Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
Két hír Füzesgyarmatról Hiánycikkel (Tudósítónktól) Hat szaküzlet, 9 vegyes élelmiszerüzlet, egy hús- és pékáruüzlettel, valamint vendéglátóipari egységekkel áll a lakosság rendelkezésére a Füzesgyarmati ÁFÉSZ. A szövetkezet mindent megtesz, ami tőle telik, mégis vannak problémák, hiánycikkek. Az akadozó építőanyagellátáson kívül például komoly gondot okoz gáz- és villamos tűzhelyek, valamint az olajkályhák beszerzése. Hatvanezertől hárommillióig 1964 őszén 372 taggal alakult meg a füzesgyarmati takarék- szövetkezet. A betétállomány akkor 60 ezer forint volt. Jelenleg 1520 tagja van a szövetkezetnek, tevékenységi területüket kiterjesztették Kertész- szigetre, Bucsára és a Tövisháti Állami Gazdaságra is. A kamatozó betétkönyvekben elhelyezett betétállomány ma már több, mint hárommillió forint Az idén 351 esetben adtak Füzesgyarmaton személyi hitelt 93-an vettek igénybe áruvásárlást 61-en tatarozási kölcsönt. A jelenlegi „kint levő” kölcsönök összege megközelíti a 2,8 milliót B. í. Társastánc-tanfolyam a Megyei Művelődési Központban Január 15-én este 7 órakor kezdődik a Megyei Művelődési Központ idei első — Nyíry Lajos és Nyíry Lajosné vezette — társastánc-tanfolyamai kezdők részére. A tanfolyam elvégzése után a résztvevők a haladó csoportban, azt követően pedig — rátermettség, érdeklődés szerint — társastánc klubban hódolhatnak tovább szenvedélyüknek. 1971 előkészítése jó alapot szolgáltat a termelés korábbi színvonalának visszaállítására Növekedett a parasztság készpénzbevétele — Hogyan alakulnak a tsz-ek alapjai? f- Interjú Krattinger Mártonnal, az MNB Békás megyei igazgatójával Javában készül a termelőszövetkezetek zárszámadása. Egy olyan nehéz esztendő után, mint amilyen 1970 is volt, nem mindenhol alakulnak kedvezően a bevételek, ezekből nem egyformán jut a fogyasztási és a felhalmozási alapra. Kérésünkre a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei Igazgatósága zárszámadási előzetest készített az 1970. évi paraszti, mezőgazdasági bevételek várható alakulásáról. Felkerestük Krattinger Mértont az MNB Békés megyei igazgatóját, hogy a mezőgazdasági bevételek alakulásáról, felosztásául, továbbá a bevételhiányos szövetkezetek erősítésének módjáról véleményét kérjük. — Hogyan alakulnak a mezőgazdasági bevételek 1970-ben a korábbi évekhez képest? — Megyénk mezőgazdasága a múlt évi rendkívül kedvezőtlen időjárás és természeti csapás ellenére is teljesítette a III. ötéves terv célkitűzéseit. Bár 1970-ben termelőszövetkezeteink termelési értéke csupán 86 százaléka az 1969. évinek, éppen az említett jelentős elemi kártétel következtében. A nyereséges tsz-eknél körülbelül 91 százalék, a veszteséges tsz-eknél pedig körülbelül 78 százalék termelési érték várható 1969- hez képest. Arányában a fentinél jobb, de a tervezettnél és a bázisévnél szintén lényegesen alacsonyabb a tsz-ek áruértékesítése. 1969- hez viszonyított áruértékesítés a megye összes tsz-einél körülbelül 91 százalék, ezen belül a nyereséges tsz-eknél 96 százalék, a veszteséges tsz-eknél pedig 88 százalék. Súlyosbította a pénzügyi helyzetet az. hogy az első jelentősebb „pénzes” növény, a búza, általában várakozáson aluli terméseredményt adott a belvízzel nem érintett, úgymond, a jó talajadottságú termelőszövetkezetekben is. összesen félannyi búzát tudtak eladni, mint az előző évben. Ez kérek számban 11 ezer vagon búzaértékesítést figyelembe véve, 330 millió forint bevétel elmaradását okozta. Számottevő a kapóskultúrák hozamkiesése is (kukorica, cukorrépa, napraforgó). A forint- bevételre ez úgy hat, hogy 1969- ben hatezer vagon kukoricát adtak el, n»-‘ 1970-ben ennél több ■■■■■■■■■■■•■■■■»■■■■■■■■■■■»■■■a«aaa«aaaaaaaaa««aaaaaaaaaHaBI «tolhatnék, hogy tudós ember hajlékában vagyok; A heverő előtt kis puff, rajta az elmaradhatatlan sakktáblával. A mai szoba Lenin párizsi éveinek megmaradt emlékeit őrzi. Korabeli felvételek. Tabló a Montsouris parkról, ahol oly szívesen töltötte szabad idejét, vasárnapjait. „Lenin nagyon szerette a-természetet” Szemben egy másik fotó, 1911- ben készült Leninről, a Long- jumenau-i bolsevik iskola bejárata előtt. Mellette egy másik fölvétel, a rue du Chateau 101. szám alatti házról. Ebben az épületben működött Lenin párizsi pártszervezete. J. FEVILLE munkájából megtudom, hogy Lenin szakadatlanul dolgozott Párizsban is. Különösen az 1910-es év volt nehéz számára. A pártot belső ellentétek gyengítették. „Tengernyi aprócska ügy és mindenféle kellemetlenségek a különféle kiskirályok belharca miatt. Brrr!” — írta Gorkijnak Cap- riba. A Bogdanov—Lunacsarsz- káj csoport ékkor adta ki a Vperjod című frakciós cikk- gyűjteményt. Lenin, miközben ellenük hadakozott, megpróbált .kapcsolatba lépni Plehanovval és híveivel, Rogy megnyerje a pártnak a mensevikek legegészségesebb csoportosulásait. A mach isták és az otzovisták (mindkét frakció hívei anti- marxdsta álfilozófiát képviselték) elleni küzdelem nagy munkát adott ezekben az időkben. Mme T. a lakás konyhájába invitál. „Nézze, ez a szamovár eredeti. Ebben főzte a teáját.” A másik szobában Lenin életútját mutatják be. Ez Krupsz- kaja szobája volt Kísérőm tölgyfa faliszek- rényt nyit ki, emlékkönyvet tesz elém. „Lapozza csak.” Arab, cirill, héber betűk, bejegyzések a világ minden tájáról. „Ez a nyolcadik vendégkönyvünk 1945 óta.” Hamar megtelnek a hatalmas albumok, mert a Párizsban járó kommunisták nem mulasztják el, hogy ne nézzék meg, hol élt a világforradalom tudós vezére, a Fény Városában. MME T.-TÖL aprócska Le- nin-katalógust kapok. „Sajnos, már nagyon kevés emlék maradt meg eredetiben Lenin kedvenc helyeiből... De járja végig.” Megpróbáltam. Tiszai Lajos Következik: Utcák, ahol Lenin járt. a tsz-ek takarmányhiánya. ami 150 millió forint bevételkiesést is jelent. Még jó, hogy az előző évben általánosnak mondható rekord kukoricatermés elősegítette, hogy a közösben és a háztájiban tartalékolt takarmány- készletekből az állattartási bevételeket sikerült az előző évi szinten tartam. A sertés- és a baromfiértékesítés fokozásával a növénytermelési bevételkiesések valamelyest csökkentek. . Meghaladja viszont az előző évit a melléküzemági tevékenység. Ez az összes tsz-eknél csaknem 20 százalékkal, a veszteséges tsz-eknél azonban csak mintegy 15 százalékkal nagyobb az előző évi szintjénél. Összességében megállapítható, hogy tsz-einkben egészségesen szélesedik ez a tevékenység, mégis úgy mondhatnám: a melléküzemági tevékenység még nem alapvető a hagyományos mező- i gazdasági termelési struktúránkon belül. A termelésben a termelőszövetkezetek tehát minden tőlük telhetőt megtettek a gazdálkodás érdekében. Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy az 1970. évi zárszámadások szerint várhatóan csökken a tsz-ek bevétele és csökken a tagok közösből származó jövedelme. Ha azonban a paraszti lakosság 1970. évi ösz- szes készpénzbevételét hasonlítjuk az 1969. évihez, akkor mintegy 19 százalékos növekedés mutatkozik, összegszerűen kifejezve, a háztáji állat és egyéb háztáji termékek értékesítési többlete 320 millió forint. A táppénz, a családi pótlék, a nyugdíj és egyéb szociális címen a parasztságnak kifizetett többlet mintegy 50 millió forinttal magasabb 1970-ben, mint 1969-ben volt. — A szövetkezeti jövedelem felosztásában milyen tendencia érvényesült 1969-ben és azt megelőzően? Milyen hatása volt egy-egy év jövedelmének a következő időszak gazdálkodására. Közelebbről, az 1969-es esztendő bevételei milyen alapot szolgáltattak az 1970. évi természeti csapás áthidalására? — A szövetkezeti jövedelmek felhasználásában megyei összesítésben kedvező, hogy a felhalmozásra fordított összeg aránya 1969-ben nőtt 1968-hoz viszonyítva. További növekedési arány volt 1970-re is a célkitűzés. 'Ami problémás az 1968. és 1969. évi jövedelemfelhasználás terén, az, hogy egyes jó adottságú termelőszövetkezetek túlhajszolták az osztást, s éppen ezek a termelőszövetkezetek szerepelnek jelentéktelen összegekkel azok sorában, amelyek 1969-ben 132 millió forintról 232 millió forintra növelték biztonsági alapjukat. Tehát a rekordok éveiben e vonatkozásban nem voltak elég óvatosak. ■ Az említett termelőszövetkezetek elmulasztották a biztonsá. gi alapképzést, sőt néhányban most nagyösszegű mérleghiánynyal zárják az elmúlt évet. Az eddigi tapasztalatok máris mutatják hogy termelőszövetkezeteink biztonsági alapjuk nagy részét felhasználják az 1970-es pénzügyi gondok enyhítésére. A jövedelemfelhasználás két fő címe előzetes számítások szerint azt mutatja, hogy személyes jövedelemre 1969-ben 1 mil_ liárd 380 millió, 1970-ben mintegy 1 milliárd 150 millió forintot, tehát a bázis évi jövedelem 83 százalékát, fejlesztésre pedig 1969-ben 149 milliót, 1970-ben 432 millió forintot használnak fel termelőszövetkezeteink. Ha már most termelőszövetkezeteink adatait összehasonlít, juk az országos adatokkal, akkor szembetűnő, hogy az utóbbi két év fejlődése ellenére sem értük el például a fejlesztési alap képzésében az országos átlagot. 1969-ben a részesedési alap és a fejlesztési alap megoszlásaként például a mi tsz- eink fejlesztésre 24,6 százalékot fordítottak, ugyanakkor az országos mutató 25,9 százalék volt. Vagy a biztonsági alap 1989. évi 232 millió forintos megyei állományával szemben más hasonló adottságú megyék százmilliós nagyságrenddel magasabb ösz- szeggel zárták az 1969-es évet. Folytatva az 1970. évvel kapcsolatos mondanivalót, végkövetkeztetésként megállapítható, hogy a termelés 14—15 százalékos csökkenése mellett a részesedési alap mintegy 17 százalékkal, a fejlesztési alap pedig csaknem 4 százalékkal csökken. Ez általában a termelési helyzetnek megfelelő jövedelemfél- használásd képet mutat. Ehhez persze sietve hozzá kell tenni, hogy a fent említett osztási és felhalmozási helyzet csak úgy vált lehetségessé, hogy a termelőszövetkezetek az Állami Biztosítótól 69 millió, az államtól pedig 151 millió forint kártérítést kaptak. A gazdálkodóst további 183 millió forint óvadékos hitellel támogatta az állam a II. félévben. Mindezt a nehéz pénzügyi helyzetet foglalja össze és zárja le az 1970. évi zárszámadás, melynek során az említett előzetes kalkulációk szerint mintegy 290 millió forint veszteség és alaphiány várható. Ennek részbeni fedezésére, az 1971. évet megalapozó őszi munkákra, műtrágyára, takarmány- és üzemanyagbeszerzésre — kerek számban — százmillió forint rendkívüli foreóalaphitelt, emellett sürgős gépbeszerzésre még további 85 millió forint gépvásárlási hitelt is folyósítottunk. Marad még így is 180— 190 millió forint olyan veszteség és alaphiány, amelyet a szanáláskor kell rendezni. Erre a kormányintézkedések megvannak és ahogy év közben is a kormány segítséget nyújtott a bajba jutott termelőszövetkezeteknek, úgy most a szanálási eljárások során is segíti a pénzügyi gondok rendezésében. A kormányintézkedések alapgon. dolata az, hogy a termelőszövetkezetek a maguk lehetőségeit a gondok rendezésére összpontosítsák. Az állami segítség attól is függ, hogy az érintett termelőszövetkezetek betartják-e a központi intézkedéseket a személyes jövedelem és a saját alapok felhasználásában vagy sem. A rendezéssel kapcsolatban el lehet mondani, hogy azoknál a tsz-eknél, amelyeknél a veszteség nem több, mint a meg nem térített ár- és belvízkár, egyszerű szanálási eljárásra, a súlyosabb problémákkal küzdő tsz- őknél hagyományos szanálásra kerül sor. A rendezés módja a kigazdálkodás, a szanálási hitel, a gyengének kijelölt tsz-eknél esetleg a dotáció. A termelőszövetkezetek felénél okoz gondot a pénzügyi egyensúly helyreállítása, hogy minden erő az 1971. évi termelésre összpontosítható legyen. Az elmondottak ellenére mégis úgy ítélhető meg, hogy az 1971-es év jó előikészítése pénzügyileg és gazdaságilag is alapot szolgáltat a korábbi évek termelési szintjének visszaállítására. Ezt támasztja alá a jelentősebb forgóeszközök várható alakulása is. így: a mezei leltár az összes tsz-nél mintegy 3 százalékkal, ezen belül a veszteséges tsz-eknél körülbelül 4 százalékkal növekedik. Az ál- J latállomány összesen 5 százalékkal, ezen belül a veszteséges tsz-eknél 3 százalékkal emelkedik. Igaz. hogy emellett a takarmánykészletek csökkentek. Ezt azonban a központi készletekből történő beszerzési lehetőségek ellensúlyozzák. — Miben látja a bevételi hiányos szövetkezetek gazdasági erősítésének módját? Lehet-e a gazdaságok között ilyen vonatkozásban különbséget tenni? A jövedelem ésszerű felosztására milyen megfontolásokat ajánl? — Sok szó esik mostanában is a tsz-ek differenciálódásáról. Az új gazdaságirányítási rendszerben a közgazdasági ösztönzők úgy hatnak, hogy a piac mind erőteljesebb befolyást gyakoroljon a termelésre. Mindenki azt termelje, ami számára a leggazdaságosabb és értókesithető. Bevételhiányos termelőszövet, kezeteink fontos feladata, hogy zárszámadásukat a valóságnak megfelelően mielőbb elkészítsék. Ezáltal rövidíthetik azt a sok gonddal teli időt, amely a pénztelenséggel együtt jár, mivel a szanálási eljárás és a pénzügyi rendezés alapja a zárszámadás. Jó dolog, ha nemcsak a szanálási bizottságtól várják a bajból való kilábolásra, a hogyan továbbra a választ, hanem a tagok és a vezetőség ezt maga is keresi, megvitatja és minden tőle telhetőt megtesz a károk megszüntetésére. Ennek során elkerülhetetlen a költségekkel, az élő- és holt munkával való ésszerű, következetes takarékosság. Ugyanis a termelés nélkül eltöltött munkanapok a jövedelmet nem növelik! A bajba jutott tsz-ek egy része kedvezőtlen, gyenge természeti adottságú területen gazdálkodik. Ezek továbbra is kapnak állami dotációt. Számukra mérsékeltebb a közteher viselése is. Tény. hogy az előzőekben említett nagyarányú veszteség többségét a bevezetőben említett elemi kár okozta. Helytelen lenne ennek hatására a már ko_ rábban elhatározott és a termelés érdekében helyes, gazdaságos termelésfejlesztése.íet elodázni. Legfeljebb az ütem némileg lelassul, de a tagok személyes megélhetése melleit a jövő évi jövedelem kitermelésének feltételeit; a fejlődő technikai új és új eszközeit is folyamatosan be kell szerezni, biztosítani kell. Tanulságul szolgál az a kö-* vetkező évekre is. Csak az lehet a levonandó következtetés, hogy többet kell fejlesztésre fordítani, mint az 1970-t megelőző években! Különösen akkor kell a jövőre jobban gondolni, amikor van miből, amikor jó termés van, mint volt 1969-ben — fejezte' be kérdéseinkre adott válaszát Krattinger elvtárs. A Békéscsabai Hizlalda I-es és n-es sz. telepe ETETŐ, RAKODD, KISVASÚTI MOTOROS ÉS LAKATOS dolgozókat vesz fel. 166955 sím men,--------------(HinjsAcí 1971. JANUÁR 15. 3
