Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
t 1971. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM MA: NEM LEHETNE MŰZEUM ... ? (3. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) HOL VANNAK A RÉGI TÁRSAK? (5. oldal) A IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához a feltételek biztosítottak + Ülést tartott Békés megye Tanácsa Január 20-án Békéscsabán ülést tartott a Békés megyei Tanács. Az ülés résztvevői elsőként a III. ötéves terv teljesítéséről és a IV. ötéves terv fejlesztési tervjavaslatairól összeállított előterjesztést vitatták meg, majd a megye 1971—75. évi pénzügyi tervével és az 1971. évi költségvetéssel, valamint a tanácsi fejlesztési alap szabályzóinak kérdéseivel foglalkoztak. Az előzetesen közre adott két — egyenként csaknem százoldalas — írásos dokumentum részletesen taglalja megyénk következő öt esztendejének várható fejlődését, de egyúttal utal a megye lakói előtt álló feladatokra is. Megszűnik az elvándorlás Több gazdaság az eddiginél nagyobb területen termel majd cukorrépát Hetvenszázalékos állami dotáció gépek vásárlására Békés megye népessége 1960— 70 közötti időszakban 21 ezerrel lett kevesebb. A népességcsökkenés mértéke az elmúlt tervidőszak végére minimálisra csökkent az iparfejlesztés hatására. A csökkenés mértéke a megyék között a legnagyobb volt. A városi lakosság 6,8 százalékkal növekedett átlagosan. Békéscsabán 11 százalék, Gyulán 7,5 százalék, Orosházán 4 százalék, Szarvason 3 százalék volt a növekedés. A megye népességcsökkenése — várhatóan — a negyedik ötéves tervidőszakban nem folytatódik, így az 1970. évi nép- számlálás szerinti 447 ezer fővel számol a terv 1975-ben. A természetes szaporulat jelentősen nem változik. (1,5 százalék). A városok népességnövekedést üteme a tervidőszakban fokozódik, az urbanizálódás meggyorsul. A városi népésség átlagosan 12—14 százalékkal növekedik. A városiasodó települések lakóinak száma stagnálómagasabb. A termelés növekedésének 37 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, a tervezett 75—80 százalék helyett. A tervidőszak alatt megvalósuló, vagv megkezdett beruházások jelentős része bővités, illetve rekonstrukciós jellegű volt, szorosan kapcsolódott a meglevő üzemekhez. Ezek közül a legjelentősebb a földgáztermelő iparban további tankál- lomásók, a téglaiparban alagút- kemence, a forgácsoló szerszám- gyárban üzemcsarnok, a cukoriparban erőmű rekonstrukció megvalósítása. A meglevő ipari üzemek nagyobb arányú fejlesztését szolgálja a síküveggyár, a nyomda, a kötszövő, hűtőipar, tejipar fejlesztése. A leggyorsabban fejlődő ágazat a nehézipar lett. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt 18 ezerrel növekedett, ezzel a tervidőszak végére 53 ezer lett. Áz Iparban termelt termelő- eszközök és fogyasztási cikkek mennyisége jelentős. így például országos viszonylatban 1969-ben a földgáznak 24 százalékát, az égetett cserépnek 36 százalékát, a konzervipari üvegeknek 42 százalékát, az öntött síküvegnek 76 százalékát, a kötöttárunak 15 százalékát, a férfiingnek 25 százalékát, a cukornak 19 százalékát, a vágott baromfinak 16 százalékát, főzelék- konzervnek 11 százalékát a megye ipara állította elő. Az 1968—70. évre juttatott 34 millió forint iparfejlesztési alap felhasználásával 1700 munkahely létesült. Az iparfejlesztési alap 50 százalékát a szövetkezeti ipar fejlesztésére fordította a terv. A negyedik ötéves terv időszakában az ország ipari termelésének 34—37 százalékos növekedésével szemben megyénkben 48 százalékos emelkedéssel számol a terv. Az intenzív fejlesztés mellett (Folytatás a 3. oldalon) A Sarkadi Cukorgyárban az elmúlt kampányban az előző évihez képest csak mintegy 50 százalék cukor készült. A gyár körzetéhez tartozó gazdaságokban az ár- és belvíz miatt 3000 holdon elpusztult, a cukorrépa, 2000 holdon pedig igen alacsony volt a termelés. A beszállított répa cukortartalma 16—17 százalék helyett átlagosan mindössze i3 és fél ozázalékot értei, ami a gyár egész eddigi történetében nem fordult még elő. Az ár- és belvíz ezen a területen okozott a legnagyobb károkat, de az egész cukoriparban igen nagy lemaradás következett be. Emiatt az országos szükségletet — bár más években export is volt — behozatalból kell fedezni. A Gazdasági Bizottság tavaly határozatot hozott a cukorépa- termelés folyamatának a gépesítésére. Az ilyen gépek beszerzéséhez az állam 70 százalékos dotációt biztosít, a fennmaradó 30 százalék kifizetését a cukorgyár és a mezőgazdasági üzem megegyezéses alapon vállalja., Eszerint azok a gazdaságok, amelyekkel a Sarkadi Cukorgyár már termeltetési szerződést kötött, erre az évre többek között 35 speciális vetőgépet, 37 szedőgépet, 25 cukorrépakultivá- tort és 30 kombinátort igényelték. Számos gazdaság az eddiginél nagyobb területen termel majd cukorrépát, így a füzesgyarmati Aranykalász, a gyomai Győzelem, a mezőberényi Petőfi, a csárdaszállási Petőfi, a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság, a geszti Egyetértés Tsz. A nagytermelők között az újkí- gyósi Aranykalász, a füzesgyarmati Vörös Csillag, a békéscsabai Lenin, a békéscsabai Május 1 és a medgyesbodzási Egyetértés Tsz nem csökkentette s szerződött területet. Az állami gazdaságok együttesen a tavalyinál 400 holddal nagyobb területen vállaltak cukorépater- melést az idén. A cukoripar továbbra is gondoskodik megfelelő vetőmagról, vegyszerről és korszerűsíti aré- paátvevő-helyeket. Jelenleg Sarkadon, Újkígyóson, Füzesgyarmaton, Csorváson, Muronyban és Biharnagybajomban gépesített a lerakás, ősszel Gyomán és Körösszakáiban sem lesz már szükség emberi munkaerőre. Áz ónos eső elkerülte megyénket Az országos jelentés szerint a szerda reggel munkába induló pestieket igen kellemetlen meglepetés érte. A járdákat és az úttesteket jégpáncél fedte, a buszok nagy része nem járt, a síneken keresztben álló autók a vá válik. A kisebb községekben , továbbra is várható a lakosság számának csökkenése. A megyében 1966—70. években a foglalkoztatottság színvonala gyors ütemben növekedett, elérte a 80 százalékot. Gyors ütemben alakul át a társadalmi, gazdasági szerkezet. Az iparban foglalkoztatottak aránya az aktív keresőkön belül 25 százalékra növekedett, ugyanakkor a mezőgazdaságban 48 százalékra csökkent. 1971—76. években az ipar fejlődéséhez szükséges munkaerő mind nagyobb számban munkába lépő fiatalokból, a megye gazdasági szerkezetének további átalakulása során a mezőgazdaságból tartósan felszabaduló munkaerőből, valamint a még munkát vállaló női munkaerő- tartalékból biztosítható. Fejlődik az ipar, bővül a szolgáltatóhálózat A harmadik ötéves terv időszaka alatt a megye ipara tovább fejlődött. Legdinamikusabban a nehézipar, 109 százalékkal, a könnyűipar 38 százalékkal és az élelmiszeripar 23 százalékkal. A termelés növekedésének évi üteme 13 százalék volt, az országos átlagnál ;aBsaaa«aBBBBmcass&aaagsaessaaBBaaaaBBSRaBaaa«aaaaaHBaBSsaBi£iBaeBaeeBBacaa*aeaB*Ba,iaaaaaBigaBasaessasaaaBi Látogatás a nagykereskedelmi vállalatnál Kedden délután Békéscsaba város párt- és tanácsi vezetői: Cfyu'avári Pál, a városi pártbizottság első titkára, dr. Becsei József, a városi pártbizottság titkán és dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke, látogatást tettek a Szolnok—Békés megyei É dmiszer és Vegyi'-ru Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai telepén. A vendégeket Moravszki Pálné, telepvezető kalauzolta. 4Foló: Demény Gyula) • villamosoknak is útját állták. Az autóbuszok jobb esetben is egy, másfél órás késéssel indultak, sok járat azonban még a kora délelőtti órákban is az indulási hely közelében vesztegelt. A szerda reggeli síkosság az idei tél legnagyobb zavarait okozta a közlekedésben. A budapesti és az országos helyzettel ellentétben megyénk „szerencsés’’ helyzetben volt, mert a néhány fokos felmelegedés meggátolta a jégképződését. Éppen az enyhülésnek volt köszönhető, hogy tegnap a KPM Közúti Igazgatóság 100 dolgozója és 15 gépe indult eredményesen „rohamra” a mellékútvonalakon fellazult jégréteg eltávolítására. Fokozták a jég „eltüntetését” sózással is és megkezdődött az utakon felgyülemlett víz levezetése. A köd- és fagymentes idő nem érződött az AKÖV távolsági és helyi járatainál. Ugyanis a kecskeméti 50, a kamut! 50, a budapesti autóbusz pedig 75 perces késéssel érkezett, illetve indult tovább Békéscsabáról. Hasonló volt a helyzet a MÁV-nál is, ahol a kedd esti Wiener 35, Orient 17 percet késett. Szerdán reggel az Orient 55, a Budapestre érkező személy 61 és a budapesti gyors 34 perces késéssel futott be az állomásra.
