Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

Tájékoztató a karácsonyi ás újévi munkaidő-beosztásról és a fizetési napokról Á karácsonyi és újévi munka­idő-beosztásról és a bérfizetési napokról a következő tájékoz­tatást adták a Munkaügyi Mi­nisztériumban, illetve a Pénz­ügyminisztériumban : Mivel az idén a karácsonyi ünnepek péntekre és szombatra esnek, a szokásos heti munka­idő-beosztás nem változik. De­cember 24-én, a rendes csütör­töki munkaidőbeosztás szerint kell a munkát végezni. Újév pénteki napra esik, te­hát egy munkanap választja el a vasárnaptól, ezért a vasárna­pi heti pihenőnapot a pénteki munkaszüneti nappal összevon­tan, szombaton kell kiadni, csü­törtökön pedig a szombati mun­kaidőbeosztást kell alkalmazni. Ennek megfelelően az év utolsó hetében a hatnapos munkahét­tel dolgozó és az e héten sza­bad szombatot nem tartó vál­lalatoknál j a munkaidő-beosz­tás a következőiképpen alakul: 1970. december 31, csütörtök: szombató munkaidő­beosztás; 1971. január 1, pénteki munkaszüneti nap; 1971. január 2, szombat: heti pihenőnap; 1971. január 3, vasárnap; rendes munkanap (csütör­töki munkaidő-beosztás szerint). Az utolsó héten szabad szom­batot tartó vállalatoknál a mun­kaidő-beosztás nem változik, te­hát január 2-án szabad szom­batot tartanak és január 3-a marad a heti pihenőnap. Ter­mészetesen ezeken a helyeken december 31-én a csütörtöki munkaidő-beosztás érvényes. Az említettektől eltérő mun­kaidő-beosztást sem a karácso­nyi, sem az újévi ünnepekkel kapcsolatban nem szabad el­rendelni vagy engedélyezni, ki­véve a korábbi rendelkezések alapján az év végi üzemszünetet tartó építőipari vállalatokat. Nem szabad a munkaszüneti napokat megelőző vagy követő munkanapok előre vagy utólag történő ledolgozásával szabad­napokat biztosítani, illetve a szabad szombatot áthelyezni és a munkaidő-beosztást ilyen mó­don megváltoztatni. Nincs akadálya azonban an­nak — ha ezt a kollektív szer­Szél jegyzet Nem lehetne másként megoldani? December 4-én a békéscsabai 10-es számú iskolába mentem, hogy gyermekem napközi ottho­ni díját kifizessem, s hogy szo­kás szerint a tanárokat, tanár­nőket megkérdezzem — ilyen­kor tartják ugyanis fogadóórá­jukat —, hogy áll csemetém magaviseleté és tanulmányi eredménye. Egy zsúfolt folyosón szoron­gott körülbelül 60—70 szülő, egymásra várva, mikor kerül rá a sor az illetékes tanárnál, ta­nárnőnél. Szinte „pendlizni” kellett, mert egy felsőosztályos gyereknek 8—10 tanár, tanárnő ad órát, s a szülő ilyenkor sze­retné mindegyiket végigkérdez­ni. Sok módszer lenne arra, hogy ezt a zsúfoltságot, tolongást, álldogálást megszüntessék. Osz­tályonként is lehetne fogadó­órákat tartani, s főleg kultúrál- | tabb körülményeket érdemelné­nek a gyermekük iránt érdek- i lődő szülők. Rendelkezésre állhatnának áz osztálytermek, de az iskola nagy ebédlője is. Csak ne az a zsú­folt folyosó! K. M. ződés előírja —, hogy két vagy több műszakos üzemekben de­cember 24-én és 31-én az első és második műszak munkaide­jét hat-hat órára csökkentsék, illetve a harmadik és negyedik műszakot elhagyják. A le nem dolgozott munkaidőre azonban munkabér nem jár. Ez esetben sem szabad a kieső munkaidőt a munkaidő-beosztás megváltoz­tatásával előre vagy utólag le­dolgozta tni. A Magyar Nemzett Bank a SZOT-taj egyetértésben szabá­lyozta a decemberi és januári bérfizetések napját. Eszerint a december 22-én és 23-án járó béreket december 21-én; a 24-i és 25-i béreket 22-én; a 26-án, 27-én és 28-án esedékes béreket 23-án, a december 30-án, 31-én és január 1-én járó béréket de­cember 29-én, a január 2-án és 3-án esedékes béreket pedig de­cember 30-án fizetik. Változatlan azonban az álla­mi és szövetkezeti építőipar de­cember 23-i bérfizetési napja. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet tanácskozása Moszkvában megkezdődött a Nemzetközi Szabványügyi Szer­vezet (ISO) ama tagállamainak tanácskozása, amelyek érdekel, tek a zöldségfélék tartósítási módszereinek tökéletesítésében. A tanácskozáson Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Romania és a Szov­jetunió küldöttsége vesz részt. A tanácskozáson S. Samph csehszlovák professzor elnököl, aki elismerően nyilatkozott a zöldségfélék tartósításának szov­jet tudósok által kidolgozott új módszeréről. Az új módszer már nem igényli helyhezkötött rak­tárhelyiségek felállítását, ha­nem elég, ha a tartósítandó zöldségféléket olcsó hőszigetelő anyagokkal betakarják és be­kapcsolják a szovjet gyártmá­nyú hordozható automata berem. dezést, amely állandóan tartja a szükséges hőmérsékletet. .» Áprilisban műszaki fejlesztési heteket, augusztusban ipari és mezőgazdasági kiállítást rendeznek Ülést tartott a MTESZ megyei elnöksége A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége Békés megyei szervezetének el­nöksége Vhljár Mihály elnök- j letéve! kedden délután ülést tartott Békéscsabán, a Technika Házában. Körösfalvi Pál tttkár előter­jesztése alapján a részvevők megvitatták a választmányi ülés beszámolójának tervezetét, amely az elnökség és bizottsá­gainak, valamint a tudományos szervezetek idei tevékenységét értékeli. Körösfalvi elvtárs is­mertetőjében többek között el­mondta, hogy az idei műszaki fejlesztési heteken a tudomá­nyos egyesületek 46 előadást tartottak, s ezeken mintegy 2400-an jelentek meg. A két ki­állításnak és a tapasztalatcse­rének csaknem 3000 nézője, ii­A fecsegés és a fegyelmezetlenség kárt okoz a békési Kossuthban is A titkár elvtárs megbeszélé­sen van a Kossuth Tsz-ben — közölték a békési községi párt­bizottságon. A magam részéről minden megbeszélést érdekes­nek tartottam eddig is. Most a X. pártkongresszus után meg különösen. Ugyanis nagyon sok vaskos útmutatást, határozatot kell tettekre váltani az élet minden területén. A Kossuth Tsz-ben meg különösen. Gyen­ge adottságait tavaly tovább te­tézte az akkori vezetőség önfe­jűsége, a mesterségesen táplált bizalmatlanság, ami végül is ci- vódássá fajult s a szövetkezetét szanálni kellett hatalmas mér­leghiánya miatt. Ez év tavaszán új vezetőség látott hozzá a gond. hegyek eloszlatásához. Érdekelt, hogy milyen sikerrel, hiszen ele­mi csapások egész sora sújtotta. De nem erről tanácskoztak. A hosszú asztal mellett a tsz pártalapszervezetének vezető­ségi tagjai között helyet foglalt a járási pártbizottság egyik osz­tályvezetője és a járási tanács elnökhelyettese is. Amint mond. ták, azért jöttek össze, mert nem akarnak csendes szemlélői len­ni annak, hogy elfajuljon a szö­vetkezet párt- és gazdaságveze­tői között a viszony. Még ke­vésbé azt, hogy torzsalkodások, személyi viták vonják el to­vábbra is a figyelmet, az ener­giát, az amúgyis nehéz anyagi helyzetben levő szövetkezet gazdálkodásáról. A község és a járás vezetődhez olyan jelzéseik érkeztek ugyanis, hogy az elnök és a titkár sok mindenben nem ért egyet s már-már nem tudnak együtt dolgozni. Az elnök szinte egy­maga akar megbirkózni a szaná­lás és az ez évi elemi károk okozta gondokkal. Nagyon ke­vés embert bíz meg felelősséget igénylő dolgok elintézésével. Még elemi kérdésekben, például a közös állatállománynak szük­séges takarmány kiutalásában, vagy a háztáji gazdaságoknak adott fuvar engedélyezésében sem ad önállóságot a szakveze­tőknek, az üzemegységvezetőik­nek. Számos döntés előtt nem­hogy kikérné az alapszervezeti titkár véleményét, hanem érdek­lődése esetén azt mondja neki: „Ne avatkozz bele mindenbe”. Bezzeg, mondogatták, a pénztá­rosnő véleményét annyira elfo­gadja, hogy már úgy tűnik, a pénztárosnő irányítja az elnököt is, a szövetkezetét is. A nyíltan felvetett kérdések, őszinteségre sarkallták a párt- vezetőség tagjait. Önkritika is hangzott el, ha nem is olyan mértékben, mint mások vélt, vagy valóságos hibáinak a bírá­lata. A pártvezetőség minden egyes tagja legalább olyan fele­lős a rendért, a fegyelemért, mint a párttótikár. Eddig sem külön-külön, sem együtt nem igyekeztek megállapítani, hogy mennyi a valóság és mennyi a fecsegés, a pletyka az eléggé közszájon forgó állításokból. Eb­ben a szövetkezetben ugyanis szinte hagyománya van a plety­kálkodásnak és a sok fegyelme­zetlenséget, felelőtlenséget szü­lő túlzott italozásnak. Többen — állítólag a pénztárosnő is — szenvedélyesen szeretnek fe­csegni és a jól értesültet adni. Több esetben még véget sem ért egy-egy vezetőségi ülés, te­hát még döntés sem született, de kint már szájról szájra járt — természetesen találgatásokkal és képzelgésekkel megtoldva — kiről-miről, hogyan beszélték az ülésen. B pártszervezet nem figyelt fel a fecsegés, a pletyka egységet és munkakedvet romboló hatá­sára s nem lépett fel eddig el­lene. Az elnök szerint amolyan se hideg, se meleg álláspontra helyezkedett a párttótikár azok­kal szemben, akiket többszöri fegyelembontásuk és kártételük miatt felelősségre vont a szö­vetkezeti bizottság. Voltak köz­tük párttagok is, akiknek a fe­gyelmi ügyét feltétlenül napi­rendre kellett volna tűznie a pártvezetőségnek. Többen csak­nem naponként ittasan jelen­nek meg a munkahelyükön. Traktorosok is, akik közül egyik-másik ittasan már em­bert is gázolt a közutakon. A traktorosok közül többen is vál­laltak amolyan félig fekete fu­vart és szántást. Egy esetben például csak 400 forintot fizet­tek be bérszántásért a közös kasszába, holott ezer forintnál is több értékű munkát végeztek. Az is előfordult, hogy egy gépi munkás átlag 40 forintos óra­bért számolt el olyan munkáért, amiért a közösbe csak 30 forint körüli összeget fizettek be. A fegyelmezetlenség teteje, hogy az egyik áruértékesítő eszmélet­lenre itta magát 150 ezer forint közös pénzzel a zsebében. Az alapszervi titkár azzal magyarázta mindezt, , hogy a gyakorlati munka üteme jóval megelőzte a szövetkezetiben az öntudat növekedését. A nehéz körülmények ellenére ugyanis idejében fejezeték be az ara­tást, az őszi betakarítást, a ve­tést, ráadásul jói készítették el a magágyat s jóval több szer­ves és műtrágyát szórtak ki, mint a korábbi években. A baj az, hogy a pletykálkodás és az italozás még most is úgy dívik, mint régebben. A felelősségre vonásról nem szólt a titkár elvtárs, viszont azt mondta, hogy ezután következetesebbnek kell lenniük olyan dolgokban, ami pillanat­nyilag esetleg nem tetszik egyes tagoknak. A járási pártbizottság osztály, vezetője sok hasznos útmuta­tást adott. Határozottan foglalt állást a párt és a gazdaságeveze. tők együttműködése mellett s következetesebb erélyt kért a hibák és a káros jelenségek el­len. Fontosnak tartja, hogy a szövetkezetben mindenkinek legyen körülhatárolva a fel­adata és a felelőssége. Ennek rögzítésével egyidőben, vagy még előtte, vizsgálja felül a gaz­dasági vezetés az eddigi vezetési és irányítási módszerét. Tágítsa, növelje a bizalom eddigi szűk körét. A párta lapszer vezetnek is jobban fel kell ismernie he­lyét ás feladatát a szövetkezet­ben. Vagyis, jobban a gazdálko­dás menetének irányítójává kell váljon s hathatósabban mozgósítson az időszakonként jelentkező tennivalók elvégzé­sére. Az egyéni gondok, bajok, még kevésbé az egyes önzésből vagy kényelemszeretetből eredő követelések és viták ne tereljék el gem a párt-, sem a gazdasági vezetés figyelmét a közös érdek­ről. Arról, hogy a szövetkezet az adott lehetőségek maximumát érje el mielőbb minden termés­ből s fokozatosan emelkedő jö­vedelmet tudjon biztosítani 500 tagjának. A megbeszélés résztvevői sok tanulság birtokában és bizako­dással indultak munkaterületük­re. Néhány hónap múlva a köz­ségi és a járási szervek szem­ügyre veszik ismét a szövetke­zet párt- és gazdasági vezetői­nek munkáját, hogyan birkóztak le a most tárgyalt, emberi gyen­geségekből adódó hibákat, túl­kapásokat. Kukk Imre letve részvevője volt. Hasznos­nak és követendőnek ítélte a műszakiaknak a lakossági gáz­ellátás NEB-vizsgálatban és az ezzel kapcsolatban szervezetit együttes ankéton való részvéte­lét. Szólt arról, hogy fejlődtek a nemzetközi kapcsolataik is. A Magyar Agrártudományi Egye­sület és az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület megyei szerve­zetének több tagja látogatott el ebben az esztendőben Zrenja- ninba, a hasonló jugoszláv tu­dományos szervezetek képviselői pedi^ viszontlátogatásra érkez­tek megyénkbe tapasztalatcsere céljából. A vitában felszólalt Joó Osz- kámé, az MTESZ vidéki titká­ra is. Javasolta: jó lenne, ha a külföldi kapcsolatok fejleszté­sére és ápolására az elnökség létrehozná a nemzetközi kap­csolatok bizottságát. Gyulavári Pál, a megyei szervezet alelnö- ke hozzászólásában helyeselte a fenti javaslatot, majd elmond­ta, hogy feltétlenül szükséges a külföldi- tapasztalatcsere-látoga­tások elveit és céljait pontosan meghatározni. Az elnökség né­hány módosítással jóváhagyta a beszámoló tervezetét. A választ­mányi ülést előreláthatóan 1971. január 14-én tartják meg Bé­késcsabán. Az elnökség ezután megvitat­ta és jóváhagyta jövő évi mun­katervét. A program több figye­lemre méltó rendezvényt tar­talmaz. Az év .élőjén két megyei vezető tart előadást kibővített elnökségi ülésen. Januárban: A negyedik ötéves terv ' megyei célkitűzései, az ebből eredő fel­adatok; februárban: A X. párt- kongresszus határozatából az el­nökségre és az egyesületekre vonatkozó feladatok című tájé­koztató előadásokat hallgatják meg. Ezenkívül jó néhány köz­érdekű témát tűznek napirend­re. Nevezetesen a szakközépis­kolák tevékenységének támoga­tásáról, a gazdasági szabályozók szerepéről, valamint az építő­ipar kapacitásának növeléséről és az új építési módok elterjesz­téséről szóló elemzéseket. A jövő esztendőben három úgynevezett nagyrendezvényre kerül sor. Február 6-án tartják meg a szokásos műszaki bált. Április második felében rendezik a műszaki fejlesztési heteket, augusztus 20-án pedig megnyit­ják a megyei ipari és mezőgaz­dasági kiállítást Békéscsabán. P. P a pártkongresszusról Húszperces híradófilmet készí­tett a X. partkongresszus mun­kájáról „A Központi Bizottság jelenti” címmel Csőke József rendező, valamint Fehéri Tamás és Fifilina József operatőr. A híradófilm érdekessége, hogy nemcsak a kongresszus munká­ját eleveníti fel, hanem alkotóik riportot is készítettek a legfia­talabb kongresszusi küldöttel: Agócs Annával, a mezőkovács­házi tsz KISZ-titkárával, vala­mint László Aladárral, a kong­resszus munkájában részt vett egyik legidősebb kommunistá­val. A filmet máris műsorára tűzte a Budapesti Híradó Filmszínház, de a továbbiakban az ország több mozijában is bemutatják. (MTI) smmsm 3 1970. DECEMBER 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents