Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
Első kisbórányok Megyénk állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben, valamint háztáú portáin Összesen mintegy ezer anyajuhot tartanak nyilván. A bárányozások megkezdődtek. Elsőnek a füzes- gyarmati Vörös Csillag, a ínezŐ- gyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz és számos más kollektív gazdaság juh-hodályaiban láttak napvilágot az új év első kts- báranyai. A zord, hideg tél ellenére — még az avultabb juh- hodályokban is — megfelelő körülményeket teremtenek a jóve. vények számára a juhászok, akik éjjel-nappal ügyeletet tartanak, nehogy elpusztuljanak a kisbárányok. A szellőzőnyíléso- kat eltömítik, friss alomról, megfelelő élelemről gondoskodnak, s csak annyi friss levegőt engednek a hodélyokba, atneny- nyt az állatok egészsége szempontjából szükséges. Kifogyhatatlan optimizmussal... Hajzfüzetbol kitépett lap, fönt es lent néhány figura: nyuszi, malac, manó. Gyermeknyomdával csinálták az alakokat szorgos kis kezek, utána pedig kiszínezték. A szöveg Télapó-ünnepélyre invitál. Idő: 1970. december. Színhely: a magyarbánhegyesL gyógypeda, góglai nevelőintézet. Az intézet minden dolgozója kapott egy- egy ilyen meghívót: egy tiszteletpéldány az ide látogató újságírónak is jutott. Az iskolai foglalkozásokon éppen szünet van, az épületet éppen olyan gyéréit zsivaj tölti meg, mint a „rendes" iskolákban. De milyen iskola la ez, milyen gyerekekkel és hogyan foglalkoznak a nevelők itt, a bánhegy esi intézetben? István István, az intézet igazgatója fiatal ember. Pestről származik, de miután elvégezte a gyógypedagógiai tanárképző főiskolát, először rövid ideig Tarhosra, majd több mint öt éve ide. Magyarbánhegyesre ké- j ríilt. Megyénkben különben ezen a kettőn kívül még Gyulán Kivesző betegségek — Leggyakoribb halálokok A hatásosabb gyógyitóeljará- j sok eredményeként a halandóság okainak alakulásában lényeges változás következett be az j évtizedekben — állapították í meg a KSH szakemberei, akik i uz ország népesedési helyzetét j vizsgálták. A legszembetűnőbb, hogy egyes betegségek, umelyek a múltban még a lakosság nagy j részének halálát okozták, szinte teljesen eltűntek, vagy igen alacsony arányszámban szerepei- j nek, a kórlistákon.' Például a fertőző betegségek jelentősége a húszas évek óta egytizedére csökkent, s napjainkban az ösz. ;zes halálozásnak alig valamivel több mint 2 százalékát okozzák. (Az 1910-es és' 1020-as évek- ijen mé_ az elhunytak egyötödé, nek okozta halálát valamilyen fertőző betegség.) Szembetűnő az újszülöttkori betegségek és a fejlődési rendellenességek visz- szaszorulása: az ilyen okok miatt meghalták aránya 14 százalékról 4 százalékra csökkent. Az újabb, hatásosabb gyógyeljárá- sok elterjedése magyarázza azt is, hogy az emésztőrendszeri I melegségek aránya a halálokok közöli, 10 százalékról 4 százalék alá, Illetve a légzőrendszeri megbetegedések aránya 14 százalékról 5 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor az elhalálozások okai között vannak olyan főbb csoportok, amelyeknek jelentősége — főleg az elöregedés, de sok esetben a korszerű diagnosztika, a betegségek jobb felismerésének hatására — lényegesen megnőtt. így például a keringési rendszer betegségei fél évszázaddal ezelőtt még a halálozásoknak csalt alig valamivel több mint 5 százalékát okozták és arányuk a harmincas évekre sem emelkedett 17 százalék fölé, napjainkban Viszont megközelíti a 40 százalékot. Hasonló a központi idegrendszerre ható sérülések —■ amelyeknek nagy része agyvérzés eredménye — arányának növekedése. Ez az el. ső világháború éveiben még csak 2 százalékát jelentette a halálozásoknak, jelenleg évente IS százalékát okozza. így együttesen a halálozások több mint 50 százaléka a keringési ée az érrendszeri betegségek rovására írandó. Igen nagyarányú még a daganatok miatti halálozások arányának növekedése. Az első világháború előtt ezek is csak a halálozások 2 százalékát okoz. iák, napjainkban már körülbelül egyötödét. (lVl<ri) A Kördsvidéki Vízügyi Igazgatóság EÖLEMUNKAG ÉPCSOPORT.T A AZONNALI BELÉPÉSSEL EELVESZ kotrómestereket és kotrósépkezelöket Munkahely: BÉKÉS MEGYE TERÜLETE. Változó munkahelyi pótlek. Teljesít meny bérezés. MINDEN HETEN SZABAD SZOMBAT Jelentkezem. KÖVIZIO Földniunkugepcsuporljúnál. Gyula, Nagyváradi u. 59/b 1 döö92k is működik egy gyógypedagógiai intézet, a gyulaiba általában a súlyosabb esetek kerülnek. Ismét óra kezdődik, elcsendesedik a zaj. A barátságos igazgatói irodában egy-két szám. adattal, néhány szakmai alapfo. galommal kezdjük. Statisztikai adatok szerint az általános iskolai tanulók két százaléka gyógypedagógiai nevelésre szorul. A „gyógypedagógiai anyag” rendkívül sokrétű, de általában három nagyobb csoportra osztható: az enyhén fogyatékos, a súlyosabban fogyatékos és a leg. súlyosabb, az úgynevezett idióta típusra. Majdnem minden községben működik gyógypedagógiai jellegű kisegítő osztály az ilyen gyerekek számára, & gyógypedagógiai intézetek lakó. it ezek közül választják ki. Hosszú, nehéz munka az, sok féle vizsgálat alapján merik csak kimondani az igent, vagy a nemet. Az igenlő határozat nyomán a gyerek intézetbe kerül, ezt a folyamatot hívják a gyógypedagógusok „áttelepítés, nek,” Idővel viszont ennek a fordítottja is előfordulhat, Ha a szellemileg fogyatékos gyerek tanulásában, magatartásában je. lentős javulás tapasztalható, visszakerül abba az iskolába, ahonnan jött. Ez a „visszatelepítés”. amit egyébként a gvógy- pedHEógusok a „szakma csúcsának” tartanak. A folyosóra kihallatszlk u csoportos, szótagolásos olvasás monoton hangja. Az udvar ká- téglázott részén tornaóra folyik. Igaz, egyszerű gyakorlatokkal, és nem is sok gyerek részére. A bánhegyesi intézetben 55 szellemi fogyatékos gyermek lakik. 7-tŐl 17 éves korig, öt nevelő, négy gyermekfelügyelő 6s még 11 dolgozó van itt. létszám, hiánvról tehát nem lehet beszélni. Az anyagi ellátás sem rossz: az éves költségvetés 80Ó-—850 ezer forint. I§ Az udvari testnevelésórán nem valami nagyon fegyelmezetten mennek a gimnasztikái gyakorlatók. Az órát vezető fehér köpenyes nő azonban nem „izgatja” magát. Pedig lehet, hogy „rendes” iskolában már egy csomó szankciót helyezett Volna kilátásba.. * Vajon ennek a gyógypedagógiai nevelésnek mik az emberi Oldalai? Hiszen még a „sima” oktatás is jó idegeket, szívós, következetes munkát igényel a pedagógusoktól. Hát még itt! — A gyógypedagógusnak egész életében kifogyhatatlan optimizmussal kell rendelkeznie — válaszolja erre az igazgató. —• Valamilyen képesség minden gyerekben van és az fejleszthető. Csak az embernek tudnia kell, hogy az a gyerek miért rossz. Ha megvizsgáljuk a gyermek körülményeit, nem is nehéz az okokat megtalálni. A gyerekekről évenként egy- egy felmérő lap készül. Ezen a beszédkészségtől a magatartásig minden fontosabb adatot rögzítenek. Ha egy-egy gyereknél a bejegyzés évek alatt sem változik, akkor az igazgató szavaival : „.. meg kell nézni, mit is dolgozott a nevelő!” A gyerekek 60 százaléka egyébként állami gondozott. De a többinél is, az Intézet legnagyobb problémája a családi nevelés pótlása. A hónap első vasárnapján van látogatás, sok gyerekhez azonban * sosem jön senki. Ismét szünet van, az irodába bejön az igazgató felesége is, aki szintén gyógypedagógus az intézetben. 0 mesél még egy sztorit, mely egy kicsit jellemző az itteni gyerekek magatartására. A sztori szünidei munkától szól. Voltak „rendes” Okolások és voltak az intézet lakói is a helyi tsz-ben paradicsomot, pap. rikál szedni. Az intézetlek lényegesen jobban dolgoztak, napokon át. Ezért a tsz sajátos módon jutalmazta őket: amit egy nap alatt le tudnak szedni, az az övék. A bánhegvesi gyerekek persze „ráhajtottak”, és hetekre biztosították paradicsom. és paprikaszükségle tűket .., Ruta László 24. Ám nekem még sok mindent el kellett tűrnöm e magas j-öp- tű eszmecseréből! (A rádió, a televízió és a napi sajtó is any- nyit foglalkozik már neVelesl kérdéstltkel, hogy a diákok előre röhögnek, ha a tanár valami új módszerrel kísérletezik. Miért kell a nevelést ennyire tér- sadalmasítűni ? Az orvos munkájába nem szólnak bele illetéktelenek, hogy csinálja, mint csinálja. Azt hiszik, a pedagógiához mindenki ért? És ez a gyakorlati oktatás! Szép frázist Vonnak köré a hivatalosok: „Az életre nevelni I” De hát ezt már a rómaiak is megmondták, pedig' akkor még nem az atomkorban éltünk.) Itt közbevétem, hogy kibicsaklott gondolatmenetünk. mert a derék rómaiak nem ezt az elvet vallották, bár kétségtelen rokon nézettel Van dolgunk! „Hová sikkad el a humánum?” szoktak egymásra nézni derék tanárvendégeim keservesen. Azon szomor- kodnak ezután, hogy az egyetlen észcsiszoló tantárgyat, a latint le száműzik maholnap a középiskolából. És a taknyos kölykökkel való bánásmód! Maka- renkóra meg mit tudom és kire hivatkoznak, holott még ez a kétségtelen ügyes pedagógus is lekent egy pofont az égyfk telepesnek. „Ez az, amit maga is megírt. És amelyekről elhallgatott?” —- kérdezik egymástól szkeptikusan. Udvarolásra késztetik őket. ahelyett, lekeverhetnének két-három nagy büdös atyait a striciknek, mint nékik ez vagy az a tanár annak idején, akikre mégse haragudtak meg, mert azoknak a kemény tenyereknek lehet kőI tizenharmadik „ügy” után bukott le Hamarosan újra bíróság élé áll Hugyecz György békéscsabai lakos, visszaesőként elkövetett csalás és más bűntett elkövetése miatt. A vádirat! tényállás szerint Hugyecz már két alkalommal volt elítélve különböző bűntettek miatt. Ügy tűnik, a börtönben töltött Idő kevés volt ahhoz, hogy jobb útra térjen, mert legutóbbi büntetéséből való szabadulás után, 1909. novemberétől 1970. október végéig, tehát egy év alatt 13 esetben követett el Újra csalásokat. Többek között egyik ismerősét, T. j.-t arra kérte, hogy adja el neki bélyeggyűjteményét 2200 forintért, és megígérte, hogy a pénzt egy héten belül megadja. Természetesen esze ágában sem volt ígéretét valóra váltani, hanem fogta a gyűjteményt és eladta potom 000 fo. rí n tért. Más alkalommal H. J.-tfll átvett egy 21 köves karórát azzal, hogy megjavítja. Hugyecz meg is javította az órát, de el is adta másnak 400 forintért. Bár rendszeresen lehet olvas, ni az újságokban lakással szél- hámoskodókről, úgy 1 látszik, mégis mindig akad hiszékeny ember. Ugyanis, amikor Hu- gyecznak fogytán volt a pénze, felkereste H. L.-t lakásán, akinek előadta, hogy tud egy állami lakást, amelynek bérleti jogát átadja ötezer forintért. El is mentek m nd a ketten, megnézték a bérházat — amelyben a lakás van —, ezt követően H. t». — ha volt is benne némi gyanakvás — megnyugodott és átadott háromezer forintot azzal, hogy a kétezer forintot, majd a lakás átadásakor fogja megadná. Hugyecz több ehhez hasonló csalásért felel majd a bíróság előtt, hiszen a 13 „áldozatától” közel 17 ezer forintot csalt ki. szönnl, hogy ember lett be’őlük. Családlátogatásokkal, egyéb felesleges adminisztrációkkal gyötrik ma a tanárokat. Régen, ha leadta az órát, szabad volt a nevelő. De most? Kicentizik ne. ki a nyolc órát. mint az üzemi munkásoknak. Rabszolga lett. mint az ókorban volt. S a fizetés! Hiába toldozzák-f áldozzák a fizetési kategóriákat, még mindig nagyon kevés. Mert ugyebár egy gimnáziumi tanár is egyetemet végzett, akárcsak az orvos vagy a mérnök, s még is, micsoda különbség van a két értelmiségi kategória anyagi megbecsülése között! Ekkor már Oly búnak eresztett a hangulat közöttük, hogy nem Is tudom, ml lenne velük, ha nem szólalna meg Jegenye — fogalmam sincs, ml a valódi neve, a diákok hívják Így — a maga fanyar humorával: „Nt búsulj, pajtás! Majd ha a butaság is úgy Táj az embereknek, mint a gyomruk, foguk vagy má« részük, ml leszünk a leggazdagabbak. Képzeld, ml lesz akkor, ha valaki éjfélkor felzörget, hogy belehal, ha reggelig nem tudja megoldani, teszem azt, a következő egyenletet,” Ilyenkor mindig egy marha, senki számára se érthető példát mond el. Ma például ezt: „Egy munkás feleségének fizetése kétharmada az övének. A mellékeseket és az apósok, anyósok nyugdíját hozzászámítva megduplázódik. Hány liter ecetet lehet venni az egészért, hu az epet literenkénti fogyasztási ára 7,9-szerese az előállítási árnak?” Ezen is felszabadultan kaearásztak, de csak úgy, hogy a többi vendéget ne savárják, majd lúrtelén étko*
