Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-12 / 291. szám
Főszereplő az orgona Rádiőjáták-felvétel a Zeneakadémián Vorn« Gyulával végigjártuk a világot, leszálltunk vele hét tenger mélyébe, felrepültünk irányításával a Holdra, meghódítottuk a hangot, a fényt, a levegőt, az elektromosságot, de azt nem is sejtettük, hogy a nagy francia író ismerős a zene világában, és ha kell — avatott vezetőként irányíthatja az olvasói a muzsika rejtett útjain Ki gondolta volna Veméről, a természettudományok e nagyszerű alkalmazójáról, a földrajz, tudósról, a csillagászról, hogy halk hangú, kicsit lélektani novellát írt a boszorkánymester hírében álló orgonakészítőről, a megsüketütt orgonista kántorról, a Teli Vilmos kultuszát imádó történelem-tanárról és a kisfiúról, kislányról, akik szinte felváltva élnek a reális és az álomvilágban. És a főszereplő az orgona. A rádiójáték írója, Zoltán Péter az orgonát a négy klaviatúrás, sokregiszteres, fúj tatóval működő sok száz sípos orgonát helyezte a cselekmény középpontjába. Ezt az orgonát szedi szét alkatrészeire Effaran mester azért, hogy a basszus-, a tenor-, a szoprán-, a cselló-, a hegedű-, az oboa- és a klarinét-hang mellé, egy különös elgondolás alapján, két általános, de a hangszer szempontjából ritka hangot, a kisfiú és a kislány hangját beillessze az orgona sípjai közé. így születik meg a „Disz úrfi és az Esz kisasszony” furcsa története, így alakul ki a rádiójáték a „hangszerek királya”, az orgona körüL Itt vagyunk a Zeneakadémia nagytermében. Hideg decemberi délelőtt. A négy lámpa egyszerű, józan fénnyel világítja meg a színpadot és a földszint első sorait. A sárga kőszobrok, a terem díszei egykedvűen figyelik a színpad közepére kihúzott orgonát, amelynek széles padján ül Berényi István orgonaművész. Nem értem, hogyan ismeri ki magát az orgona négy klaviatúrája és a rengeteg gomb, lám- pa, p>edál, kapcsoló, fogantyú és isten tudja micsoda szerelvény | között. Előtte a négy „klavia- j túra”, mintha négy zongora bil- lenytűzetét építették volna egymás fölé. A művész most jobb kezével a második, bal kezével a legalsó, a negyedik klaviatúra billenytűit nyomogatja. Ezzel egyidőben cipője orrával a lába alatt levő p>edál-rendszer billentyűit is megszólaltatja. E fabillentyűk segítségével dübörögnek fel a legmélyebb kontrabasszus hangok Most a felvétel készül, a hangjáték aláfestő zenéiét veszi fel hangszalagra a rádió. Ez a művelet viszonylag egyszerű. Kevesen tudják, hogy a Zeneakadémia nagyterme mellett egy kis zárt, hangszigetelt szobában ministúdió működik, ahol beépített műszerekkel, berendezésekkel rögzítik a hangversenyek anyagát. A művész játékát a technikus a „stúdióból” figyeli, mindkettőjük előtt kis URH adó-vevő készülék áll, és ha a technikusnak valami észrevétele akad a lejátszott, vagy az éppen felhangzó művel kapcsolatban, beleszól az URH mikrofonjába és megismételteti az anyagot, vagy nagyobb dinamikát javasol, vagy más megjegyzést tesz az előadó játékára — a technikai követelményeknek megfelelően. A felvétel elején vagyunk. Az A művelődésügyi miniszter módosította, illetve kiegészítette a felsőoktatási' intézmények nap>- pali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatás eddigi rendjét. Általános tanulmányi ösztöndíj ezután már az első tanév második félévétől kezdve juttatható — minden esetben egy-egy félév időtartamra. Ahol a tanulmányi idő négy tanév, vagy ennél is hosszabb, az első tanév oldalfalon kigyullad a vörös lámpa, amely jelzi, hogy a magnó a felvételre készen áll. Berényi István a kottatartóra helyezi a rádiójáték kísérőzenéjét tartalmazó kottalapokat, amely egyébként a saját munkája (Opus 1 — ahogy tréfásan megjegyzi a fiatal művész). Megszólal az orgona. A zene úgy szól, mint valamely ünnepélyes harangjáték. Az első ütemek szinte karácsonyi hangulatba ringatják a hallgatókat. A rövid bevezető harangszó után kis szünet következik, majd felcsendül a c'-ermekkórus bevezető és kísérőzenéje. Egyedül az orgona szól, de a dallam úgy csendül fél, mintha gyerekek énekelnének, dallal köszöntenék az ünnep>et. A muzsika mély hangjai lüktetik a ritmust és felette szimmetrikus ívekben, szárnyal a dallam. Az orgona ezüst síojai énekelnek. E pillanatban megszólal az URH prózai hangja. „Kérem még egyszer, a második bekezdéstől, onnan, hogy bé-esz-aisz- -h, de kissé erőteljesebben.” A művész megadóan bólogat, nyolc regisztert kihúz, három fogantyút kirángat, 14 gombot lenyom a kottát visszalapozza és újra felcsendül a basszussal alátámogatott dallam A Verne Gyula novellájából készült rádiójátékot karácsony este közvetíti a Magyar Rádió. Sényi Imre második félévére megállapítható tanulmányi ösztöndíj összege az első félév szerint kifizethető ösztöndíj alsó határa lehet Az utasítás a szeptemberi és a júniusi juttatások mértékét a tanévkezdés, ületve a vizsgaidő- szak befejezésének időpontjától teszi függővé, s ennék megfelelően újonnan részletezd a terminusokat. (MTI) Módosították az ösztöndíj-rendeletet A Sajtónapról — görbe szemmel Biztosan születési hibám, de valamilyen rejtélyes okból kifolyólag én szeretem a sajt-ó dolgozóit, és ebből következően örömmel fogadtam — mint bedolgozó segédmunkás — az idei Sajtónapra szóló meghívót, A rendezvény helyén, a Körös Hotel előcsarnokában egy papír „kartársnő” kezében levő felírat nagyon megnyugtatott: „Zártkörű rendezvényVannak ugyanis olyan esetek, helyzetek, testhelyzetek, ballépések, kilengések, billenősek a sajtó kebelén belül is, amelyek jobb, ha megmaradnak a „négy szürke fal” között. Éppen elég, a Nagy Nyilvánosságnak időnként azt elviselni, amit leírunk. (Azért azonosítok, mert szerintem a bedolgozók sem különbek). Na, de maradjunk csak szorosan a tárgynál: a sajtónapi ünnepségről akarok írni, maradjon már a másnapi fejfájáson kívül is valami emlék róla, ha egyszer annyira készültek rá. Szerintem a műsor felelőse Sass Ervin volt. Ezt onnan következtettem, hogy az egész társaságban neki volt e9Ve- dül savanyú ábrázata. Az ünnepi beszédet is Ű mondta, méghozzá közmegelégedésre, mert szép is, rövid is volt. Ritkaság az ilyen jól sikerült ötvözet. Meglátszott rajta, hogy ama sorokért nem fizettek. A sokoldalú Ervin aztán magához ragadta az egész műsor konfe- rálását, vezetését is, amelyből azt hiszem, ez volt az egyedül érthető. Először Varga Dezső- ék triója lépett színre, állítólag azt szerették volna tisztázni, hogy miért Békés Békés (mármint a megye), de ez, mint ahogyan másoknak, nekik sem sikerült, egyrészt a védőital következtében fellépő bábeli hangzavar, másrészt amiatt, hogy Dezső barátom nagy lámpalázban a mikrofont annyira bevette, hogy csak a zsinór állásából tudtunk következtetni annak tartózkodási helyére. Nekem nagyon tetszett Braczkó Pista és Botyánszki Jani fellépése is. Pista például tavaly óta semmit sem hízott, Janinak pedig az a szép bajusza nagyon jól érvényesült a mikrofon körül. Hallani ugyanis semmit sem lehetett, mert akkorra már a védőital más fajtájából is rendesen fogyott, na meg sok csinos hölgy is jelen volt, akik nemigen bírják el a mellőzést. Varga Dezső barátunk is saját magának olvasott fel sajtó-bakikat. Fáradozása nem is volt hiábavaló, mert úgy láttam, elég jól szórakozott rajtuk. Természetesen a „Gubán innen — Gubán túl” házi vetélkedőről külön kell szólnom, mert az igazán látványos volt. Hazai színpadon, saját kenésű májas kenyeret úgy falni, mint például a Demény Gyuszi vezérelte „piros-csapat” tette, igazán váratlan, páratlan teljesítmény volt- Az Ary Rozika által vezényelt „kék-csapat” is nagyon igyekezett, még egymás ujjait is lenyalták talán, de hiába, náluk a kenés nem ment, pedig elég sokat írtak már róla. Az is tetszett a vetélkedő feladataiból, hogy az újságírók most az egyszer nem a kákán keresték a csomót, hanem jófajta borjúkötélen, Mindenesetre újságíróktól régen láttam akkora igyekezetei, mint a gordiusi csomók bogozásakor. Ezen állításomat a letört körmök tömkelegé bizonyítja. A nagy versenylázban a játékmester Sass Ervin elnézést kért, hogy időnként háttal áll a Nagyérdeműnek”. Kár volt neki szólni, mert hátulról szerintem sok- jcal jobban nézett ki. A nagy küzdelem végül is „tizenegyesekkel” dőlt el Demény Gyuszi csapata javára. Meg is érdemelték, és szívemből remélem, hogy Demény Gyuszinak a májkonzervvel szembeni undorát megfelelően ellensúlyozta az a csók, melyet gratulációként a „Kék” csapat kapitányától kapott. Béla Ottó kikiáltásában nagyon hangulatos volt 'a tombola is, azon belül pedig elsősorban a planétahúzó „lány” tetszett. Mindent egybevetve, az idei sajtórán igazán jól sikerült, pedig nejem is ott volt. Amikor eljöttünk, míg senki sem veszett össze, igaz akkor még csak fél 11 volt. Mindenesetre jövőre is szívesen elmennék, ha ugyan ezt most el nem csináltam. OKI A Nagymama Zenés vrgiá»ék a színházban Csíky Gergely — Máder Rezső zenés vígjáték játssza a békés- esabai színház. Képünk: Bareza Éva, a címszereplő és Felkai Eszter. A nyugalmazott ezredes és Márta: Cserényi Béla, Felkai Eszter. Emlékezetes, kedves jelenet, szereplői: Széplaki Endre, Cseresnyés Rózsa, Gonda György és Bareza Éva. (Demény Gyula felvételei)
