Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Ülést tartott Békés megye Tanácsa Nem lehetne (Folytatás az 1. oldalról) továbbra is figyelemmel kell lenni az extenzív fejlesztés szükségességére, különösen az iparilag elmaradott területeiken. A meglevő ipari bázisok és az elmaradott területek iparosítá­sának támogatására az iparfej­lesztési alapból támogatást irá­nyoz elő a terv. A kormány a megye részére 130 millió forint iparfejlesztési alapot biztosí­tott. A támogatással létrehozan­dó kapacitás 3260 új munkahe­lyet teremt, 60 százalékban a nők számára. A tervezett fej­lesztések mintegy' 320 millió fo­rint megyén kívüli pénzeszközt vonzanak megyénk iparába. A fejlesztéseik összköltsége mint­egy 788 millió forint. Támoga­tásra kijelölt területeik: Békés­csaba, Gyula, Szarvas városok, valamint a szeghalmi és szarva­si járások. Az iparfejlesztés ha­tására az iparban foglalkozta­tottak száma tovább növekszik, mintegy 8 ezer fővel. A kormány által kiemelt be­ruházások kivitelezését a har­madik ötéves tervben megkezd­ték és a negyedik ötéves'terv­ben valósul meg az Orosházi Síküveggyár, a Békéscsabai Hű­tőház, a Gyulai Húsipari Válla­lat és a békéscsabai Kner Nyomda bővítése. A tanácsi iparban tovább fej­lődik a Gyulai Nyomda, a Gyu­lai Kötőipari Vállalat és a Bé­késcsabai Vegyesipari Vállalat, tanácsi támogatással. Jelentősebb fejlesztést valósít meg a Békéscsabai Kötöttáru- gyár, a Békéscsabai Forgácsoló Vállalat, a Gyulai Harisnya­gyár, a Gyulai Telefongyár, a Csepel Autógyár Szeghalmon, a Fővárosi Ruházati Vállalat a szeghalmi telepén. A negyedik ötéves terv idő­szakában a lakossági ipari szol­gáltatásokra a kormány a me­gye részére 53 millió forint szolgáltatás-fejlesztési alapot biztosított. A textiltisztító ipar fejlesztésére 17 milliót, a lakás- karbantartó tevékenység növe­lésére 10 milliót, a személygép­kocsi-javítási és karbantartási kapacitások bővítésére 16 mil­liót, az elektroakusztikai és ház­tartási gépek javítási hálózatá­nak fejlesztésére 8 millió forin­tot és az elmaradott területek fejlesztésére 2 millió forintot. A fejlesztések összköltsége előre­láthatóan mintegy 122 millió fo­rint. Az alapból történő juttatás támogatásrendszerű, saját for­rások és hitelek kiegészítését szolgálják. Évenként 3 százalékkal nő a mezőgazdaság termelése Á mezőgazdaság fejlesztéséta termeléspolitika céljai határoz­zák meg. Ezek; a termelékeny­ség és a hatékonyság javítása, a jövedelmezőség növelése, a hústermelés erőteljes fejleszté­se, a szükséges mennyiségű és minőségű takarmány biztosítá­sa, a kenyérgabona termelésé­nek az igények szintjén való tartása, a zöldség- és cukorré­pa-termelés mennyiségének nö­velése. A mezőgazdaságban a negye­dik ötéves terv időszaka alatt a bruttó termelési értéket össze­sen 15 százalékkal; évente te­hát 3 százalékkal kell növelni a harmadik ötéves tervhez ké­pest. Ezen belül a növényter­mesztést 14 százalékkal, az ál­lattenyésztést 16 százalékkal, a felvásárlást 20—22 százalékkal kell növelni. A tervidőszakban az állattenyésztés gyorsabb üte­mű fejlesztését irányozzák elő, e tervezett változás módosítja a mezőgazdasági termelés szer­kezetét is. A szarvasmarhatenyésztésben a tehénállomány számszerű nö­velését 6 ezer darabban hatá­rozták meg az 1970. évi szám­hoz viszonyítva. A sertéste­nyésztésben a vágóállat-terme­lés és felvásárlás növelése ér­dekében a kocaállomány 6 ezer­darabos fejlesztése indokolt; Az élelmiszeripar beruházási előirányzata a tervidőszakban 1,5—1,7 millió forint lesz. Ki­emelt feladatként kezelik a hús- és cukoripar beruházásait. Rendkívül nagy jelentősége van a gabonafeldolgozó vállalat ke­réken 400 millió forintos beru­házási előirányzatának, amellyel a tárolást és a takarmánykeve­rő üzemek bővítését kívánják megoldani. A húsipar termelé­sét közel háromszorosára kell emelni s i975-re 1,155 millió fo­rint termelési értéket kell el­érni. A fejlesztésre 233 millió forint áll rendelkezésre. A fej­lesztés után a feldolgozó kapa­citás évi 7200 tonnával nő, 8 óra alatt ezer darab sertést és 120 darab szarvasmarhát lehet a vágóhídon levágni. A barom­fiipar korszerűsítésére mintegy- 85 millió forint áll rendelkezés­re, a termelési érték 800 millió forintról 1430 millió forintra emelkedik, a növekedés 78 szá­zalékos. A tejipar fejlesztésével a je­lenlegi 247 millió forintos ter­melési érték 339 millió forintra növekszik. A beruházásra 210 millió forintot lehet felhasznál­ni, a bővítés azonban nem oldja meg a megyében felvásárolt tej feldolgozását s így naponta mintegy 40—50 ezer liter tej feldolgozatlanul marad. Növekvő forgalom, új üzletek A negyedik ötéves terv idő­szakában a kereskedelem szere­pe a lakosság ellátásában to­vább növekszik. A lakosság fo­gyasztásának mind nagyobb hányada a kereskedelem közbe­iktatásával jut el a fogyasztók­hoz. 1970-ben az anyagi javak 72—73 százalékát a kiskereske­delem juttatta el a lakosság­hoz. Ez az arány 1975-re meg­haladja a 76 százalékot. A ke­reskedelem és a vendéglátóipar forgalma az országoshoz ha- sonlóan mintegy 38 százalékkal * növekszik megyénkben is. Ezen belül az élelmiszercikkek for­galma 36 százalék, a ruházati ■* cikkeké 28 százalék, a vegyes iparcikkeké 52 százalék és a vendéglátásé 48 százalékkal nö­vekszik. A tervezett forgalom- növekedés a kiskereskedelmi hálózat 21,6 százalékos, a ven­déglátó-hálózat 11 százalékos fejlesztését indokolja, összesen 35 600 négyzetméter alapterü­lettel. A tervidőszak folyamán meg­valósítandó fontosabb kereske­delmi beruházások: Békéscsa­bán általános áruház és ABC- áruház. Ellátatlan lakótelepeken Békéscsabán ÁFÉSZ-áruház és további ABC-áruház. Gyulán ÁFÉSZ-áruház (vas) és ABC- áruház, Szarvason, Békésen ABC-áruház, Szeghalomban ál­talános áruház, Orosházán szál­loda és étterem, 13 600 új lakás A következő öt esztendőben, ha véglegesen nem is oldódik meg, de jelentősen mérséklődik a lakásprobléma. 1976-ig me- gyénkben 13 600 új lakás épül. Mégpedig 1330 célcsoportos be­ruházásként (tehát ennyi „álla­mi” lakás épül, ebből 450 lesz szövetkezeti), 270 vállalati for­rásból, 4000 OTP társasház és 8000 családi ház. A lakásfejlesztési terv figye­lembe veszi, hogy az ipari fej­lődés a megyén belül városok­ban és városiásodó nagyközsé­gekben koncentrálódik, emiatt a többszintes állami, szövetkezeti, OTP társasház, valamint KISZ lakásépítkezések általában a városok és városiasodó nagy­községek lakásellátottságának javítását célozzák. Békéscsabán például 3000 új lakás épül öt esztendő alatt. Ez a fejlődés természetesen nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is jelent, öt év múlva a vízvezetékes laká­sok aránya a mostani 19 száza­lékról 26-ra emelkedik. A veze­tékes földgázellátásba bekap­csolt lakások aránya ugyanak­kor a tervidőszak végére Békés­csabán 12 százalékról 30 száza­lékra, Gyulán 10-ről 21-re, Orosházán 8-ról 18-ra emelke­dik. Az írásos beszámolót Csepre- gi Pál, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese szóban egészítette ki. Utalt arra, hogy Békés megyé­ben a negyedik ötéves terv cél­kitűzéseinek megvalósításához minden reális feltétel biztosítva van. E nagyfontosságú és a megye további fejlődését meghatározó tervjavaslathoz az ülés résztve­vői sok kiegészítést, javaslatot fűztek. Legtöbben a kommuná­lis feladatok mielőbbi megvaló­sítását szorgalmazták és hangot adtak annak a véleményüknek, mely szerint az építőipari kapa­citás szűkössége néhány helyen veszélyezteti a beruházások idő­beni megvalósítását.- Az ülésen felszólalt Drecsin József, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyet­tese és dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottsá­gának titkába is. A megyei tanács tagjai a ja­vaslatokkal és kiegészítésekkel együtt egyhangúan elfogadták a harmadik ötéves terv teljesíté­séről és a negyedik ötéves terv fejlesztési javaslatairól össze­állított előterjesztést, valamint a megye ötéves pénzügyi tervét és az 1971. évi költségvetést. Ezt Az egészségügyi ellátás terü­letén a legfontosabb célkitűzés a fekvőbeteg-ellátás javítása. A békéscsabai kórház 390 ágyas új épületének megépítését, vala­mint a gyulai megyei kórház re­konstrukciójának elvégzését tar­talmazza a terv. A közegészség- ügyi ellátás érdekében új KÖ- JÁL-székház épül, s gyermek­egészségügyi célokat szolgál a 250 férőhelyes gyermekotthon létesítése. A körzeti orvosi ellá­tás javítása érdekében öt kör­zeti felnőtt- és 10 gyermekorvo­si rendelő megépítése szükséges. A tanácsi fejlesztési alapból megvalósítandó lakás- és egész­ségügyi beruházások után je­lentős tétel a kulturális ellátás javításának költsége. A terv fontos része az iskolarendszer összetételének, struktúrájának korszerűsítése. Huszonhat új ál­talános iskolai tanterem létesül (több mint egyharmada az új lakótelepeken) és három nagy­községben összesen 300 általá­nos iskolai kollégiumi férőhe­lyet alakítanak ki. A terv egy 14 tantermes szakközépiskola megépítését is előirányozza. A szakközépiskolákhoz kapcsoló­dóan 14 műhelyterem és 700 kö­zépiskolai kollégiumi férőhely kialakítása szükséges. követően került sor a bejelenté­sekre és az interpellációkra. A megyei tanács ülése az elnöklő Csatári Béla zárszavával ért véget. museum í Ez a bizony már eléggé roz­zant épület Orosházán, a Tass utcában áll. Valamikor olvasó­kör volt, még régebben — az utca felől eső, már lebontott részével együtt — itt volt az orosházi agrárproletárság ta­lálkozóhelye. Itt zajlott le a nevezetes esemény 1891. május elsején, melyről így ír az „Oros­háza Története”: „1891. május elseje orosházi eseményei népünk történeté­nek, a viharsarki parasztság harcos múltjának legkiemelke­dőbb korszakjelzői közé tar­toznak, az évtizedes elégedetlen­ség sorozatos kirobbanásának kezdetét jelentik. Mint ismere­tes, a főszolgabíró jogtalanul elkoboztatta a munkáskör má­jus elsejére készített zászlaját, s a kör vezetőit letartóztatta, a május elsejei felvonulást betil­tó, előzetes belügyminiszteri rendeletre hivatkozva. Ered­ménytelen küldöttségjárások után, az emiatt kialakult tünte­tésnek a csendőrség brutális rohama és a vasúton érkezett katonaság sortüze vetett véget.” A ház tehát nagy történelmi események tanúja. Most a ga­lambászok kaptak itt helyet, a nagymúltú épület azonban év­ről évre öregszik, lassan telje­sen tönkremegy. Többen is kér­dezik a városban: miért? Is­mereteink szerint a ház a ta­nács tulajdonában van, vajon tényleg nem lehetne helyreállí­tani és egyetlen helyiségében valamifélé múzeumot, kis kiál­lítást létrehozni? Idézve a kort, amelyben az épületnek is nagy szerepe volt, hiszen találkozó- helyet biztosított az agrárszo­cialistáknak. Abban is biztosak vagyunk, hogy bőséges anyag kerülne a kis kiállítás berendezéséhez, hi­szen az orosházi múzeum állan­dó kiállítása feltehetően nem emésztett fel minden tárgyi emléket az adott korból. Véleményünk szerint nem lenne érdemtelen gondolkozni a dolgon, erre a harcos múlt em­léke is kötelezi az orosháziakat. (S) Népszava Évkönyve — 1971 A naptárrész utáni első cikk címe: Üj évtized közepén. Nép­szerű napilapunk naptára való­ban az új évtizednek, de leg­alábbis az 1971-es esztendőnek szól. Ügy is, hogy az első vé- giglapozás után haszonnal for­gathatjuk az év decemberéig, meg úgy is, hogy egyes írásai a jövőbe, egy több részes riport­ban 1980-ba viszi az olvasót. Néhány téma: európai utazá­sok élményei; 20 kérdés és fe­lelet a lakásépítés fejlesztéséről, az elosztás és a lakbérek új rendezéséről; egy tucat külö­nös munkahelyre pillant be az Idegeneknek tilos a bemenet! — — sorozat; tizenhét portré — Mastroiannié, Mikulskié, Rich­Kiváló klub szeretne lenni a kunágoiai fiatalok klubja A kunágotai művelődési ház­ban működik a KISZ-szervezet „Kulich Gyula” ' ifjúsági klubja. Budácsik Lajos, a klub titkára és a vezetőség január hónapra is változatos műsort állított ősz- sze. A programok megszervezé­sekor előzetes közvéleményku­tatást tartanak arról, hogy mi­lyen előadást szeretnének hal­lani a klub tagjai, kit hívjanak meg vendégül. A tagság nagy részét érdekli a csillagászat, ezért külön természettudomá­nyos sorozatot indítottak csilla­gászati témákból. Szelezsán Já­nos, a mezőkovácsházi gimnázi­um tanára első alkalommal Holdprogram lebonyolítása, majd a Lakhatóvá tehetők-e a bolygók? címmel tartott elő­adást. Az összejöveteleket az újonnan átadott ifjúsági presz- szóban rendezték meg. Mind­két alkalommal mintegy 45 fi­atal volt ott és hallgatta nagy érdeklődéssel az előadót. Január 15-én beat-zenei est volt a klubban, meghallgatták a Metró- és az Ómega-együttes új lemezeit. Január 20-án Ezüst György békéscsabai festőmű­vész volt a vendégük, január 22-én pedig Szekerczés József- íróval találkoznak. Január 27- én Mocsár János írót látják vendégül, majd 29-én zenés, táncos összejövetelük lesz. Az ifjúsági klub tagjai úgy döntöttek, hogy beneveznek a „Kiváló Ifjúsági Klub” verseny­re és további tevékenységüket a kiváló cím elnyerésére össz­pontosítják. téré, Fitzgeraldé, Darvas Iváné, Házi Erzsébeté s más népszerű művészeké; Darvas József, Sza­bó Pál, Váci Mihály szépiro­dalmi alkotásai; tudnivalók a dolgozók évi szabadságáról, népszerű beat-együttesek be­mutatása; tanácsok az arcbőr frisseségének megőrzésére; sport; divatrevü; ötnyelvű mi- ni-turistaszótár; végezetül kis háztartási tanácsadó és sza­kácskönyv... Minden benne van tehát, ami egy lap évkönyvétől, naptárától elvárható — pedig fel sem soroltuk az érdekes, ál­talában jó színvonalú cikkek mindegyikét. Befejezésül két megjegyzés — egy adat a 108. oldalról, amely­re büszkék lehetünk: a száraz tésztát gyártó vállalatok közül készítményeivel minőségileg messze kiemelkedik a Békéscsa­bai Konzervgyár; a másik pe­dig: nem eléggé pontos a mini­szakácskönyv — a töltött kel hozzávalói közül kifelejti a kelt, a tejfölös karfiolból a kar­fiolt, a török kávé készítését Pedig úgy javasolja, hogy több­ször fel kell forralni a hidegen összekevert vizet, mokkacuk­rot, finomra őrölt szemeskávét és négy kanalat. A többi recept azonban jó, pusztán olvasva is csiklandozza az ínyünket. S az apróbb hibák ellenére jó az évkönyv egésze. Hasznos tud. nivalók tárául és szórakoztató olvasmányul is mindenkinek nyugodt lelkiismerettel ajánl­hatjuk. BÉKÉS MCjMSZi 3 1971. JANUÁR 21.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents