Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
MA TBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN fcCS LAPJA 1970. DECEMBER 9., SZERDA Ára 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM A GÉPEK NEM ÁLLTAK (3. oldal) VAS MEGYEIEK BÉKÉSBEN (4. oldal) „ANYUKÁM, NEM TUDTÁL VIGYÁZNI?” (4—5. oldal) Illemkódex és nagypolitika Ha valaki szereti szondáznia! közhangulatot, figyelni egy-egy j 'közéleti megnyilvánulásnak az emberekre gyakorolt hatását, akkor az ilyen megfigyelésekre bőségesen és gazdagon nyílt alkalma november végén, a X. pártkongresszus napjaiban. Nem egészen hivatalos helyen — de nagyon jellemző apró epizód formájában — kaptam az egyik, szállómra legérdekesebb híradást erről a visszhangról. Az egyik Patyolatfiókban álltam sorba, amikor is türelmetlen hangulatú vitára lettem figyelmes. Szemüveges néni szidta a hosszú sorbanál- lás szükségét, a szervezetlenséget; „igen, úgy van, ahogy azon a konferencián vagy min mondták, nem néznek arra, hogy ésszel is lehet, jobban is lehet”. Aztán folytatta azzál, hogy néhol úgy fest, az asszonyok nem is dolgoznak, a háziasszony ideje nem drága... És megint rátért a kongresszusra, amelynek a nevét nem idézte pontosan. De a szellemét igen: hogy a szolgáltatások és sok minden egyéb is akkor tölti be a hivatását, ha jobban törődik a dolgozó nők helyzetével, idejével, fáradságával. Ha számol „az ország lakosságának felével”. Ez a kis szemüveges öregasz- szony odafigyelt! És sok tízezren és százezren figyeltek oda — igen, ők, akikről, mindenféle korosztályban, a beszámoló is szólt, annyi hozzászólás is és végül a határozat is: „...hosszú, szívós munka kell még ahhoz, hogy a női egyenjogúság elve teljes mértékben érvényesüljön mindazokon a területeken, ahol a nők dolgoz- ! nak, illetve társadalmi & poli- j tikai tevékenységet fejtenek ki... További intézkedések szüksége- J sek az egyenlő munkáért egyen- | lő bért elvének következetes érvényesítésére, az anyák, a sok- i gyermekes családok, a gyér- i meknevelés támogatására, . a j nők szakképzettségének növelésére, a munkakörülményeik javítására, úgyszintén a háztartás ellátásának könnyítésére...” j Lehet ,a sorára nem éppen türelmesen váró néni a határozatot nem tudja majd pontosan idézni. De a televízió nézőinek serege (a kongressszus többmillió részvevője), így is mondhatjuk) — nagyon jól emlékszik Kádár János zárszavánák a nők iránti tiszteletre vonatkozó részére is. Miért? Talán azért, mert a mondatok nem a ' „nagypolitika” megfogalmazd- . sában hangzottak el, hanem az j előreköszönés és ülőhelyátadás | „aprónak” látszó, öreg illemkódexekből idézett szabályaival í együtt. Amelyek szintén nem j egészen mellékesek. Amelyeket j a mi korszakunk embere sem j dobhat félre, „mert a természet j törvényein senki sem tud változtatni...” És kétszeresen nem dobhat j félre azért, mert elveink, tár- í sadalmi elképzeléseink és gya-1 korlatunk humanizmusa és a lakosság felének érdekeivel számoló reális politikai érzékesem engedi a nők iránti tisztelet csorbulását, az- alkotmányban leszögezett elvek megsértését. Mert persze erről is szó van — nagyon is szó van. Olyan országban, ahol a szavak és tettek egységére immár másfél évtizede következetesen vigyáz a társadalom fejlődését irányító párt — bizony még hosszú évekig kell küzdeni, hogy ennyire fontos társadalmi kérdésben a magunk elfogadta saját elveink gyakorlatban is megvalósuljanak. „Fent”? Nem hiszem. Alig hiszem, hogy volna ennek az országnak olyan irányító szerve, testületé, ahol a női egyenjogúság, az asszonyoknak a kongresszuson felszínre került kérdései, problémái ne lennének eldöntött kérdések és reálisan látott problémák. De a jó elvek nem „odafent” valósulnak meg. Emlékszem egy nagyon régi mesére, a királyról, aki tanácsosaival beszélget és a hosz- szú asztalnál vita alakul ki arról, miért nincs pénz a kincstárban. De hiszen az adókat beszedjük — mondják a hivatalnokok. Akkor megszólal valaki: „Hozzatok be egy marék lisztet”. Behozzák és az asztal végéről kezdik továbbadni a királyhoz. Mire odaér, nem marad belőle jóformán semmi, el- porlik, odatapad a tenyerekhez. A folyamatot a valóságban fordított irányban is el lehet képzelni. Egy „felülről” elindított elképzelésből is mindig elporlik, lemarad, lekopik valami és mire a pártközpont és a minisztertanács „tenyeréből” az üzemi igazgatós a tsz-elnök, a helyi tanács, a brigádvezető kezéig jut, olykor alig marad belőle valami. Pedig a kérdések a gyakorlatban odalent oldódnak meg... Ismerek nagyüzemet, amelynek vezetője elismert ég kitűnő szakember, bizonyára teljes szívvel egyetért a párt nőpolitikájával és talán már szép beszédben is méltatta. De amikor a vállalat egy fontos osztályának élén megüresedett a hely, a rendelkezésre álló kitűnő szakembert. • az eddig helyettesként dolgozó derék kommunista asszonyt... újra csak helyettesnek „szemelte ki” és kívülről, teljesen más területről „importált” férfi vezetőt az osztály élére. Hány ilyen eset fordulhat elő az országban? Erre éppúgy nincs statisztika, mint a kongresz- szus visszhangjáról. De mi az igazi visszhangot azzal tudjuk értékelni, mennyire csökken majd az ilyen esetek száma néhány év alatt, mennyire kerülnek előtérbe bölcsődék és óvodák, gyerekes anyák, háztartást vezető asszonyok. És mennyire válik erősebbé a tisztelet irántuk — amelynek immár fóruma lett a párt legfelső fóruma. B. F. Rekord az IBUSZ-nál Külföldre négy és fél ezer társasulazó megyénkből — Négy világrész 27 országába utazhatunk jövőre Tegnap délután Békéscsabán, , az IBUSZ helyiségében sajtótá- j jékoztatót tartott Szilágyi István, az IBUSZ Békés megyei Ki- rendeltségének vezetője. Örömmel állapította meg, hogy megyénkben az IBUSZ négy kirendeltsége ebben az évben 41 millió forintos rekord forgalmat bonyolított le. Bank-szolgálatuk már eddig több mint 16 ezer Békés megyei lakosnak adott és ’több mint 8 ezer külföldi állampolgártól vásárolt valutát és devizát. Egyre inkább népszerűbbé válik a belföldi országjáró kirándulás, amelyeken ez évben 238 autóbusszal közel kilencezren vettek részt. Legtöbben a három-négynapos észak-magyarországi és Baranya megyei túrán vettek részt. Az IBUSZ 16 belföldi különvonatot indított a megyéből, ebből legtöbbet, szám szerint 13-at a 67. országos mezőgazdasági kiállításra. A külön- vonatokon utazók száma meghaladta a nyolcezret. Több mint 120 autóbusszal vettek részt iskolai kiránduláson, színházlátogatáson, sport- és kulturális rendezvényeken. Eredményesnek bizonyult a kooperáció az Állami Biztosítóval is, amellyel közösen töljb utat szerveztek. Százhuszonhét csoport négy és fél ezer részvevővel vett részt az idén különféle külföldi társasutazásokon megyénkből. j Legtöbben Romániába, Szovjetunióba és Jugoszláviába utaz- j tak, de évről évre emelkedik i azoknak a száma is, akik a nyu- | gáti utakat választják. így töb- ' ben jutottak el Spanyolországba, Belgiumba, Olaszországba, Angliába és Franciaországba. Az útlevélosztály három és fél ezer egyéni turistának intézte el útlevelét s 960-nak vizum- kérlemét. A békéscsabai iroda ebben az évben is tovább bővítette kapcsolatait a szomszédos országok utazási irodáival. Ennek eredményeként az idén Jugoszláviából, Csehszlovákiából, Romániából, Szovjetunióból látogattak el hozzánk autóbusszal és különvonattal a turisták. Gazdag programot ígér a következő évre is az IBUSZ. Négy világrész 27 országába több mint száz útvonalon szerveznek utazásokat. Szerepel ezek közt hegyvidéki üdülés a Lengyel-Tátrába, Szász- j Svájcba, tengerparti nyaralás j Velencébe és Opatiába, ezeken i I kívül — kedvezményes áron — a ! különböző nemzetközi vásárokra, kiállításokra. Jövőre tovább bővül a szomszédos országokba szervezett olcsó hétvégi utak és a társadalmi, tömegszervezetekkel közösen társasutazásokat szerveznek testvérmegyénkbe, Pen- zábasa testvérvárosokba, Zren- janinba és Budiróba. A jövőben tovább fokozzák és bővítik a szocialista és nyugati országokba irányuló tanulmányú takat. Újdonságként szerepel a téli programban, hogy speciális hal- és vad-vacsorákat rendeznek, valamint fél- és egésznapos disznótorokat. A már megkötött szerződések, valamint a most folyó tárgyalások alapján biztosra vehető, hogy 1971-ben megyénk idegen- í forgalma tovább emelkedik — fejezte be tájékoztatóját Szilá- i gyi István. B. O Két év alatt 2500 lakás az állami oazdasági dolgozóknak A szakszervezet kezdeményezésére 1967-ben határozat született. hogy az állami gazdaságok dolgozói tíz éven át évente ezer-ezer lakást építhetnek kedvezményes akcióban. A ME- DOSZ felmérése szerint a gazdaságok tavaly és idén 4s túlteljesítették az előirányzatot. 1969- ben 112 millió forintos támogatással összesen 1054 lakást kaptak az állami mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói, idén még ennél is többet, 1433-at. A gazdaságok törődnek a régebbi lakások felújításával és korszerűsítésével is. 1970-ben ilyen célokra 110 millió forintot költöttek. (MTI) A vidéki színház ah KBS Z -vezetőinek tanácskozása Heti on délután kezdődött meg a békéscsabai Ifjúsági és Úttörő házban a vidéki színházak KlSZ-szervezeteinek életével, a fiatal művészek helyzetével foglalkozó országos tanácskozás melynek első előadását Simon László, a KISZ KB osztályvezető helyettese tartotta. Képünkön balról jobbra Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei Bizottságának titkára, dr. Malonyay Dezső a Muvelodesugyi Minisztérium Színházi Főosztályának vezetője, Mihalik György, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, Simon László, az előadó,, Gonda György, a Jókai Színház KISZ- alapszervezefének titkára és Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. (A tanácskozás keddi napjáról tudósításunk lapunk 5. oldalán).
