek. Néhány példát is felsorolha­tunk kapásból: a bevásárlás, az üzletek gyakorisága, a bölcső­dék, óvodák száma, a kulturális és szórakozási lehetőségiek S, ez már a „hogyan”-ra is próbál választ adni! A jelenlegi súlyos szakmunkáshiány mellett illene végre a vállalatok­nak gyárkerítésen túl is gon­doskodni az embereikről. A munkások által termelt haszon­ból — jogos az elvárás — ne csupán a munkahelyen élvezzék a több civilizációt, hanem az életük másik döntő színhelyén, tehát a lakóhelyükön is. Na­gyon gyakran nem is a parag­rafusokkal kell megvívni a csa­tát, hanem a helyi gondosko­dással Igenis vannak már jó, köve­tendő példák. Magam is láttam olyan óvodákat, amelyet a be­járó munkások falvaiban épí­tettek fel. Így aztán kapott és kap ezután is a textilgyár ele­gendő szövőnőt. Az asszonyok nyugodtan és szívesen dolgoz­nak, mert biztonságban tudják a lakóhelyükön a gyermekeiket. A munkás-toborzásra sok milliót áldoznak a vállalatok, s legtöbbször látszat haszonnal, nagyon kétes eredményekkel járják az országot. Az ésszerűen megválasztott segítség, a helyi lakosság támogatása sokszor ol­csóbban és hatékonyabban old­ható meg Mert itt nem ígéretek, hanem a tények érvelnek!... Szinte jelképnek is beillő, amit az egyik faluban láttam: a pesti vállalat bevezette a vizet az is­kolába, berendezte a szertárat és kisebb anyagi áldozatválla­lással patronálja a tanulókat — és ebből az iskolából a végzet­tek szívesen mennek az őket segítő gyárba dolgozni. A tanácsok fejlesztési alapja — mégha országosan jelentős is egy-egy falura mégis kevés jut. Ezért szükséges túltekinteni a gyárkerítésen. Végigkísérni — képletesen szólva ;— egészen az otthonukig a munkás-embere­ket! Mert nem lehet hosszú ide­ig gyökeres különbség a munka­helyek és az otthoni élet szín­vonala között. A naptárak ■— itt csakúgy mint amott — a 70- es évtized haladását jelzik... Bán János Áz Elnöki Tanács ÜlcSQ A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a belügyminiszternek az ál­lampolgársági ügyeik múlt évi intézéséről szóló beszámoló je­lentését • Az igazságügyminiszter jelen­tést terjesztett elő az 1970. évi kegyelmi ügyeik intézésének ta­pasztalatairól. A jelentés tartal­mazta a közkegyelem végrehaj­tásának értékelését, valamint az egyéni kegyelmezés során vég­zett munkát Az Elnöki Tanács módosította a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. A lakásépítés fejlesztésének, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerének szabályozásához szükségessé vált a lakásbérletre vonatkozó néhány új rendelke­zés megalkotása. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelete en­nek megfelelően módosította a Polgári Törvénykönyv lakásbér­lettel kapcsolatos rendelkezéseit. Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdéseket tárgyalt. Egyelőre nem okoz gondot a mezőgazdaságnak * a hirtelen olvadás A januári olvadás több hét után ismét „lemeztelenítette” a szántóföldeket. Eltűnt az a vas­tag hótakaró, amely az őszi ve­tésű növényeknek védelmet biz­tosított az erős éjszakai fagyok idején. A mezőgazdászok szerint a rendkívüli időjárás egyelőre nem okoz különösebb gondot, hiszen a belvizek elsősorban az értéktelenebb területeken, réte­ken, ártereken, legelőkön kelet­keztek. Szántóterület csak elvét­ve került víz alá. Mivel a talaj felszíne nem volt túlságosan átfagyva, az olvadó hóié jó része a talaj mélyére szivárgott. Azokon a helyeken azonban, ahol túlságosan gyors volt az olvadás, a vizek „lesza­ladtak” a földekről és így a téli csapadéknak csak kisebb ré­sze hasznosult A hótakaró hiánya egyelőre nem veszélyezteti az őszi növé­nyeket. Nagyobb mértékű pusz­tulástól csak abban az esetben kell tartani, ha a hőmérséklet hirtelen csökkenne mínusz ío fok alá. A kisebb fagyok azon­ban általában veszélytelenek fő­leg a télálló szovjet huzataitok­ra. Az enyhe időjárást a szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságok alaposan kihasználják. Minden­felé metszik a gyümölcsfákat és a szőlősökben is hozzáláttak eh­hez a tavaszias munkához. MA; Ötezer lakást építenek (4. oldal) Bondor József sajtótájékoztatója a lakás­rendeletekről (3. oldal) Szervátültetési törvény készül (7. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (7. oldal) Heti tv-, és rádióműsor (10. oldal) Ülést tartott megyénk országgyűlési képviselőcsoportja Megyénk országgyűlési képvi­selőcsoportja pénteken tartotta ülését Békéscsabáin a városi ta­nács vb-t érmében. Ott volt töb­bek között Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára is. Az or­szággyűlés soron következő ülés­szakának témáját Uhljár Mi­hály ismertette. A megjelent képviselőket melég barátsággal üdvözölte Nyári Sándor, a Ha­zafias Népfront megyei bizott­ságának titkára, köszönetét mondott az elmúlt négy évben kifejtett munkásságukért, s ara kérte a jelenlevőket: segítsék a választási előkészítési munkákat körzetükben. Öt év alatt 40 millió forint a Békés megyei Nyomdaipari Váiiaiat békéscsabai és gyulai üzemének fejlesztésére A Békés megyei Nyomdaipari. Vállalat a IV. ötéves tervidő-1 szakban mintegy 40 millió fo­rint költséggel fejleszti Gyulán j a központi telepet, Békéscsabán pedig új lapnyomdát hoz létre. Az épület-rekonstrukció mindkét helyen megszünteti a jelenlegi zsúfoltságot és kedvező munka- körülményeket teremt. A gépi rekonstrukció elsősorban a Bé­kés megyei Népújság korszerű technológiával történő előállítá­sát tűzi célul. A vállalat Gyu­lán ás Békéscsabán is olyan új (fotómechanikai és flexo) eljárá­sok bevezetésére törekszik, ame­lyek mennyiségileg és minősé­gileg is lényeges javulást ered­ményeznek. A fejlesztésre 1971-ben két és fa, 1972-ben 11, 1973-ban 12, 1974-ben 12, 1975-ben pedig ka és fél millió forintot használnak fel. A gyulai telepet a jelenlegi helyén bővítik és erre a célra néhány szomszédos lakóházat is megvásároltak. A békéscsabai nyomda új épületbe kerül. Gyulán az építkezések idején a termelést folytatják. Az új technológiai eljárások megis­meréséhez szakembereket ké­peznek ki. A létszámot öt év alatt mindössze 40-nel (tíz száza, lékkai) növelik, míg a termelési érték 1975-ben a jelenleginek a két és félszerese lesz. Békéscsabán az új lapnyom­dát várhatóan 1974-ben helyezik üzembe. A korszerű gépek lehe­tővé teszik majd, hogy a Népúj­ság a mostaninál nagyobb for­mátumban készüljön és két szín­ben jelenjen meg. A nyomdá­ban a legújabb szovjet szedőgé­pek lesznek és a címet is géppel szedik. A vállalat dolgozóinak átlag- életkora a 23 évet sem éri el. A fiatal nyomdászok szorgal­mukkal, hozzáértésükkel már az ország határain túl is elismerést szereztek. A Brémában megren­dezett 1970. évi naptár világki­állításon 50 ország mintegy ezer naptárát bírálta el a zsűri. A vállalat ötféle napiárral (amely a Képzőművészeti Alap megren_ delésére készült), az NSZK mögött a második díjat érde­melte ki. Szép munkájáért több elismerést kapott különböző szervektől is. A 40 miihó forin­tos fejlesztés lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatalok szakmai ismereteiket gyarapítva további sikereket érjenek el és növeljék a vállalat jó hírnevét. Magyar-német barátsági nap A Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának meghívá­sára ma német delegáció érke­zik megyénkbe. A program szerint a délelőtti órákban a delegáció tiszteletére fogadást ad a Hazafias Népfront megyei elnöksége Békéscsabán, a városi tanács épületében. Dél­után a delegáció Almáskama­rásra látogat, ahol este fél 6-kor kiállítás nyílik. A községi kul- túrházban 18 órakor kezdődik az a barátsági est, ahol előadás hangzik el az NDK bé­kepolitikájáról, amit az NDK kulturális intézetének igazgató­ja tort. Ezt követően filmet ve­títenek. amelyben bemutatják az NDK-t

Next

/
Thumbnails
Contents