Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

Kapitális őzbakok Füzesgyarmaton Élő nyúl és élő fácán exportra (Tudósítónktól) Teljesítette éves tervét a termelőszövetkezeti vadász­társaság Füzesgyarmaton. A külföldiek részére lehetővé tették, hogy hat kapitális őz- i bakot ejtsenek. Ugyanakkor a j rendszeres konyhavadásza1 I mellett élő nyálból 383-at, élő fácánból 480-at fogtak be, szállítottak exportra és az or­szágban működő vadásztár­saságoknak. A társaság tagjai portyázás közben 87 őzet lőt­tek. Ezzel néhány vadféleség­ből lényegesen túlteljesítették befogási, illetve kilövési ter­gazdaságosan terítsék az álla­tok elé. A tavasz foyamán érdekelt­té tették a termelőszövetkeze­tek traktorosait a kikaszált fácán- és fogolyfészekaljak összegyűjtésében. Kereken 1700 tojást szedtek össze és keltettek ki, amellyel lénye­gesen továbbnövelték a terü­leten élő madaraik számát. A vadásztársaság díjazta a lelki- ismeretes traktorosokat. Egyenként 400—400 és 300 fo­rint iutalmat fizettek ki a leg­jobbaknak. Borbíró Lajos Szennyvíztisztító telep épiil Szeghalmon A IV. ötéves terv időszakában előtérbe kerül Sárrét központjá­nak: Szeghalom iparosítása. Szó volt erről, igen határozott hang­súllyal a párt megyei értekezle­tén is novemberben. Az iparte­lepítés első lépéseként oldják meg a szennyvíztisztító telep építését. A tanulmánytervhez kapcsoló­dó helykijelölési bejárás a múlt héten megtörtént. Ebben a mun­kában részt vettek az érdekelt szeghalmi szervek képviselői és a Körösvidéki Vízügyi Igazgató­ság vezető beosztású dolgozói. Megállapodtak abban, hogy a szennyvíztisztító telep elhelyezé­sére legalkalmasabb a Berettyó jobb partján levő Királyerdői terület. Ide végső kiépítésében napi 2 ezer köbméter átbocsátó képességű szennyvíztisztító tele­pet építenek. Húszéves a Gyulai „Körös“ Szövetkezeti Együttes vüket. A füzesgyarmatiak évről évre nagy gondot fordítanak vadgazdaságukra. A határ kü­lönböző pontjain 29 etetőt he­lyeztek el, hogy a téli takar­mányadagokat tervszerűen és Jő minőségű és bőséges a takarmánykészlet Nem kedvezett az időjárás lu- cemaszéna készítésre 1970-ben. A telekgerendási Vörös Csillag Tsz-ben mégis megtalálták a módját annak, hogy jó minőségű és bőséges takarmányt készítse­nek télire: A közös gazdaság 360 holdas lucernásáról mindössze 40 vagon szénát szárítottak, a termés többi részét zölden lesil-; lózták és fóliába csomagolták. A: szövetkezet vezetői szerint 200 vagon zöldlucema-szilázst készí­tettek, amely jövó újig bősége­sen fedezi az állatállomány ta­karmányszükségletét. Ilyen kiterjedten megyénk egyik gazdaságában sem készí­tettek lucema-szilázst, mint Te­lekgerendáson. Meg is bámult a széna ráadásul 20—25 százalék­kal kevesebb hozamot értek él, mivel a kaszálással, szárítással és begyűjtéssel a mostoha időjá­rás miatt megkéstek. Telekge­rendáson ugyanakkor az 1969. j évi lucemahozamnál 15—20 szá-j zalékkal értek el nagyobb ter- mést. asszony Ancsa. Munka előtt mindig megjelenik a hajnali mi­sén, hetenként két eltemetett férjének (szívszédülésben haltak meg a házastársi szekatúra mi­att) sírjára virágot visz, s a harmadikat azzal engeszteli, hogy már előre megválttatta ve. le a sírhelyet kettőjük számára, s vasárnap meglepi - egy üveg borral. Gyorsan hozzá kell ten­nem, hogy nem havi kereseté­ből. Hogy futná abból a nyolc­százötven forintból? Akkor mi­ből? A megalakulástól kezdve hagyományos eljárás a vállalat­A pártoktatás színvonalának növelésére Klub nyílt a propagandisták részére Eleken NÉGY NYELVEN beszélő köz­ség. Elek egyik jelzője ez. Az ott élő magyarok, románok, néme­tek és szlovákok mind nagyobb egyetértése, összefogása, többet, jobbat akarása sokszor szerepelt már jó példaként beszédekben és az újságok hasábjain. Az is. hogy a több mint 1300 ott élő németajkú lakos Nyugat-Német- országba kitelepített, nagyobb- nál nagyobb autókkal és sok fer­de nézettel hazalátogató rokon­sága, meg-megpróbálja felkavar­ni a 6300 valahány lakos nyu­galmát. A próbálkozásoknak rövid életű, szappanbuborék szerű ha­tása volt eddig. Egyrészt azért, mert az eleki nemzetiségiek — akárcsak hazánk más községei­ben, városaiban — teljes egyen­jogúságot élveznek. Szabadon ápolják nemzeti kultúrájukat, beszélik anyanyelvűket otthon a családi körben, a hivatalok­ban, s gyermekeik kedvük sze­rint tanulhatják az iskolákban. Az emberek értékmérője ugyan­is nem az anyanyelv itt sem, j hanem a közösségért végzett > munka, a helytállás, a növekvő tudás. Ä vezető beosztások csaknem felét a nemzetiségi dolgozókból kiválasztott embe­rek töltik be Eleken. Mint más nál, hogy a BELSPED-fuvaro­sokkal történt hallgatólagos megegyzés alapján egy láda bor már a vagonban összetörik minden szállításkor -r papíron. A demokratikus vállalati köz- szellem erősítése érdekében mindenki, aki a buliban van — a fuvarosokat is beleértve —, részesül az „elfolyt” áruból. Így Ancsa is hazaviszi az adag­ját, eldugja, a férje nem is tud­ja. hogy a sifon mögött sorakoz­nak az üvegek. így jut élete párja vasárnaponként az asz- szony „kedvességéből” ebédkor borhoz. Jó beosztással élő asz szony, tagadhatatlan. (Lám, nem hallgatom én él róla a jót sem!) Be elég ennyi erről a a hár­piáról. hiszen időm véges bi­zonytalan, s az ő viselt dolgai­nak felsorolása olyan hosszú lenne, bármennyire is érdekes, én nem bírnám türelemmel. A vendégeket kiszolgáló sze­mélyzet kétváltásos műszakban dolgozik. A váltás hetenként, egyik délelőtt, másik este. A délutánt felezik. Azon a napon, amelyikre vég­óráimban emlékszem, az A mű­szak kezdte a szolgálatot. Hárman vannak: MANCIKA, a presszógép-kézelő. JUCIKA, az italkimérő és TIBOR, a fel­szolgáló. Előre megmondom, ez a szoli­dabb társaság. (Folytatjuk) I községekben általában, itt is a mezőgazdasági és kisipari szö­vetkezetekben találja meg meg­élhetését a lakosság többsége. Az életszínvonal növekedése a közös erőfeszítések eredményé­től függ. Eleken igyekeznek ki­használni a lehetőségeket és az adottságokat. A tőkés rendszer „korlátlan meggazdagodási le­hetőségeit” bizonygató nyugati rokonok szóáradatát lelohasztja az a tény, hog'- a tsz és a ktsz által biztosított mind magasabb jövedelemből egyre kulturál­tabb életkörülmények között él. nek. Az 1504 eleki család ez idó szerint több mint 1230 rádi­óval. 700-nál több televízióval rendelkezik. A NYUGATRÓL hazalátoga­tók „így meg úgy élünk” hen­cegése ellen több oldalról, a ha­zai és külföldi rádióból, televí­zióból. különböző nyelvű ú jsá- I gokból származó tájékozottságu. ] kát vonultatják fel. Meg azt a megcáfolhatatlan tényt is, hogy I szocializmust építő ország még nem kezdeményezett sem rend­bontást, sem háborút más né­pek körében. A tőkés országok, főleg az Egyesült Államok kül- és belpolitikáját még mindig a faji megkülönböztetés, a népek alacsonyabb és felsőbb rendű kategóriákba sorolása határoz­za meg. A két társadalmi rendszer kö­zötti különbséget sokan mérlege­lik, magyarázzák Eleken. Egy részük odahaza családja köré­ben, más részük hivatásos pro­pagandistákként a politikai tan­folyamokon. Szavuk, érvelésük meggvőző erővel hat. A propa­gandisták jó része ugyanis olyan egykori nincstelen, „neve se volt” ember, aki a kettős el­nyomás és a nyomor minden gyötrelmét átélte a felszabadu­lás előtt. Olyan emberek, akiket az elekiek választottak vezetőik­nek az elmúlt negyedszázad so­rán. Többek közöt Tóth M hály nyugdíjas tanácselnök, Keme- nes Mátyás nyugdíjas tanácsel­nök-helyettes Gura Pál tsz-je- lölő bizottsági elnök. Fazekas József volt községi-párttitkár és Nyisztor György a Művelődési Ház vezetője. Ök is és a többiek is, korukra való tekintet nélkül, fáradhatatlanul hirdetik, tanít­ják a marxizmus—leninizmus igazát, pártunk politikáját, megvalósításának leggyümölcsö­zőbb módját. — Növeljük tovább a pártok­tatás színvonalát, alakítsunk klubot a propagandisták részé­re, hogy alaposabban, az egyes kérdésekről kialakult vélemé­nyük kicserélésével készülhes­senek fel az előadásokra, a vi­tás kérdések megválaszolására — határozta el a községi párt- bizottság ez év elején. A propa­gandisták klubia már működik is a Művelődési Házban. A mar­xizmus—leninizmus, pártunk politikájának 30 hivatott hirde­tője kéthetenként találkozik a szükséges irodalommal, szemlél­tetőeszközökkel, és az egyes té­mákhoz dokumentumfilmekkel is rendelkező helyiségben. A 25 politikai tanfolyam hallgatóinak is levetítik az esedékes előadá­sokhoz kapcsolódó dokumen­tumfilmeket. Ilyen szempontból az a 35 termelőszövetkezeti asz- szony a legszerencsésebb, akik Pataki Ferencné vezetésével a propagandisták klubhelyiségé­ben gyarapítják politikai tudá­sukat. — A foglakozások színvona­lát, a vita élénkségét az előadók felkészültsége határozza meg — vallja Nyisztor György, a klub vezetője. — Azon leszünk, hogy minden előadás érdeklődést váltson ki. a hallgatóság köré­ben. Ezért a propagandisták ré­szére bemutató foglalkozásokat is tartunk, ahol tapasztalatokat szerezhetnek az előadásra való felkészülés és a vita élénkké tételének módjáról. Ezentúl, tetszés szerinti időben, jól be- fűtve várja őket a klubhelyiség, ahol, senkitől sem zavartatva, készülhetnek fel az előadások­ra. A szükséges forrásmunkák­kal a klub megnyitására rende­zett könyvkiállításon ismerked­hetnek meg a propagandisták. Ezeket a könyveket a klub 5 ta­gú vezetősége helyi, járási, me­gyei és országos adatokkal igyekszik kiegészíteni. EZEK ismeretében biztosra vehetjük, hogy a többségükben tapasztalt, sok gyakorlattal ren­delkező eleki propagandisták az eddiginél magasabb színvonalra növehk a pártoktatást. Nagy sajnálatunkra nem írhatjuk azt, hogy az eleki már a sokad k ilyen klub megyénkben. A gyo­mai községi pártbizottság ilyen irányú dicséretes kezdeménye­zése túlságosan lassan talál kö­vetésre. Pedig nem nagy össze­gű beruházásról, csupán a helyi lehetőségek felkutatásról, az adottságok kihasználásáról van szó. Kultúrház és könyvtár ugyanis minden községben van, s a pártoktatás színvonalának növelése mindenütt egyformán követelmény. K. I. Bőle Dezső átadja Varga Andrásnak a „Kiváló Együt­tes” oklevelet. Kedves ünnepség színhelye volt szombaton este a gyulai Er. kel Művelődési Ház nagyterme. A fehér asztalok mellett szülők és ismerősök foglaltak helyet. Valamennyien együtt ünnepel­ték a Gyulai „Körös” Szövetke­zeti Együttes húszéves fennállá­sát. Eljött az ünnepségre Bőle Dezső, a SZÖVOSZ osztályveze­tője a városi tanács, a gyulai ÁFÉSZ, a MÉSZÖV és vala­mennyi fenntartó szerv képvise­lője. Elsőnek Varga András, a művelődési ház igazgatója, mint az együttes vezetője köszöntötte a megjelenteket. Majd méltatta az együttes húszéves fennállását A két évtizedes múltból is ki­emelte az együttes utóbbi évek­ben hazánk határain belül és azon túl elért sikereit. Mint mondotta: e sikerek nagymér­tékben hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt években elnyer­jék a „Kiváló Együttes” címet. Varga András visszaemlékezése után az együttes bemutatta a hazai és külföldi fesztiválokon kiemelkedő sikert aratott tánc­számait. A jubileumi ünnepség máso­dik részében Bőle Dezső, a SZÖ­VOSZ osztályvezetője átadta Varga Andrásnak a „Kiváló Együttes” címet jelképező elis­merő oklevelet. Majd bejelen­tette, hogy a SZÖVOSZ javasla­tára és a népművelési szervek egyetértésével 1971-ben Francia- országban egy fesztiválon vesz részt a kétszeresen kitüntetett Gyulai „Körös” Szövetkezeti Együttes. Majd Bereczky Sándor, a városi tanács vb-titkára átad­ta az együttesnek a „Gyuláért” kitüntető oklevelet Kedves epizódja volt az ün­nepségnek, amint a békéscsabai Balassi Táncegyüttes képviselő­je kristályvázát nyújtott át az évforduló alkalmából a gyulai együttesnek. ä Kép, szöveg: Balkus Imre Köziiietek figyelem! Csomagolásra 'kiválóan alkalmas fehér papír és makulatúra nagyobb mennyiségben eladó. BEK ES MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT, Békéscsaba, István király tér 18. x SZAKKÉPZETT CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKGONDOZÓN0T. gépírni tudö szAmlAzót. takarítónőket és VARRODAI DOLGOZÓKAT KERES FELVÉTELRE A Férfi Fehér neműgryár BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents