Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
MA: TÁJÉKOZTATÓ A TOVÁBBTANULÁSRÓL (3. oldal) VÄROSIASODÄS ÉS A FALVAK (5. oldal) FÉKEZZEN EGY PERCRE <7. oldal) Világ proletárját, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1971. JANUAR 27., SZERDA Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 22. SZÄM Szarvas készül a 250. évfordulóra - 1972 jubileumi emlékév A cigánykérdés megoldása komplex intézkedéseket igénylő társadalmi feladaj ölésMartott a megyei tanács vb Jövőre ünnepli újjátelepítésé- nök 250. évfordulóját megyénk legfiatalabb városa, Szarvas. Eb. bői az alkalomból különböző ünnepségeket rendeznek. Az előkészületek viszont már most megkezdődtek. Megalakult egy jubileumi előkészítő bizottság, ezen bedül pedig egy öttagú intéző bizottság is. A rendezvényekkel kapcsolatos tervjavaslatot elkészítették. Az elképzelésekből a jubileumi évforduló rendezvényeinek tervjavaslatából csupán néhányat említünk meg. Többek között a jövő év januárjára tervezik a helytörténeti és néprajzi kiállítás megrendezését, a zongorapedagógusok és zongoraművészek országos találkozóját Chován Kálmán születésének 120. évfordulója tiszteletére és a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját. Márciusban Kodály Zoltán halálának ötödik évfordulója alkalmából Éneklő Ifjúság címmel jubileumi hangversenyt terveznek, s a Nemzetközi Nőnap megünneplésének is ezúttal még díszesebb keretet adnak. Áprilisban rendezik meg A szabadságért harcoló Szarvas című kiállítást, hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére pedig nagyszabású ünnepséget kívánnak rendezni. Májusban kiemelkedő eseményként kívánják megrendezni az Országos Szövetkezeti Néptánc-verseny és Néptáncfesztivál döntőjét, júniusban a botanikusok országos találkozóját, a szokásos nemzetiségi napok keretében pedig a nemzetiségi művészeti csoportok országos fesztiválját. Ezenkívül találkoznak a szarvasi öregdiákok, s a kiváló úttörők megyei összejövetelét is erre az időre tervezik. Júliusban a Szarvasion született, vagy itt működött kiemelkedő személyiségek életét és munkásságát bemutató kiállítást kívánják meg. rendezni. Hasznos eseménynek ígérkezik a Tessedik Sámuel mezőgazdasági nyári egyetem, melyet szintén júliusra terveznek. A jubileumi év alkalmából ünnepi tanácsülést is tartanak a tervezet szerint július 22-én. A népszámlálás adatai alap- j ján országos összesítés készült a j különböző társadalmi rétegek- ! hez tartozó családok jövedelméről, a háztartások kiadásairól. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a munkás és az értelmiségi háztartásokban egy-egy személyre évente 17 361 forint jövedelem jut — Budapesten az átlag meghaladja az évi 20 ezer forintot. Az átlag- jövedelem túlnyomó része — országosan 13 267 forint — a munkabér, a családi pótlék öez- szege pedig megközelíti a 600 forintot, a kifizetett táppénz személyenként 242 forint, az átlagos nyugdíj összeg 567 forint. A fővárosi lakosság nagyobb pénzbevételével szemben az adójellegű kiadások is nagyobbak: a budapesti családoknál az egy főre jutó adóösszeg évi 909 forint, míg az országos átlag 740 forint. Másként alakulnak a paraszti és az úgynevezett ketitősjövedel- mű háztartások pénzjövedelmei. (Az utóbbiaknál a családfő nem a mezőgazdaságban dolgozik.) A parasztcsaládoknál az egy személyre számított évi összes Éppen ma egy esztendeje annak, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzte a cigánykérdést és a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolására intézkedési tervet fogadott el. A tegnapi, keddi végrehajtó pénzbevétel 12 655 forint — 4700 forinttal kevesebb a többi réteg jövedelménél —, azonban a saját termelésből és a természetbeni jövedelemből származó személyes fogyasztás értékét __ is figyelembe véve, az egy főre jutó bevétel eléri a munkás és szellemi háztartások átlagjövedelmét. Érdemes összehasonlítani, mire költik jövedelmüket a munkás és az értelmiségi, illetve a paraszti családok. A KSH adatai szerint élelmiszerre, italra, dohányra valamennyi társadalmi réteg nagyjából! ugyanannyit költ: évente mintegy hétezer forintot. Ruházkodásra a munkások és a szellemi foglalkozásúak évente mintegy 300 forinttal többet fordítanak; az egészség- ügyi célokra, testápolásra, közlekedésre, művelődésre, oktatásra, szórakozásra szánt kiadások mintegy kétszeresét teszik ki a paraszti családokénak. A különböző társadalmi rétegek táplálkozási szokásai között is igen lényeges eltérést mutat a statisztika. Például a parasztcsaládok sokkal zsírosabb koszbizottsági ülés résztvevői az elmúlt egy év tapasztalatait ösz- szegezték és megvitatták azt a jelentést, amelyet a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője készített. Békés megyében jelenleg 6800 ton élnek: náluk az évi zsiradékfogyasztás személyenként j meghaladja a 25 kilogrammot, a | munkásoknál és az értelmiségÍT j éknél csak mintegy 18 kilogramm. Baromfihúsból is jóval többet — fejenként csaknem 20 kilogrammot — fogyasztanak a paraszti háztartások az egyéb háztartások fogyasztása ennek a mennyiségnek csak valamivel több mint a fele. A parasztság kevesebb — évente személyenként 84 liter — tejet fogyaszt, mint az egyéb foglalkozásúak, akiknél az évi mennyiség 94 liter. (Budapesten személyenként megközelíti a 100 litert.) A statisztika szerint a falvak népe évente mintegy 20 kilogrammal kevesebb kenyeret és péksüteményt eszik, mint a munkások és a szellemi foglalkozásúak, ugyanakkor lisztből, száraz- tésztából, rizsből mintegy két és félszer többet. A cukorfogyasztás valamennyi társadalmi rétegnél azonos — évente 23— 24 kilogramm személyenként. Burgonyából a munkások és értelmiségiek 40 kilogrammot, a falusi lakosság 63 kilogrammot fogyaszt, s a paraszti családok táplálkozásában a zöldségnek és a gyümölcsnek is lényegesen nagyobb a szerepe, mint a munkás és a szellemi háztartásokban. (MTI) Kevesebb a tervezettnél, de elég lesz Megvonták az elmúlt év fel- vásárlási munkájának mérlegét a zöldség-gyümölcskereskedelmi egyesülésnél. Egyebek között kitűnik ebből, hogy a tervezettnél mintegy 30 százalékkal kevesebb árut vásároltak fel és 24 százalékkal kevesebbet értékesítettek. Ez jórészt az időjárás okozta terméskiesések következménye, de sok bajt okoztak az állati kártevők is. Mindennek ellenére a raktárakban, tárolóhelyeken, a prizmákban nagy mennyiségű árut halmoztak fel a télre s így összesen több mint 18 és fél ezer vagonos zárókészletet írhattak össze 1970. december 31-én. Ez az árutömeg 1971 első felében — csakúgy, mint a tél eddig eltelt szakaszában — zökkenőmentes ellátást biztosít burgonyából, hagymából, zöldség- és gyümölcsfélékből egyaránt, még akkor is, ha számításba vesszük a raktározás során adódó veszteségeket. (MTI) cigány él. Ez megyénk lakosságának 1,6 százaléka, megegyező az országos átlaggal. A cigánylakosság az elmúlt 10 év alatt 10 százalékkal növekedett. A harminchét telep 949 lakásában összesen 4414-en élnek. A cigánykérdés megoldásának első léfpése — állapítja meg a beszámoló — a telepi putrik felszámolása. Az intézkedési tervnek megfelelően, a III. ötéves terv végéig 214 cigánycsalád jutott új, a korábbinál lényegesen korszerűbb lakásba. Szépséghibája ennek az adatnak, hogy a telepi építmények közül csak 170-et bontottak le és szüntettek meg, mert jó néhányan az új házba költözők régi putriját foglalták el. A kivetkező öt esztendőben a terveit szerint a központi keret és a helyi erőforrások felhasználásával összesen 281 darab új ház épül, illetve ennyivel csökken a telepi lakások száma. Az új házak döntően a „kiemelt telepek” — Szarvas, Orosháza, Békés, Szeghalom környéke — felszámolásában kell, hogy számottevő változást jelentsenek. Ezeken a helyeken 130—140 család költözik majd új, egészséges otthonba. Ezzel párhuzamosan természetesen csökkenteni kell a putrik számát. A számítások szerint 1975—85 között mintegy félezerrel csökken az egészségtelen cigánylakások $ zárna. Az írásos beszámoló részletesen ismertette azokat a körülményeket, amelyeknek javítása lényegesen meggyorsíthatja a szociális követelményeknek nem megfelelő telepi lakások felszámolását. Ha növekszik a telepi lakosság foglalkoztatottsági aránya (jelenleg 1019 családból 315- nél van valaki, aki munkaviszonyban áll), ha a munkaadók és a helyi tanácsok az eddiginél nagyobb anyagi segítséget nyújtanak az új otthon teremtéséhez lényegesen lerövidülhet a putrik eltűnésének folyamata. Természetesen — és ezt nyomatékkai aláhúzták a végrehajtó bizottság tagjai — a cígány- \kérdés végleges megoldását nem pusztán a korszerűtlen telepek felszámolása jelenti. A cigány- kérdés megoldása: komplex intézkedéseket igénylő társadalmi feladat. Így tehát nem tekinthetünk el azoktól a sajátos tudati tényezőktől, és a közfelfogást jellemző véleményektől sem, amelyek e problémák rendezését gátolják. Ám a telepek felszámolásáig is biztosítani kell a művelődési, lehetőséget, az egészségügyi ellátást és a munkaalkalmat. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mivel az új ház építésének (illetve az építési kedvezmény megszerzésének) feltétele a legalább egyéves folyamatos munkaviszony, a havi 1000 forintnál magasabb jövedelem és a teljes költség 10 száza- zalékának (9—12 ezer forint) lefizetése. A vb tagjai a kiegészítésekkel együtt elfogadták a beszámolót, valamint azt a határozati javaslatot, mely szerint a cigánytelepekkel rendelkező városokban és községekben felmérést kell végezni a csere útján történő lakásprobléma meggyorsítása érdekében. B. I. $BSB*sessBS*saiaesaBBSts32sa2sa8ia5ae*eBB*«e*ssEBe«*aBe! Február közepére 55—60 ezer fej salátát ígérnek a gyulai Munkácsy Tsz kertészei a fogyasztóknak. Az üvegházban 14—15 ezer palántát gondoznak nagy szakértelemmel. Az üvegház körül ösz- aaeszerelt melegágyakban pedig 40—45 ezret. (Fotó: Demény Gyula) K. J, Hogyan , mire költ fűk a pénzünket? A KSH országos háztartás-statisztikáid Salátahajtatás
