Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-22 / 299. szám
! ^ ;<E! u r és 1 lázi láj 1 • i i S £ m ó d a több és j 'obi b libamáj előállítására? A gyulai Fekete Sándorné munka közben Fotó: Remény Nem közömbös, hogy a háztáji és egyéb termelők meglévő épületeikben, termelési gyakorlatukat, szaktudásukat, anyagi eszközeiket, munkaidejüket hogyan és mire használják, értékesítik, mit állítanak elő. Békés megyére jellemző volt és jelenleg is jellemző baromfinevelés, a kövérliba előállítás. A libaneveléshez megvoltak a terjedelmes legelők, betakarított gabonák tarlói, a nagy gyakorlattal és hozzáértéssel rendelkező libatömők. Erre bizonyíték, hogy megyénkbe települt (Békéscsaba, Orosháza) két nagy baromfikereskedés, amelyből a felszabadulás után az ország két legnagyobb és egyben a legkorszerűbbek közé tartozó baromfiipari gyáregysége lett. Háztáji és egyéb gazdaságokból a felszabadulás előtt, és ezt követően évente 3—500 000 kövér liba kerül értékesítésre. Ezekből tonnákban mérhető libamájat exportáltunk. Később a kedvezőtlen félvásárlási ár, rendkívül visszaszorította a libanevelést, a kövér liba-előállítást . minimálisra csökkentette a májra hizlalást A jó minőségű libamáj-kereslet a kedvezőtlen állapotok felszámolására késztetett A kevés tojást tojó magyar libákat, több tojást tojó rajnai libával próbálták keresztezni A felvásárlási ár is újból megállapításra került. Később a nagyobb májú liba és a libamáj-termelés növelésére új felvásárlási árkonstrukciót dolgoztak ki, amelyben máj prémium kifizetésére gyári garanciát adtak. E változások megállították a visszaesést sőt némi emelkedés is elkezdődött Van tehát lehetőség a liha- nevelésre, a libamáj-termelés növelésére. Ennek az elmúlt két- három évben, de különösen 1970-ben jó példáját láttuk. A különböző libakeresztezések növelték az egy tojó után nyerhető libatojások számát A keltetés technikájának fejlődése lehetővé tette a libakeltetést ma- I gas százalékban. A forgalomba hozott libatápok nagyban gyorsítják a liba növekedését, megelőzik a tömeges elhullást lehetővé teszik a korai hónapokban a legelő nélküli libanevelést. A tömés könnyítésére, gyorsítására, több száz líba egyszerre tömésére különböző tömőgépek kerültek forgalomba. Az 1970- ben leszállított kövérliba meny- nyiség, a máj minősége és mennyisége azonban még alatta van a lehetőségeknek. Azokban a háztáji és kisegítő gazdaságokban, amelyek a leheA november 24-i „Kert és háztáji” rovatban megjelent a végegyházi takarmányellátás problémájáról egy rövid tájékoztató. Ezzel kapcsolatban értesítjük a szerkesztőséget, hogy az átmeneti nehézségeket a reformátuskovácsházi keverőüzemünk egyhónapos karbantartás miatti leállása okozta. A községben működő ÁFÉSZ-bizományosi kiosztóhelyen csak korpát és kisebb tőségeiket kihasználták;, nem' kell bizonygatni a libatömés, a libamáj-termelés jövedelmezőségét. Mezőberényben Szegedi Lajosaié 29 átadott kövér libája után a 7210,50 forint vételáron felül 2972 forint májprémiumot kapott. Szerencsére hozzá- hasonló termelőt sokat sorolhatnánk fel. A májliba-előállítás szervezésében követendő a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ munkája. 1970 év elején megállapodást kötött a tsz-ekkel libanevelésre. A tsz is megleli a számítását. A tömésre ] alkalmas libákat, a tömésben jártas, megfelelő férőhellyel és szakmai gyakorlattal rendelkező A téli időszak a legalkalmasabb arra, hogy felkészüljünk kertünk következő évi növény- védelmi munkáira. Célszerű, ha a szükséges növényvédőszereket már most beszerezzük. A védekezési munkákhoz megvásárolt növényvédőszereket felhasználásukig gondosan kell tárolnunk. Különösen vonatko- á ez a mérgező szerekre, de sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy még a nem mérgező növényvédőszerek is okozhatnak balesetet, kár, a gondatlan tárolás, felhasználás következtében (pl. ha rovarölőszer, vagy gombaölőszer helyet gyomirtószert használunk, a növény elpusztul.) A növényvédőszereket élelmiszertől, takarmánytól, hasznámennyiségű szemes takarmányt tudott biztosítani az igénylőknek. Időközben az üzemben ismét megkezdődött a termelés, így az egyéb takarmányok mellett folyamatosan biztosítjuk a tápellátást Végegyházán is. Kovács Mihály, a Békés megyei GFV osztály- vezetője háztáji termelőknek adják ki. Elérték, hogy a megye ÁFÉSZ-ei közül a legtöbbet szerződ tetők között vannak. A következő év- ’ ben ezt a módszert tovább bővítik. Többek között Fekete Sán- domé, Gyula, Remete u. 13. sz. lakos a saját nevelésű libája ' mellett az ÁFÉSZ-tol 450 libát vett át 5 hét időtartamú tömésre. | Látható tehát, hogy van mód a több libamáj-termelésre. A j Gyulai ÁFÉSZ munkája alkal- ■ más arra, hogyan kellene máshol is a hba nevelését és tömését megszervezni. Erdei Lajos MÉSZÖV lati tárgyaktól elkülönítve tároljuk! Leghelyesebb, ha lakattal, kulccsal lezárt ládában tartjuk, amelyet olyan helyre teszük, ahol illetéktelenek, főleg gyerekek nem fémek hozzá. Ha a ládát biztonságosan a padláson helyezzük el, télre takarjuk le, hogy fagymentes legyen, mert egyes szerek, különösen a paszták és folyékony készítmények fagyérzékenyek. Ha nem tartjuk be ezt a szabályt a permetezőszerekben kré- mesedés, illetve kiválás következik be. A tárolóhely legyen száraz, szellős, mert a legtöbb növényvédőszer nedvszívó, s nem megfelelő tárolás következtében az ilyen szerek tönkremennek. A páratartalom és a hőmérséklet jelentős befolyással lehet a poralakú szerek egyes tulajdonságaira. A megnövekedett hőmérséklet (+35 fok) és a magas páratartalom (80—90 %) hatására minden készítmény nagy változást szenved. Normális tárolási klímának tekintjük a 0— 25 C°'-k«zötti hőmérsékletet és a 70 százalékig terjedő relatív páratartalmat. Ügyeljünk arra, hogy a növényvédőszerek csomagoló burkolata ne sérüljön meg, s a környezet növényvédőszertől ne szennyeződjön. A védekezés során megmaradt szereket az eredeti göngyölegben tároljuk tovább, nehogy azokat a későbbiek folyamán összecseréljük. Borbély László laborvezető Válaszolnak az illetékesek: Ismét árusítanak tápokat Végegyházán Növényvédőszer tárolása a háztájiban Közegészségügyi és állategészségügyi tanácsok a sertésvágáshoz Csak kifogástalan egészségi állapotban lévő, kipihent sertést célszerű levágni. A beteg, agyonhajszolt, szállítással fárasztott sertés betegségeket terjeszthet; nem vérzik el rendesen, ha ütlegelték, húsán, szalonnáján véres-kocsonyás beszű- rődések csökkentik minőségi értékét. A levágásnál, feldolgozásnál csak teljesen egészséges személyek működjenek közre, mivel bacilusgazdák, beteg emberek veszélyt jelentenek közvetítőként a fogyasztóra, különösen, ha tbc-ben, heveny gyomor-bél- gyulladásban, meghűléses betegségekben szenvednek. A sertésvágás előtt a használatba kerülő eszközöket (asztal, kések, daráló, edények), gondosan meg kell tiszogatni, forró, lúgos vízzel lesúrolni, kifőzni. A leölést úgy kell elvégezni hogy a légcső és a nyelőcső ne sérüljön meg, mert a vér beszip- pantása, gyomor-béltartalomnak a tüdőbe jutása kárt okoz. A leölt és elvéreztetett sertést a leölés után azonnal meg kell perzselni, meg kell tisztítani és a lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani beleit, mert egyébként fülledés következik be. A felboncolás során hasznos és fontos a szervek alapos átvizsgálása bemetszések útján. Ha rendellenességet észlelnék, célszerű állatorvost hívni. Olykor a nyelv izomzatában, s egyéb izmokban (szív- és vázizmok kis szürkés gócokat lehet találni. Ez az úgynevezett borsóka nagyon veszélyes az emberre, mert ezekből a gócokból az ember szervezetében hosszú galandférgek fejlődhetnék ki. Gyakran látni a májban, tüdőben, lépban, vesékben kisebb- nagyobb, átlagosan diónyi nagyságú, áttetsző falú hólyagot vagy hólyagokat. E hólyagférges szerveket igen gyakran helytelenül az ott ólálkodó kutyának dobják. Ezekből a hólyagokból a kutyában a háromtagú ga- landféreg fejlődik ki. s ivarérettsége után az ilyen kutya fertőzi a környezetét a galand- féregpeték ürítése útján. Mivel a kutya galandférgének ún. közti gazdája (az a szervezet, melyben nem a galandfóreg, hanem a hólyagféreg fejlődik ki), nemcsak a sertésre, hanem a szarvasmarhára, a juhra, de az emberre is veszélyes. A helyes cselekedet tehát a hólyagférges szerv, vagy szervrészlet megsemmisítése, égetéssel. A sertés bélsarában élnek bizonyos salmonella csoportba tartozó baktériumok. Ezek az emberben ételmérgezést okozhatnak. Ezért nagyon vigyázni kell a tisztaságra, a béleli gondos mosására, kezelésére, különösen itt Békés megyében, ahol jelentős mennyiségű csabai és gyulai kolbász készül, ami végeredményben nyersli úskészí t mény! Problémát jelent a disznósajt, kivált, ha nagy, nincs kellőképpen áthevítve, átfőzve, s ha hosszabb időn át fogyasztják. A disznósajtot általában annyi óráig ' keU főzni, ahány kilós. Megkezdés után rövid időn belül fogyasztandó, mert igen romlékony. Minőségromlás, íz- és konzisztenciaváltozás esetén nem szabad elfogyasztani. Óvatosságból, minden hússzékből vásárolt, vagy kóstolóba kapott hús hulladékait, vagy a hús mosóvizét nem szabad az udvarban tartott sertések elesé- géhez keverni. Ezt meg kell semmisíteni, WC-be önteni, vagy felforralással ártalmatlanná tenni. Felforralás után lehet csak állatetetésre felhasználni. Dr. Földházi Sándor álL főáo. a TIT Békés megy« szervezetének Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szakosztályának titkára Néhány jó tanács a keveréktakarmányok felhasználásához A süldő- és a hízótáp etetése Süldő L: A malac X. tápról fokozatosan kell áttérni a süldő I. táp etetésére. Etetését 50—55 kilogrammos súlyig javasoljuk. Etethető szárazon, de mosléknak elkészítve is. (Loccsantással.) Süldő II.: A süldő I. tápról fokozatosan kell áttérni a süldő H. táp etetésére. Ezen tápot 70—75 kilogrammos súlyig javasoljuk etetni. (De etethető 100—110 kilogrammig is, ez esetben az elké- szülési idő rövidül.) Etethető szárazon és moslékosan is. Hízótáp: Etetésére akkor térjünk át fokozatosan, amikor a sertés a 70—75 kilogrammot elérte. Etethető szárazon és moslékosan is. Általában a következőkre kell nagyon ügyelni: A tápokat hűvös, száraz helyen tároljuk. Szárazetetés esetén jó ivóvízről állandóan gondoskodni kell Nedves (moslékos) etetés esetén a tápot csak közvetlen etetés előtt szabad nedvesíteni és csak annyit, amennyi egyszeri etetéssel elfogy. (Táp- és vízarány 1:1,5.) Az etető- és itatóvályút naponta tisztítani kell és gyakran fertőtleníteni. A férőhely tisztán tartása igen fontos. A napi adag meghatározásánál az állat étvágyát a fajtán, az állat súlyán, korán kívül mindig figyelembe kell venni. Reméljük, hogy e néhány jó tanács elősegíti a háztáji gazdaságokban a hatékonyabb tápfelhasználást, a sertéstenyésztés és tartás jövedelmének növekedését. Szatmári Sándor, a GFV szaktanácsadója Kedvező zöldségértékesítés a háztájiból A Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja 1971-től új zöldségértékesítési lehetőséget biztosít a kerttulajdonosoknak, háztáji gazdaságoknak. Ennek az a lényege, hogy a városokban levő MÉK-üzletek, a termelőtől közvetlenül átvehetik a napi friss árut, eladási ár mínusz 20 százalékos árréssel. Ismeretes, hogy Orosháza, Gyula és Békéscsaba környékén nagyon sok olyan kerttulajdonos dolgozik, háztáji gazdaság működik, ahol nagy mennyiségű J korai zöldséget állítanak elő. | Mivel a tulajdonosok egyéb el- j foglaltságaik miatt nem érnek I rá piacozásra, így az új értékesítési mód lehetőséget nyújt ahhoz, hogy termelvényedket a hetipiac mellőzésével juttassák el a fogyasiztóhoz. A Békéscsabán üzemelő csemegebolt (István király téren) évek óta folytatja ezt a gyakorlatot a vásárlók megelégedésére. Az üzlet kezdeményezése most méltó követésre talált a MÉK-nél. A zöldség-értékesítés új módszerét a MÉK kiterjeszti megyénk zöldségtermesztő községeire is. Az előkészítő munka elkezdődött — tájékozta tóttá a kert- és háztáji rovat olvasóit Unyatinszki János osztályvezető.
