Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

„Veterán úttörők” találkozója — Aranyérmesek bemutatója — Ingyen busz Gazdag program készül az úttörőmozgalom 25. évfordulójára Ilyen lesz a Békés megyei Növényvédő Állomás új központi épülete A héten tanácskozott az Űttö- rőszövetség megalakulásának 25. évfordulójára rendezendő jubi­leumi ünnepséget előkészítő Bé­kés megyei bizottság, összeállí­tották a programot és azt egyez­tették a társadalmi szervek ak­cióival. A tavaszi rendezvénysorozat­ból most a három legjelentő­sebbet emeljük ki: március 16- án Békéscsabán a 25. évfordu­lót köszöntő emlékülést tarta­nak. Meghívják a volt megyei ú ttörőti tkárokat, a több éven át dolgozó járási titkárokat, az el­ső csapatvezetőket és mindazo­kat, akik hosszú évek óta segí­tői az úttörőmozgalomnak. Áp­rilis 24-én rendezik meg a csa­patvezetők jubileumi tanácsko­zását, amelyen részt vesznek a megyei úttörőcsapatok vezetői, a művelődési osztályok képvise­Békéscsabán, a Szarvasi úti felüljáró melletti virágkertészet területén több mint 14 millió forint költséggel épül majd fel a Békés megyei Növényvédő Al_ lomás központja, melyben iro­dák. laboratóriumok lesznek. tartanak a Felszabadulási em­lékműnél. Az ifjúsági és úttörő­ház ad otthont az aranyérme­sek bemutatójának, a dokumen­tumkiállításnak és a bélyeg- bemutatónak. A laktanyában tartják az MHSZ honvédelmi bemutatóját és a honvédelmi kiállítást. A színháziban és a mozikban gyermekelőadásokat rendeznek. A tervék szerint május 16-án avatják fel a ligeti ifjúsági parkot. Kedves figyel­messég az AKÖV részéről, hogy ezen a napon ingyen utazhatnak az autóbuszon az úttörőegyen­ruhás gyerekek. Hétezer vagon takarmány a háztájinak — Tizennégyezer vagon a tsz-eknek — Állami segítséggel tovább javul a megye takarmányellátása Interjú Bánki Bélával, a GFV Békés megyei igazgatójával lói, valamint a megyei úttörő- elnökség tagjai. A tanácskozá­son előadás hangzik el a moz­galom általános kérdéseiről, majd ezt követően szakcióülé- seket tartanak. A legnagyobbszabású ese­ményre — a megyei úttörő- szemlére — május 16-án kerül sor. A megyei csapatok küldöt­tei díszszemlét és nagygyűlést Kiállítások, előadássorozat, Békéscsabán a múzeumban és az ifjúsági házban A Békés megyei Úttörő El­nökség és az ifjúsági és úttörő- ház gyermekrajz pályázatot hirdetett és azt eljuttatta min­den úttörőcsapathoz. A pályázat nagy érdeklődést váltott ki a pajtások körében és feltehető, hogy a beküldési határidőig, 1971. február 1-ig igen sokan jelentkeznek rajzaikkal. A leg­jobb pályamunkákat a Munká­csy Mihály múzeumban mutat­ják be 1971. február 21-én, A kiállítást 10 órakor nyitják meg. Március 21-én nyílik ugyanitt az ifjúsági és útörőház fotóki­állítása, mely a meghirdetett pályázat legjobb felvételeit mu­tatja be az érdeklődőknek. A fotópályázaton való részvételre még van idő — mert értesülé­sünk szerint — a felvételek be­küldési határideje március 1. Az ifjúsági és úttörőház ve­zetői arról is tájékoztatták la­punkat, hogy január 26-án dél­után 3 órakor lesz az „Érdekes­ségek, furcsaságok a nagyvilág­ból” sorozat soron következő előadása „A barlangok csodála­tos világa” címmel, melyet dr. Jakucs László tanszékvezető egyetemi docens, a híres Béke- barlang felfedezője tart. Az elő­adást követően érdekes filme­ket vetítenek. A sorozat követ­kező előadásán Rocken bauer Pál geográfus „Egy év a béke kontinensén” címmel az Antak- tiszom szerzett személyes élmé­nyeit mondja el. Ez az előadás' február 4-én délután 3 óraitor i le«: az ifjúsági és úttörőházban, i Megyénk mezőgazdasága ta­valy a korábbi esztendőkhöz képest több állati terméket érté­kesített. A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok pecse­nyebaromfiból, hízott sertésből, hízott marhából, pecsenyebá­rányból többet, egyes cikkekből pedig majdnem kétszeresét ad­ták az 1969. évinek. Nyilvánva­ló, hogy a háztáji gazdaságok­ban fellendülőben levő állatte­nyésztés nem nélkülözhette azt a takarmány juttatást, melyet az állam a Békés megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat útján biztosított. Az ismert természeti csapás következtében 1970-ben azonban kedvezőtlen volt állami gazda­ságainkban és termelőszövetke­zeteinkben a takarmánytermés. A felvásárlás is jóval alatta ma­rad a korábbi évinek. Hogyan sikerül túljutni különböző át­hidaló intézkedésekkel a szűkös takarmányhelyzeten? Ilyen gon­dolatokkal kerestük fel Bánki Bélát, a Békés megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Válla­lat igazgatóját, hogy kérdése­inkre választ kérjünk. — Milyen eredményeket ért el a vállalat 1970-ben a ta­karmányfelvásárlásban és értékesítésben? — Tavaly kielégítő volt a ta­karmányellátás, mert 1969-ben a vállalat olyan készleteket hal­mozott fel a megye termelésé­ből, melyek elegendőnek bizo­nyultak — kisebb kiegészíté­sekkel — az 1970. évi takair- mányfedezet kialakítására. 1969. ben 17 ezer vagon takarmány került vállalatunk kezelésébe felvásárlás útján. Ebből a ház­táji gazdaságoknak juttattunk a tervezett 3 ezer vagonnal szem­ben majdnem 6 ezerrel. A jó takarmányellátást rliutatja, hogy hízott sertésből 68 ezerrel érté­kesítettek többet a háztáji gaz­daságok, mint 1969-ben. Az állatállomány jelentősen gyarapodott a tsz-ekben és a háztáji gazdaságokban. Ezek ta. karmányellátása az igen kedve­zőtlen időjárású 1970, év után nem lesz könnyű Madat. Ta­valy ugyanis csak egyharmadát vásároltuk fel annak a takar­mánymennyiségnek, amit 1969- ben vettünk át. A vállalatra most olyan feladat vár, hogy 5700—5800 vagon felvásárolt takarmány mellett meg kell I szerveznünk, hogy a háztáji gazdaságoknak 7 ezer, s a takar­mánygondokkal küszködő ter­melőszövetkezeteknek pedig 14 ezer vagonnal jusson. Ezt a fel­adatot csak abban az esetben tudjuk megoldani, ha a köz­ponti készletből és a már jelzett importból megérkezik a fedezet. Az eddigi adatok alapján mond. hatom, hogy a tavalyinál több takarmányt forgalmazunk, jól­lehet a rendelkezésünkre bocsá­tott szemes abrakkal nem tud­juk a korábbi választékot bizto­sítani. — Milyen helyzet tapasztal­ható jelenleg a megye ta­karmánypiacán? •—■ A tavaly^ igen kedvezőtlen ta'karmánytermésből és a felvá­sárolt mennyiségből egyesek olyan következtetést vontak le, hogy az idei árukínálatunk el­marad az igényektől. Ezért az ÁFÉSZ-ek, a tsz-ek és saját el­árusítóhelyeinket néhány fele­lőtlen ember beszéde után va­lósággal megrohanták a terme­lők. Egyesek szükségleten felüli vásárlásokba bocsátkoztak. Nem is egy helyen a takarmány vásár, lók szégyenítették meg ezeket a spekulánsokat. Most azt ta­pasztaljuk, hogy a kormány ta­karmányimport-intézkedései folytán ezek visszavonulóban vannak. Megjegyezni kívánom, hogy a tavalyi, majdnem 6 ezer vagon­nal szemben ebben az esztendő­ben 7 ezer vagon takarmányt értékesítettünk a háztáji gazda­ságoknak. A termelőszövetkeze­tek gondján is könnyítünk. Ez esetben azonban az a kérésünk, hogy az üzemekben levő sze­mes terményt a szerződésben meghatározott módon bocsássák rendelkezésünkre, hogy tápot készíthessünk. 'Néhány termelőszövetkezet­ben sajnos olyan nézet kezd úr­rá lenni, hogy a mi vállalatunk gondoskodjon az állatállomány tartásához szükséges takar­mányról. Most pedig arról kelle­ne beszélni, hogy a takarmány- búza, a takarmányrépa, a takar, mányborsó, a takarmánybab és a kukoricatermesztés fejleszté­sére milyen intézkedéseket tesz­nek. Véleményem szerint mező­gazdasági üzemeinkben is fel! kellene ismemi azt az igazságot, j hogy a vállalat csak olyan, j mennyiségű takarmány kiadá- 1 sára képes, mint amennyit fel­vásárol. Sokáig nem alapozhat­juk a megye takarmánygazdál­kodását import szemes abrakra. Közös összefogással magunk­nak kell megtermelni azt, ami­re az üzemekben és a háztáji gazdaságokban szükség van. A következő években ugyanis to­vábbi javulás csak ebben az esetben remélhető a takarmány- gazdálkodásban. — A szűkös takarmánykész­letek ellenére tettek-e in­tézkedéseket az értékesítő hálózat fejlesztésére? — Két évvel ezelőtt mindösz. sze 2 ezer 580 vagon takarmányt árusítottunk, adtunk el a ház­tájinak. Ebben benne vannak azok az akciók is, melyeket az állatforgalmi vállalattal közö­sen szerveztünk. Tavaly majd­nem 6 ezer vagonnal értékesí­tettünk, az idén pedig 7 ezer vagon eladását tervezzük. A vállalat elárusítóhelyei nyilván nem elegendőek a 7 ezer vagon takarmány forgalmazására. Ezért már 1970-ben 27 földmű- j vesszövetkezetet és hét terme-1 lőszövetkezetet kapcsoltunk be j az értékesítő hálózatba. Az idén I tovább növeljük az elárusító- j helyek számát. Újabb földmű- J vesszövetkezeteket és termelő-! szövetkezeteket kérünk fel, nyissanak elárusítóhelyet, mű­ködjenek közre a lakosság ta­karmányellátásának szervezésé­ben és megoldásában. Ebben az esztendőben 21 ezer 500 vagon takarmány forgalma­zására készültünk fel. Jó kap­csolatot alakítottunk ki testvér- vállalatainkkal, ahonnan a fe­lesleges kukoricakészletet ren­delkezésünkre bocsátják. Ezeket jól kiegészíti majd a Szovjet­unióból importált takarmány­búza és kétszeres. Meggyőződé­sem, hogy ilyen módon ki tud- j juk elégíteni a jelentkező te- j karmányigényeket, s ha a lakos-1 ság megérti a helyzetet és segít, akkor elejét tudjuk venni a i spekulációnak — fejezte be kér. j déseinkre adott válaszát Bánki elvtárs. Dupsi Károly Bmjsmssí 3 1971. JANUÁR 24. Épül növényház, műhely, garázs is. A műszakj kiviteli tervdoku­mentáció elkészült. A tervet Papp László, a Békés megyei Tanács Tervező Vállalatának mérnöke — előregyártott (UNI- VÄZ) szerkezet alkalmazásával — készítette. Az új létesítmény építése várhatóan 1972-ben kez­dődik. Az épület makettje. Űj áruház épül Gyomán A Gyomai és az Endrődi ÁFÉSZ közös költséggel élelmi­szer- és ruházati áruházat, va­lamint presszót létesít Gyomán, a Mező Imre lakótelepen. Ennek főként az ad jelentőséget, hogy a ruházati cikkek árusítását köz­pontosítják, szélesítik az áruvá, lasztékot. ami a két község mintegy 20 ezer főnyi lakossá­gának az igényét jobban meg­oldja. Az áruház építésére telket a községi tanács biztosított. A műszaki kiviteli tervdokumen­táció július végéig készül el, az építkezést pedig várhatóan még az idén megkezdik, hogy év vé­géig az élelmiszer üzletrész és a presszó már elkészüljön és a vásárlók rendelkezésére álljon. Szabad az út — a jégnek A jégveszély miatt rendeltek el elsőfokú árvízvédelmi ké­szültséget a Debreceni Vízügyi Igazgatóság vezetői a Berettyó szeghalmi szakaszán. A szeg­halmi híd térségében ugyanis egy régi híd vasszerkezeti ma­radványai akadályozták a jég levonulását. Ezért az ár- és bel­vízvédelmi központi készenléti szolgálat könnyűbúvárai és a miskolci robbantóbrigád gondo­san összehangolt munkával szombaton befejezte a vasbeton- szerkezet eltávolítását, felrob­bantását.

Next

/
Thumbnails
Contents