Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Miniszter főnökünk Finnországból! Magyarország az érdeklődés középpontiéban A KÖZPONTI SAJTÓSZOLGALAT KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓJA JELENTI Miskolc testvérvárosából, a 150 ezer lakosú - Tamperéből diktálom a tudósítást. Esik a hó és a zúzmarába öltözött fe­nyőerdők birodalmában finnor­szági tartózkodásunk óta első ízben érezzük: északon vagyunk. Tampere és Helsinki között ak­kora a távolság, mint Budapest és Miskolc között. Tampere | gyárváros és iskolaváros. A la- [ kosság fele üzemi dolgozó. Az! egyetemnek mintegy hatezer hallgatója van, január 20-án ez a város fogadta Fock Jenő elv-1 társat és kíséretét. A szerdai program egyébként Helsinki közegében, Hyvinkaaban, a Ko­ne Oy-gváregység megtekintésé­vel kezdődött. A Kone Rész­vénytársaság tulajdonában levő hyvinkaai liftgyár évente körül­belül háromezer liftet gyárt. A gyár termelésének több mint 70 százaléka külföldre kerül. A gyárépület nagysága körülbelül két hektár (húszezer négyzet- méter) és az üzem 830 embert foglalkoztat. Helyi idő szerint röviddel déli 12 után érkezett Fock Jenő és kísérete Tamperébe, ahol a vá­ros vezetői fogadták küldöttsé­günket. Délben a városi tanács ebédet adott Fock Jenő és kísé­rete tiszteletére a városháza dísztermében. Délután városné- j zés következett, majd a Tampel- i la Oy gyár megtekintése. Az ország legnagyobb és legrégebbi gyára 8000 munkást foglalkoz­tat. Az üzem vezetői köszöntöt­ték a magyar vendégeket és a gyár megtekintésére invitálták őket. Helyi idő szerint délután 4 órakor a Tampella Oy fogadást adott Fock Jenő és kísérete tisz­teletére a Tammer Szállodában, j | Barátságos és szívélyes légkör-! ben beszélgettek a magvar ál­lamférfiak a gyár vezetőivel. Ezekben a napokban Finnor­szágban kétségkívül Magyaror­szág került az érdeklődés kö­zéppontjába. A finn rádió, tévé, valarrtint a Helsinkiben megjelenő regge­li lapok vezető helyen részlete­sen beszámolnak a magvar kül­döttség programjáról, Fock Je­nő miniszterelnök Helsinkiben folytatott hivatalos tárgyalásai­ról, valamint a Finn—Magvar Kereskedelmi Eevesület esti ün­nepi ülésén tartott előadásról. A lapok kivétel nélkül ki­emelik azt a tényt, hogy a tár­gyalások folvamán a felék be­hatóan tanulmányozták az eu­rópai biztonsági konferencia összehívásának feltételeit, érin­tették az európai biztonság megszilárdítását elősegítő ténye­zőket. Gazdasági kérdésekről szólva a tárgvalófelek kicserél- i ték véleményüket az európai gazdasági integráció fejlődésé­ről. A lapok megállapíriák: a finn—magyar kapcsolatokat te­kintve különösképpen a keres­kedelem továbbfejlesztésének kérdéseit vizsgálták meg. Meg­egyeztek abban, hogy ezen a téren a szakértők között foly­tatják majd a megbeszéléseket. Szekulity Péter U Thant sajtóértekezlete U Thant ENSZ-főtitkár sajtóértekezletén bejelentette, hogy jelenlegi megbízatásának lejártával (1971. december 31.) nincs szándéKában újból vállalni az ENbZ-iötitkári tisztségre szóló megbízatást. 11 Thant tizedik éve tölti be ezt a tisztséget. (Telefotó — AP—MTI—KS) Márciusban nyugatberlini választások Ötvenéves az Olasz Kommunista Párt Ünnepi megemlékezések az évfordulón Az Olasz Kommunista Párt i ma, január 21-én ünnepli fenn-1 állásánál? 50. évfordulóját. Az egykori Olasz Szocialista Párt baloldali frakciója 1921-ben a livomói kongresszuson vált ki és alakított önáüó pártot, eleget téve Lenin és a Komintern fel­hívásának. ötven évvel ezelőtt az Olasz Kommunista Párt mindössze 50 000 tagot számlált, a lakosság 0,12 százalékát. A pártra adott szavazatok is csupán 200 000-re rúgtak. Ma az Olasz Kommu­nista Párt soraiban 1 800 000 tag tömörül, a lakosság 3,3 százalé­ka és a pártra adott szavazatok megközelítik a 9 milliót, az összes szavazatok 25 százalékát. Az Olasz Kommunista Párt fennállásának 50. évfordulójával kapcsolatban, tartott ünnepség1 sorozat kiemelkedő eseményei január 17-e és 24-e között zaj-i lanak le. A hivatalos megemlé- J kezeseken túl számos konferen­cián. vitákon, tudományos ösz-j szejöveteleken elemzik az olasz ^kezdődőit az arab csúcs Szerdán este csúcsértekezlet kezdődött Kairóban a négyes arab föderáció államfőinek részvételével. A kairói csúcsra olyan időben kerül sor, amikor a közel-keleti válság rendezését célzó erőfe­szítések „fontos és kritikus” (A1 Ahram) szakaszukhoz érkeztek. Február 5-én jár le a tűzszü­net, ennélfogva biztosra vehető, hogy a fő téma a „hogyan to- j vább?” lesz. Egyiptom — mint I ismeretes — mindent -megtesz azért, hogy a válságot politikai alapon rendezzék s újabb vér­ontás ne legyen. Napirendre kerülnek a Jordá­niái események is. (MTI) kommunistáknak a politikai életben betöltött szerepét és ösz- szesítík a párt további vonalá­nak meghatározása szempontjá­ból legfontosabb tapasztalato­kat. Felidézik Antonio Gramsci harcát Bordiga opportunistái el­len, valamint Togliatti követke­zetes harci vonalát Tascával szemben. Az ünnepségek keretében ki­emelkedő helyet foglal el az olasz kommunisták ellenállási harcáról való megemlékezés. Taglalják a „szocializmushoz vezető olasz út” sokrétű problé­máit és a Párt politikai prog­ramját. Január 24-én, a római sport- palotában rendezik meg az év­forduló legkiemelkedőbb ese­ményét. A nagygyűlésen, ahol több ezer olasz kommunista mellett részt vesznek a Szovjet-, unió Kommunista Párt iának és számos más ország testvérpárt­jainak küldöttei, Luigi Longo, az OKP főtitkára mond beszé­det. ■■ Öngyilkosság a cellában A Guineában őrizetben tar­tott Hermann Seibold nyugat­német állampolgár kedden bör­töncellájában öngyilkosságot kö­vetett el. Hermann Seiboldot 1970. december 18-án tartóztat­ták le Conakryban egy másik nyugatnémet állampolgárral együtt. Letartóztatásukkal egy- időben mintegy 100 nyugatné­met állampolgárt kiutasítottak Guineából. A Guinea ellen 1970-ben el­követett inváziós kísérlet ki­vizsgálásával megbízott vizsgá­lóbizottság az ügyben hosszú vádiratot terjesztett a parla­ment elé. E vádiratból kitűnik, hogy a rendszer megdöntéséi''’ irányuló kísérletben 126 sze­mély vett részt. Seibold a vád­irat szerint Bruno Kredtag né­ven ismert náci és SS roham­csapatok parancsnoka volt, (DPA) Nyugat-Berlinben szerdán hiT | vatalosan bejelentették, hogy öt' párt vesz részt a március 14-i nyugat-berlini képviselőházi vá- ! lasztásokon. A jelenlegi képvi- j selőházban helyet foglaló pár- \ tok: a szociáldemokraták, a szabad demokraták és a keresz­ténydemokraták mellett, a nyu­gat-berlini szocialista egység­párt (SEW) és a független né- j metek akcióegysége (AUD) ne-1 vű szervezet is indítja jelöltje-1 it. a A neonáci NPD még a j múlt év végén bejelentette, hogy I nem vesz részt a választáson. Az 1967-es választáson a szo­ciáldemokraták a szavazatok 56.9. a kereszténydemokraták 32.9. a szabad demokraták 7,1 százalékát nyerték el. Az SEW 2 százalékot, az AUD j,l száza­lékot kapott. Ebben az esztendőben 1,7 mil­lió választó járulhat az urnák­hoz. 120 000 az először válasz­tók száma, közülük 35 000-en a választási korhatár 20-ról 18 évre történt leszállítása révén kapták szavazójogot. (MTI) Anglia történetében először: postás-sztrájk Kedden éjfélkor — Anglia történetében először — sztrájk- i ba lépett a posta mintegy 230 ezer dolgozója. A meghatáro­zatlan időre szóló sztrájk ideje alatt megbénul a levél- és cső-; magforgalom, valamint a táv-1 irati összeköttetés a szigetor­szágon belül és a külvilággal. | A napok óta fenyegető és; példátlan arányú sztrájk, elhá- j látására az államosított posta | igazgatósága nem tett komoly kísérletet. Robert Carr foglal­koztatottságügyi és termeié- j kenységügyi miniszter kezdemé- i nyezésére ugyan még egyszer összeültek éjfél előtt fél órává! az igazgatóság és a szakszerve­zet vezetői, de a tanácskozás 20 perc után eredménytelenül vég­ződött. Mint Tom Jackson, a pos’ások szakszervezetének fő­titkára rövidéin közölte az új­ságírókkal: „Semmi sem történt, } Nincs megegyezés és nem kap- | tunk új ajánlatokat.” Üjabb tár- ! gyalásokra sem tűztek ki idő- : pontot. j A postásod? általános 15 szá- ; zalékos alapbéremelést követel- • nek, míg az igazgatóság csak 8 ! százalékot ajánlott fel. : A háttérben pedig ott állnak ■ a toryknak azok a tervei, hogy ■ az államosított posta egyes: szektorait fokozatosan átadják ■ magántársaságoknak. : Angliában szerdán már zárva ! vannak a postahivatalok. A le- i veles’ádák nyílásait lepecsétel- j ték, hogy a levelek ne halmo- ; zódjanak túl bennük. A táv- ■ írógépek elnémultak. Mgkez- j dődött a kormány és a szerve- : zett munkásság újabb naíy erő- * próbája, (Reuter) 5 A KÁRPÁTOK LÁBAINÁL - 3. Pisztrángtenyésztő nagyüzem Nyáron is jéghideg, gym’s fo­lyású, télen sem befagyó, zuho­gó hegyi patakok között, a Kár­pátok vonulatában van a szoj- vai pisztrángtenyésztő nagy­üzem. A zaluzsi központú hal­gazdaságé. A pisztráng felséges eledel. Sok gonddal, bajjal és nagy szakértelemmel nevelik. Vanyin Vencel, aki családjával és mun­katársaival él itt, bizony távol a világtól, mindent tud a piszt­rángról, neveléséről, amit csak kell. Ebből a „tantárgyból” a gyakorlatban „doktorált”. Va­nyin Vencel olasz nagyapja és apja régen vasutat építeni járt e tájon. A vasút elkészült, ők pedig letelepedtek. Vanyin Ven­cel itt cseperedett emberré és nemcsak érti, de nagyon szereti is a munkáját. Nem vágyik el a rengetegből. Aztán egy kis szak­mai magyarázatot ad árról, hogy milyen hal a pisztráng. Azt mondja, gyors, akár a villám, ra­gadozó és nagyon éber. Viszont, ha kifogják a vízből, rendkívül gyorsan elpusztul, „nem bírja a rabságot”. Mutatja az ivadéknevelőket. Itt gondosan osztályozzák az aprócska halakat, majd a pata­kokba teszik és vigyázzák fejlő­désüket. Külön „tóban” lapulnak az anyahalak. Ezek kilós, más­fél kilós példányok, 5000 van be­lőlük. Se nem több, se nem ke­vesebb. Minden anyahalat jegy­zékbe vesznek ugyanis és ezt a számvetést is pontosan csinál­ják. Önmagában a pisztrángte­nyésztés nem hoz hasznot — kö­zölte Misánies Hja Nyikoláje- vics, a halgazdaság igazgatója. A pisztrángnevelés nagyon költsé­ges, mert hússal etetik a raga­dozókat. Amikor elérik a meg­felelő 15—20 dekás súlyt, akkor csemegeként eladják őket. De kevesebbért, mint amennyibe „előállításuk” kerül. — Halgazdaságunk — állapí­totta meg az igazgató — összes­ségében természetesen nyeresé­ges. A pisztrángtenyészetet a pontygazdaság tartja el. De még­is foglalkozunk a pisztrángok­kal, mert keresett halfajta. Per­sze azon vagyunk, hogy a tudo­mányos módszerek újabb alkal­mazásával jövedelmezővé tegyük a pisztrángtenyészetet. — Sok pisztrángot tenyészte­nek itt? Elég-e a kereslethez ké­pest? — Egyáltalán nem. A piszt­ráng azonban különleges hal. nem „hétköznapi” eledel. Évről évre több pisztrángot vi­szünk piacra, de a kereslet mesz- sze előtte jár. — Hova szállítják a halat? — Halgazdaságunknak több casztemás gépkocsija van. A pontyokat ezekkel szállítjuk Uk­rajna városaiba. A pisztrángokat viszont „jégszekrényben”, vonat­tal továbbítjuk. Szállítunk piszt­rángot Kijevbe is és Moszkvába is. Megnézzük a pisztrángok ete- tését. Ahogy a vízbe pottyant a húsos táplálék, szinte fórra pa­tak, villanásnyi idő alatt „vese el” az ennivaló. Itt mesélte Va­nyin Vencel, hogy a pisztráng bámulatos ugrásokra is képes; a hegyi patakok akadóin szinte át. repül. Elmondották, hogy tovább épül a pisztrángtelep. Egyebek között saját hűtőházat is építe­nek, ahol a takarmányt, tárol-, ják majd. Lakások is épülnek a dolgozóknak. Nem lehetett eljönni anélkül — és ez bizony cseppet sem volt hiba —, hogy ne kóstoljuk meg a nyárson sütött pisztrángot, pa­rázsban pirított burgonyával. Kitűnő volt...! Morvay Sándor (Következik: A királynő bora, keresett kerámiák)

Next

/
Thumbnails
Contents