Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

MA: TÁJÉKOZTATÓ A TOVÁBBTANULÁSRÓL (3. oldal) VÄROSIASODÄS ÉS A FALVAK (5. oldal) FÉKEZZEN EGY PERCRE <7. oldal) Világ proletárját, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1971. JANUAR 27., SZERDA Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 22. SZÄM Szarvas készül a 250. évfordulóra - 1972 jubileumi emlékév A cigánykérdés megoldása komplex intézkedéseket igénylő társadalmi feladaj ölésMartott a megyei tanács vb Jövőre ünnepli újjátelepítésé- nök 250. évfordulóját megyénk legfiatalabb városa, Szarvas. Eb. bői az alkalomból különböző ün­nepségeket rendeznek. Az előké­születek viszont már most meg­kezdődtek. Megalakult egy jubi­leumi előkészítő bizottság, ezen bedül pedig egy öttagú intéző bizottság is. A rendezvényekkel kapcsolatos tervjavaslatot elké­szítették. Az elképzelésekből a jubileu­mi évforduló rendezvényeinek tervjavaslatából csupán néhá­nyat említünk meg. Többek kö­zött a jövő év januárjára ter­vezik a helytörténeti és néprajzi kiállítás megrendezését, a zon­gorapedagógusok és zongoramű­vészek országos találkozóját Chován Kálmán születésének 120. évfordulója tiszteletére és a mezőgazdasági könyvhónap or­szágos megnyitóját. Márciusban Kodály Zoltán halálának ötödik évfordulója alkalmából Éneklő Ifjúság címmel jubileumi hang­versenyt terveznek, s a Nem­zetközi Nőnap megünneplésének is ezúttal még díszesebb kere­tet adnak. Áprilisban rendezik meg A szabadságért harcoló Szarvas című kiállítást, hazánk felsza­badulásának évfordulója tiszte­letére pedig nagyszabású ünnep­séget kívánnak rendezni. Május­ban kiemelkedő eseményként kí­vánják megrendezni az Orszá­gos Szövetkezeti Néptánc-ver­seny és Néptáncfesztivál döntő­jét, júniusban a botanikusok or­szágos találkozóját, a szokásos nemzetiségi napok keretében pedig a nemzetiségi művészeti csoportok országos fesztiválját. Ezenkívül találkoznak a szarvasi öregdiákok, s a kiváló úttörők megyei összejövetelét is erre az időre tervezik. Júliusban a Szarvasion született, vagy itt működött kiemelkedő személyi­ségek életét és munkásságát be­mutató kiállítást kívánják meg. rendezni. Hasznos eseménynek ígérkezik a Tessedik Sámuel me­zőgazdasági nyári egyetem, me­lyet szintén júliusra terveznek. A jubileumi év alkalmából ün­nepi tanácsülést is tartanak a tervezet szerint július 22-én. A népszámlálás adatai alap- j ján országos összesítés készült a j különböző társadalmi rétegek- ! hez tartozó családok jövedelmé­ről, a háztartások kiadásairól. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a munkás és az értelmiségi háztartásokban egy-egy személyre évente 17 361 forint jövedelem jut — Buda­pesten az átlag meghaladja az évi 20 ezer forintot. Az átlag- jövedelem túlnyomó része — országosan 13 267 forint — a munkabér, a családi pótlék öez- szege pedig megközelíti a 600 forintot, a kifizetett táppénz személyenként 242 forint, az át­lagos nyugdíj összeg 567 forint. A fővárosi lakosság nagyobb pénz­bevételével szemben az adójelle­gű kiadások is nagyobbak: a bu­dapesti családoknál az egy főre jutó adóösszeg évi 909 forint, míg az országos átlag 740 forint. Másként alakulnak a paraszti és az úgynevezett ketitősjövedel- mű háztartások pénzjövedelmei. (Az utóbbiaknál a családfő nem a mezőgazdaságban dolgozik.) A parasztcsaládoknál az egy sze­mélyre számított évi összes Éppen ma egy esztendeje an­nak, hogy a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága napirendre tűzte a cigánykérdést és a szo­ciális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolásá­ra intézkedési tervet fogadott el. A tegnapi, keddi végrehajtó pénzbevétel 12 655 forint — 4700 forinttal kevesebb a többi réteg jövedelménél —, azonban a sa­ját termelésből és a természet­beni jövedelemből származó személyes fogyasztás értékét __ is figyelembe véve, az egy főre jutó bevétel eléri a munkás és szellemi háztartások átlagjöve­delmét. Érdemes összehasonlítani, mi­re költik jövedelmüket a mun­kás és az értelmiségi, illetve a paraszti családok. A KSH ada­tai szerint élelmiszerre, italra, dohányra valamennyi társadal­mi réteg nagyjából! ugyanannyit költ: évente mintegy hétezer fo­rintot. Ruházkodásra a munká­sok és a szellemi foglalkozású­ak évente mintegy 300 forinttal többet fordítanak; az egészség- ügyi célokra, testápolásra, köz­lekedésre, művelődésre, oktatás­ra, szórakozásra szánt kiadások mintegy kétszeresét teszik ki a paraszti családokénak. A különböző társadalmi réte­gek táplálkozási szokásai között is igen lényeges eltérést mutat a statisztika. Például a paraszt­családok sokkal zsírosabb kosz­bizottsági ülés résztvevői az el­múlt egy év tapasztalatait ösz- szegezték és megvitatták azt a jelentést, amelyet a megyei ta­nács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője készí­tett. Békés megyében jelenleg 6800 ton élnek: náluk az évi zsira­dékfogyasztás személyenként j meghaladja a 25 kilogrammot, a | munkásoknál és az értelmiségÍT j éknél csak mintegy 18 kilo­gramm. Baromfihúsból is jóval többet — fejenként csaknem 20 kilogrammot — fogyasztanak a paraszti háztartások az egyéb háztartások fogyasztása ennek a mennyiségnek csak valamivel több mint a fele. A parasztság kevesebb — évente személyen­ként 84 liter — tejet fogyaszt, mint az egyéb foglalkozásúak, akiknél az évi mennyiség 94 li­ter. (Budapesten személyenként megközelíti a 100 litert.) A sta­tisztika szerint a falvak népe évente mintegy 20 kilogram­mal kevesebb kenyeret és pék­süteményt eszik, mint a munká­sok és a szellemi foglalkozású­ak, ugyanakkor lisztből, száraz- tésztából, rizsből mintegy két és félszer többet. A cukorfo­gyasztás valamennyi társadalmi rétegnél azonos — évente 23— 24 kilogramm személyenként. Burgonyából a munkások és ér­telmiségiek 40 kilogrammot, a falusi lakosság 63 kilogrammot fogyaszt, s a paraszti családok táplálkozásában a zöldségnek és a gyümölcsnek is lényegesen na­gyobb a szerepe, mint a mun­kás és a szellemi háztartások­ban. (MTI) Kevesebb a tervezettnél, de elég lesz Megvonták az elmúlt év fel- vásárlási munkájának mérlegét a zöldség-gyümölcskereskedelmi egyesülésnél. Egyebek között ki­tűnik ebből, hogy a tervezettnél mintegy 30 százalékkal kevesebb árut vásároltak fel és 24 száza­lékkal kevesebbet értékesítettek. Ez jórészt az időjárás okozta terméskiesések következménye, de sok bajt okoztak az állati kártevők is. Mindennek ellenére a raktárakban, tárolóhelyeken, a prizmákban nagy mennyiségű árut halmoztak fel a télre s így összesen több mint 18 és fél ezer vagonos zárókészletet írhattak össze 1970. december 31-én. Ez az árutömeg 1971 első felében — csakúgy, mint a tél eddig eltelt szakaszában — zökkenőmentes ellátást biztosít burgonyából, hagymából, zöldség- és gyü­mölcsfélékből egyaránt, még ak­kor is, ha számításba vesszük a raktározás során adódó vesztesé­geket. (MTI) cigány él. Ez megyénk lakossá­gának 1,6 százaléka, megegyező az országos átlaggal. A cigány­lakosság az elmúlt 10 év alatt 10 százalékkal növekedett. A harminchét telep 949 lakásában összesen 4414-en élnek. A ci­gánykérdés megoldásának első léfpése — állapítja meg a beszá­moló — a telepi putrik felszá­molása. Az intézkedési tervnek megfelelően, a III. ötéves terv végéig 214 cigánycsalád jutott új, a korábbinál lényegesen kor­szerűbb lakásba. Szépséghibája ennek az adatnak, hogy a telepi építmények közül csak 170-et bontottak le és szüntettek meg, mert jó néhányan az új házba költözők régi putriját foglalták el. A kivetkező öt esztendőben a terveit szerint a központi keret és a helyi erőforrások felhaszná­lásával összesen 281 darab új ház épül, illetve ennyivel csök­ken a telepi lakások száma. Az új házak döntően a „kiemelt te­lepek” — Szarvas, Orosháza, Bé­kés, Szeghalom környéke — fel­számolásában kell, hogy számot­tevő változást jelentsenek. Eze­ken a helyeken 130—140 család költözik majd új, egészséges ott­honba. Ezzel párhuzamosan ter­mészetesen csökkenteni kell a putrik számát. A számítások sze­rint 1975—85 között mintegy fél­ezerrel csökken az egészségte­len cigánylakások $ zárna. Az írásos beszámoló részlete­sen ismertette azokat a körül­ményeket, amelyeknek javítása lényegesen meggyorsíthatja a szociális követelményeknek nem megfelelő telepi lakások felszá­molását. Ha növekszik a telepi lakosság foglalkoztatottsági ará­nya (jelenleg 1019 családból 315- nél van valaki, aki munkavi­szonyban áll), ha a munkaadók és a helyi tanácsok az eddiginél nagyobb anyagi segítséget nyúj­tanak az új otthon teremtéséhez lényegesen lerövidülhet a putrik eltűnésének folyamata. Természetesen — és ezt nyo­matékkai aláhúzták a végrehaj­tó bizottság tagjai — a cígány- \kérdés végleges megoldását nem pusztán a korszerűtlen telepek felszámolása jelenti. A cigány- kérdés megoldása: komplex in­tézkedéseket igénylő társadalmi feladat. Így tehát nem tekinthe­tünk el azoktól a sajátos tudati tényezőktől, és a közfelfogást jellemző véleményektől sem, amelyek e problémák rendezését gátolják. Ám a telepek felszá­molásáig is biztosítani kell a művelődési, lehetőséget, az egész­ségügyi ellátást és a munkaal­kalmat. Ez utóbbi annál is in­kább fontos, mivel az új ház építésének (illetve az építési kedvezmény megszerzésének) feltétele a legalább egyéves fo­lyamatos munkaviszony, a havi 1000 forintnál magasabb jövede­lem és a teljes költség 10 száza- zalékának (9—12 ezer forint) le­fizetése. A vb tagjai a kiegészítésekkel együtt elfogadták a beszámolót, valamint azt a határozati javas­latot, mely szerint a cigánytele­pekkel rendelkező városokban és községekben felmérést kell végezni a csere útján történő lakásprobléma meggyorsítása ér­dekében. B. I. $BSB*sessBS*saiaesaBBSts32sa2sa8ia5ae*eBB*«e*ssEBe«*aBe! Február közepére 55—60 ezer fej salátát ígérnek a gyulai Munkácsy Tsz kertészei a fogyasztók­nak. Az üvegházban 14—15 ezer palántát gondoznak nagy szakértelemmel. Az üvegház körül ösz- aaeszerelt melegágyakban pedig 40—45 ezret. (Fotó: Demény Gyula) K. J, Hogyan , mire költ fűk a pénzünket? A KSH országos háztartás-statisztikáid Salátahajtatás

Next

/
Thumbnails
Contents