Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
Szeretünk csúszkálni Hallgatom, a rádióban a zenét kívánságműsort. Poór Klári a műjégpálya igazgatóját kapta mikrofonvégre, s ki tudja hányadszor hangzott el a kérdés, hogy miért kicsi, korszerűtlen a pálya, mi lenne a megoldás, és mennyibe kerülne. Aztán válaszként elhangzanak az „ószintén meg kell mondani” oltok... De hát ettől a pálya nem lesz nagyobb. A televízió „Radar” című műsorában Wisinger István nyomoz műjégpálya-ügyben, s ismét elhangzanak az okok, a lehetőségek. Megnézem a műsort, azután elkattintom á készüléket, s kimegyek egy kis friss levegőt szívni, mert ugye erről is sok szó esik mostanában, hogy a rádió meg a tv elvonja az embereket a szabód, levegőtől. Ahogy wndalgök « járdán, gondolkodom, hogy tényleg mennyi probléma van nálunk a csúszkálás „vonalán”. Mély gondolataimba merülve, egyszer ' Sók elveszítem egyensúlyomat t sikamlós járdán, nagyot' http- ítanok a földön, * mire feltá- pászködom, önmagamat már sikerült is arról meggyőznöm: nines is itt olyan nagy baj. Hiszen korszerű jégpályák nélkül is csúszkálunk mi éppen eleget Járdán és úttesten, autóbuszra és villamosra fel- és le szállva, hogy csak a közlekedést említsük. Egyéb „csúszkálásokról” aztán már jobb nem is beszélni. Hiszen sokszor „csúszik” a rádió és a tv műsora, a beruházások átadási ideje, a borravaló és az ebből megvásárlásra kerülő ízes falatok és Italok. Egyesek szerint —* én még nem tapasztaltam — sok helyen a beosztottak is „csúszkálnak” a főnökök előtt De tálán felesleges a példákat tovább sorolni, azt hiszem, eny~ nyi is elég meggyőzően hat arra, hogy szerintem a csúszkálási probléma eltúlzott dolog, össznépi szinten ezt már régen megoldottuk, nyugodtam, le lehet venni a napirendről. Helyette inkább arról kellene beszélni, hogy a téli sportok közül a korcsolyát kedvelők széles táborának igényét hogyan lehetne a jövőben —■ és minél előbb — tömegesebben és kulturáltabban kielégíteni. Most már csupán arra kell nagyon vigyázni, hogy ez a téma ne „csússzon el” a megvalósításhoz vesető kacska- ringós és sikamlós úton, se, A. A szakszervezet és a gazdasági vezetés jd együtt működése a vállalat eredményeiket* tükröződik & Szakszervezeti vezetöségváiasztás a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatáéi i Naponta friss elesés a ..mezei éttermekben’' Megyénk apróvadban gazdag rezervátumában az erdészetek és a vadásztársaságok tagjai messzemenő gondossággal ügyelnek a szárnyas és szőrmésvadak téli etetésére. Megyeszerte több száz vadetetőt rendeztek be, s újítottak fel még a tél beállta előtt A fácánoknak és egyéb madaraknak ocsut, aprómagot, a nyulaknak, őzeknek, dámok- nak főként szénát szállítanak az erdei és mezei „éttermekbe”. A zord hideg télben a tanyavilágba gyakran „bemerészkednek” az apróvadak s a szénakazal, kukoricaszór-kűp védelmében keresnek menedéket a hideg elől. Mérlegen a szakszervezeti választások A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Elnöksége január 10-án, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart Békéscsabán, az SZMT-székházban. Az ülésen először a szakszervezeti választások eddigi tapasztalatairól és a szakszervezeti kádermunkáról szóló jelentést vitatják meg a részvevők. Ezután megtárgyalják a dolgozók bejelentéseinek, panaszának intézéséről összeállított jelentést, valamint a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa és az elnökség 1971 első negyedévi munka tervét ■••»••■•»•■•HMMÉMuiaáÉHíiiiiiiMiiMtttfana, molyodva folytatták a nekfke- sergóst. Nem is volna nagybaj, ha a tantervek masabbak, a tankönyvek taníthatóbbak lennének Ezelőtt hüsz-harmiiic évig is elég volt egy tankönyv, most meg szinte évenként váltogatják. „A reformkönyvek kifutnak!” — állítja Jegenye so- pánkodása ellenére Pipin (néki sem tudom az igazi nevét). „Csak várjuk ki a végét!” —• veti oda Jegenye, de azután abban azért megállapodnak, hogy van előrehaladás, az kétségtelen, de mégis... És újra ott vannak, ahol elkezdték. A szo- morkodásnak Jegenye vet véget legtöbbször. Most is. — Jé, öt perc múlva ott lesz a magántanítványom. Sietnem kell! Tudod, az a főcsővezető a gépállomáson. Most végzi a műszaki egyetemet. — Még mindig huszonötért adsz egy órát? — Neki húszért. Ha minden jól megy, elhelyezi a húgom kislányát bérelszámolónak. — Hát így. igen. A kora délutáni órákban diákok is bevetődnek. Mióta egyre határozottabban felszámolják a középiskolák merev — mondhatni kolostori — légkörét, már nekik is lehet presszóba járni anélkül, hogy megsértenék a házirendet vagy a tanulói szabályzatot. A kikötés csak az. szeszes italt ne fogyasszanak és Ízléseken, öntudatos diákokhoz méltóan viselkedjenek. Ez utóbbi ellen nekem nincs különleges panaszom, azt meg felesleges megemlíteni, hogy a bátrabbia (és az, akit jobban eleresztettek „dohánnyal” hazulról) szeszt is fogyaszt De hát, kérdem én, akadt-e i múltban is olyan dl-! ák, aki az összes rávonatkozó, | főleg korlátozó szabályokat | megtartotta? Éppen a maiak • lennének kivételék? Ha véletlenül valamelyiket elkapják — ez egyébként csak Tibor műszakjában szokott előfordulni, ezért is tartják a vén trógert a diri spiclijének — nagy fegyelmi ügyet kerítenek belőle. Igazgatóit, vagy ahogy itt hívja a diákság, „nagydíjat”, súlyosabb esetekben tantestületi meg_ rővásj lg adnak nékik s a derék gyermekkertészek nem is veszik észre, hogy ezekkel a kiszabott büntetésekkel saját maguk nevelőmunkájáról is ítélkeznek, mert ha ezeket a fiatalokat nemcsak eltiltanák, hanem fel is világosítanák, hogy bizonyos élvezeti cikkek, miegyebek fogyasztása nem azért káros, mert benne van a szabályzatban hanem azért, mert káros a szervezetükre (kellő fiziológiai meg- okolásokkal), kevesebben fogyasztanak. Lehet, hogy optimista Vagyok? Kérem, mentségemre csak azt tudom felhozni, hogy mióta a tanárok nevelési energiájának jelentős hányadát nem, köti le a dohányzás elleni, évszázadokon át hiábavaló harc, hiszen a tanárok jó része is a középiskolában kezdte el a füst- eresztést, nincs több hatázó diák, mint korábban volt, amikor egyes vas kalapos tanárok zseb- viziteket tartottak rejtaütéisze- rűen, s WC-kben pedig folyton dohányfüst után szimatoltak, E látszólagos fellazítás hatására a mi gimnáziumunkban elkülönített helyen füstölhetnek a tanuk'kM (Folytatjuk) Üjabb muntoasikerekról számolhatott be a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával kétszeresen kitüntetett Békés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalat szakszervezeti bizottsága a január 10-én megtartott vezetőség-új jáválasztó küldöttgyűlésen. A vállalat már 1968-ban, majd 1969-ben is igen jó eredményt ért el. Tavaly «— bár a tavaszi árvíz rendkívüli helyzetet teremtett — égetett téglából 8, égetett cserépből pedig 3 millióval többet gyártott, mint az előző évben. A dolgozók szabad szombatjaikat és pihenőnapjaikat is felajánlották, hogy az árvízkárok helyreállításához minél több építőanyagot állítsanak elő. Az eredménynek természetesen sok összetevője van. A gazdasági vezetés műszakilag évről évre fejlesztette a gyárakat és számos új technológiai eljárást vezetett be. Ezek jelentős része egyúttal a dolgozók munkakörülményeinek a javítását is elősegítette. Nagy szerepe volt a termelési eredmények elérésében a szocialista munkaver- fseriy kiszélesedésének. A mozgalom 10 éves múltra tekint vissza. Akkor 10 brigád (152 dolgozó), 1970-ben pedig mór 96 brigád (1 ezer 576 dolgozó) versenyzett a szocialista cím elnyeréséért. A szocialista brigádok összessége most már a szocialista munka műhelye, üzemrésze, gyáregysége megtisztelő cím elérésére is tett vállalást. Mindem gyár kollektívája az Élüzem cím elnyerésére törekszik. Igen hasznosnak mutatkozott, hogy a vállalat gazdasági vezetőd negyedévenként tanácskoztak a szocialista brigádok vezetőivel, akik sok jó javaslatukkal nemcsak a termelést segítették elő, hanem hozzájárultak az egészséges munkahelyi légkör kialakításához is. JAVULTAK A MUNKA* ÉS A SZOCIÁLIS KÖRÜLMÉNYEK Eredményesnek mondható az Űjftómozgalom is. Tavaly a 115 beadott javaslat közül a vállalat 51-et elfogadott, 28-at kísérletre megtartott és 24-et elutasított. Tizenkettő még elbírálás alatt álL Az elfogadott újításokért eszmei alapon 14 ezer 700 forintóit, előzetes kalkuláció alapján pedig 61 ezer forintot fizetett ki. Az újításokból származó gazdasági eredmény meghaladja a 950 ezer forintot. A vállalat két év alatt 3 és fél millió forintot fordított a dolgozók egészségügyi és szociális körülményeinek a javítására. Ezen felül a két békéscsabai gyárban a kemencéket gáztüzelésűre alakították ét. A munka- és egészségvédelem fejlesztését a szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetés is állandó feladatának tartotta. Ennek eredménye, hogy tavaly a balesetek é« a kiesett munkanapok száma csökkent, Javult az üzemegészségügyi szolgálat is, aminek az egyik bizonyítéka, hogy a szervi megbetegedésben szenvedők száma 17,2-ről 11,7 százalékra csökkent. A rehabilitációs tevékenység igen fontos, része a megelőzés, vagyis az, hogy a vállalat üzemorvosa azt a dolgozót, akinek a munkaképessége annyira csökkent, hogy a rendeletben előírt százalékot nem éri el, meghatározott időre egészségügyi állapotának megfelelő, könnyebb munkakörbe való beosztásba javasolja. HELYESEN EGYEZTETTÉK A VÁLLALAT ÉS A DOLGOZOK ÉRDEKEIT Az szb beszámolója a továbbiakban tájékoztatást adott arról, hogy a vállalat több millió forintot fordított különböző juttatásokra, majd a nők és a fiatalok helyzetét ismertette, Megállapította, hogy a nők számarányuknak megfelelően dolgoznak vezető munkakörben. Érvényesül az „azonos munkáért — azonos bért” elve is. A vállalat gazdasági vezetése a nőket és a fiatalokat képzettségüknek és rátermettségüknek megfelelő poszton alkalmazza. Van közöttük osztályvezető, mérnök, technikus, csoportvezető és művezető is. A nők egészségének védelmére 1969-ben bevezették a nő- gyógyászati szakrendelést, ahol egyúttal a terhes anyák is szak- tanácsadásban részesülnék. Nagy gondot fordított az sáb a politikai oktatásra, a kulturális nevelőmunkára. Fejlődik a sportélet. A vállalat gazdasági vezetése az szb-vei egyetértésben határozatot hozott a sportpálya sportkombdnáttá való átépítésére. A beszámoló végül megállapította, hogy a szakszervezeti alapezervék helyesen egyeztették a vállalat és a dolgozóik érdekeit. Rendszeresen foglalkoztak a bizalmiakkal, kikérték véleményüket. Minden lényeges, a tagság egészét érintő kérdést a vállalati szakszervezeti tanács vagy a vállalati szb ülésein tárgyalták meg és hoztak határozatot egy-egy feladat végrehajtására. így a vezető testület munkája tervszerűbbé Vált, tömegbefolyása erősödött, intézkedésed megalapozottak voltak. Az írásos beszámolót Bargel Tíboménak, az szb titkárának szóbeli kiegészítése követte, aki először a külpolitikai helyzetről tartott tájékoztatást, majd ismertette a szakszervezet szerepét, feladatait A számvizsgáló bizottság kétéves munkájáról Scháffer András, a bizottság elnöke adott számot ÖTVENMILLIÓ FÓRINT NYERESÉG 1970-BÉN A hozzászólók sorát Krizsán András gazdasági igazgatóhelyettes nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a szakszervezet nagyban hozzájárult a vállalat gazdasági eredményéhez. Tevékenységében az ember szerepének a fontossága került előtérbe. Zahorán György művezető elismeréssel szólt a szocialista brigádmozgalom fejlődéséről, de javasolt®, hogy fordítsanak nagyobb gondot a brigádnapló vezetésére. Gál István a termelékenység további növelésének a szükségességére hívta fel a figyelmet, mert a bérek növelésének ez a feltételé. Stier Ferenc elmondta, hogy a gyulai gyárban az átlagbér növekedését 1970-ben az árvíz miatti túlórák okozták. Féltette a kér dést: ha 1971-ben nem lesz túlóra, az átlagbér csökkenése következik be? Gábor Ferenc örömmel közölte a megjelentekkel, hogy a békési gyár a jó eredményt elérő üzemek sorába került, ami főként a tavaly odahelyezett új gyárvezetőnek köszönhető. Lipták Györgyné elismerően beszélt a vállalatnál dolgozó nők munkakörülményeiről, a róluk való szociális gondoskodásról. Berki László igazgató méltatta a szakszervezettel való jó együttműködést, aminek haszna a vállalat eredményeiben tükröződik. További erőfeszítésekre van azonban szükség — mondotta —, mert az iparnak 1971-ben téglából 10, cserépből pedig 6 százalékkal többet kell termelnie. Ezt a , növekedést nem túlórákkal, hanem műszaki fejlesztéssel, Jobb szervezéssel és fegyelmezett munkával kell elérni. A vállalat 1970. évi eredménye is kiemelkedő, mert 50 millió forint nyereséget ért el, ami megegyezik az I960, évivel, így bérfejlesztésre lehetőség van, ha minden dolgozó továbbra is teljesíti a feladatát. Ismertette azt is, hogy a vállalat a következő években fél- mllliárd forintot fordít beruházásokra. Az idén gépesítik a cseréprakodást, új cserépgyártó gépsort helyeznek üzembe, és agyagtárolót létesítenek Békéscsabán. Megkezdik a gyulai, a békési és a mezőberényl téglagyárak kemencéinek gáztüzelésűre való átalakítását. Befejezésül kilátásba helyezte az egyes munkakörökben dolgozó nők és a jól dolgozó törzs- gárd »tagok bérének további emelését. KÖSZÖNET az Árvízvédelemben tanúsított MAGATARTÁSUKÉRT Nagy István, »z SZMT vezető titkára megállapította, hogy a vállalatnál a szakszervezeti munka jó, ezért a megyei és a városi pártbizottság, valamint az SZMT nevében elismerésé t és köszönetét fejezte ki a dolgozóknak. Külön köszönetét mondott ag árvízvédelemben tanúsított magatartásukért. Prosser Frigyes, az Építők-, Fa. és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Központjának munkatársa méltatta a gazdasági vezetés és a szakszervezet között kialakult jó összhangot, aminek eredménye, hogy a vállalát 2 évig országosan az élvonalban volt és maradt a harmadik évben is. A szakszervezet elnöksége nevében köszönetét fejezte ki a dolgozóknak azért az áldozatos munkáért, amit az árvíz miatt tönkrement családi házal? újjáépítésének megvalósításáéin tettek, A választásra került végül a sor. A szakszervezeti tanáéiba 45-en kerültek. Az Építők Szak- szervezete megyei küldöttértekezletére 37 tagot delegáltak. A számvizsgáló bizottság elnöke Scháffer András lett, A szál; - szervezeti tanács az gab elnökéül egyhangúan ismét Szigeti Lajost, titkárául pedig Bargel Tibomét választotta meg. Pásztor Béla FARSANGI C EJTÖRÖ 3- rejtvény „Vídulj gyászos elme, megújul a világ, S előbb, mint e század végső pontjára hág, Zengj hárfa, hallgasson ma minden reája, Valakinek kedves nemzete s hazája, S valaki a magyar változó ég alatt Még a szabadságnak híve s ember maradt. Ö ti, kiknek szíve örök búba merült, lm reményiek nem várt víg napja felderült; lm az igazságnak terjednék sugári, Dőlnek a babona förtelmes oltári”. Kérdés: Kinek a művéből idéztük ezeket a \ ertsof okait
