Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

A lakosság szolgálatában:

Szövetkező

A javító és szolgáltató tevékenységben, különösen vidéken, jelentős a szerepe a tisztes kisiparnak, ám éppen a falvakban és kisvárosokban számos objektív ényező nehezíti munkájukat, (özismert tény, hogy az anyag- >eszerzés és főleg a készletezés milyen nagy gond a vidéki kisiparosnak. Ennek a gondnak a megoldására a SZŐ VOSZ és a Kisiparosok Országos Szervezete közös ajánlással fordult az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezethez, valamint a kisiparosokhoz. Az ajánlás javasolja, hogy a magánkisiparosok minél nagyob számmnl lépjenek be tagként a fogyasztási szövetkezetekbe és a szövetkezés előnyeinek felhasználásával Igyekezzenek gondjaikon segíteni.

Ha a kisiparos a fogyasztási szövetkezetbe belép, nem adta fel önállóságát, ugyanakkor élvezheti a szövetkezés számos előnyét. Mint a fogyasztási szövetkezet taeia. kedvező beszerzési lehetőséghez juthat, sőt mez'clelő elörende,Ässel megoldhat ia az anyag- és alkotrész- ké-'-letezés — számára tele-itös ’lefektetést kívánó — gondjait is.

\Tá-osoVl%nn. meno*ZoVAof »rea is lehetőig n,-?’*k, hoev a kisiparosok önálló foirvosztásl sző. vetkezett e’onffsanak s e szőve”'özetek kifetezetten csak a ki«inorecok anvoof>e«zerzó«i

ké^z’eferAri tnőr—aVi felosztási gonrMniyal foglalkozzanak.

» ki eínn rn«/*1r f o /»1r

való belépése mind pedle az önálló kislnarosok fogyasztási szőkisiparosok

vetkezete arra is jó alapot teremthet, hogy a hiánycikkek megszüntetésére irányítsa a kisiparosok figyelmét és az előállított hasznos termékek a szövetkezeti kereskedelem útján kerüljenek forgalomba.

A fogyasztási . szövetkezetek országos hálózata olyan közgazdasági erőt képvisel, amely önmagában is segítséget jelenthet az ország kisiparosainak. így a fogyasztási szövetkezetek több mint 40 milliárd forint értékű áruforgalmat bonyolítanak le, időnként közel 25 ezer kereskedelmi egységben. Az árufuvarozási feladataikat 1500 salát és több száz béreit gépkocsival bonyolítják le. Tevékenységeik az ország telles lakott területérekl- ter’eö, még a tanyákra Is. Az ÁFÉSlf-eknek mintegy 100 e»er dolgozója között különféle szakmák nagy gyakorlatéi cz»ke*-»’*o- re! találhatók kereskedők, köz- ge-rjásaok. sgőmvltetj o-iir-TTibe- rek. valamint nén-ö—-1 és nrnna- ga-»őa szakértők. köve’kez’k. ho-ry a kisfnamook- nak aklk—ek ma nrnwi «„Irírá- nvó tevékenységet kell folvlotnink és sokféle tanáe—a. fie-riu- fégé^re és piaekutatásra van

jjg-Sl.-réaíik _ HT«V pg-’ ré—éf gz

á ofc7_n1'orl keresa’nl plön-'ö- jjotbftn pWonyos p-o*oVS,gn psak

velők tudták megoldani.

fét-gorí! 1 p 1.■’ 1 li•, g VI—1—oro.

spk fM U—.'—»ot{ a szövnRZ és q jT-ocz k"—s g tgn’áoéra. n-őrt

erg-* az ól (eV -igí—H ét no

irtnéAii (.fsTfroré pl ő o rí Ír 1. -1 a

illlkol é« ez végző soron » Jakosságnak is hasznos lehet.

Egyeztető tárgyalás a jövő évi vasúti és autó&usz-msnelrendről

A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya a MÁV és a Volán szakosztályainak közreműködésével és a jövö évi vasúti és autóbusz-menetrend helves kialakítása céljából egyeztető értekezletet rendez. A tanácskozáson, amelyet Békéscsabán. a Technika Házában tartanak december 10-én, csütörtökön délelőtt 11 órai kezdettel, a meghívottak elmondhatják jogos igényeiket, s ezeket figyelembe veszik maid a jövő évi menetrendek elkészítésénél.

fölé emelkedő részének orosz klasszicista megoldása.

Még valamit a Kremlről: Itt mérhető le leginkább, a falak között zajló életben Moszkva idegenforgalma, a látogatók tarkasága a japánoktól az amerikaiakig, a finnektől a bantu négerekig. aztán itt tapintható az élő történelem is, a Szovjetunió népeinek különböző antropológiai alkata, s esetenként viseleti kultúrái?.

Elhagyva a Kremlt, a Gorkij- park közelében egy mellékutcában az utca síkjától beugró egzotikus homlokzatú épület előtt nagy sokaság kavarog naponta 10-től este 8-ig. Az Állami Tretyakov Képtár épülete ez. Ide kell elmennie annak, aki az orosz múltat és a történeti korok társadalmi osztályainak jellegzetes típusait az orosz piktú- ra legkiválóbbjainak tolmácsolásában meg akarja ismerni. Pavel Mihailovics Tretyakov mű- gyűitő 1858-ban kezdett munkájából nőtt ki ez az intézmény. Kb. 200 vászonnal lépte át az októberi forradalom küszöbét, ma negyvenezer eredeti festményt kínálnak a zsúfolt falak; érzi is a látogató, hogy a mondanivaló már túlságosan feszít, s kezdetét is veszi rövidesen új épületszámyak építése.

Megannyi konkrét történeti esemény díszük a vásznakon. Verescsagin A Sipka-szorosban minden csendes, Szurikov: Szu- vorov átkelése az Alpokon képei előtt állva átéli az ember, menynyire szereti ez a nép saját történeti múltját, mennyire átöleli azokat a névteleneket is, akik balsorsban vesztették életüket. A sztrelecek kivégzésének reggele című Szunkov-vászon előtt a színek és arcok általában lábat gy ökerezte tőek. Egy történésznek ezen tűi az jut eszébe:; mennyire kvadrál ez a hatal- • más olaj magával Moszkvával. | Ma is ott áll a Vörös téren a i kör alakú beton képződmény, a< Lobnoje meszto („vesztőhely”),[ ahonnan kihirdették I. (Nagy) • Péter ítéletét: addig tartson az j ellene fellázadt testőrök élete,: ameddig a kezükbe adott égő | gyertya!... S a Novogyevicsij ko-• lostor is itt van Moszkvában, j ahova záratta Péter cár a sztre- ; leclázadást szító nővérét, Szof- • ját. aki itt nézte végig a cellája j előtt kivégzett sztreleevezetők; végső vonagiásait.

S. ha már a Novogyevicsij • szó baj ott: a Moszkva folyótól ; leírt nagy patkó csúcsában, a j Lenin-heggyel szemben áll a: valaha kettős célt szolgált ko- ; lostor. A pravoszláv vallási élet S egyik centrumaként ismeretes, : másrészt védelmi feladatot Iá- ■ tott el. Az aranyos kupolás szé- j kesegyház a szerény kolostorban ; annak örömére született, hogy : az orosz csapatok a litvánoktól • a XVI. század elején visszafog- ! lalták Szmolenszk városát. A ' Szomlenszki székesegyház belső! pompája viszont Borisz Godu- ■ nov adománya, aki itt fogadta ! el a neki felajánlott cári trónt. •

A kolostort övező kert afféle • nemzeti Panteon. Itt nyugszik: többek között Gogol, Csehov, j Majakovszkij, a színházi élet • nagy alakjai közül Sztanyiszlav. • kij. s itt domborul sír a II. vl- j lágháborús hős Zoja Kozmo- : gyemjanszkaja és fivére, Ale- ■ xandr tetemei felett. Magam ■ nem láttam, de egy magyar tör- • ténésztől hallottam, hogy itt | nyugszik Mosolygó Antal, a ma- : gyár munkásmozgalom egyik ■ forradalmár vezetője is.

(Folytatjuk)

Dr. Virágh Ferenc ’

Miért nem használjuk ki vízi útjainkat?

Falratni uszály B£VA«r,ö?

vei, Miui nem iche« reiklMu

Népgazdaságunk szállítási feladatainak szervezői a vasút és a közút korszerűsítésével akarják a megnövekedett szállítási feladatokat megoldani. Igen nehéz feladat előtt állanak, mert vasútja'nk és közútjaink néhány év múlva „te'ítetté” válnak, a szállítási feladatok és a közlekedő járművek száma pedig hatványozottan növekedni fog. Sajnos. figyelmen kívül hagyják, hogy vízi utunk is van!

Csak Békés megye hajózható vízi útját említem: Csongrád— Békésszentandrás—Békés között kihasználatlan a hajózható vízi út! Békésszentanóráson — közel 40 éve —, azért épült a duzzasztó, hogy a Körös vízszintjét stabilizálja —, a hajóátemelő-zsilip pedig lehetővé tegye az uszályok közlekedését a Tiszára. Békésen kikötőt építettek, szilárd burkolatú bekötő és lejáró utakkal, 250 vagonos teljes gépesített gabonatárházzal (közvetlenül a hajóba betöltő páternqszter-szer- kezettel), és hajóterelővél. Ugyanott egy 8 emeletes kikötőépület alapjai 2 méteres földréteggel letakarva várják sorsuk jobbra fordulását. Minden fuvarozást a vasútra, ill. a közútra koncentráltak, a járható vízi útról teljesen megfeledkeztek. Persze, nem lehet mindent uszályon szállítani, de nagyszerűen, szinte fillérekért lehet a Tokaj-, Borsod-kömyéki kőbányákból a kevés értéket képviselő, de nagy fuvarozási terhet jelentő terméskövet megyénkbe szállítani!

Kő* 5 öt* 101 ♦«'rwé^kö* oBi az ilyen jáiaiukat?

Ugyanígy a tengelyen való szállítás költségeinek tizedré- szcért le lehetne szállítani a ti- szaszedirkényi műtrágyát. A kő, műtrágya életszükséglete megyénknek! Van némi vízi

forgalom a Körösökön: a Gyulai Vízügyi Igazgatóság saját üzemi szállításokat végez rajta, salát haióparkiával — naevobb szállítások esetén a MAHABT uszályainak segítségével. Például ez év augusztusában egy nagy partvédelmi művet építettek | Mozőberény—Békés között. A ; mű építéséhez 2 500 tonna kőj volt szükséges, ezen óriási meny-] nyiséget 2 folyami uszály hozta; le 8 fuvarban Tokaiból! Csak; egy nagyon rövid, elemi számítás kell annak érzékeltetésére, hogy mit jelentett volna ennek vasúti, gépkocsi-tengelyen való leszállítása.

Ha él kell vennünk a Körös vízétől a rosszat — emlékezve az idei árvízre —, vegyük el a hasznosat is, a meglevő vízi utat, amely 7 Békés megyei község és 1 város közvetlenül érintésével (Békésszentandrás, Szárvas, Gyoma, Szeghalom, Körösladány. Köröstarcsa. Mező- berénv és Békés) tömegáru-fuvarozását megoldaná, amúgy is rossz közútjait tehermentesítené s Békés nagyközséget —, mint megépített kikötővel rendelkező végállomást — fel is lendítené. Minden kilométer műút építése kb. 1 millió forintba kerül! A Csongrád—Békés Körösvízi vízi út rekonstrukciója csak

Gádoros! nevelők üzemlátogatásai Békéscsabán

A közelmúltban a gádorosi általános iskola nevelői Békéscsabán jártak, és meglátogattak több üzemet, intézményt. A látogatások során megismerkedtek a megyeközpont fejlesztésének távlati terveivel, az üzemek szakemberszükségletével, a termelés sajátosságaival és eredményeivel.

A nevelők csoportját Baukó Mihály, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője kalauzolta. Jártak a téglagyárban, a házgyárban, a Kulich-lakótelep lakásaiban, és iskolájában, a hűtőházban, a forgácsológyárban, a konzervgyárban, a Kner Nyomdában és a Kötöttárugyárban.

A látogatás, mint elmondották, nagy segítséget adott nevelői munkájukhoz és a pályaválasztási tanácsadáshoz is.

BÉKtSMMÍL-^r 3

IU70. DECEMBER 8.

csekély töredékébe, hiszen a meder, a víz, duzzasztó, a hajóátemelő zsiliprendszer már adva van. Jogos a kérdés: megengedhetjük-e magunknak azt a pazarlást, hogy ezeket nem használjuk ki?

Igen. „a kishajózás lehetősége nálunk nincs kihasználva”. Erre már felfigyeltek vízügyi szakembereink, az idézett mondat a VITUKI igazgatóhelyettesének szakreferátumában hangzott el, az OVH által rendezett vízgazdálkodási konferencián. Ott is konstatálták, hogy hazánkban nincs gazdája a kishajózásnak (természetesen a dunai és a csekély tiszai haiózáson kfvül!) A „Figvelő” c. közgazdasági hetilap legutóbbi számában már arról ír, hogy Magyarországnak is be kell kapcso’ódni» hajón való konténeres szállításba. Ez na- gzan távoli cé’ megelégednénk, ha csak a tokaii kő, szederkényi műtrágya úgy lelőhetne megyénk tsz-e be. hogy .kikanesol. ja” a vasút és közút csúcsforgalmát. Bodrogkeresztúron egy nagy beruházással létrehozott épületelemgyár kénytelen volt terme'ési kapac!t.ását csökkenteni mert vízi száMítása nem volt megszervezve. Alacsony merülésű uszályokkal de ió lett volna megyénk árvíz sújtotta községeinek ’eszálütani ezen gyár termékeit!

A legjobb közűt-, vasúthálózattal rende’kező államok azért tudják előnyös helyzetüket fenntartani, mert maximálisan kihasználják az olcsó vízi szállítást, s azt szervesen beillesztik a vasúti, közúti forgalomba —, ír int például a Szovjetunió, Finnország. A vízi szállításra csak az fizethet rá —, aki nem szervezi meg magának.

A néma Kikötő.

Kép és szöveg: Márton László