Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
Szakmai képzés és továbbképzés a textiliparban Napjainkban is gond de a következő esztendők feladataival számolva még sürgetőbb a textilipari szakmunkás-utánpótlás biztosítása. A most kezdődő textilipari rekonstrukció ugyanis megköveteli hogy a több ezer új gép munkábaállításával egyidejűleg képezzék, illetve továbbképezzék a dolgozókat, akik ezeket a gépeket kezelni fogják. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége rendszeresen foglalkozik a szakmunkás- képzés helyzetével, szorgalmazza a tanulóképzés kiszélesítését, a tematikák egységesítését Irányelveket adott ki a szakszervezeti bizottságoknak, hogy azok segíthessék a szakmunkásképzés tavaly kezdődött, 10 évre tervezett reformjának végrehajtását Felmérve az adott helyzetet, lehetőségeket, úgy találta, hogy a jelenlegi munkaerő-viszonyok mellett el kell fogadni — kényszer- megoldásként — az üzemi beta- nított-munkásképzést, ám következetesen törekedni kell továbbra is az állami rendszerű szakmunkásképzésre. (MTI) Pál és a babona Rossz előjél, ha január 25-én ködös az idő: „Pál fordul köddel, ember vész döggel” — tartja egy régi népi babona. Az ősi hiedelmet ezúttal már a hétfő reggeli napsütés megcáfolta. Az ország egcsz területén 0 Celsius fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála, s a nap folyamán továbbá olvadás várható. Az elmúlt hetekben sok gondot okozott hótakaró már az ország legmagasabb pontján, a Kékes-tetőn is olvadásnak in. dúlt: mindössze 39 centiméter vastag, nedves, latyakos, s így sportolásra is alkalmatlanná vált Kedvező hírekről számoltak be a KPM, a MÁV és a BKV ügyeletesei is. Szerte az országban valamennyi út járható, a szórványos hajnali ködképződések okozta csúszós utak csupán Pest, Hajdú, Szabolcs és Borsod megyében intették óvatosságra * járművezetőket idején Nyugatra szökött. Nem is lett belőle mérnök, csak ügynöke egy hűtőszekrényeket gyártó mammutcégnek, de micsoda fizetéssel! Kocsi, villa a Genfi tó partján, hatszobás lakás Münchenben a városközpontban. Igaz, mikor ő tavalyelőtt járt nála, csak kétszobás összkomfortban húzódtak, de azóta bizonyosan megvan már mindez. Nem is beszélve arról, hogy ott nem ku- kacoskodnak annyit, mint itthon, hogy ki melyik országba akar menni. Kicsit ugyan panaszkodott akkor a bátyus, mikor megtudta, hogy itthon milyen potom pénzért tanulhatnak a fiatalok, ő meg vacillál még, Nagyon jó? Nagyon rossz? Semmit sem változtatott? Ami már bizonyos: a diákok túlterhelése nem csökkenti sőt — és a tanár is többet dolgozik j Önműködő kocsikapcsoiás a vasutakon Szakértő csoport alakult a MÁV-nál az önműködő kapcsoA címben szereplő kérdéseiket állításként hallottam tanároktól 1970 szeptemberében, amikor érvénybe lépett az iskolai Rend. { tartás néhány pontját módosító; minisztériumi utasítás, melyet1 azóta a tanári és tanulód szaknyelv témazáró rendszernek hív. ] Azóta eltelt egy iskolai félév, j az akkori örömteli, indulatos i vagy éppen közömbös állítások elmélyült, meggondolt kérdések, toé nemesedték. Nem mond ellent a logikának, hogy ezúttal állításból lett kérdés, s hogy ezt fejlődésnek, előrehaladásnak tekintjük —-, mert néhány és aj gyakorlati tapasztalatot akkor még nélkülöző, szükségszerűen egyszerűsítő állításról van szó szeptemberi emlékeimben; és általánosan elterjedt, felelősség- teljes, a mindennapok gazdag gyakorlatát elemző kérdések hangzottak el a félévi nevelőtestületi értekezleteken s az azóta eltelt néhány hét folyamán. Erről beszélgettünk Kruchió Gáborral, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójával és Medo. varszky János igazgatóhelyettessel: — A régi, nagyrészt a tanári asztalnál, a táblánál folyó felél- tetési módszer igen sok gyereket feszélyezett, idegesített, a| tanár nem minden esetben kapott hű képet a tanuló tudásáról. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy egy-egy tanuló a tanév folyamán csak igen kevés alkalommal juthatott felelési lehetőséghez, Hiszen az évek folyamán j az anyag mind nagyobb, az ismétlésre, gyakorlásra, számon-• kérésre fordítható óraszám, időmennyiség mind kevesebb lett. Valamifajta megoldásra már hosszú idő óta szükség volt tehát 1970 júliusában jelent meg aztán a Művelődésügyi Mini6Z-1 tóriumnak a Rendtartás idevonatkozó pontjait módosító, októ-' berben pedig az ennek használatát rugalmasabbá tevő utasítása. hogy járassa-e egyetemre a flát, • vagy nem. Dehát a bátyus min- 5 dig smucig volt! A másik kettő : beszámolója még inkább elkese- : ritette. Egy mérnök ott négyszer ; annyit keres, mint 6, aki azok- ■ hoz képest éhbérért kénytelen j itthon robotolni, s milyen irigykedve néztek rá az üzemben, amikor megvette a kis Fiatot. Autó az egy Mercedeshez képest? Bizonyos kultúrszomj is elragadta, mert megkérdezte tőlük, voltunk-e Louvre-ban? — Kinek volt arra Ideje? — nézett rá csodálkozva egyik kollégája. — Éppencsak keresztül- kasul szaladgáltunk a városban. Szörnyű az a forgalom, ami ott van! A szolidabb sztriptizbárt : azért kiszorítottunk. Micsoda' • nők, öregem! A zene újra megszólalt, ők : meg beletemetkeztek a jelenlegi S viszonyok elemzésébe, amiben j már nekem semmi újat nem tud- : tak mondani, s hogy unalmas j dumájuktól függetlenítsem ma- • gam, a mikrofonból áradó zörej- : re rezonálgattam néma szenve- • désben. Pimpi és bandája veszettül ; csörgött, majd egyszercsak ott- ; hagyva a lányokat, kirohantak ! az utcára. Az okát később tud- j tam meg. Egyikük, a szőkére ! festett és ondolált hajú Brugó I kiment a presszó előtti parkba, : mert hajtott egy bigére, akivel ott : beszélt meg randit. Somos Pis- f táék elkapták. Nem verték meg, j csak lefogták, s hosszú hárijába : jó szélesen belevágtak egy haj- ; nyíró géppel, majd eleresztették, j (Folytatjuk) í — Milyen változást jelentett j mindez? — Az új rendszer biztosítja, hogy minden tanuló valamennyi anyagrészből feleljen. Nem lehet „kiszámítani”, hogy valaütí valószínűleg ezen és ezen a napon fog felelni, tehát nem lehet csak egyetlen kis anyagrészből felkészülni, s előtte és utána két-három hétig nem tanulni. Egy-egy tantárgy anyaga most előre meghatározott témákra oszlik, s a gyerekeik minden témánál számot adnak tudásukról. A tanár az osztály valamennyi tagjának minden megnyilatkozását — hosszabb vagy rövidebb feleletét, hozzászólását, gyakorlati tevékenységét, dolgozatát, feladatlapját — értékeli, s minden anyagrész le. zására után valamilyen jeggvel minősíti. Ezekből a témazáró jegyekből alakul aztán a félévi vagy évvégi osztályzat. — Mi történik akkor, hu a témazáró jegy elégtelen? — A tanulónak módja van arra, hogy megadott határidőn — nálunk egy hétén — belül ugyanabból az anyagrészből javítson. A lényeg tehát, hogy a gyerek folyamatosan tanuljon, ne hagyjon ki anyagrészeket, hogy képességeinek, lehetőségéinek megfelelő szinten, de minél teljesebben sajátítsa el a követelményeket. — Mit jelent az új módszer a tanulók számára elfoglaltság, ban? — Az eddiginél jóval több munkát. — S eredményekben? — A jobb kéoességű gyerekek tanulmányi átlaga vslamit javult Részben, mert ők is folyamatosabban, alaposabban készültek az órákra, részben pedig, módjuk volt kijavítani egy-egy valamilyen oknál fogva, olykor önhibájukon kívüli gyengébb feletetet. A többiek viszont álta-: Iában rontottak. Hiszen különösen a témazáró dolgozatok az anyag mélyebb összefüggéseinek, az egyes szabályok, események, gondolatsorok egymással való kapcsolatának olyan fokú értését és elsajátítását követelik, amelyre gyengébb adottságaik, körülményeik, s tananyag meny- nyisége. az adott kis óraszám, s a nagyon nagy osztálylétszámok miatt nem képesek. — Mit jelent az új módszer a tanároknak? — A gyerekek tudásának, fejlődésének pontosabb érzékelését, s ennek alapján a soron következő órákra való konkrétabb felkészülés lehetőségét — egyfelől. Másfelől pedig — több munkát. Sokkal több dolgozatjavítást — a magyar szakosoknak 10 nap alatt átlagosan 200 dolgozatot kel) például kijavítaniuk. A rosszül sikerült témazáró jegyeik javítása esetén pedig alkalmanként délutáni elfoglaltságot. Ezt megelőzően az órák korszerűbb, sokoldalúbb vezetéséhez szükséges alaposabb felkészülést. Az eddigiek mellett tehát napi egy-két órás plusz-tevékenységet. — Mi a tapasztalatuk az eddiginél jóval több dolgozatról? — Nem minden tantárgyból és nem minden anyagrészből van írásbeli témazárás. Ennek ellenére többet írnak a tanulók, mint korábban. S ennek van egy veszélye. Az írásbeliség megköveteli a rövidséget, tömörséget, a távirati stílust. Ez önmagában nem baj ugyan, de közben elszegényíti a gyerekek kifejezőkészségét, szőkébbre szorítja az árnyaltabb, hajlékony, folyamatos beszéd gyakorlásának határait. — Mi a tanárok véleménye az új módszerről? — Itt van a félévi nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve. Idézzünk abból néhány véleményt: „intenzív munkára ösztönöz és reálisabb” — „az információs módszereket eddig is alkalmaztuk, talán a szakköri munkát nem vettük ilyen súly- lyal figyelembe” — „az új módszer célja: humánusabbá tenni az iskolát” — ,,az általános bevezetés előtt jó lett volna néhány iskolában kipróbálni, s a tapasztalatok alapján elterjeszteni”. — A diákok mit mondanak? — Általában így fogalmaznak: több időt vesz el, de folyamatosabban tanulunk. — S Önök? — Reméljük, hogy a több munka több tudáshoz is vezet. Jobb tehát az új módszer a réginél? Rosszabb? Semmit sem változtatott rajta? — a fenti beszélgetés alapján úgy gondolom, hogy m® még egyik kérdésre sem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Mert jó az, ha folyamatosabban tanulnak a gyerekek — de nem jó, hogy évék óta túlterhelésről beszélünk, s most még több munkát kívánunk tőlük; jó az, ha reálisabbak lesznek az osztályzatok — de nem jó, hogy a magas osztálylétszámok miatt egyre több feladatot írásban kell a tanulóknak megcsinálniuk; jó az, ha egyetlen hanyag délután következményeit ki lehet javítani — de nem jó, hogy a pedagógusok munkaideje 15— 20 százalékkal nőtt Talán úgy kellene tehát feltenni a kérdéseket — és így teszik fel a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában —, hogy miben és mennyivel jobb az új módszer a réginél, hogy miben és mennyivel rosz- szabb... Nem utolsósorban pedig: hogyan lehetne pozitív oldalait erősíteni, hibáit, hiányos, ságadt kijavítani? N A türelmes, elemző kérdés- feltevés, s az okos, szívós és rugalmas gyakorlati válaszadás az egyedül helyes megk'özelítési mód. S akkor évek múlva a „Reméljük, hogy a több munka több tudáshoz is vezet” — megfogalmazást egyértelműen állító mondatként lehet majd elmondani. Danlss Győző lókészülékek 1979. évi bevezetésének előkészítésére. Európában 1970-ben minden 20 ezer vasutas közül egy meghalt és 30 megsérült kocsikapcsolás közben. Mivel a kocsi- rendezők munkája nehéz és veszélyes, egyre nehezebben kapnak a vasutak kocsirendezőket. A probléma megoldására évtizedek óta foglalkoznak az európai országok vasútjai központi vonó- és ütközőkészülékek bevezetésének tervével. Az önműködő készülékek felszerelése Igen költséges, körülbelül 20 év alatt térülnek meg. Ennek ellenére elhatározták bevezetését, mert a hagyományos módszer fékezné a gazdasági műszaki fejlődést. Az önműködő kapcsolókészülék alkalmas a fékhez szükséges levegővezeték és a villamos vezetékek kapcsolására is, meggyorsítja a rendezőpályaudvari munkát, csökkenti a kocsiíordu- ló-időt. További előnye, hogy használatával a jelenlegi 2500 tonna helyett 6000 tonnával lehet megterhelni egy-egy szerelvényt A Szovjetunióban már évekkel ezelőtt felszerelték a vasúti járműveket önműködő kapcsoló készülékekkel, ezért a szocialista országok vasútjai részére szovjet mérnökök segítségével fejlesztette ki az NDK a nemzetközi műszaki feltételeknek megfelelő készülékeket Ezeket ez év őszén próbálja ki a MÁV a Csorna melletti különböző sugarú ívekből álló próbapályán. A hazai előkészületek során ezenkívül ez évtől kezdve évente 2000 teherkocsi alvázát erősítik meg s elkezdik a kocsi- rendezők és más érdekelt dolgozók szakmai felkészítését. (MTI) Télen is folytatódnak az építkezések -t Középüzem lett a Békési Építőipari Ktsz A Békési Építőipari Ktsz brigádjai egész télen folyamatosan j dolgoznak. Építik Kétsoprony- ban a Rákóczi Tsz sertéskombinátját, Békéscsabán a Vasipari Ktsz Bartók Béla úti üzemi épületét, a Méretes Szabók és Szűcsök Ktsz üzemházát, Békésen a Vegyesipari Ktsz új műhelyét, Mezőberényben az új szolgáltatóházat. Békésen tavaly az ár- és belvízkárosultaknak 30 családi házat hoztak tető alá Az idén márciustól augusztus végéig még 49 hasonló családi ház épül, ahová már szállítják az anyagot. A HÜTÖHÄZ felvesz lakatos, esztergályos, villanyszerelő szakmunkásokat és lérti segédmunkásokat Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél. 186 A január 1-tŐl középüzemmé fejlődött szövetkezet tervezett termelési értéke 1971-ben 28 millió forint, ami 4 millióval több a tavalyinál. Ennek elérésére újabb gépeket és egy tehergépkocsit vásárolnak. A szövetkezet 1972-ben tér át középblokkos építkezésre, ami további gépesítést tesz majd szükségessé. Ehhez az Építési és Városfejlesztési Minisztérium támogatást nyújt. A Békéscsabai Hizlalda I-es és n-es sz. telepe ETETŐ. RAKÓDÓ. KISVASÜTI MOTOROS ÉS LAKATOS dolgozókat vesz fel. 166955 Bmmssst R 1971. JANLAß SS.
