Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

Takarékszövetkezetet avatlak Okányban Nem mindennapi eseményre került sor szombaton Okány­ban, amikor is a község köz­pontjában ünnepélyes keretek közölt felavatták a takarékszö­vetkezet új székházát. A meg­nyitó ünnepségen ott volt Bo­ros Gergely, a MÉSZÖV elnöke, Sarkadi István, a MÉSZÖV el­nökhelyettese, a párt és a tanács helyi vezetői, a szövetkezeti pénzintézet igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai, valamint több takarékszövetke­zet vezetője. A takarékszövetkezet új szék­házának jelentőségét Grbancsek Lajos, a községi tanács vb-el- nöke méltatta, majd szalagátvá­gással átadta rendeltetésének a 600 ezer forint költséggel épült szövetkezeti pénzintézetet. A takarékszövetkezet jelenleg 6 millió 200 ezer forint betétet és 2 millió 700 ezer forint kölcsönt kezel. (Kép, szöveg: Balkus Imre) Hasznosítják a békési duzzasztómű vízkészletét A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóág dolgozói a békési Kettős-' korsói duzzasztómű által felfo­gott vízkészlet hasznosításán fá­radoznak. A vízhasznosítási osz­tály tanulmánytervet készít a Gyula, Elek, Kétegyháza határá­ban építendő új öntözőfürt ki­alakításáról. Az, esőztető öntöző­fürt teljes területe 4200 kataszt- rális hold. A kivitelezésben érdekelt a Gyulai Állami Tangazdaság, a gyulai Munkácsy Tsz, az eleki Lenin Tsz és a kétegyházi Béke Tsz. Az előbb említett térségbe juttatott öntözővíz magas nyo­mású felszín alatti nyomócsöves félstabil berendezés segítségével jut a szántóföldre. Az üzemek elsősorban takarmánynövények öntözésére szeretnék felhasz­nálni a vizet, de máris előtérbe került a kertészet fejlesztése. Az előbb említett 4200 holdas hatásterület mellett a fürt fő­csatornája mentén még 800 hold kiterjedésű legelööntözés is meg. valósítható. A vízügyi Igazgató­ság szakemberei műbőrtömlős, új öntözési módot javasolnak ki­vitelezésre. iscaaaaiBSBOsai!) pmeo^essoBaaeaeasai) (EtBeaaasiasaEusBsasoaissscaffiiDahQ isaagsi&e) issei ssasKBieaGsiBaeaaaasiS' ni, kicsit megpihenni ős meg­beszelni egy-egy témát. Aztán a koraiak ú intézeti épület lapos tetejéről a tájat mutatja. Kitá­rulkozik Ungvár, aztán amott, távolabb már a Kárpátok vonu­lata. Gondolatban nem maradunk a Földön, már megint a „fenti világban”, az égitestek között „röpülünk”. Ismert és eddig még ismeretlen, különös és bá­mulatos mindez, s vele össze­függésben, amit a tudomány már felderített és most újabb utaka' tör a felhők felett. — Mi volt a megfigyelőállo­máson a legnagyobb élmény? — Intézetünk — így kezdi a tanszékvezető — alapvetően az oktatást, a képzést szolgálja, s persze ezzel együtt rangja van a kutatásnak. Ennélfogva talán a hétköznapi munka a legfon­tosabb. A legszebb élmény? Igen, ez' soha nem felej.jük. Kettőt sorol maradandónak, ami az emberiség történetében, a tudomány világában is az. Az első szputnyik és az első űrhajó, a Gagariné. Mindkettőt észlel­ték, rögzítették útjának egy sza. kaszát, jelzéseiké' fogták Csodá­latos volt látni, hogy a szput­) s nyik és az első űrhajós hogyan » repül a csillagok között... j — Persze minden aktív szput. » nyikot, valamint űrhajót meg- • figyelünk. A szputnyikoik is ; fénylobbanást adnak, jól érzé- ; kelhetők berendezéseinkkel. ; Egy-egy éjszaka általában tíz : égitestet figyelünk meg. A meg- : figyeléseinket rögzíijTtc és azon- ! nal feldolgozzuk. Valamennyi I mesterséges égitestet figyelő ; földi állomásnak nagy a gya- ■ korlati jelentősége. Adataik az | asztrofizikához tartozó témákból J például információkat adnak a ; légkör és a szputnyikok viszo- | nyára, viselkedésére. A mester- I séges égitestek röppályája gyak- ; dán módosul: mi vagy mik be- ; folyásolják? — A Szovjetunió részit vesz-e j a megfigyelőállomások világát } átfogó nemzetközi szervezeté- | ben? — Természetesen. A tapaszta- ! latok közreadását a tudomány, t az emberiség haladásáért a i Szovjetunió kezdeményezte. i Búcsúzunk Bratijcsuk Matr- | jonától. Órája következik. Morvái Sándor \ (Következik: Magyar nyelvű színházi előadások). * Rendben haladnak a szakszervezeti választások Ütést tartott as SZMT elnöksége Napjaink időszerű feladatiról értekezett szombaton a Szak- szervezetek Békés jriegyei Ta- \ nácsának elnöksége. A tanács­kozáson, amelyen Nagy István, az SZMT vezető titkára elnökölt, részt vett dr. Pankotai István, [ a békéscsabai városi pártbizott­ság osztályvezetője és Bocslcai Mihályné, az SZMT titkára is. Az ülésen az elnökség első­ként a szervezési és kádermun- ka-bizottságnak az eddigi szak- szervezeti választások tapaszta­latairól szóló jelentését vitatta meg. Az értékelés, amely terme, szetesen nem tekinthető végle­gesnek, mi,vei a hónap végéig i még tartanak az alapszervezeti ! választások, igen sok tapaszta-1 íatot tartalmaz. Olyanokat, ame­lyek a közeljövőben és az elkö- í vetkező esztendőkben hasznosít-! hatók a szakszervezett mozga­lomban, 7 400 bizalmi és helyettes A bizalmiak választását a múlt év december 15-ig oefejez- ték. A csoportértekezleteken 85 —90 százalékos volt a részvétel, s általában négyen-öten szólal­tak feL A bizalmiak többsége jól fel­készült és tartalmas beszámoló, ban értékelte a kollektíva mun­káját. Legtöbbjük nem elége- j dett meg pusztán a tagdíj, a se­gély és az üdültetés kérdéseivel, hanem véleményt mondott a jo­gok és hatáskörök alkalmazásé, ról, a munka- és életkörülmé­nyekről, valamint a termelésről és az üzemi demokráciáról. Nem végleges adatok szerint 4100 bizalmit újjáválasztottak. Frissítésként 800 új bizalmi ke­rült a csoportok élére. Oj vonást jelentett ezúttal, hogy több he­lyütt bizalmihelvettest is válasz, tottak: mégpedig megyeszerte 2500-at. Kedvező tapasztalatok Általában jó tapasztalatokat szereztek a már lezajlott szak- szervezeti bizottsági és tanács­választásokon is. A választások az ütemtervnek megfelelően ha. ladnak, s a hónap végén feje­ződnek be. Az első, amit megállapítottak, hogy a korábbihoz képest nem­csak a részvétel, hanem az akti. vitás is javult. Fejlődésnek te­kinthető, hogy szinte nem volt olyan beszámoló, amely ne tar­talmazott volna határozati ja­vaslatot a további munkához. A beszámolókhoz hasonlóan a fel­szólalásokat is a felelősségtudat hatotta át. A jó előkészítésnek és-' a jelölő bizottságok alapos tevékenységének köszönhető, hogy mindössze nyolc helyütt nem sikerült előszörre, elsősor­ban műhely-,' illetve az szb-tit­kárt megválasztani. Így csak a megismételt választás hozott döntést. Az elnökség tagjai felszólalá­saikban elismerték, hogy biztató a fejlődés. Legfőképpen azért, mert erősödött a szakszervezeti demokrácia, s általában érvé­nyesültek a káderpolitikai el­vek. A jogok és hatáskörök megfelelő gyakorlásához, mint ■ Farkas János, a szervezési- és i kádermunka-bizottság vezetője I ismertette, rövidesen megszer- 1 vezik a tisztségviselők oktatását. I Nagy István, az SZMT vezető titkára vitaösszefoglalójában el- i mondta: az ed Jigi választások jól szolgálták a szervezett dől- j gőzeik nevelését és érdekvédel- j mét A vezetőségekbe az eddi­ginél több nő és fiatal, vala-1 mint fizikai dolgozó került. En- nők is tulajdonítható, hogy a szakszervezeti szervek nemcsak megerősödtek, hanem tekinté­lyük is növekedett. Februárban: szakmai küldöttértekezletek Az elnökség elfogadta a szak­mák megyei küldöttértekezletei, nak időpontjára kidolgozott programot. Eszerint februárban nyolc küldöttértekezjet lesz, s egy ki- i vételével valamennyit Békés- 1 csabán rendezik, délelőtt 0 órai kezdettel. A küldöttértekezletek időpontja a következő: KPVDSZ 9-én (Ifjúsági és Üttörőház), Pe­dagógus 11-én (SZMT-székház), ÉDOSZ 17-én (SZMT-székház), OrVosegésTségügyí 18-án (Kór­ház kultúrterme), MEPOSZ 24-én (Felsőnvomási Állami Gazdaság), HVDSZ 26-án (SZMT-székház). Érvítök 27-én (Építők Munkácsy Mihály Mű­velődési Otthont. Köwi tilalma­zottak 28-án (SZMT-székház). A döntés szerint a szakszer­vezetek VII. megyei küldöttérte. kezletét 1971. március 11-én tartják meg BéVé-v-sabán, az Ifjúsági és Űttörőházban. n dolgozók panaszainak irézése A tanácskozáson ezután meg­vitatták a dolgozóik bejelenté­seinek és panaszainak intézésé­ről előterjesztett jelentést. Ér­demes idézni ebből egy gondo­latot: „A beérkezett munkásle­velek, panaszok száma bizonyít­ja, hogy a dolgozóik bizalmait éreznek a szakszervezeti szervek iránt, ügyes-bajos dolgaikban segítséget várnak a különböző szintű szakszervezeti szervek­től”. Nos, ilyen levél 1969-ben 140, tavaly december 10-ig 133 ér­kezett az SZMT elnökségéhez, Érdekesék témájuk szerint is, mivel ez jól tükrözi azt, hogy milyen kérdésekben kérnek in­tézkedést, nemegyszer tájékoz­tatást. A leveleknek 34 százalé­ka bérjellegű, 33 százaléka pe­dig szociális panaszokról író­dott. Munkaügyi kérdésekben viszont a levélírók 17 százaléka kért felvilágosítást. A bizalom növekedése jól ér­zékeltethető abból is, hogy éven­te mintegy 1500-an személyesen keresik fel panaszaikkal, sérel­meikkel az SZMT munkabizott­ságait és a szakmák megyei bi­zottságait. Ezért nagyra értékel­hető, hogy az ügyek intézésében a függetlenített szakszervezeti vezetőkön kívül egyre több tár­sadalmi tisztségviselő is részt vesz. De az ülésen elfogadott határozati javaslat js, melyneik értelmében törekedni kell a pa­naszok és bejelentések gyors és késedelem nélküli intézésére, valamint arra, hogy a szakszer­vezeti testületek ezt a munkát évenként legalább egyszer érté­keljék és tárgyalják. V. P. Zúzmara, jég a DÁV-nál is Két nap alatt három vezetékszakadás Olvasztani is lehetett volna Az utóbbi időben sokszor kö-1 zöitünk időjárással kapcsolatos aktuális információkat. Nem foglalkoztunk azonban eddig a Deimagyarországi Áramszolgál­tató Valiaiat téli gondjaival. Pe­dig a rendkívüli időjárási és út­viszonyok az áramszolgáltatónál is átlagon felüli helytállást kö­vetelnek. A szabad vezetékek tervezői számítanak a téli időjárásra: a sodronyvezetéket úgynevezett „zúzmara pótteherre” is mérete­zik. Mégis voltak vezetékszaka­dások az idei télen is a legzúz- marásabb napokban. Két nap alatt például háromszor szakadt le a Békés—Vésztő—Okány kö­zötti gerincvezeték, szerencsére többnyire az éjszakai órákban. A legnagyobb kiesés körülbelül egy óra volt. Elszakadt a veze­ték Kunágota és Nagykamarás között is, de itt nem volt hosz- szabb áramszünet. A csabai alállomáson egyéb­ként két üzemirányító tart éjjel­nappal ügyeletet. Zavar esetén az üzemigazgatóság területén 25 dolgozót riaszthatnak éjszaka is. Békéscsabáról URH-lánc segít­ségével lehet felvenni a kiren­deltségekkel a kapcsolatot; a ki- rendeltségeknek nemcsak URH- központjuk, hanem URH-s ko­csijuk is van. A hiba helyét be­határolják, majd az egyes oszlo­pokon levő árbóckapcsolókkal leválasztják a hibás szakaszt. Ezután a szerelők bejárják a ki­kapcsolt vez-íiékrészt, megkere­sik és elhárítják a hibát. Mind­ez távolról sem kényelmes dolog, bár igaz, hogy a legtöbb gerinc­vonal az utak közelében helyez­kedik el. Magukon a kapcsoló-állomáso­kon nem volt komolyabb prob­I léma sem a köd, sem a zúzmara i miatt A jegesedés azonban I egyes szabadtéri kapcsolóele- 1 meknél már gondot okozott. Az egyik 120 kilovoltos szakaszoló például csak akkor vált hasz­nálhatóvá, miután feszültség- mentesítették és leverték róla a rárakódott jégréteget Van egy nagyon szellemes módja a nagyfeszültségű szabad- vezetékre rakódó zúzmara eltá­volításának. A1 vezetéket egy időre rövidrezárják, így a sod­rony felmelegszik és a zúzmarát egyszerűen leolvasztja. Csabára két 120 kilovoltos vezeték ér­kezik (Debrecen és Mezőtúr fe­lől), mindkettőnek van ilyen 'zúzmaraolvasztó berendezése. Az idei télen azonban még egyiket sem használták. A két vezeték ugyanis üzem közben is felme­legszik annyira, hogy nem lesz nagy „pótteher”. Ez magyaráz­ható a terhelés növekedésével, hiszen egyedül az új hűtőház üzembehelyezése körülbelül 13— 15 százalékkal növeli a város villamosenergia fogyasztását És ott vannak még a soron kö­vetkező létesítmények is: az új szennyvíztelep 1000 kilowattal, a Forgácsoló szintén 1000-rel, a téglagyár újabb 800 kilowatt tel­jesítménnyel növeli a 8—9 ezer kilowattos békéscsabai össztel- iesttménvt. Békéscsabán különö­sen érvényes az a közelítő sza­bály. hogy a villamosenergia­szükséglet tízévenként meg­kétszereződik. R. L. Bims "MLSZ 3 1971. jamjar i».

Next

/
Thumbnails
Contents