Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

A belső anyagmozgatás cs raktározás korszerűsítése

Debreceni II.

Gyermekrajz-kiá 1971

Napjainkban sok szó esik a korszerű anyagmozgatásról és raktározásról. Ez nem véletlen, hiszen ha történt is előrelépés ezen a területen, a belső anyag- | mozgatás fejlesztésében még J nem sikerült igazán jelentős haladást elérnünk. Egy bizonyos: ] a legnagyobb visszahúzó erő az, hogy a korszerű, gépesített anyagmozgatás és raktározás kimutathatóan többe kerül, mint a korábbi primitív megoldások. Gazdaságos-e mégis az anyag- mozgatás fejlesztése? E kérdésre próbálunk a következőkben választ keresni.

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a vállalati gazdálkodás szempontjából látszólag kifizetődőbb az élőmunka pótlólagos beállítása, mint a technika fejlesztése, miután az anyagmozgatás célját szolgáló ráfordítások általában csak igen hosszú idő alatt térülnék meg. Másrészt: a gépesítés költsége magasabb, mit a felszabaduló segédmunkások megtakarított bére.

Ez azonban nagyon egyoldalú szemlélet volna. A kérdés sokkal összetettebb, s annak pozitív és negatív hatásait egyaránt figyelembe kell venni. Kedvezőtlen hatásként kell megítélni a gépesítés egyszeri beruházási ráfordítását, továbbá a folyamatosan felmerülő költségeket (pL üzemeltetési és fenntartási költségek, eszközlekötési járulék, stb.). Kedvező motívum viszont a gépesítés létszámcsökkentő ha_ tása és az alacsonyabb létszám miatt elhagyható szociális létesítmények beruházási és üzemeltetési költségei. Az sem lebecsülendő, hogy a fokozottabb gépesítés révén a közvetlen termelő munkára hivatott szakmunkások nem tölik munkaidejük jelentős részét anyagmozgatással,

Mindezek ellenére a vállalatok nem törekszenek a gépesítés [ gyors ütemű megvalósítására, j Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a közgazdasági szabályozók máj rendszere nem ösztönöz kellőképpen az élőmunkával való takarékoskodásra. Másrészt az anyagmozgatás gépesítésének beruházási forrása a saját fejlesztési alap, amelyet — úgymond — fontosabb célokra kell felhasználni. Üjabban a tízéves lejáratig terjedhető, preferált hiteligénybevétel lehetősége feltehetőiéi előrelépést jelent majd.

anyagmozgatás és iizsmeíreniiezés

A korszerű anyagmozgatás és raktározás megvalósítási szempontjából szükség van az anyag- mozgatási költségek és az üzemelrendezés egyes összefüggéseinek vizsgálatára és elemzésére. Ez ezért is fontos, mert az anyagmozgatás a folytatólagos termelés időbeli és térbeli folyamatának szerves része. Világos, hogy e miatt gyakran felmerül az anyagáramlás térbeli optimalizálásának szükségessége, miután az épületek és a termelőberendezések elrendezése nemcsak termelési, hanem anyagmozgatási aspektusból is gond. Az elsődleges célkitűzés csakis az lehet, hogy a belső anyagmozgatás útja a legrövidebb, költsége pedig minimális legyen. Különösen lényeges e szempontból a megmunkáló terméknek a gyártás sorrendjében való, továbbá a közbeeső és a készáruraktámak optimális

telepítése.

A már meglevő vállalatoknál

4

BÉXíSMM;,

____________ ‘HFPUJStCl

i

y<u. utckiViiitK 8.

e szempontok érvényesítését az ] adott helyzet határozza meg. Az j új telepítéseknél viszont feltét- j lenüj figyelembe kell venni á { raktárak és a közbeeső tároló- helyek kedvező megválasztását. E vonatkozásban az egyes anyag- mozgatási helyeik között ún. „súlyozott távolságokat” kell meghatározni, amelyek a megmunkálási sorrendiség és a szállítási útvonal csökkentése mellett egyéb körülményeket és adottságokat is figyelembe vesznek (pl. adott útvonal, munkaigényesség, anyagmozgatás gépesít- hetősége stb.). így érhető ei az anyagmozgatási költségek csökkentése.

Fajlagos

ai^apiazgatési

kaíiségek

Az anyagmozgatás ésszerű gépesítése feltételezi a fajlagos mozgatási költségek vizsgálatát és elemzését. Az esetek többségében a fajlagos költség függvénye a távolságnak. Minthogy azonban az anyagmozgatási költségek összetett költségek, a fajlagok elemzésénél nem téveszthet» szem elől az egyes elemi költségek részvételi hányadának vizsgálata. Az olyan anyag- mozgató gép például, amelynél viszonylag magas a távolságtól j független, költségek hányada, j rövid távolságon gazdaságtala- nabb, mint az olyan gép, amelynél a távolságtól független költségelemek hányada alacsonyabb.

A költségcsökkentés egyik eszköze lehet a mindenkori anyag- mozgatási igényekhez rugalmasan igazodó (variálható) mozgatás megszervezése, amely megnyilvánulhat az útvonal megváltoztatásában, más gép beállításában, a kiszolgáló munkaerők cseréjében. Ezek közül különösen jelentős szerepet játszik a legrövidebb út meghatározása. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a legrövidebb útvonal nem minden esetben esik egybe a legolcsóbb útvonallal. Ezért is vizsgálni kell az összes kapcsolódó körülményeket és adottságokat (pl. utak állapota, átbocsátóképessége, anyagmozgatási műveletek esetleges kapcsolódása, az időjárás behatása stb.).

Mi is a korszerű?

Mint a bevezetőben már említettük, hazánkban — kevés kivételtől eltekintve — a belső anyagmozgatás- és raktározási j rendszerek általában korszerűtlenek. Ezzel szemben egyes fejlett tőkés országokban ezt a kétségtelenül fontos és nélkülözhetetlen tevékenységet szinte művészi tökélyre fejlesztik. S hogy ezt teszik, nyilván megéri nekik, hiszen másként nem tennék. Igaz, hogy az egyre króni- kusabb munkaerőhiány szinte rákényszeríti a nagyüzemeket, hogy technológiájukat mindinkább fejlesszék, korszerűsítsék, automatizálják. Nem kétséges, hogy belátható időn belül ez a probléma hazánkban is jelentkezik majd.

Az automatizálás, korszerűsítés igen magas fokára csupán szemelvényszerűen két érzékletes példát mutatunk be. Az egyik a londoni repülőtér nemrégen felavatott magasraktára, amely a nemcsak a naponta többszáz tonnányi légiszállítmány mindenkori mozgatását és helyzetét, hanem a bonyolult díjszabásos fuvar- és vámokmányokat is nyilvántartják. Az egész anyagmozgatást Argus típusú számítógéppel és két adat- feldolgozó géppel irányítják, míg a feladók, illetve címzettek ipari televízión keresztül pillanatok alatt tájékozódhatnak szállítmányaik helyzetéről.

A másik ilyen példa a Ford gépkocsi gyár készülő. 14 756 tárolórekesszel rendelkező raktára, amelyben már szintén számítógéppel irányítják az anyag- mozgatást. A több mint egymillió alkalrész közül két ellenőr és egy karbantartó munkás másodpercek alatt találja meg a megfelelőt. A raktár külön érdekessége, hogy az alkatrészkészlet egy része a vonta főpályán körforgásban van, ami tovább gyorsítja a visszakeresésit.

Ezek a — végletesnék mondható — példák természetesen nem hasonlíthatók a jelenlegi magyarországi viszonyokhoz, de mindenesetre utat mutatnak: a fejlődés, a jövő útja ez.

Szál! tási költséginformáció

Szólni kell itt a vállalaton belüli szállítás költség-információjának fontosságáról is. Kiváltképpen lényeges ez olyan vállalatoknál, amelyeknél a belső anyagmozgatás költségkihatása számottevő, illetve olyan nagy, hogy tervezése, megfigyelése és elemzés,» elkülönítve is indokolt. Az olyan vállalatoknál, amelyeknél ezek a jelenségek fennállanak, megfontolandó az olyan számviteli elszámolás bevezetése, amelynek keretében az összes belső anyagmozgatási költségek egy elkülönített költséghelven jelennének meg.

Ez lehetőséget adna a belső anyagmozgatás és raktározás korszerűsítésével kapcsolatos

gazdaságossági számítások,

elemzéseik elvégzésére.

Kazár Mátyás

Debrecen Város Tanácsa, Hajdú-Bihar megye Tanácsa, a Népművelési Intézet, a Magyar Úttörők Szövetségének Országos, a Hajdú-Bihar megyei és Debreceni Városi Elnöksége, a Szak- szervezetek Hajdú-Bihar megye Tanácsa és a Debreceni Művelődési Központ, valamint a Debreceni Fesztivál Iroda 1971-ben ismét megrendezi a nemzetközi gyermekrajz-kiállítást. A kiállításom, illetve a pályázaton a szocialista országok gyermekei vehetnek részt 14 éves korhatárig. A pályázati feltételek szerint csak az 1970—71-ben készült eredeti, önálló kiállításon még nem szerepelt művel lehet jelentkezni tetszés szerinti tárgykörben. Érdekessége a jövő évi i pályázatnak, hogy a szervezők | szívesen fogadják az olyan mű- j veket, amelyek hűen tükrözik a [ gyermekek környezetével, ott- j honával, az iskolával, a szóra- |

kozással kapcsolatos élményeket

A rendező szervek festményeket, színes képeket, vagy bármilyen más technikával készült képeket várnak, de ceruzarajzo. kát nem fogadnak el. Kérik, hogy minden pályamű hátlapján ra ragasztott papíron magyar, orosz vagy francia nyelven a pályázók tüntessék fel teljes nevüket, nemzetiségüket, azt, hogy fiú vagy lány-e a pályázó és pontosan azt is, hogy mikor született a képek beküldője. Remélik, hogy 1971. április 15-e és május elseje között a debreceni városi tanács Vörös Hadse. reg u. 20. címére sok gyermek küldi él képeit, így jövő év július hónapjában a II. debreceni nemzetközi gyermekraj z-káállí- táson a nemzetközi bíráló bizottság igen sok pályaművet állíthat ki s a legjobbakat értékes díjakkal jutalmazhatja.

Mit mutat a pedagógusok ölelés munkakörülményeinek vizsgálata a gyulai járásban?

A Gyulai Járási Tanács Vég- j réhajtó Bizottságának legutolsó ! ülésén többek között ' megtár- j gyalták a járásban dolgozó pedegógusok élet- és munkakörülményeit. Az előterjesztésben a művelődésügyi osztály vezetője, Zsidó János d eszámolt arról, hogy túlnyomó többségük az iskolai és iskolán kívüli társadalTanácskozás idiszerű közoktatáspolitikai kérdésekről

Időszerű közoktatáspolitikaá: kérdésekről kezdődött több na- 1 pos tanácskozás — iskolai cső- j portvezetők részvételével hétfőn | az Országos Pedagógiai Inté- ' zetben. A bevezető előadást dr. Kálmán György, a Művelődés- ügyi Minisztérium közoktatási főosztályának megbízott vezetője tartotta.

Az előadó rámutatott, hogy nem kell az iskolareform alapelveit változtatni, azok stabilak és távlatilag is érvényesek. Fontos pedagógiai feladat, a szabad idő értelmes és hasznos eltöltésére neveim a fiatalokat, úgy hogy mint felnőttek a maguk tehetségének, • érdeklődésének, a társadalom érdekeinek megfelelően használják ki szabad idejüket. A korszerű nevelés-oktatás elengedhetetlen feltétele, hogy a pedagógusok is nap mint nap fejlesszék képességeiket, javítsák informáltságukat, módszereiket, ismerkedjenek meg a munkájuk nagyobb hatékonyságát biztosító eljárásokkal.

Az osztályozás, értékelés kérdéséről szólva kiemelte: sokoldalúan és folyamatosan kell tájékozódni a tanulók ismeretedről, készségeik, képességeik, tudatuk fejlődéséről. Az értékelés, a teljesítmény megállapítása egyben ösztönözze a tanulókat jobb teljesítményekre, eredményekre.

A háromnapos tanácskozás napirendjén a pedagógus továbbképzés, a gimnázium, valamint a középfokú szakoktatás időszerű kérdései is szerepelnek. (MTI)

má munkáját becsületesen végzi. A járás 539 pedagógusa közül mintegy 30 százalék aktívan részt vesz az iskolán kívüli társadalmi életből. A tanácsok munkáját 50-en segítik, községi és iskolai pártvezetőségben 68- an, egyéb területen mintegy 47-en dolgoznak folyamatosan. Ezenkívül sokan vezetnék politikai vitaköröket, s az ifjúsági szervezet szinte valamennyi pedagógus munkájára igényt tart. Megterheltséguket nagyban növeli a járásban az, hogy az iskolák 30 %-ában számottevő a túlóra. A kötelező óraszám általában magas, különösen a nyelvek és egyes természettudományi tárgyakat tanítóknál.

Nehezíti a pedagógusok élet- körülményeit az is, hogy a járásban 70-en nem a szolgálati helyükön laknak. A legtöbben Gyuláról és Békéscsabáról jár- ] nak ki munkahelyükre.

A nyugtalan — boldog

A gyerekkorára szívesen gondol vissza az ember. Megőrzi belőle a szép emlékeket, s a kellemetleneket is. A gyerekkor meghatározó. így van ez az én életemben is. A föld szeretetét örököltem, ezt kaptam a szülői háztól, ez lett a vagyonom. Vissza a családfán, évszázadokig gazdálkodtak őseim, váltakozó szerencsével. Apám is beleölte erejét, életét a földbe, s ez nem mindig bizonyult hálásnak. Mégis megszerettem a gazdálkodást. Egy életre szólóan.

Szeghalmon kemény, szikes a határ, s ott jártam középiskolába is. A kubikos munkától a traktorvezetésig mindent kipróbáltam. Sőt, gyomláltam, arattam rizst pénzért is. Ekkor szerettem meg az ittenieket, a földdel örökké bajlódókat, a földtől öröké remélőket. Aztán jöttek az egyetemi évek. A gyakorlatok. 1949-ben a Sina-telepi Állami Gazdaságban, 1950-ben a De- rekegyházi Állami Gazdaságban. Nehéz esztendők voltak azok, rám különösen. .Ki akartak zárni. Az apám földje lett a bűnös. Őszintén megmondtam mindent, és jeles tanuló voltam.

Végül is maradhattam. S a földtől mégse váltam meg.

Mire emlékszem a gyerekkorból? A gazdálkodásra, a küzdésre. Morzsoltuk ősszel a kukoricát, szeptember végére járt a naptár, vittük piacra. Kellett a pénz. Akkor már tanultam.

1951 júliusában az egyetemről friss diplomával a zsebemben, a Sárgahegyesi Állami Gazdaságba kerültem. Most a Szarvasi AG kerülete. Segédagronómusként kezdhettem az életemet. Kis gazdaság volt az akkor még 762 hold földdel, egy Sztalinyeccel és két lófogattal. Török Imre bácsi volt az igazgató, aranyos, jó ember, mindennap rakott rám kevés feladatot, de mindennap többet. Tanulhattam embernek lenni, tanulhattam gazdálkodni. Azt hiszem, sikerült.

Az első napot nem felejthetem. Mentem ki a határba, a vetőgéphez. Trabak József ügyeskedett a masinával. Mondom neki, hát gyerünk-gyerünk, vessük el a kölest. Délután volt, szombat. Nem jó ez a gép — mondta nekem akkor. Hiába, szombat volt. Ráültem, megnyitottam az üzemanyagcsapot. Semmi. Szóltam hogy ebben nincsen üzemanyag. Elpirult, megadóan annyit mondott, hát akkor vessünk. Feltöl- tötte a tartályt és megkezdődött a vetés. Este meg a munkásszálláson magittuk a pertut.

Mindenes voltam akkor a gazdaságban. A gépírástól kezdve a könyvelésig segítkeztem minden- den és lassan megismertem a gazdaság szervezését. Se telefon, se villany, se út, nemigen volt ott akkor még semmi. 1954 nyarán helyeztek át Kopáncsra. Én még úgy embertől, munkahelytől nem búcsúztam, mint Török Imre bácsitól, s mint a Sárgahegyesi Állami Gazdaságtól. Időközben megváltozott ott az élet, egyre fejlesztették a birtokot, s akkor már nagyüzem formája lett a gazdaságnak. S jóval nagyobb a területe is. Háromezer hold. Az első perctől kezdve mindig azt éreztem, hogy ott jobban egymásra van utalva az ember.

Kopáncson rizses lettem, öntözési agronómus. Rengeteg volt a munka. Gencsháttal együtt később már 4800 holdon termesztettük az rizst, őszidőben 180 cséplőgép dolgozott a fehér arannyal. Ez volt a világom. S