Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-24 / 301. szám
Az iskola és sí honvédelem Vízrendezés ötéves tervben N apjainkban a címben foglalt két fogalom nemcsak fcülön-külön rendelkezik önálló jelentéssel, hanem együttesen is új tartalmi jegyeket hordoz magában. Mindjárt hozzáfűzöm, nem nyelvészeti vagy filozófiai ©kiejtés során jutottam erre a következtetésre, hanem a való élet, a társadalom igényei és szükségletei eredményezik ezt a tényt. Egyre többször említjük: iskola és honvédelem. Tanterveink előírják, növendékeinket szocialista szellemben, sokoldalúan fejlett emberré kell nevelni, hogy a dolgozó népünk érdekeit szolgáló, művelt, hazáját szerető, szocialista világnézetet valló, internacionalista érzelmű emberként kerüljenek ki az életbe. Céljaink világosak, egyértelműek. Alapvető feladatunk a tanulóifjúságnak a szocialista haza védelmére, a katonai szolgálat teljesítésére való felkészítése, a honvédelemhez elengedhetetlenül szükséges pozitív, erkölcsi és akarati tulajdonságok kialakítása is. Az iskolai oktató-nevelő munka részévé vált a honvédéi, mi ismeretek tanítása, a hazafias és honvédelmi nevelés. Ahogy fiataljainkat felkészítjük középfokú intézményeinkben az életre, hogy általános műveltséggel és szakmai alapismeretekkel rendelkezve helytállhassanak a termelőmunkában s megalapozzuk az egyetemi, főiskolai továbbtanulásukat, úgy szükséges gondoskodni a hadsereg utánpótlásáról, a katonai pályára való irányításról is. Ismert tény, hogy a tudományos és a technikai forradalom korában robbanásszerű a változás, a fejlődés nemcsak az iparban, hanem a hadsereg szervezetében, a haditechnika továbbfejlesztésénél is. Ezért a katonai szolgálat ma már „ki műveltebb” embert követel, mint korábban. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége a megyei tanács művelődésügyi osztályával együtt a minap további intézkedéseket tett a célok valóra váltása érdekében. Új üzemház épült Vésztőn A Szarvasi Háziipari Szövetkezet Vésztőn, még 1969-ben csuhéfonó és rongyszőnyegszöyő üzemet létesített, ahol főként a hártányos helyzetű nők számára nyílt munkalehetőség. A dolgozók a szőnyegszövésben szép munkájukkal és jó színérzékükkel- bebizonyították, hogy képesek a feladatot eredményesen teljesíteni. Ezért a szövetkezet 1970-ben elhatározta, hogy nép- művészeti szőttessel és export- játékkal bővíti a termelést. Ennek megvalósítására űj üzemház épült egymillió forint költséggel, amihez a megye, a járási és a községi tanács jelentős összeggel járult hozzá. A termelést egyelőre a volt gimnázium épületében folytatják, ahol a dolgozók szakmai képzésben részesülnek. Innen jövő év január közepétől folyamatosan kerülnek az új üzembe, ahol 80—100 személyre lesz munkahely és a bedolgozók száma eléri majd a 140-et. A teljes üzemelés 1971. közepére várható. A szövetkezet vésztői dolgozói már az idén mintegy 4 millió forint értékű terméket készítettek, s a részükre kifizetett munkabér év végéig eléri az 1 millió forintot. Érdekességként lehet megemlíteni, hogy a termelt áru 50 százaléka exportra került Harmincnégy középiskolai igazgató, igazgatóhelyettes, honvédelmi felelős kereste fel Budapesten a Hadtörténeti Múzeumot, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát hogy az iskola parancsnokságával, tisztikarával megismerkedjenek, felvegyék a kapcsolatokat az ott tanuló, volt növendékeikkel, s tájékozódjanak az iskola életéről. Az esemény nem is nevezhető hivatalos kapcsolatfelvételnek, hanem inkább baráti találkozónak. A katonai főiskola a haza védelmi erejének fokozására hivatásos tiszteket képez. Tanterv szerint folyik a munka, a növendékek órarend szerint készülnek a foglalkozásokra, de mindez több annál, mint iskola. Nélkülözhetetlen a szellemi képesség mellett az erőnlét, az állóképesség, a gyors mozgás, a cselekvő aktivitás és sorolhatnám tovább. Csak büszkék lehetnek azok, akik ilyen körülmények között gyarapíthatják ismereteiket, formálódhat személyiségük. Az intézet a legkorszerűbb szemléltető eszközökkel rendelkezik. Világos előadói termek, egészséges környezet segíti a munkát. A gazdag szertári felszerelés, az oktatógépek és au- dió-vizuális eszközök nemcsak a tananyag feldolgozásához nyújtanak segítséget, hanem a tisztjelölték megtanulják mindezen eszközök kezelését, használatát. Feltehetjük a kérdést: A katonai főiskolán audio-vizuális eszközök kezelésének tanításáról beszélünk s nem a korszerű haditechnikai ismeretek elsajátításáról? Az igazsághoz hozzátartozik: mindkét irányban folyik képzés. A Magyar Néphadsereg tisztjei nemcsak a hivatásos tiszti pályához kapják meg a szükséges ismereteket, hanem a polgári életben is hasznosítható technikusi, tanári képesítést szereznek. Végtelenül örültünk, hogy a jelenlévőik még a tanórai foglalkozásokon is részt vehettek. Ezt az előadó az információtovábbítására, vételére a széles skálájú írásvetítő transzparensek, dia- és pergőfilmek, diktafon és magnó használatával tette színesebbé, változatosabbá. Bonyolult technikai eszközöket — amelyek szükségesek a csapatoknál — képi formában részeire bontották, elemezték, a tapasztalatokat összegezték. A tanterem elektromos berendezése az elő és hátsó képi vetítés még a gyakorlott igazgatók elismerését és messzemenő érdeklődését váltotta ki. Baráti beszélgetés során megismerkedtünk a főiskolai képzéssel. Számvetést végeztünk, hogy a növendékek a teljes ellátáson kívül különféle juttatásokat kapnak, A z iskola és a honvédelem „körképéhez” még az ás hozzátartozik: nemcsak baráti kézszorítások, fényképezőgépek kattanásai zárták a kétnapos programot, amikor a „civil” igazgatók és „egyenruhás” tanárak búcsúzkodtak egymástól. A legszebb finálé volt az, hogy autóbuszunkra négy tisztjelölt, megyénk egy-egy iskolájának volt diákja is felkapaszkodott. Velünk együtt jöttek haza, hogy jó munkával megérdemelt szabadságukat minél előbb családi környezetükben tölthessék. Raffay József a IV. A kÖZe’mÚHban tanulmány készült Békés megye vízgazdálkodásának helyzetéről, a Körös- vidéki Vízügyi Igazgatóság IV. ötéves tervéről és egyes vízgazdálkodási problémákról. A tanulmányt a múlt héten vitára bocsátotta a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. A megbeszélésen a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a tsz-szövetség, a Magyar Nemzeti Bank és a Vízügyi Igazgatóság vezető beosztású dolgozói vettek részt. A tanulmányterv összeállítód figyelemreméltó tapasztalatokat tártak az egyeztető megbeszélés résztvevői elé. A III. ötéves terv időszakában ugyanis számottevő eredmény született a Körösök vidékének vízrendezésében. A belvízrendszerek teljesítőképessége másodpercenként négyzetkilométerre vetítve elérte a 33,7 litert. A tervidőszak elején ez a szám 31,9 volt. A fajlagos csatomasűrűség ugyancsak négyzetkilométerenként 1,36 kilométer hosszra nőtt 1,18 kilométerről. Az ország szivattyútelep-kapacitásának 26 százaléka most már a Körösök vidékére koncentrálódik. A megyében működő vízi társulások (1968-tól) összesen 299,3 kilométer hosszú, új csatorna- hálózatot építettek. Felújítottak 400 kilométer hosszúságban csatornákat, kereken 1 millió 800 ezer köbméter földmunkát teljesítettek. Évente a fejlesztési munkálatokon felül átlagosan 4 millió forintot fordítottak a csatornahálózat karbantartására. Törekvéseiket az érdekeltségi hozzájáruláson felül az állam messzemenően támogatta vissza nem térítendő anyagiakkal. A III. ötéves terv időszakában 50 millió 35 ezer forintot kaptak ilyen címen. fl Vízi társulások tevékenysége tulajdonképpen 1968- ban gyorsult meg. Korábban 15 apróbb társulás működött a mai 6 helyén. Amióta egyesültek a kisebb társulások, nagyobb lehetőség nyílik az üzemen belüli vízrendezési munkákra is. Így 1968-tól 16 és fél millió forintot fordítottak üzemen belüli vízrendezésre. Ebből legtöbbet a békési társulás kezdeményezett: 13 millió 362 ezer forint erejéig. A III. ötéves tervben 18 mezőgazdasági üzem 26 ezer holdas határa került vízrendezésre. Erre a célra 31 millió forintot költöttek. A vízrendezésre biztosított kereteket saját erő hiánya miatt nem használták fel megyénkben. Az alapvető meliorációs munkákkal elmaradtak az üzemekben, így ezeket a következő ötéves terv idején kell pótolni! Űjabb 18 mezőgazdasági üzem 40 ezer holdas határára elkészült a vízrendezés műszaki-agronómiaá terve. így ezek kivitelezése már jövőre kezdődhet. A IV. ötéves terv vízrendezési irányelveiben a főművek teljesítőképességének növelése szerepel első helyen. A négyzetkilométerenkénti 33,7 liter másod- percenkénti teljesítményt 36—38 literre növelik célcsoportos állami beruházásokkal. A fajlagos csatornasűrűséget a négyzetkilométerenként ’utó 1,36 kilométer Hosszúságról 3—4 kilométerre tervezik. A Köre /i déki Vízügyi Igazgatóság 56,6 millió forintot fordít a mezőberényi öblözet vízrendezésére, a gőzüzemi szivattyútelepek rekonstrukciójára (Hosszúfok II. Békés I, és Folyásér I), az élővízcsatorna-rendszer és a 71-es számú belvíz- rendszer továbbfejlesztésére. Ezek közül a legnagyobb anyagi ráfordítást igényli a mezőberényi öblözet rendezése 35 millió forinttal. A vízrendezési munkálatok szervezésében és kivitelezésében sokoldalú egvüttműködés szükséges a vízügyi igazgatóságok, a vízi társulások, a termelőüzemek és a meliorációs feladatot ellátó vállalatok között. Megyénk mezőgazdasági üzemei igénylik a vízrendezést. A termelés egyik alapvető biztonsága lényegében csak akkor teremtődik meg, ha a tél végi, kora tavaszi belvizektől megmenekülhetnek. Hogy mennyire je_ lentős a vízrendezés Békés megye területén, legjobban tanúsítja az 1970. évi helyzet. A mezőgazdasági belvízkárok értéke meghaladta a 800 millió forintot! (1969-ben 33 millió forint belvízkárt vettek számba a szövetkezetek). Ebből is látható, hogy a termelőszövetkezetek és államj gazdaságok miért ismerték fel a vízrendezés fontosságát. A IV. ötéves terv éveire — már 1969-ben — bejelentették 129 ezer hold vízrendezési igényt. Ezt 1970-ben további 40 ezer holddal toldották meg. Párt- és tanácsi szerveinlk hélyzetismerete alapján mintegy 300 ezer holdon szükséges megnyugtató módon üzemen belüli vízrendezést folytatni ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés biztonságossá válhasson a Körösök térségében. S az már jó jel, ha a mezőgazdasági üzemek 1969-ben és 1970-ben 170 ezer hold vízrendezést összegeznek. Ennek költsége eléri a 280 millió forintot. Ugyanaikkor a megye összberuházási kerete meliorációs munkákra 1971— 75 között 254 millió forint. Néhány nappal ezelőtt Békés megyében járt dr. Dímény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Párt- és tanácsi vezetőink többek között szó. ba hozták a meliorációs feladatokat is. Határozott ígéretet kaptak arra, hogy a minisztériumban tanulmányozzák a Békés megyei kérést. Csupán az az óhaj, hogy a megye rendelkezésére bocsátott összegek felhasználásáról célirányosan gondoskodjanak. Jogos ez az igény. A III. ötéves tervben vízrendezés címén a megyének biztosított kereteket — saját erő hiányában — nem használták fel az üzemek! Ügy véljük, hogy a vízrendezéshez szükséges saját erő előteremtése a IV. ötéves terv éveiben nem lesz könnyű feladat. A mezőgazdasági üzemek ugyanis hosszú évekre lekötötték fejlesztési alapjaikat szakosított állattenyésztő telepek építésére. gépesítésére, egyéb beruházásokra. A vízrendezés érdekében ezek közül valamelyikről le kell mondaniuk, vagy pedig speciális célra nyitott hite- lékkél lesznek áthidalhatók gondjaik. Hogy melyik üzem, hogyan alapozza meg növény- termesztését. ezt sem Budapesten, sem Békéscsabán nem dönthetik el. E fontos kérdés felvetése, vitája, a szükséges határozat meghozatala, helyi, vagyis üzemi feladat. A tények azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteinkben felismerték a vízrendezés szükségességét. Végső soron a növénytermesztés kiegyensúlyozott működésének ez egyik alapfeltétele. I IV. ötéves tervben sok munka vár vízügyi szerveinkre, vízi társulásainkra, meliorációs vállalatunkra és a termelőüzemekre. A belvízrendezés megvalósítása 170 ezer holdon azért nagy és merész vállalkozás, mert a III. ötéves tervben ezzel a munkával mindössze 26 ezer holdon birkóztak meg. A vízrendezés üteme tehát majdnem hétszerese lesz a korábbinak! Ezért nagyon fontos a jó előkészület. a kivitelezés egyeztetése, a hatékony munka, hogy az állami főművek további nagy rekonstrukciójának megvalósításával szorosan együttjárjon vagy ahhoz felzárkózzon az üzemek és vízi társulások egyértelmű erőfeszítése. Dupsi Károly mjssms. 3 1970. DECEMBER 24. Fásítás A Békéscsabai Kertészeti Vállalat a Kulich Gyula Lakótelepen hársfacsemetéket ültet. Néhány év múlva kellemes illatú, enyhe lombok teszik még szebbé iakótelcpünket. (Fotó: Demény)
