Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-12 / 9. szám
Halszázhetven mázsa karfiol A Békéscsabai Hűtőház ebben az esztendőben is megszervezi a gyümölcs, és zöldségfélék termesztését a házikertekben. Hogy érdemes-e a nagyüzem, nek a házikertekkel foglalkoznia, tanúsítja az 1970. évi esztendő eredménye. Az orosházi kerttu- laidonosok tavaly 670 mázsa iő minőségű, I. osztálvú karfiolt szállítottak a hűtőháznak. Ebben az esztendőben Orosházáról és más községekből, városokból is szívesen vásárol a hűtőház házikertekben termesztett karfiolt és bogyósgyümölcsöt. Ezért már most elkezdik a szervezést. Elsőnek január 14-én délután öt órakor az Orosházi Városi Tanács V. B. kistermében találkoznak a termelőkkel, hogy a termékértékesítési szerződést megkössék. Kelemen Zsuzsa Megjelent a tíönyvvilág januári ssáma A könyvet szerető közönség körében igen népszerű tájékoztatóként tartották nyilván a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülése által tizenöt esztendőn át megjelentetett Könyvtájékoztatót. A tizenhatodik évfolyamába lépett újság januárban már — az olvasók javaslatára — Könyvvilág címein jelent meg. Az eddiginél nagyobb formátumban, gazdagabb tartalommal és jobb minőségű papíron. A kiadvány nemcsak címeket sorol fél azonban, hanem megszólaltat hasábjain költőket, írókat, bepillant irodalmi alkotó- műhelyekbe, olvasószolgálatot tart fenn, közli a legújabb hanglemezek adatait, s közöl rejtvényeket. rendeletekben, utasításokban gondolkodnak, de fogalmuk sincs az élő pedagógiai gyakorlatról. Az ugyan szép dolog, hogy annyi gyerek jár iskolába, de ez természetszerűen színvonalcsökkenéssel jár, mert azt maga a miniszter se kívánhatja, hogy minden buta köly- köt leérettségiztettessünk, csak azért, hogy szaporodjon a statisztikában a középiskolát végzettek száma. A természetes kiválasztódásnak itt is nagy szerepe van s az emberek szellemi adottságai annyira differenciáltak, hogy az abszolút százszázalék állapotát még csak megemlíteni is merő illúzió. Egy esetben lehetne ezt elérni, ha a tananyagot olyan minimálisra redukálnák, ami lehetővé tenné. hogy a nem gyógypedagógiai alanyok átvészelhessék a gimnáziumi éveket. Igaz, deakÁ fia»a’ok segítségével épül a* Orosházi Síküveggyár A VIII. kongresszusra készülve Statisztikai könyvszemle Ütést tartott a KISZ megyei bizottsága Erősödőit az alapszervezsleli ktmunisla je'lep ás tij.n^a’o'yisa A KISZ Békés megyei Vég-, rehajtó Bizottsága 1970. december 23-i ülésén értékelte a me- , gye ifjúsági szerveinek munká- j ját, összegezte a tapasztalatokat j és elkészítette az 1971-es esz- tendő első félévi munkatervét.1 Az írásos dokumentumokat a KISZ Békés megyei Bizottságának tagjai, a békéscsabai Ifjúsági és Üttöröházban tartott hétfői, tegnapi ülésén vitatták meg. Az ülésen részt vett dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, dr. Gráber Mária, a KISZ KB munkatársa és dr. Kara Pál a KISZ KB társadalmi munkatársa. Az ifjúsági szervezetek elmúlt évi munkájának; értékelését tartalmazó beszámoló megállapítja, hogy tartalmasabbá vált a KISZ nevelő tevékenysége, erősödött az alapszervezetek kommunista jeliege és tömegbefolyása, javult az alapszervezetek belső élete. A párt ifjúságpolitikai állásfoglalásának megjelenése óta kedvező változás tapasztalható az ifjúság megítél lésében és a KISZ feladatainak értelmezésében. A társadalom növekvő bizalmát élvezve növekedett a fiatalok aktivitása és öntevékenysége. Figveiemre méltó, hogy egyre inkább új alap>okra helyeződik a KISZ és az ifjúság nevelésében érdekelt szervek együttműködése. A nevelőmunka középpontjában az elmúlt év nagy jelentőségű évfordulóinak megünneplése állt. A gazdag eseménysorozatból is kiemelkedett a már hagyományosnak mondható Forradalmi Ifjúsági Napok eseménysorozata. Jelentős előrelépés tapasztalható — állapítja meg a beszámoló — a KISZ-oktatás tartalmi színvonalának emelkedéajánló és a tagfelvételt előkészítő munkájának. A fiatalok termelést segítő tevékenységéről elmondható, hogy az elmúlt évben 6500 KISZ-es vett részt a helyi termelési 'mozgalmakban, jól sikerültek a kommunista műszakok s a 160 ifjúsági brigádban dolgozó 2000, valamint! a felnőtt brigádokban dolgozó 3500 ifjúmunkás jelentős fel-1 adatokat vállalt és teljesített. Ám az eredmények ismeretében is további finomításra, javításra szorul az ifjúság termelést segítő akcióinak szervezése és elbírálása csakúgy, mint a KISZ lakásépítés szorgalmazása, hiszen az elmúlt évben mindössze Mezőberényben adtak át- öt házat, s az eredeti elképzelésekhez kép>est eltolódik a Békéscsabára, Orosházára, Gyulára és Endrédre tervezett KISZ- lakások átadásának határideje is. A KISZ múlt évi tevékenységét értékelő beszámoló az úttörőmunka tapasztalatainak ösz- szesítésével zárult. A megyében tevékenykedő 164 úttörőcsapat 45 ezer pajtást és kisdobost fog össze, s az eddigi eredmények jő alapot ígérnek az idén 25 éves úttörőmozgalom jubileumi rendezvényeinek sikeréhez. A tegnapi ülésen elsőként M8- halik György, a KISZ megvei Bizottságának első titkára szólt hozzá és szóban egészítette ki az írásos dokumentumokat. Elmondotta. hogv a Békés m°evel ifjúkommunísták első félévi programjukat a X. kongresszus és a párt ifjúságpolitikai határozatának szellemében, a KISZ VIII. kongresszusára készülve állították össze. A további hozzászólók az ifjúsági mozgalmi tevékenység egy-egy részterületét egészítették ki felszólalásaikkal. A leggyakrabban visszatérő téma az „arccal az a La pszervezetek felé” jelszó megvalósításának szorgalmazása, illetve teljesebbé tétele volt. Dr. Szabó Sándor felhívta a megyei bizottság tagja.nak figyelmét azokra a helyj feladatokra, amelyek megoldásáért a fiatalok nagyon sokat tehetnek. (Ilyen például a védnökség-vállalás, az Orosházi Síküveggyár építése fölött, közreműködés a megyét ért ár- és belvízkárok végleges felszámolásában, a belvízrendezés megoldásában. a húsprogram mind sikeresebb végrehajtásában, a Viharsarok szakemberigényének biztosításában.) Az első napirendi p>ont Mihalik György ösz- szefoglalójával zárult. Ezt követően az ülés résztvevői az ifjúsági törvénytervezetet vitatták meg. A törvénytervezetet (amelyet, ha jóváhagynak az illetékes kormányszervek. mintegy az ifjúság „alkotmányának” is tek nthetünk) Fa- bulya Balázs, a KISZ megyei Bizottságának titkára ismertette. A résztvevők hozzászólásaikkal véleményezték és egészítették ki e nagy jelentőségű dokumentumot. Az 1966-bon egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek demográfiai és testfejlettségi vizsgálata A kiadvány a biodemográfiai kutatások keretében 1966-ban egyetemi és főiskolai felvételre Budapesten jelentkezett fiatalok demográfiai, társadalmi Jellemzőit és testi fejlettségük, egészségügyi állapotuk adatainak vizsgálatát, elemzését tartalmazza. Az értékelés keretében a kiadvány részletezi a jelentkezett fiatalok megoszlását a választott egyetemek és főiskolák szerint, továbbá a szülők (családfők) foglalkozási, foglalkozásváltozási, kereseti megoszlását és viszonyait. valamint a lakáskörülményeket. Az említett jellemzőkön kívül a tanulmány kitér néhány fiziológiai és alkati jellegzetességre is. Az összehasonlító elemzés lehetőséget nyújtott annak megállapítására. hogy a társadalmigazdasági feltételek változásainak eredményeként a csaknem három és fél évtizedes múlt folyamán a testi fejlettség milyen mértékben • alakult kedvező irányban. Á kiadvány szöveges részében mintegy 100 tábla részletezi a felvételi adatok megoszlását és fontosabb paramétereit. Három új könyvtárépület a gyulai járásban Megfelelőnek értékelte a könyvtári munkát a járási tanács vb sében. . A megyebizottság elé került írásos anyag készítői külön fejezetet szenteltek a falusi és tanyai ifjúság problémái tárgyalásának csakúgy, mint a KISZ-alapszervezetek párttagI a B :or elsikkadna a magyar pe- • lagógia gazdag eredmény-ha- • iyománya. Mert nekünk egy! Sötvös Lorándunk már akkor s s volt, amikor a kötelező nép- hktatás még csak gyerekcipőben " árt. S most jönnek az új mód- .zerekkel! K Azt hiszik a főkori- eusok, hogy az audio-vizuális izemléltetés megváltja a peda- 'ógiát? Sulykoltatni kell az rnyagot, s akkor a leghülyébb s rákényszerül, hogy valami negmaradjon a kobakjában. Bi- :ony, a tanítás nemcsak érte- emre-érzelemre ható didaktikai tevékenység, hanem — sajnos, i gyenge gyerekanyag miatt — domítás. Ezt a mechanikus szellemi favágást, míg ilyenek .esznek az állapotok, nem lehet «'küszöbölni, még akkor (sem, iá az amúgy is túlterhelt ta- ■íári gárdát folyton új meg új módszerek elsajátítására serkentik. A pedagógia nem olyan, mint a termelés, ahol valamilyen ellesett eljárás rövid időn belül eredményt hozhat. És ha íl is megy véletlenül valame- yikük egy továbbképzési tanfolyamra, mit lát hall ott? Sem- nit! A túlzott elméletieskedés nég nem p>edagógia. Kevesebb szellemi mankót s több önállóságot kellene adni a nevelőknek! Mikor idáig érnek, már nagyon viszket a hátam a méregtől, hiszen néha-néha tanfelügyelők is mellém ülnek, s azokból meg az ellenkezője buzog, s mivel egy helyhez vagyok kötve, nem tudom, kinek van igaza, de ha a diákok csacska fecs"géseire emlékezem, valahol az aranyközépút táján leledzhet az igazság. (Folytatjuk) Nem kevés gondról és mégj több eredményről számolt be dr. Némedy Endre, a Mogyoróssy János Járási- Városi Könyvtár igazgatója a Gyulai Járási Ta. nács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén, melynek egyik napirendi pontjaként a járási könyvtár és a hozzá tartozó községi könyvtárak helyzetét, munkáját értékelték a résztvevők. Gyulán és a járás tizenhat községében összesen 48 könyvtári egység áll az olvasók szolgálatában. Az 1970-es év legfőbb eredménye, hogy a Száz falu — száz könyvtár mozgalom keretében a járásban három új könyv, tárépület készült, illetőleg készül el. A sarkadkereszitúri és a méhkeréki új könyvtárat már átadták, az újkígyósiban pedig ez év január 31-től kölcsönözhetnek az olvasók. A mozgalomban való részvétel feltétele volt, hogy az illető községek — a járási szervek támogatásával — megfelelő épületet emeljenek. Ez megtörtént, s a három új létesítményhez az országos központi szervek összesen negyedmillió forint értékű bútort, s 105 ezer forint értékű könyvet adtak. Ugyancsak az elmúlt év eredménye, hogy Geszten, Méhkeréken, Mezőgyánban és Szabadkígyóson heti háromról hatra nőtt a kölcsönzési napok — s ezzel párhuzamosan emelkedett a kölcsönzött könyvek — száma, így a tizenhat községből már csak négyben nem tart nyitva naponta a könyvtár. A járás könyvtárai komoly erőfeszítéseket tettek a felnőtt olvasók számának növelése érdekében. Főleg a termelőszövetkezetekben nagy ez a gond, bár az olvasók száma itt is — mint az írásos előterjesztés megállapította — „állandóan javuló tendenciát mutat, mivél egyre több vezető értvén meg javaslatainkat, segít példájával munkánkban”. A szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek mellett a iárás könyvtárai a szakkönyvek iránt mutatkozó igényt is kielégítik, i Részint saját állományukból, részint könyvtárközi kölcsönzéssel! az ország nagyobb gyűjtemé-l nyeiből. A kölcsönzés mellett más módokon is kivették a részüket a könyvtárak a kultúra szélesebb körű terjesztésében. Sok könyvtárban volt képzőművészeti és zenei ismeretterjesztő előadás, író—olvasó-találkozó s ezek kapcsán, valamint felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére— könyvkiállítás. A tizenhat község könyvtáraiból tizenkettőben arra is mód nyílik, hogy helyben olvassanak könyveket, folyóiratokat a látogatók. A járási könyvtár munkatársai az eddigiekhez hasonlóan 1970-ben is sok segítséget nyújtottak a községek könyvtárosainak a katalóguskószítésben, a könyvállomány gyarapításában és a községi vezetőkkel való kapcsolat szorosabbra fűzésé, ben. Az új esztendő tervei közé tartozik, hogy konzul táci ókat tartanak a községi félfüggetlenített könyvtárosoknak, akik ezután alapfokú vizsgát tehetnek. A következő feladatok közül kiemelkedik a gerlai és a lökös- házi könyvtári helyiség bővítése és ezáltal az olvasótermi lehetőségek biztosítása. Valamint — ahogyan ezt a hozzászólók is hangsúlyozták — a könyvtári és TIT-munka fokozott kooperációja. A téma tárgyalásának befejezéseként Novák Mátyás, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke elismerését fejezte ki a könyvtárak munkatársainak és kérte, hogy a továbbiakban is segítsék jó munkájukkal a köz- művelődés feladatainak megoldását. ip ARS AN Gl r EJTÖRD 2. rejtvény „Midőn így beszélgetnének, nagy ord'tés hallatik. Odanéz-' vén, szemreveszen a vad egy embert, kit hassal valamely tőkéhez szegeztek és felül kegyetlenül vernek. Kérdésére felelnek, hogy azt most oskolázzák. Éppen ez az az oskola, mely nélkül a közbátorság, következésképpen a közboldogság is soha fel nem állatnak, hogy ezen oskola az igazságnak is leghasznosabb szolgája. A vad ezeket mentvén. kérésképpen jelenté, hogy ő csak oskolán kívül szeretne tanulni...” Kérdés: Kinek a művéből Idéztük ezeket a sorokat?