Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

Ülést tartott a szovjet parlament Hável József, az MTI tudósítója jelenti Kedden délelőtt a Kremlben I megnyílt a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának decemberi ülés- j szaka. Az év utolsó parlamenti ülés­szaka fontos kérdésekben hiva- _ tott dönteni: napirendjén szere- i pel a jövő évi népgazdasági terv. valamint a költségvetés, továb­bá a vízügyi kerettörvény meg- ! vitatása. A terv és költségvetés terve- j zetét már eddig is behatóan j megtárgyalták a Legfelső Tanács állandó bizottságaiban, valamint a Minisztertanácsban. Ennek a ..döntés érlelési időszaknak” so­rán a bizottságolkban helyet fog. laló képviselők és a kormány tagjai különös figyelmet fordí­tottak az SZKP Központi Bizott­sága 1970. júliusi plénuma me­zőgazdasági jellegű határozatai­nak megvalósítására, a beruhá­zások megjavítására, továbbá számos javaslat hangzott el a közszükségleti cikkek gyártásá­nak növelésére. A terv és költ­ségvetés tervezetét megvitatta s fő vonalaiban jóváhagyta a par­lamenti ülésszak előestéjén az SZK? Központi Bizottságának plénuma. A két tervezetet a to­vábbi alapos megvitatás és kellő módosítások után a Legfelső Ta­nács fogja végső formába ön­teni. A parlamenti ülésszak napi­rendjén szerepel a vízügyi ke­rettörvény-tervezet megvitatása is. A szovjet demokratikus gya­korlatnak megfelelően a tör­vénytervezetet, amelyet neves : tudósok és szakemberek közre, j működésével dolgoztak ki, már j hónapokkal ezelőtt a sajtóban \ közzétették, s országos vitára bo- • csátották. Az állampolgárok és kollektívák több ezer javaslatá­nak és módosító indítványának összegezése után a parlamenti állandó bizottságok újból meg- | vizsgálták a tervezetet s a kellő változtatásokkal terjesztették a legfelső törvényhozó testület elé. Villongások Jordániában Jordániából még a hétfő esti órákban is harcokat jelentet­ték. A kormánycsapatok és a gerillák közötti villongás aggo­dalmat keltett Kairóban. Anvar Szadat köztársasági elnök hét­főn este sürgős üzenetet intézett Hasszán herceg jordániai trón­örököshöz, aki bátyja Husszein távollétében a hatalmat gyako­rolja. Szadat hangot adott an­nak a reményének, hogy Hasz- szán herceg erélyes lépéseket tesz a helyzet lecsillapítására. Amvar Szadat elnök egy má­sik üzenete Tuniszba érkezett meg a hétfői nap folyamán. Szadat kérte Ladgham volt tunéziai miniszterelnököt, a jor­dániai tűzszünetet ellenőrző arab békéltető bizottság elnökét, hogy térjen vissza Ammanba. (MTI) Európa térképe megváltozott — és a hamis próféták A keddi nyugatnémet lapok bő terjedelemben foglalkoznak a hétfőn aláírt lengyel—'nyugat­német szerződéssel. A kormány­koalíciót támogató lapok az eny­hülést elősegítő pozitív lépés­ként üdvözlik az eseményt, míg a jobboldali körök véleményét képviselő Springer konszern új­ságjai heves támadásokat in­Hajtóvodászat Brazíliában a svájci nagykövet elrablói után Emberemlékezet óta a legna­gyobb szabású hajtóvadászatot indították Brazíliában Giovanni Enrico Bucher svájci nagykövet elrablói után. A rendőrség és a különböző fegyvernemek több! mint 10 000 főnyi serege, köztük 400 tábori csendőr kutafja Rio-! ban és környékén a hétfőn elra-í bolt 57 éves svájci nagykövetet és fogvatartóit. Emilió Garrastazu Medici el­nök hétfőn este Brasiliában ta­nácskozott külügyminiszterével, Barbosával, majd táviratban fe­jezte ki együttérzését a svájci kormánnyal. Miközben az emb.errabló ge­rillák követeléseiről elég bi­zonytalan hírek keringenek, maga az emberrablás és annak körülményei lassan kezdenek kibontakozni. Az akciót négyen hajtottáki végre — köztük egy szőke nő —, | hétfőn reggel csúcsforgalom ide-| jén. A gerillák elölről, hátulról közrefogták a nagykövet gépko­csiját, majd felszólították a gépkocsivezetőt, hogy szálljon ki és feküdjön le a kövezetre. A Bucher biztonságára ügyelő brazil detektív megpróbált el­lenállni, de pisztollyal súlyosan megsebesítették és azóta is vál­ságos állapotban fekszik a kór­házban. A nagykövetet ezután átültet­ték a saját gépkocsijukba és se­besen elhajtottak vele. Jól tájékozott forrósokból hí­rek érkeztek arról is, hogy' szá­mos röpcédulát találtak az em­berrablás színhelyén, ezeket az Alianca Libertadora Nációnál nevő földalatti gerillacsoport írta alá. Az AFP hírügynökség tudósí­tója birtokába jutott egy másik jj városi gerillacsoport, a Népi! Forradalmi Élcsapat röplapját j nak, amely lényegében politikai! feltételeket támasztott Bucher: szabadonbocsátása fejében. „A; külföldi diplomaták elrablása! meg fog szűnni, ha a kormány ! véget vet a kínzásoknak”, hang- ! zik a röplap. A gerillák pontos ! követeléseinek bejelentését aj a röplap későbbre ígéri és fi- ■ gyelmezteti a hatóságokat, hogy j mindenre el vannak szánva tű- j szukkal szemben, ha nyomukra ■ bukkannak. A gerillák végül ! röplapjuk nyilvánossásra hoza. j tálát követelik első feltételük- j ként. : ■ A brazil kormány a latin— ; amerikai „politikai terrorizmus | meggátlása végett” kérte az j amerikai államok szervezete ta­nácsának rendkívüli összehívá­sát. (MTI) téznek a kél ország viszonyát rendező egyezmény ellen. A szociáldemokrata irányzatú Neue Ruhr Zeitung megállapít­ja: „lemondtunk arról az illú­zióról, hogy megváltoztathatjuk Európa térképét. Csak azok érezhetik elárultnak magukat, akik hamis prófétákat követtek és elfelejtették Auschwitz ne­vét”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a szerződést az erköl­csi és politikai erőviszonyok re­ális elismerésének minősíti. A Die Weltben a Springer kon­szern vezére Axei Springer dü- hödten támadja a szerződést, amellyel véleménye szerint a nyugatnémet kormány hozzájá­rult ahhoz, hogy Németország egy részét „bekebelezzék”. A kereszténydemokrata ellen­zék lapja, a Frankfurter Neue Presse keserűen jegyzi meg: „a régi Németország nem létezik többé. Eltűnése végleges. Soha nem tudjuk helyreállítani nagy­apáink országát”. (MTI) La Pasionaria 75 éves Egy kommunista munkásasz- szony sok szenvedéssel teli éle­te az övé, akinek az anya és a kommunista legnagyobb meg­próbáltatásait kellett elviselnie: öt gyermekének halálát, népé­nek megaláztatátást. Négy kis­gyermekét elvitte a nyomor, fel­nőtt fia elesett a fasizmus elle­ni világháborúban. S az ő népe volt a nemzetközi fasizmus el­ső, megtizedelt áldozata... Dolores Ibárruri Gomez egy baszkföldi bányász családjában született 1895-ben. Húszéves ko­rában férjhez ment egy bá­nyászhoz, s már ezekben az esztendőkben bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Dolores Ibárruri 1918-ban kezdett írni a vizeayai bányászújságba, s 1920 tói szignálta cikkeit a híressé vált álnévvel! A Szenvedélyes (La Pasionaria). Az 1920 tavaszán megalakuló kommunista párt egyik szerve­zője volt A Spanyol Kommu­nista Párt több újságját szer­kesztette, Szervezte a nőmozgal- roat, tagja volt a vizeayai kerü­leti pái’tbizottságnak. 1930-tól a központi bizottság, 1932-től a politikai bizottság tagjává vá­lasztották. Kimagasló szerepet töltött be 1935—3«-ban az antifasiszta népfront megszerve­zésében. A népfront választási győzelme után Astoriában a Cortes (parlament) tagjává vá­lasztották. 1937-ben a Cortes al- elnöke lett. , Dolores Ibarrurit hatszór tar­tóztatták le és börtönözték be. A megpróbáltatások nem törték meg, hanem acélossá kovácsol­ták. Hányszor lelkesítette "új és új csatákra ennek a lánglelkű asszonynak a hite és ereje a spanyol nép legjobbjait s a nemzetközi brigádok tagjait a polgárháború válságc» napjai­ban. A hazafiak közül sokan az ő hivó szavára ragadtak fegy­vert a köztársaság védelmében, ö fogalmazta meg a híres jel­szót: „Nem törnek át!” (No pasaran!) La Pasionaria jelsza­va tüzelte hőstettekre azokat, akik Madrid határán kiáltották, hogy a fasiszták nem törnek át. A személyes bátorság ragyogó példáját mutatta, amikor az el­lenség bombazáporában ott volt a. lövészárkokat ásó madridiak között. Legendásakká váltak az ott mondott szavai: „Jobb állva meghalni, mint térdencsűszva élni!” Amikor a hősi harc a túlerő­vel szemben elbukott, Dolores Ibárruri ezt írta: „Egy legyőzött nemzeti sza­badságharc, egy levert népi for­radalom nem örökre eltemetett, hanem későbbre halasztott for­radalom, amely kiújul, mihelyt megszületnek szükséges előfel­tételei.” Emigrációba kényszerülve is ez a hit vezette, irányította min­den tettét. 1942-ben, Jo&é Diaz halála után La Pasionariát a Spanyol Kommunista Párt főtit­kárává választották. 1960 óta el­nöke a pártnak, amely töretle­nül szervezi a meggyalázott or­szág népének harcát az immár több mint harminc esztendeje uralmon levő francoista diktatú­ra ellen. Miként a spanyol nép harcá­nak ihletője, a nemzetközi béke­mozgalom és a demokratikus nőmozgalom egyik főszereplője is; a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség végrehajtó bizottság gának tiszteletbeli alelnöke, a Nemzetközi Lenin Békedíj ki­tüntetettje. Dolores Ibarrurit születésnap­ján világszerte köszöntik a for­radalmárok, spanyolok és a spanyol nép barátai, a demok­ratikus nőmozgalomba tömörült aszanyok milliói. Szíve minden melegével köszönti őt a magyar nép is. Ma mindenki megható­dik egy pillanatra, umikor rá emelékezve, felemlíti La Pasi­onaria dallamos nevét. Moszkvában és Leningrádban egy történész szemével 2. Leningrad Tiltakoznak a chilei újságírók Felháborodást keltett a chilei újságírók körében az Amerika- közi Sajtó Szövetségnek (IAPA) az a napokban született határo­zata, hogy küldöttséget meneszt Chilébe a „sajtószabadság kér­désének tanulmányozására”. A Chilei Újságíró Szövetség Országos Tanácsa hangsúlyozta, hogy az országban teljes sajtó- szabadság van, Salvador Allén­2 eiMsjura. NCPÚJSACm 1970. DECEMBER 9. de elnök és kormánya semmivel | som fenyegeti ezt. Az újságíró j szövetség vezető testületé fel- j kérte a kormányt, ne engedé- i lyezze a küldöttség beutazását. S Az Amerika-közi Sajtó Sző- • vétség a latin-amerikai földrész ( és az Egyesült Államok legna- ; gyobb lapkiadóit, laptulajdono- j sait tömöríti soraiban. A „saj- j tómágnások” szervének eddig ki- ; sebb dolga is nagyobb volt an- j nál. hogy a „sajtószabadságot” j védelmezze valamelyik ország- 1 ban. Nyilvánvaló, hogy mindez • inkább az új chilei rendszer el- ! len irányul. (MTI) : „ A 110 sziget városa”, „észak Velencéje”, „a forradalom böl­csője”, „a Hős Város”, ennyi jel­zőt vívott ki magának a 260 éves fiatal város. Ezt mind hallottam Leningárdban kalauzaimtól és attól a szimpatikus, németül jól tudó, idős fémgyári alkalmazot­tól, akivel a Néva melletti Let- nyij.szad (Nyári kert) egyik pad­ján beszélgettem. Az Európához vezető tenger­partot elfoglalva 1702—1712 kö­zött alapította I. Péter a várost. Ide helyezte a birodalom admi­nisztrációs központját, amely 1918 márciusáig működött itt. Felsorolni is nehéz lenne a két és fél évszázad történelmé­nek világtörténeti jelentőségű eseményeit idéző emlékeket, amelyeket őriz ez a haragos szí­nű, mini rövid, maxi széles fo­lyótól szeldelt északi szigetrend­szer. Ott áll a Péter-Pál-erőd közelében a megőrző szándéktól vigyázott faházikó, a Domik Pet­ra Pervovo (Péter házacskáia), a még puritán urbanizálódás eleven könyveként, s a közelé­ben a gondolat torzulásáról be­szél áz aranytól halmpzott Zim-( nyij dvorec (Téli Palota) — alap­jait II. Katalin cárnő vettette meg — és az I. Miklós korában (a XIX. század közepén) épült Izsák katedrális. A magyar re­formkorral egyidős polgári de­mokratikus, majd szocialista forradalmi törekvések minden lépésére emlékeztet egy szobor, , egy tér, egy épület, egy őrláng. Ez utóbbi pl. a park-temető jel­legű Mars-Mezőn, a régi kato­nai díszszemlék poros terén, amelynek parkosítása 1920. má­jus 1-én, az első petrográdi „kommunista szombat”-on vette kezdetét. Az emlékek sorában talán a legfiatalabb kortanú a legdöb­benetesebb annak, aki elsétál a Hősi temetőben, az 1942—1943- ban meghalt hétszázezer lening- rádi tömegsírja között. A Nyev- szkij proszpekt (a város Rákó­czi útja) Palota térbe torkolló pontjánál kék festékkel falra írt szöveg olvasható; magyarul visz- szaadva: „Polgártárs! Ez,az oldal tűzbiztonságos!” A 900 napos né­met bekerítés alatt tüzérségi be- lövések esetére figyelmeztette az éhségtől sokszor az utcán is ösz- szeesó járókelőket. Tanulmányaim és a leírások alapján nem volt világos képem a fogalommá nőtt Szmolnijról. Tudajdonképpen a XVIII. század közepén orosz barokk stílusban épült 85 méter ,magas, monu­mentális, öttornyú monasztir (Szmolnij-kolostor székesegyház) és a közelében a XIX. szá­zad elején orosz klasszicista stí­lusban épült 200 méter homlok­hosszú, volt nemesi lányintézet (Szmolnij Intézet) alkot egy tér­egységet. Nyári szünet lévén, az intézet üresen állt, így 1917 au­gusztusában a Petrográdi Szov­jet székhelye és ettől kezdve lényegében a Bolsevik Párt köz­pontja is. így tehát az épület nem Lenin novemberi odaérke- zésének pillanatában lépett be a szocialista forradalom történeté­be, mint azt általában tudjuk. Az közismert, hogy az épület dísztermében kiáltották ki a szovjethatalmat, választották meg Lenint az első szovjet kor­mány elnökévé, s itt. hangzottak el a történelmi dekrétumok. Ab­ban hiányosak voltak ismere­teim, hogy a Népbiztosok Taná­csa is itt működött 1918. március lü-ig. A Téli Palota, az I. Pétert kö­vető cárok téli'rezidenciáia és a vele egy fedélrendszer alá éoült francia ihletésű Ermitázs itáliai mester tervei alapján, kecses olasz barokk stílű köntöst vi­sel. Az Ermitázs szinte áttekinthe­tetlen gazdag képanyagából Leo­nardo da Vinci a Madonna cse­csemővel, Michelangelo a Gug­goló fiú és Rembrandt Tékozló fiú című eredeti alkotása jelenti számomra a primér élményeket. Kiegészíti ezt maga a Rubens- terem, amelynek ablaka a Névá­ra tekint. Az Ermitázs folvosói a Téli Palotába vezetnek. Az ün­nepélyes Ma'aehit-terem tükör­fényes kőkockáit. Katalinicárnő kis és naav tróntermét, a több ezer drágakővel kirakott, arany- és platinadtszítésű baldachinos trónt látva, elkéozeli az ember, milyen pszichológiai hatást tett az egykori orosz cár ebben a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents