Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

Vezetőségválasztó közgyűlést tartott a gyomai Viharsarok Halászati Tsz —, amelyen Buj­dosó Imre elnök adott számot az eddigi eredményekről. Kiderült többek között, hogy az idén az ár- és belvíz okozta nehézségek ellenére jó eredményeket értek el. Eddig mintegy 19 vagon élő. halat fogtak, ami kettő vagon­nal több, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában volt. Első olyan esztendő, amikor a gácsháti tóban sikerült 200 ezer nemesponty-ivadékot előállítani, a növényevő halféleségekből pedig összesen negyedmilliót. Igen jó eredményeket ért el a békéscsabai halászcsárda is: tíz hónap alatt három és fél millió forint forgalmat bonyolított le. Beszámolt az elnök arról is, hogy Gyomán a szövetkezet központjában keszegsütő állo­más nyílt, ahol állandóan emel­kedik a forgalom. Naponta több mint 1500 forint forgalmat bo­nyolít le a sütöde. Kunszentmár­toniján szintéin keszegsütő- és halbolt áll a lakosság rendelke­zésére. A vezetőség beszámolóját a tagságon kívül meghallgatták a testvémzövetkezetek vezetői, az Országos Halászati Felügyelőség és a megyl szervek képviselőd is. A Viharsarok HTSZ vezetőségét fiatal erőkkel frissítették. El­nöknek továbbra Is Bujdosó Im­rét választották. Az új vezető­ségre minden eddiginél nagyobb feladatok várnak, ezért nagyon aktuális volt a vezetőség frissí­tése, fiatalítása. A szövetkezet egyébként meg­kezdte az őszi nagyhálös halá­szatot s nap mint nap gazdag zsákmánnyal térnek haza a kö­rösi halászok. Hippibotrány a londoni tv-ben London: Üvöltöző hippik vet­ték birtokukba az ITV televízió londoni stúdióját szombaton ké­ső este, a legnépszerűbb tv- személyiség, a 30 éves David Frost műsora közben. Frost egy Jerry Rubin nevű amerikai anarchistát faggatott a híres chicagói perről, amelynek Ru­bin egyik vádlottja volt; a ka­mera előtt két másik hippi Is az asztalnál ült. Egyikük mű­sor közben cigarettára gyújtott s kijelentette, hogy a dohány­ban marihuana kábítószer van és megkínálta Frostot, aki nem volt hajlandó elfogadni. A há­rom hippi ekkor a színpadra hívta a közönség soraiban ülő körülbelül húsz társát. Az üvöl­tő hippik trágárságokat kiabál­tak, és vízipisztollyal telifröcs­költék Frostot. Egyikük közben filmezte az épületes jelenetét, amely egyenes adásban több mint 10 millió néző szeme lát­tára zajlott le. Frost megadta magát és a né­zők közé ült, felkérve egy Andrey nevű amerikai tudóst, vegye át a műsor vezetését. A hippik dühös tiltakozással fo­gadták ezt a bejelentést. Az adást ezen a ponton megszakí­tották. A reklámfilmek, s öt­perces hirdetésszünet után a hippik már más helyiségben tartózkodtak, ahol az odaérke­zett rendőrök mindnyájukat megmotozták. Kiderült, hogy nem volt náluk kábítószer, s ezért a letartóztatásra nem volt ok. (!) Frost az egészet kitűnő ingyenreklámnak fogja feL át. Ezáltal és más módokon is, szoros kapcsolatot kívánunk ki­alakítani az alkalmazott kuta­tásokat végző intézményekkel és természetesen az egyetemek­kel... Létesítünk úgynevezett vendéglaboratóriumokat is, ahova — ha kutatási területük úgy kívánja —, rövidebb-hosz- szabb időre átjönnek egyes al­kalmazott területek szakembe­rei, például az agrárkutatók, így alakíthatjuk ki a tematikus kapcsolatokat”. Más példa: a Budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egyel­tem Orvosi Vegytani Intézeté­ben az alapkutatásokat úgy kí­vánják a gyakorlatban haszno­sítani, hogy foglalkoznak majd a körovezeti szennyeződés bio­kémiájával, a tojás-álbumin bioszintézisével, a húshibrid- csirkék húsfehérje szintézisének és szabályozásának a vizsgála­tával, idegbiokémiai kutatások­kal. A példák is mutatják, hogy a kutatómunka és a termelő- tevékenység komplexitásának kialakítására van szükség. A kutatások természetesen, csak reális lehetőségekre támaszkod­hatnak. Semmi értelme sem volna olyan kutatásokat erősza­kolni, amelyeknek az eredmé­nyeit — gazdasági sajátossága­in^ folytán — nem használhat­tok ki megfelelően. Hogy milyen módon változott meg az elmúlt huszonöt év so­rán a hazai kutatás struktú­rája, azt néhány jellemző adat illusztrálhatja. A felszabadulás előtt az Akadémiához, termé­szettudományos profilú kutató- intézetek száma három volt. Ma több, mint két tucat ilyen irányú intézete van az Aka­démiának. A végzett diplomá­soknak több, mint tíz száza­léka kutató-fejlesztő munkahe­lyen dolgozik, s a kutatási té­mák száma jóval meghaladja a tízezret, a publikációké pedig megközelíti az évi húszezret. 1968-ban a kutatók száma öt­venezer körül mozgott, ami az aktív keresőknek 1,2 százalé­ka! S ha idesoroljuk még az egyetemi kutatómunkát is, ak­kor a számok jó részét még nö­velhetjük. A fejlődés ütemére jellemző, hogy a felszabadulás óta a ma­gyar ipar termelése meghat­szorozódott, míg a világátlag csak háromszorosára növeke­dett. Hazánk ma a világ rang­listáján a hatodik-hetedik gyógyszertermelő ország. Az adatok számát sokkal növelhet­nénk. De ennyi is elég, hogy jelezzük hazánk fejlődését a kutatás és a gyakorlat össze­kapcsolására irányuló folyamat vonatkozásában. Korányi Tamás A város számára írt kórusfanlázi áí vezényli a szerző, Szokolay Sándoí Kossuth-dijts zenészén«. Hol a szükségből eredő, de a véletlen által is fokozott gyor­saság, hol a vontatottság jelle­mezte Orosházán a művelődési ház építését. A fordulatokban gazdag történetre végül is pont került: november 7-én, öt év­vel az egykori polgári olvasó­kör leégése és négy évvel az új építésének kezdete után át­adták a művelődési központot. Itt emlékeztek meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójáról, amelyen részt vett többek között Darvas József, a Magyar írószövetség elnöke, a város országgyűlési képviselője, Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Nagy János, a megyei tanács vb-elnölkhelyet- tese, Nagy István, az SZMT ve­zető titkára, Gonda József, az orosházi városi pártbizottság első titkára, dr. Lipcsei István, a járási pártbizottság titkára, Mihály András, a városi ta­nács vb-elnöike, Szokolay Sán­dor Kossuth-díjas zeneszerző, valamint a fegyveres testüle­tek, az üzemek, intézmények, szocialista brigádok több kép­viselője. Darvas József ünnepi beszé­dében szólt a Nagy Október vi­lágtörténelmi , jelentőségéről, amely új korszakot nyitott az emberiség előtt. Az eszme, amely 1917-ben diadalmasko­dott, ma a világ egyhatodán éh elhozva a népeknek a társadal­mi haladást, a gazdasági és kulturális felemelkedést. „Oros­háza számára kétszeresen is ünnep az idei November 7, egyrészt a világ első szocialista forradalmának ünnepe, más­Darvas József, a Magyar írószövetség elnöke ünnepi beszédét tartja. részt egy rég áhított létesítmény] átadásának napja” — mondot-' ta. Egy várost nem a lélekszá- ma, nem is csak az ipara, vagy új épületeinek sora tesz vá­rossá, hanem kulturális arcu­lata is. önmagában tehát a lé­tesítmény még nem jelent szel­lemi felemelkedést, hogy iga­zán a szocialista tömegkultúra szolgálatában álljon, tartalom­mal kell megtölteni. S ehhez a feltételek már biztosítottak. Beszéde végén Darvas Jó- szef jelképesen átadta Mihály Andrásnak, a városi tanács vb- elnökénék az új művelődési Az átadott művelődési központ épülete. (Fotó; Somogyi) központot, amely mind építé­szeti megoldását, mind pedig célszerűségét tekintve a legkor­szerűbbek közé tartozik. A föld­szinten található a 536 szemé­lyes színházterem, a háromszáz embert befogadó koncert- és táncterem, az ízlésesen beren­dezett espressó. Az emeleten kaptak helyet a klubszobák, ol­vasótermek és az ehhez tartozó könyvtár. Az ünnepi program második részének kiemelkedő műsora volt Szokolay Sándor: A zene hatalma című, Babits Mihály verseire írt kórusfantáziája. Túl azon, hogy ilyen formában ma­gyarországi ősbemutató volt, je­lentőségét növelte, hogy a ze­neszerző szülővárosának, Oros­házának ajánlotta az újratelepí­tés 225. évfordulója és a mű­velődési központ megnyitása al­kalmából. A szerző vezényleté­vel, a kétszáz tagú kórus által előadott mű az est nagy sikere volt. A további zenei program keretében részletek hangzottak el Beethoven, Csajkovszkij, Er­kel műveiből, Chopin Balladá­ját Lakatos Gabriella Kossuth- díjas, Kiváló művész és Sípeki Levente előadásában láthatta a közönség. Az irodalmi műsor közül kiemelkedett a Szabó Lő­rinc verseiből történt összeállí­tás. Bicskei Tibor tolmácsolásá­ban. S. F. BÉKÉS Hm 1970, NOVEMBER 10. Megkezdték az őszi nagyhálös halászatot a gyomai Viharsarok HTSZ tagjai Űi halsütő állomások Gyoman és Kunszenimártonban Kultúrházayatás Orosházán

Next

/
Thumbnails
Contents