Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
Érdekes cikk jelent meg a Nature című angol tudományos folyóiratban a szakáll serkenésével kapcsolatban. A cikk szerzője több ízben élt heteken keséik, „civilizált” körülmények között viszont gyorsabban nő. A szakáll növekedésével kapcsolatban az angol kutató más jellegű megfigyeléseket is végzett. Mitő! serken a szakáll? Ritka műtét Tudomány — Technika A többség megmenthető... Szívműtét — rutinműtét A megbetegedési és halálozási statisztikákban a szív- és a keringési betegségek a legtöbb országban az első helyen állnak. A lakosság nagy százaléka szenved valamilyen szív- vagy érbetegségben, amelyek közül leggyakoribbak a magas vérnyomás, a szívkoszorú érelmeszesedése és általában az érelmeszesedés a szívizominfarktus, a szív veleszületett fejlődési rendellenességei és a különböző szívmegbetegedések — szívbelhártyalob, szívizom- és szívburokgyulladás — következtében az élet során kifejlődött szívhibák. A szív- és keringési betegségek gyógyítása elsősorban a belgyógyászat feladata. A heveny bakteriális fertőzések egy része például az idejében elkezdett antibiotikum kúrával eredményesen gyógyítható, még mielőtt a leggyakoribb szövődmények — a szívbillentyűhibák és a sziv- izomkárosodások — kifejlődnének. Ugyanakkor a reumás szívizomgyulladást, a magas vérnyomást vagy az érelmeszesedést ma még nem tudjuk meggyógyítani, de gyógyszeres kezeléssel elérhető, hogy a betegek állapotában lényeges javulás következzék be, és rövidebb-hosszabb ideig tünetmentesekké váljanak. A «gyógyító kés” A szívbetegségek másik nagy csoportját azok a veleszületett és szerzett betegségek alkotják, amelyek jóllehet ideig-óráig bel- gyógyászatilag kezelhetők, de hathatós gyógyulásuk csak a szív megoperálásával, a rendellenességek és a hibák műtéti korrigálásával következik be. A szívsebészet kezdetének az tekinthető, amikor a múlt század végén először varrtak össze szíven ejtett sebet. Azóta, de különösen a második világháború óta ugrásszerűen fejlődött a szívsebészet; mind újabb szívbetegségek váltak operálhatóvá, és tökéletesedett a műtéti technika is. A hatvanas évek második felében sor került az évszázad műtétjére is: Barnard professzor szívátültetést hajtott végre emberen. A kezdeti sikereken felbuzdulva sokan — különösen a nagy- közönség — a szívátültetésekben látták a nagy lehetőséget a szívbetegek százezreinek, millióinak meggyógyítására. Ez azonban ma még kudarccal járó, de előbb- utóbb biztonságossá váló műtéti beavatkozás nem alkalmas a szívbetegek nagy tömegeinek gyógyítására, mert hiszen hol van annyi egészséges szív, mint amennyi várományos lenne, és hol van annyi szívsebész, akik a rászorulóknak csak a töredékét meg tudnák operálni? Gyógyszer vagy műtét? A különböző veleszületett és szerzett szívbetegségek (billentyűhibák, nagyér- és billentyűliuiuuci ciulc/.eo szív műiéihez szűkületek, pitvari és sövényhiányok, nagyéráthelyeződés, stb.) gyógyítására a reális és járható út a gyógyszeres kezelés és a műtéti korrigálás. Az operálható szívbetegségek egy részében például billentyűszűkületek, kis- fokú sövényhiányok, stb. esetén persze nem feltétlenül van szükség műtétre, hiszen ismeretesek olyan betegek, akik elérték az öregkort anélkül, hogy komolyabb panaszaik lettek volna. A fejlődési rendellenességgel született betegek többségében azonban a szívhiba kijavítása mindenképpen ajánlatos, sőt például a súlyos pitvari és kamrai sövényhiánnyal vagy a nagyerek áthelyeződésével (ez esetben az aorta a bal kamra helyett a jobb kamrából, a tüdőverőér pedig a jobb kamra helyett a bal kamrából ered) született csecsemőket okvetlenül meg kell operálni. Az utóbbi esetekben a meglehetősen nagy műtéti kockázatot is vállalni kell, mert a műtét az egyetlen lehetőség a gyermek életben maradásához! Gyerekek a műtőben A veleszületett szívhibák operálására általában a 3—6 éves kor a legalkalmasabb. De természetesen, ha a gyógyszerekkel csecsemőkora óta kezelt gyermek állapotában rosszabbodás állna be, a műtétet előbb is el kell végezni. Ugyancsak nagyon korán, még csecsemőkorban vagy újszülöttként kell megoperálni azokat a gyermekeket, akikben szívfejlődési rendellenességük miatt súlyos keringési elégtelenség vagy tüdőpangás lép fel, mert ezek nemhogy a műtéthez, ideális életkort, de legtöbbször még az egyéves kort sem érik meg. Az egyszerű, rutinszerűen végzett szívműtéteknél a halálozási arány alacsony, egy százalék körül van, de az idejében megoperált súlyos szívbetegek halálozása sem haladja meg az 5—10 százalékot. A legtöbb haláleset a nagyon súlyos szívhibák operálására esik: itt viszont enyhítő körülményként kell figyelembe venni, hogy műtét nélkül ezek a csecsemők valamennyien biztosan meghalnának. Az élve született csecsemők 0,6—0,7 százaléka valamilyen szív- és nagyérbetegséggel jön a világra, és műtét nélkül csaknem háromnegyed részük meghal. A megoperált gyermekeknek viszont 60—70 százaléka életben marad, és ami a legfontosabb: egészségesen fejlődik. A szívsebészetnek tehát igen jelentős szerepe van a gyermekhalandóság csökkentésében. Dr. Pécsi Tibor Egy madridi garázsban a múlt héten bemutatta a sajtónak legújabb találmányát, egy vízmeghajtású motort, Arturo Estevez Varela sevillai feltaláló. Családja és a sízkeptikusan várakozó újságírók élőtt az 56 éves Estevez egy liter víz segítségével működésbe hozta motor- kerékpárjának egy lóerős motorját. A találmány alapelve igen egyszerű: egy 6 voltos 2,3 Amperes akkumulátor elektrolízis útján oxigénre és hidrogénre bontja a vizet, s a folyamatos hidrogéntermelés táplálja a motort, amely úgy működik, mint a hagyományos robbanómotor. Rigában, Lettország fővárosának klinikáján egy 20 éves fiatal nő került a reanimációs osztály figyelmének a középpontjába. A diagnózis súlyos, szinte reménytelen volt: vérmérgezés következtében a beteg mája és veséje felmondta a szolgálatot A kísérleti sebészeti és fiziológiai laboratórium vezető professzora ritka műtétre szánta él magát: a beteg szervezetéhez ideiglenesen, állati vesét kapcsol- talc A „donor” egy sertés volt, mivel a sertések szervezete közel áll az emberéhez biológiai és funkcionális sajátosságait tekintve. A műtétet két sebészcsoport végezte. Az egyik óvatosan eltávolította a sertés veséjét, különleges folyadékban alaposan átmosták, majd lehűtötték és mes. terséges vérkeringésbe kapcsolták. A másik sebészcsoport hozzákapcsolta a vesét, és egy mesterséges vesét a beteg szervezetéhez . A fiatal nő vére több mint Ami nemrég még a futurológia fogalmába tartozott, ma már kezd realitássá válni. Kiderült, hogy az ember hosszabb időn keresztül is képes nagyrészt mesterséges úton előállított anyagokon élni, anélkül, hogy ebből emiatt testi vagy lelki károsodás érné. Az ilyen irányú A vízmotor — alkotójának 56. találmánya — rendelkezik a hagyományos benzinmotor minden előnyével, s nélkülözi annak minden hátrányos tulajdonságát. Négy óránkénti fogyasztása egy liter víz. A szabadalmat 1970. július 22-én vette nyilvántartásba a spanyol iparügyi minisztérium, de vevőt mind ez ideig nem találtak rá. A feltaláló maga vette fél a kapcsolatot nyugatnémet, holland, francia, amerikai, indiai és kínai cégekkel, amelyektől 150 000 dollárt kért a találmányáért. A spanyol illetékes szerveknek ingyen is átengedné. hárem órán keresztül a mester- sépes vesén és az állati vesén keresztül áramlott, ezalatt megszabadult a mérgező -anyagoktól, és az eredeti máj és vese ismét működni kezdett. A beteg most lábadozik, hamarosan hazaengedik. A műtét módszerét három évig állatokon dolgozlak ki. Az egyik probléma az volt, hogy megtalálják az elkülönített szervek mesterséges vérkeringésének fenntartási módját. A rigai orvosok ma szükség esetén 24 órán keresztül is megtudnák őrizni ilyen szerveket A tudósok elképzelhetőnek tartják vese, máj, tüdő, ső; serbésszfv időleges átültetését is. A professzor elmondotta, hogy az általa végzett műtétet nem kéül egyedülállónak tekinteni,, bár igen ritka, de a Szovjetunió, ban már többször végrehajtattak hasonló operációt többek között Moszkvában és a Lenin- grádi Katonaorvosi Akadémián. kísérletek nemcsak az űrrepülés szempontjából fontosak, hanem két másik nagyon fontos okból is, A tudományos világ azt reméli, hogy a szintetikus táplálék lesz az az eszköz, amellyel meg lehet oldani a rohamosan fejlődő emberiség jó és egészséges táplálását másrészt nagyon fontos az egészségügyben. Műtétek előkészítésénél, vagy gyomor- és bélmegbetegedéseknél e „porított” táplálék, ugyanis nem ró nagy terheket az emésztőszervekre, viszonylag egyensúlyban tartja az anyagcserét. Amerikában máris folynak a kísérletek önkéntes jelentkezőkkel: ezek nem fogyasztanak mást, csak szintétikusan előállított aminósavakból, értékes fehérjékből, pontosan meghatározott mennyiségű szénhidrátból és zsírsavakból, továbbá vitaminokból és ásványi sókból álló táplálékot. Naponta ötször kb. 80 grammnyit és negyedliter vízben feloldanak a porszerű anyagból: ez a táplálék nemcsak a szükséges folyadék- és tápanyagszükségletet fedezi, hanem jelentősen csökkenti az egész emésztőrendszer munkáját is. Ssuper-expressz a láthatáron Lombiktáplálkozás — a megvalósítás útján resztül sivatagban és izolált környezetben. A cikk szerzője szerint a szakáll izolált környezetben lassúbb ütemben növek5 im mmzsz um. JANUÁR 26. Szerinte a nemi élettől való tartózkodás csökkenti, a fokozott nemi élet növeli a szakállserke- nés ütemét. Azt is leszögezte, hogy a naponta többszöri borotválkozás elősegíti és fokozza a szakáll növekedését. A nagyobb hőmérséklet viszont csökkenti a növekedést. A Moszkva és Leningrad között közlekedő „Auróra” expressz öt óra alatt teszi meg a S50 kilométeres távot. A vonat átlagsebessége óránként 130 kilométer, de egyes szakaszokon a szerelvény eléri a 160 kilométeres sebességet is. A szovjet szakemberek azon fáradoznak, hogy ezen a vonalon, de a szovjet vasút más szakaszain is, tovább fokozzák a menetsebességet. Cé,. kitűzésük az, hogy 250 kilométeres óránkénti sebességű expressz-vonatokat hozzanak létre. A még nem villamosított vonalak számára turbinahajtóműves típusokat szánnak. A képen látható motorkocsi tetejére gázturbinát szereltek, mely egy nagyfrekvenciájú háromfázisú generátort hajt meg. A generátor árama folyamatosan táplálja a vagontest alatt elhelyezett hajtómotorokat. A kísérleti szerelvény könnyedén elérte az óránkénti 180 kilométeres sebességet, s csak a futóművek tökéletesítésén múlik, hogy akár 230—250 kilométeres óránkénti sebességgel is száguidhassoa. Motor, vízzel
