Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
1 Kelnek a csibék KERT és háztáji Zöldségtermesztés a házikertben — Az értékesítés új formái * kultúrának megfelelő helyen — egytagba ki lenne mérve a földterület, hogy a felszerelések hasznosítását gazdaságosabban lehessen megoldani. Természetesen az effajta törekvés nem mehet a közös rovására. A tsz vezetősége megállapodna a tagsággal, hogy az igénybe vett felszereléseket milyen ellenszolgáltatással adja használatra. Az országosan is csökkenő zöldségtermesztést szinten tartani, illetve a további csökkenést ellensúlyozni — kisebb beruházások mellett — csak a fenti módon látjuk megoldhatónak. Vannak községek, ahol már az előbbi módszereket alkalmazzák. Bízunk abban, hogy ez tovább szélesedik és eredménnyel jár. A házikertek, illetve a háztáji területek hasznosításánál meg kell említeni a dughagyma, illetve a vöröshagyma dugványról termesztését A vöröshagyma felvásárlási ára rendeződött. Az L osztályú átvételi ára 2,64 forint kilogrammonként Azok a termelők, akik szerződést kötnek a MÉK-kel, megfelelő minőségű, hőkezelt dughagymát, a dug- hagymatermesztéshez szükséges fekete magot kapnak. A szaporítóanyag, illetve a vetőmag árát a termés értékesítésekor vonjuk le. Mivel a zöldségfélék termesztésének előkészítéséig jutottunk, dönteni kellene sürgősen, hogy Figyelemre méltó kezdeményezésről kapott hírt Kert- és Háztáji rovatunk. Gál András, a Gyulai Kertészeti Vállalat igazgatója közölte, hogy A virágos Gyuláért mozgalmat a bérházak erkélyeire is ki szeretnék terjeszteni. A város lakói sajnos, nagyon kevés olyan örökzöld, vagy virágzó növényt ismernek, amelyikkel az erkélyt virágos- kertté varázsolhatnál!. Ezért a város központjában 4—5 erkélyt, amely az utcáról is jól látható virágoskertté alakítanak. Ezt a szabadtéri kiállítást bárki megtekintheti, választhat ízlésének megfelelő erkélykertet, melyet a Heti könyvajánlatunk: Schmidt Egon: Madarakról mindenkinek A békéscsabai baromfikeltetőben egész éven át a nagyüzemekkel kötött szerződés alapján keltetik a csibéket. Most már a háztáji gazdaságok részére is raknak be tojásokat. Samu Jánosné a bújtatóbői osztályozó» készíti a csibéket. (Fotó: Demény) iaaaaaaaaaaaBaaBaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaBaaB9aaBBBaaaBBBaBaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaacaaaaBa NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSADÓ ■ *■ V Miért pusztul ki a palánta a melegágyban? — Milyen szerekkel védketjük palántáinkat? A házi kertben, háztáji gazdaki, milyen cikket kíván termesz- ; teni. A magvak beszerzési ideje : is elérkezett. A MÉK szakembe- 3 rei, illetve az ÁFÉSZ-ek mag- 5 árusításra kijelölt boltvezetői s szívesen adnak tanácsot. A zöldségfélék értékesítésénél • új formákat vezettünk be. Ezzel j segíteni kívánjuk a házikertek, í illetve háztáji területek zöldség- \ termesztését. A városok mentén 3 lehetőség nyílik arra, hogy egyes ; cikkeket a termelők a legköze- ■ lebbi zöldségboltba szállítsák, fo- * gyásztól ár mínusz 20 százaié- jj kos árengedmény mellett. Az át- ’ adott áru ellenértéke azonnal kiegyenlítésre kerüL Azokon a helyeken, ahol nagyobb tételekben a várostól távolabbi részen termesztenek zöldséget, ott az ÁFÉSZ, illetve a MÉK meghatározott napon, illetve időpontban az árut átveszi és elszállítja. A MÉK területfelelősei, illetve az ÁFÉSZ-ek átvevői ezekben a hetekben termelési körzetenként több községben megbeszéléseket folytatnak az 1971. évi zöldségtermesztés és értékesítés lehetőségeiről A kert- és háztáji rovatban megjelent közlemények után a termelők tömeges érdeklődéséről érkezett hír, a tájékoztató előadás megtartására meghívó a MÉK szövetkezeti vállalathoz. Unyatyinszki János MÉK osztályvezető vállalat kertészed máshol is elkészítenek. Nincs szándékunkban különösebb kommentárt fűzni ehhez a kezdeménygzéshez, mert ami szép, amj jó, ami nagyon is közérthető azt az emberek minden további nélkül magukévá teszik. Csupán annyit szeretnénk hozzáírni, hogy a gyulai kezdeményezést érdemes lenne kiterjesztem Békéscsabára, Orosházára, Szarvasra, Szeghalomra és mindenhová, ahol emeletes házak és erkélyek találhatók. Legyenek ezek a lakások is virágban, örökzöld növényben olyan gazdagok, mint a gyulaiak. Békés megyében nagy lehetőségei vannak a zöldségtermesztésnek. A napfényórák száma, a talajadottság, az öntözési lehetőség, de nem utolsósorban a szorgalmas munka révén alakultak ki a házikerti, illetve szabadföldi zöldségtermesztés megyén belüli területei. Az “utóbbi években sajnos jelentős visszaesés tapasztalható, sőt vannak területek, ahol egyáltalán nem foglalkoznak zöldségtermesztéssel Igaz, hogy az irodalom felsorolja, hogy hol, mely területen milyen zöldségféléket termeltek, ezzel azonban a háziasszonyok kosarait nem lehet megtölteni. A házikertek kétszeri hasznosítása is jól megoldható. Első lépcsőben a korai, második lépcsőben pedig a kései zöldségfélék termesztésével. A koraiak termesztésénél a következő fajtákat javasoljuk a megváltozott kereskedelmi igények figyelembevételével Salátából: Május-királya. Retekből: Jégcsap, János napi és Húsvéti rózsa. Petrezselyemből: Korai cukor. Sárgarépából: Nantesi és Amsterdam! vagy kerti (marktgart- ner). Karfiolból: Erfurti törpe vagy Master Osena. Kelkáposztából: Szentesi korai. Burgonyából: korai Rózsa vagy a Gülbaba fajtákat Ha valakinek saját maga által előállított és bevált fajtája van, azt is nyugodtan hasznosíthatja. Öszi érésű zöldségek termesztésénél elsősorban javasolnánk a káposztaféléket. Fejes káposztából az Amager és a Dán-tartósat. Vöröskáposztából a Holland kivitelit vagy Topázt. Karfiolból a Dánexport, Hollios Osena, vagy Kiboriesent Természetesen, ahol hagyománya van és az öntözési lehetőségek megvannak, ott ajánlanánk a cecei, illetve a paradicsom alakú paprikát. Mindkét cikk esetében figyelemre méltó értékesítési lehetőségek vannak a bel- és a külföldi piacon. A házikertek hasznosítása mellett meg kell említeni a háztáji területek gazdaságos hasznosítását is. Ehhez segítséget nyújt a tsz vezetősége és a háztáji bizottság. Sok községben a termelőszövetkezetekben a kertészeti felszerelések használaton kívül állnak. Ezek hasznosítását az alábbiak szerint javasoljuk. A tájte- rületaek megfelelően már korábban egy-egy zöldségfajta termesztése kialakult. A tsz-tagok egyrésze az ott kialakult zöldségfélék termesztési módszereit ismerik. Itt éppen arra lenne szükség, hogy a háztáji terület terhére a tsz-tagok igényeit figyelembe Véve 100—400 négyszögölenként — természetesen a 1871. JANUÁR 26. Madarak. Mennyi gondolatot ébreszt ez az egy szó! Hallatara kiben otthoni papagájának, kiben egy erdőben látott madárnak, galambnak, vagy éppen egy fáról iUetlenkedő verébnek a képe merül föiL így vagy úgy, de mindenkinek vannak emlékei a madarakról. Az emlékek mellett mennyi az, amit tényleg tudunk is róluk? Sokszor csak. ha egy fogadás vagy keresztrejtvény kapcsán valamire pontos választ kellene adni, derül ki, hogy milyen keveset tudunk. Mennyit nyom a gólya, és mennyit az ökörszem? Miért és hova vonul, nak a madarak? Hogyan fészkelnek, nevelik fiaikat, mát esz. nek, milyen gyorsan repülnek az egyes madárfajok? Hogyan alkalmazkodnak a civilizáció előretöréséhez, hogyan viszonyulnak az emberhez és az ember hogyan védi az egyiket, és hogyan szeretné gyéríteni a másik fajt? Mindmegannyi izgalmas kér. dés, melyekre nem is olyan könnyű helyes választ adni. Aki a madarak világát egy kicsit közelebbről is szemügyre veszi, az előtt egy csodálatos világ tárul fel. Ebbe a világba ad belépőt és mindjárt egy kis ízelítőt Schmidt Egon könyve. Ságban, de egyes helyeken a nagyüzemben is a palántanevelés során évről évre sok palánta esik áldozatul a palántavésznek és egyéb palántaágyi betegségnek. Mindez azért következik be, mert az alapvető növényvédelmi munkákat egyesek nem végzik el. A palántaágyi betegségek elleni küzdelemben a figyelmet elsősorban a talajra kell fordítani, mert a kórokozók talajlakó penészgombák. A palánták elsődleges fertőzési forrása a többször használt fertőzött talaj, ritkábban a fertőzött vetőmag. A palántaágy készítéséhez friss földet kell használni, mert a többször használt talaj fertőzésmentességében soha nem lehetünk biztosak. Amennyiben a talajcsere nem áll módunkban, úgy a talaj fertőtlenítését a következő módon végezhetjük el. Paprikapalánta-nevelő ágyban: Bercema Ferbam 50, 50—60 g négyzetméterenként, vagy Fuk- lasin F (fűszerpaprikánál) 160 gramm négyzetméterenként, vagy Konverter szürke 200 g négyzetméterenként, vagy TMTD csávázószer 30—60 gramm négyzetméterenként, vagy ha a rovarfertőzés veszélye is fennáll, akkor TMTD + Lindán 40—60 gramm négyzetméterenként, vagy Zineb 80, 0.5 százalékos töménységű permetléből 0.25—0,5 liter négyzetméterenkénti menynyi ség felhasználásával. Paradicsompalánta-nevelő ágyban: Bercema Ferbam 50, 40 gramm négyzetméterenként, vagy Orthocid 20—30 gramm négyzetméterenként, vagy TMTD csávázószer 30—60 gramm négyzetméterenként, vagy Zineb 80, 0,5 százalékos töménységű permetléből 0,25—0.5 liter négyzetméterenkénti felhasználásával. Káposztapalánta-nevelő ágyban: Bercema Ferbam 50, 50—60 gramm négyzetméterenként, vagy Orthocid 20—30 gramm négyzetméterenként, vagy TMTD csávázószer 30—60 gramm négyzetméterenként, vagy Buvicid— F 0,2—0.25 százalékos, vagy Zineb 80 (és etyéb Zineb-taítal- mú szerek) 0,5 százalékos töménységű permetléből 0,25—0,5 liter négyzetméterenkénti meny- nyiség felhasználásával. A poralakban felhasználható szereket előzetesen tízszeres mennyiségű homokkal, majd a takaró földdel egyenletesen ösz- sze kell keverni. A keverékből az elsimított magágyba kell szórni 1—2 milliméternyi réteget, erre vetni a magot ás a fennmaradt takaró földdel be kell fedni. Amennyiben a talajfertőtlenítés ellenére a palántadőlés mégis fellépne, úgy a fertőzött foltokat a környező egészséges növényekkel együtt ki kell emelni és meg kell semmisíteni. Utána a növényeket öntözés helyett 0,2 százalékos Zineb 80 oldatával permetezzük. Az üres foltokat pedig steril homokkal töltjük ki. A talaj fertőtlenítésével egyidőben a palántaágyak kereteit, ablakait és a munkaeszközöket is fertőtleníteni szükséges 1—1,5 százalékos rézgálicos lemosással. A növényi betegségek átvitelében a vetőmagvak is jelentős szerepet játszanak. A fertőzés megakadályozására a zöldségfélék magvait csávázásban kell részesíteni Paprikavetőmag csává- zása a következő szerekkel történhet: Orthocid permetezőszer 5 gramm vetőmag-kilogrammonkénti adagolásban. A csávázás ideje 5—10 nerc. Alkalmazható még a TMTD is vetőmag-kilogrammonként 3—5 gramm adagolásban. Dohánymozaik-virus ellen vetés előtt 10 perces 1—1,5 százalékos nátronlúgban történt fertőtlenítéssel (utána vízöblítés!) meggátoljuk a virus terjedését. A paraidicsomvetőmag csává- zása a következő szerekkel történhet: Orthocid permetezőszerből 5 gramm mag-kilogrammonként, vagy TMTD porcsávázószerből 3 kramm mag-kilogrammonként használható fel. A paradicsomvetőmag érzékenysége miatt a próbacsávázás elvégzése szükséges. Káposztavetőmag csá- vázásra Orthocid permetezőből 5 gramm mag kilogrammonként szükséges. Salátavetőmag csávázására felhasználható csávázószerek: Orthocid permetezőszerből 5 gramm, vagy TMTD porcsávázószerből 3 gramm használandó fel egy kilogramm vetőmag csávázásához. Az Orthocid permetezőszer felhasználható még uborka, spenót, sárgarépavetőmag csávázásra 5 gramm mag-kilogrammonkénti mennyiségben. A TMTD porcsávázószer felhasználható még ka- bakosok, sárgarépa, petrezselyem, spenót, retekvetőmag csávázására 3—5 gramm kilogrammonkénti adagolásban. A felhasználandó talajfertőtlenítő és csávázószereknél a munkavédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani! Borbély László biológiai laboratóriumvez. BÉKÉS MÉCYÉh. Virágoskert az erkélyen
