Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYÉI PAKT BIZOTTSÁG íiVMÍt YEl-JAI+AC S LA PJ A 1971. JANUÄR 15., PÉNTEK Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Fekete utak — Javuló útviszonyok — „Jól jön" az olvadás Télen is folyamatos a munka a megyei építőipari vállalatnál 100 hordozható gázkályha melegít a belső szerelési munkákhoz Az utóbbi napok zord, télies időjárása tegnap kissé megeny­hült. Ennek is, no meg a KPM dolgozóinak is köszönhető, hogy egyre több a fekete út megyénk­ben. Az előrejelzések szerint további enyhülés várható és ez. zel már remélhetően jobbak lesznek az útviszonyok is. A KPM békéscsabai kiren­deltségének dolgozói készenlét­ben állnak, mindössze az őrjá­ratos és rajonos kocsik járják az utakat és sózzák azokat a ré­szeket, ahol még vastag a jég. A MÁV-tól kapott értesülések alapján tegnap a pesti gyors 25 perces, a szegedi több mint egy­órás késéssel érkezett meg Bé­késcsabára. A romániai nem­zetközi gyors menetrend szerint futott be. A Távközlési Üzem vezetője; Szabó Mátyás örömmel tájékoz­tatott arról, hogy 12-e óta — amikor sikerült megszüntetni az üzemzavarokat — nincs sem. mi fennakadás a megye távbe­szélő összeköttetésében. A KPM országos hóügyeleté­nek csütörtök reggeli jelentése is az útviszonyok javulásáról számolt be. Az országban a fő­útvonalak mindenütt „tiszták”, egyöntetűen fekete sávot képez­nek, a hóeltakarító gépek a mellékutak egy részén még dol­goznak, az őrjáratos kocsik pe­dig a hajnali fagyok miatt meg. jegesedett utakat szórják. Javul a légiközlekedés helyzete is. Ferihegy csütörtök reggel min­den gépet fogadott és elindított. A MÁV jelentése szerint a bel­földi vonalakon általában 10—15 perces a késés, aminek oka csak részben a köd, másrészt az is, hogy az állomásokon hosszabb ideig állnak a szerelvények, mi. vei az utasok is óvatosabbak, lassabban szállnak le és fel. A megyei építőipari vállalat 460 millió forintos termelési programot valósít meg a tervek szerint 1971-ben, ami mintegy 10 százalékkal haladja túl a múlt évi teljesítést. A vállalat nagy gonddal készült fel a téli munkákra, s ennek köszönhető, hogy a kétezernyi fizikai mun­kásból senkit nem kellett fagy­szabadságra küldeni. A nagyobb létesítményeken hőlégfúvó be­rendezésekkel, másutt mintegy 100 hordozható gázkályhával biztosítanak megfelelő hőmér­sékletet ahhoz, hogy a belső sze­relési, szakipari munkálatokat folytathassák. Az új esztendőben többek kö­zött 560—580 lakást épít teljes átadásra a vállalat, ezenkívül újabb 500-nak az alapozásához hozzálátnak. Átadásra kerül sor a békéscsabai Kner Nyomda új üzeme, a hűtőház mirelitüzeme, folytatják az építkezést az új orosházi húzottsíküveggyár terü­letén, az Orosházi Állami Gaz­daság szakosított sertéstelepén. Többek között felépül Békéscsa­bán a kétszer ezervagonos gabo­nasiló, Orosházán a baromfifel­dolgozó üzem, Tótkomlóson a termelőszövetkezeti sertéstelep. Igen komoly nagyberuházások dalnak az új esztendőben me­gyénkben. Többek között meg­kezdik a békéscsabai cserép­gyár építését, a Gyulai Húsipari Vállalat bővítését A. H pár! tömegkapcsolatainak egyik legfontosabb tényezője: a jé agitációs és propagandamunka + A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hl-1 vaíala közli: a Minisztertanács j csütörtökön ülést tartott. Dr. Ajtai Miklós miniszterel­nökhelyettes beszámolt Miloslav Hruskovic-csal, a Magyar- Csehszlovák Gazdasági és Mű­szaki-tudományos Együttműkö­dési Vegyesbizottság Csehszlo­vák Tagozatának elnökével, a Csehszlovák Kommunista párt Központi Bizottságának titkárá­val. folytatott tárgyalásokról. A kormány a beszámolót tudo­másul vette. Az igazságügyminisztemek és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének közös előter­jesztése alapján a kormány megtárgyalta a tanácsokról szó­ló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy azt országgyűlés elé terjeszti. tását. A gép- és alkatrészgyár­tás javításához még további in­tézkedések szükségesek. A kor­mány a jelentést tudomásul vet­te. A közlekedés- és postaügyi mi niszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a dunai ha józásra vonatkozó magyar—oszt­rák megállapodás módosítását, A két kormány képviselői ked vezően rendezték a hajósok be- utazaását, valamint a hajósút­levél felhasználásának egyéb módjait. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. M*«ae9SS89a9Sse*Baaea»a£aaassBsa Egész napos tájékoztatáson vettek részt a békéscsabai párt- alapsaervezetek agitáció- és pro­pagandafelelősei. Először Enyedi G, Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára a X. kongresszussal kapcsolatos agitációs- és propagandamun­ka főbb elveit, módszereit is­mertette a jelenlevőikkel, ismé­telten kiemelve a feladat fon­tosságát, azt, hogy változatos eszközökkel, módszerekkel és folyamatosa-n kell az emberek tudatára hatni a szocializmus céljainak érdekében. Szólt a végrehajtás szerepéről, az ellen­őrzésnek ebben játszott segítő lehetőségeiről és szükségességé­ről s a szocialista demokratiz­musról, a szocializmus felépítői, sének egyik leghathatósabb esz­közéről. Ezt követően dr. Becsei Jó­ssef, az MSZMP békéscsabai Bi­zottságának titkára beszélt a IV. ötéves tervvel és az 1971-es nép­gazdaság! tervvel kapcsolatos agitációs és propagandafelada tokró1 A megnövekedett önálló, ságról és felelősségről, amely az új gazdasági mechanizmus be­vezetése óta nemcsak a közvet­len gazdaság, hanem a politika terén is érvényesül, s a jövőben még fokozottabb mértékben kell, hogy érvényesüljön. Fekete Jánosné, a városi párt- bizottság osztályvezetője a X. kongresszus anyagának a párt­oktatásban való feldolgozásával kapcsolatos tudnivalókról tájé­koztatta az alapszervezetek képviselőit, végezetül pedig i résztvevők a maguk tapasztala taival egészítették ki a nap fo­lyamán elhangzottakat Bses9<3CcasaeeasaaaaeaaiB*a9aasaassaa9BBSBBs Még mindig zúzmara A Minisztertanács megvitat­ta az igazságügyminiszter élő­terjesztését az 1971—1974 közötti időszak jogalkotási feladatairól. A kormány a távlati jogalkotási programot jóváhagyta, s intéz­kedett, hogy a jogszabályelőké­szítő munkát annak alapján vé­gezzék. Az építésügyi és városfejlesz. tési miniszter előterjesztésére a kormány elfogadta a Velence- tavi fejlesztési programot, ame­lyet az 1969-ben jóváhagyott re­gionális rendezési terv alapján dolgoztak ki. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a mezőgazdasági gépjavító tröszt és vállalatai te­vékenységéről. A jelentés sze­rint ez év január elsején a me­zőgazdasági gépjavító tröszt szervezetét úgy korszerűsítették, hogy vállalatai révén alkalma­sabb legyen az alkatrészhiány és a nem megfelelő mezőgazda- sági gépellátás megoldására. A tröszt segíti a komplex állattar. / tó-telepek gépesítését, a terme­lőüzemek műszaki-anyagi ellá­Amíg megyeszerte a zúzmara okozta károk helyreállításán dől -óznak, a vámosokban, falvak­ban csillogó hókristály ruhába öltözteti a zúzmara a természetet. Mint ab"°v Wíwinlt á*—áTolia, így van ez Békéscsabán is. (Fotó; Demény Gyula) Akció programot! Nehéz esztendő áll termelő- szövetkezeteink mögött. A bevé­telek alakulása a tervezett alatt marad, ami egyben azt is jelenti, hogy a közösből származó jöve­delem sem éri el az 1970 ja­nuárjában, februárjában írásban rögzített elképzeléseket. Ismere­tes, hogy tavaly rendkívül nagy természeti csapás sújtotta a me­zőkovácsházi járás egy részét és a Körösök térségében gazdálko­dó közös gazdaságokat. Csaknem 50 azoknak a tsz-eknek a száma, ahol igen jelentős mérleghiány­nyal zárják 1970-et Így ezekben a gazdaságokban a következő hetekben elrendelik a szanálást. A gazdasági problémákkal küszködő szövetkezetekben az emberek lehangoltak s a veze­tőket okolják a bajokért. Ez a helyzet azért is következett be, mert a bajbajutott tsz-eík ve­zetőinek egy részéből a tavalyi káresetek kiölték a kezdeménye­ző készséget. A termelőszövet­kezetet ért súlyos gondokat nem "iőben — november, december­ben — beszélték, vitatták meg a tagsággal. Nem készíthették el a gazdasági erősödés programját, hanem fentről, a járási és me­gyei szervektől várták és vár­ják a gond megoldását. Néhány termelőszövetkezetben azonban nemcsak a tagság vitat­kozik az előbb említett módon, hanem a vezetőség körében is a „bűnbak”-ot keresik. Egyik he­lyen a főkönyvelőt, másik helyen a főagronómust, harmadik he­lyen pedig a tsz elnökét okolják a veszteségek miatt. És erről a tagság között is így beszélnek. S ezzel egymás ellen hangolják az embereket, fékezik a kibonta­kozás helyi erőinek tömörülé­sét. Pedig inkább azt kellene csi­nálni, amit Bélmegyeren. A ki­alakult helyzetet megvitatta a párt községi csúcsvezetősége, a termelőszövetkezet alapszerve­zeti vezetősége, az alapszervezet taggyűlése, a tsz vezetősége és most a brigádgyűléseken tár­gyalják az 1970-es esztendő dol­gait^ kiegészítve az 1971. évi te­endőkkel. A csúcsvezetőség ál­lást foglalt abban, hogy a szövet­kezet vezetőségében dolgozó kommunisták készítsék el ak­cióprogramjukat a ga7rlagágj, erősödés szervezésére. A szaná­lási bizottságot Bélmegyeren te­hát nem üres kézzel várják, nem a járástól és a megyétől hozott mentő javaslatokban bíznak csupán, hanem ki-ki a maga munkaterületére összeállított tervekkel áll elő, melyek majd a vita alapját adják. Helyes ez a törekvés. A párt járási bizottságai, a járási taná­csok mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályai, a békésihez hasonlóan, máshol is inspirál­ják a helyzet reális áttekinté­sére a bajbajutott szövetkezete­ket Országépítő munkánk során a kommunisták több alkalommal adtak akcióprogramot. Így volt ez a fordulat évében, az 1956- os ellenforradalom és 1961—62- ben, amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezé­sében előreléptünk. A mai hely­zetben könnyebb az akcióprog­ram összeállítása, mint akkor volt. A termelőszövetkezetek olyan anyagi alapokkal, tapasz­talatokkal rendelkeznek, melye­ket okosan felhasználva, a kelet­kezett károk nagy része ebben az esztendőben felszámolható! Ahhoz azonban, hogy előbbre lephessünk, feltétlen szükséges szervezett formában véleményt j cserélni az emberekkel. Dupsí Károly

Next

/
Thumbnails
Contents