Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-10 / 263. szám
Filléres lemezek A békéscsabai hanglemezboltban ismét leáraztak sok kedvelt, jó lemezt. „Amíg a készlet tart” jelszóval 5 forintos áron kapható például Kovács Kati: Bolond az én szivem, Poőr Péter: Utánam \ vízözön, Zalatnay: Rosszabbul is végződhetett volna, Vén tükör, stb. című szám. És jó hír a klasszikusokat kedvelő lemezgyűjtőknek: Saljapinnak, a világhírű orosz énekesnek 8 nagy mikrolemeze, mindössze 120 forintért kapható. A lemezeken operarészleteket hallhatunk a Don Car- los-ból, Gounod: Faust- jából, Muszorgszkij: Boris Godunov-jából, hogy csak a híresebbeket említsük. A boltvezető szerint sikerük van ezeknek az időleges árleszállításoknak. Reméljük, a mostani is örömet szerez a gyűjtőknek 1 —ria. ß ló borfiáit is kell a cégér, hát még egy új ifjúsági klubnak...?! — állította Czifra János, amikor beszámolt arról, hogy Ifjúsági Klub alakult Kaszaperen Jaj szegény fejének... Mert szórakoztatni kellett Alfabét királyit Zéró, az udvari bolond az alábbi történetet mondta el neki: „Hogy szórakoztassa a királyt, az udvari bolond az alábbi történetet mesélte: — Egyenesen nevetséges, felséges uram, hogy mi folyik országodban. A dolgok egészen másképpen folynak, mint ahogy menniük kellene. Haha... Kacagtató, ahogy tanácsosaid handa- bandáznak a legfontosabb udvari fogadásokon, kell pukkadni azon, hogy a hivatalokban milyen szemérmetlen módon hanyagolják el munkájukat. Hahahaha... Halálra kell nevetnie magát az embernek, ha arra gondol, lép- ten-nyomon becsapnak téged. Ha hahahaha... Azt hiszem, ebből letudod vonni a tanulságot. Hm? A király megértette a történetet. És hóhérjával leüttette a tanácsosok fejét." Alfabét megértette a mesét. S a bakó másnap Zéró fejét hajtotta bárd alá.., —ő— Hahaha .'.'. Meg November első napján nevezetes esemény színhelye volt Kaszaper község. Ifjúsági klub alakult. A KlSZ-szervezet a kaszaperi fiatalok régen dédelgetett vágyát váltotta valóra. A Lenin Ifjúsági Klub tagsága döntően a Lenin nevét viselő tsz KISZ-eseiből toborzódott. A klubvezetőség mindjárt az elején komoly terveket készített, s eszerint irodalmi színpadot, filmklubot, táncklubot kíván működtetni. Az irodalmi színpad tagjai már október eleje óta próbálnak s a műsor összeállításában, rendezésében sok segítséget kaptak a helyi pedagógusoktól. A filmklub az új, művészet szerető fia. talság nevelését tűzte zászlajára. A táncklub tevékenysége kétirányú: egyrészt minden második héten szeszmentes klubesteket szerveznek, másrészt a tánc- közi szünetekben közérdeklődés, re számottartó előadásokat tartanak (az első ilyen előadás címe: A fiatalok és a szex. Bizo-, nyára senki sem zúgolódott az átlagosnál hosszabb szünet miatt.). Természetesen az új klub születése nem problémamentes. Elkerülhetetlen, az ilyen alkalmakkor szokásos kérdés: MIBŐL? Mert ugye pénz nélkül még egy ifjúsági klub sem megy.:. A klubvezetőség már jóval a hivatalos megnyitó előtt meg. kezdte a tárgyalásokat a pénzügyi fedezet biztosítására. Természetesen, amit lehetett azt maguk a fiatalok tették meg, s egyelőre — bár ez nem valami sok — jó néhány ígéretet kaptak. A községi tanács a klub berendezésére vállalkozott. A termelőszövetkezet a jövő évi pénz. ügyi tervek összeállításánál szintén figyelembe veszi a klubalakító kaszaperi fiatalok kívánságait. Az új klub tagjainak az ilyenkor szokásos jó kívánságokon túl mi mást is kívánhatnánk? Legfeljebb csak jó szerencsét, hogy a klub zavartalan működését biztosító anyagi fedezet ne késsen soká, s nehogy vékonyan fogjon a főkönyvelő ceruzája... Bárpult Ifjúsági bár. Az elnevezés | még kissé szokatlan, miként a háromszorosan kiváló Gyulai ] Harisnyagyár Kállai Éva KISZ j ifjúsági klubjának kezdeménye- ! zése is az. De máris elmondhatjuk: remek próbálkozás. Történt pedig, hogy elhatározták, valami újfajta szórakozóhelyet alakítanak ki a „Jókai, ban.”. Az ötlet már évekkel ezelőtt felmerült, a kivitelezésre azonban a kezdő anyagi fedezet hiányában csak néhány hete „saját erőből”, azaz nagyarányú társadalmi munkával kerülhetett sor. Nos, mivel is találkozik a látogató a minden második szombaton bárrá varázsolt nagyteremben? Az alaphangulatot a szivárvány színeihez hasonló világítás adja meg A falakon is van! ízléses, modem képzőművészeti alkotások. Ital — csak sör és üdítő — a fiatalok zsebéhez mért áron kapható. Van bárpult is. És még egy meglepetés: az est folyamán félórás irodalmi műsor, vagy filmvetítés szórakoztat — egyelőre. Később más is lesz. Ezek után könnyű kiszúrni mi ,,hiányzik”. Fülsiketítő gitár, szaggatás, duhajkodás, rendbontás. Azt hiszem leginkább ez a szórakozási forma az, melyre sok fiatal vágyik. Persze a menetközben! csiszolgatásra még lehetőség van és ezt tudják a klub vezetői és tagjai is. Hogy is szokták mondani? Minden kezdet nehéz, de „ha egy üzlet megindul.? f. Józsika napi harminc forintja Az eszperantó klubban — Saluton! — köszöntik a klub tagjai a gyanútlan be. lépőt a gyulai Ifjúsági Ház eszperantó klubjában. Ha az első meglepetéstől magához tér, észreveheti, hogy nem marslakók közé pottyant, hanem nagyon is húsvér gimnazisták közé. Sugár- pisztoly helyett sokkal békésebb fegyvert szegeznek az embernek: — Cu vi párolás Esperanto? Ha túléli a látogató, rájöhet, hogy csak azután érdeklődnek, beszél-e eszperantóul? Ezek után megoldódnak a nyelvek is. Beszélnek arról, hogy a klub nem i-égen alakult, elsősorban az Erkel Gimnázium harmadikosaiból, de vannak tagjaik máshonnan is. Hogy rövid pályafutásuk alatt eddig már egy komolyabb kirándulást tettek Lányfalura, lassan nem is lepődhetünk meg. S ha valaki el-elolvassa a Mini Magazinban megjelenő eszperantó híreket, emlékezhet arra is, hogy a nyáron az ötödik kontinensről fogadtak vendéget Melboure-ből látogatott haza egy régi eszperantista, ki már évtizedek óta él ott Mutatják „vadászzsákmányaikat” : fényképeket, újságokat, leveleket. Fényképeket magukról, Ausztráliáról, eukaliptusz-levelet, melyet jóformán az autszráliaiak minden betegség gyógyítására felhasználnak. — Miit a terveitek? Kissé lelohad a lelkesedés. November 7-én Győrben volt az országos ifjúsági találkozó, és szerettek volna elmenni oda. De sajnos —a diákzseb igen üres az eszperan tistákn ál is, és miután nem kapták meg az építőipari vállalat mikrobuszát, mint előzőleg, a rádió híreiből értesültek az ottani eseményekről. Pedig a bál, az általában remekül szokott sikerülni! De van egy másik tervük is. melyen éppen most dolgozik egy — kőfaragó. Ugyanis emléktáblát készíttetnek zsebpénzükből az eszperantó nyelv kezdeményezője, Zamenhof emlékére. A megyében még úgy sincs ilyen. Más középiskolás eszperantó klubról tudtok-e? — Hogyne! Eleken és Békéscsabán kezd működni ebben az évben egy-egy. Szeretnénk, ha kölcsönös látogatások során meg is ismerkedhetnénk egymással. — Tudjátok, hogy miért éppen a Mini Magazin oldalain olvashattok eszperantó híreket? — Aránylag hamar születik meg a válasz, csak ki kell egy kicsit egészíteni : Megyénkben több mint félezer fiatal tanul eszperantóul. S tudunk olyanokról is, akik egyszerűen élfoglaltságuk miatt nem járhatnak klubokba, tanfolyamokra, pedig beszélnek, tanúinak eszperantóul. Hogy ez a félezer fiatal nem sok? Meglehet. De, aki egyszer arra adja a fejét, hogy szabad idejét hasznos tanulással, olvasással, levelezéssel és utazgatásokkal töltse, azt hiszem, hogy hasznosabb, mintha a „blattot” verné, vagy esetleg embertársát... (Ilyen is előfordul, ugye?) Éa reméljük, hogy az olvasók egy részében egyszer feltámad a kíváncsiság, hogy mi is az az érdekesség, kíváncsiság, amely sok fiatalt az eszperantó klubokba húz? Zsúfoltak az állatni gyermekgondozó intézetek. 1969-ben 35 396 gyermeket nevelt — a szülök helyett — az állam. Ellesett fiatalok? Többnyire igen. A szülők nemtörődömsége, iszákossága juttatta ide a gyerekeket Akik azonban bekerülnek, nem reményt vesztett, álmaikat soha elérni nem tudó fiatalok: voltaképpen révbe jutott a tavalyi intézetben elhelyezett 6922 fiú és lány. Bár az intemátus nem helyettesítheti a szülőd házat, de ahonnan ezek a fiatalok érkeznek, azt nehezen nevezhetnénk családi hajlóknak. Mennyien várnak még bebocsátásra? Csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani. Vannak, akikről tudnak a tanácsok, ők a számba vettek. De sokan kóborolnák még az utcákon, tereken, akiknek a szülői ház néha csak egy deréknyi mélyedést jelent a szalmazsákon. Kisvárosi piactér, vasárnap reggel fél hat. A kocsikról a „cipekedők” rakják le a portékát, hordják el a standhoz. A férfiak között ott sürgölődik egy kisfiú is. Rohangál, itt is, ott is feltűnik egy-egy köteg zöldséggel, láda gyümölcs- csel. Sötét, viseltes zakójának mindhárom gombja becsukva, a szürkés, egykoron fehér ing, amúgy falusiasán, teljesen zárva. Izzadt homlokát időnként megtörli, meg-megáll néhány szóra. Mindenlát ismer, mindenkivel kezetráz. Idegenek vagyunk a hajnali piacon, a kisfiú gyorsan felfedez bennünket is. Odajön. Udvariasan érdeklődik, segíthet-e valamiben? Mikor megtudja, csali a fűszeres hurka illata vonzott ide a piacra, egy fintorral továbbfut. Idegenvezetésre nem vállalkozik. Pár perc múlva egy tömött barackosládával liheg el mellettünk; már mint régi ismerősökre kacsint, fut tovább. Az árusok csak azt tudják róla, hogy szinte ott él a piacon, amolyan mindenes. A nem túl nagy megterhelést igénylő csomagokat szívesen rábízzák. Mint mondják, rendkívül megbízható, pontosan elintéz mindent, a pénzzel is mindig az utolsó fillérig elszámol. Józsikának hívják, a vezetéknevét senki sem ismeri. Nem is érdeklődnek iránta. Kik a szülei? Miért dolgozik kora reggel a piacon? Senki sem tudja... Faluhelyen sokszor panaszkodnak a tanítok: tavasszal megcsappan az iskola látogatottsága, sok szülő a könnyebb mezőgazdasági munkát a gyerekeivel végezteti él. A tanács többnyire tehetetlen, az apró pénzbüntetést a gyerek munkája ellensúlyozza. Józsika esete más. Szüleit még sohasem látták a piacon. Vasárnap, ebéd után a korzózás ideje, a kisváros parknak beillő főterén szabadságos katonák, szerelmesek, idősebbek száesztáznak. A sétálók között feltűnik Józsika is. Hátra tett kézzel, peckesen lépdel. Délutánra „polgárrá” vedlett. Ruházata azonos a reggelivel Ha ismerőst lát, odamegy megkérdi, hogy szolgál az egészsége, mi van a családjával, egyszóval diskurál, vagy mint aki jól végezte dolgát, kezet fog és tovább megy. Felnőtt. A piacon naponta húsz—harminc forintot is megkeres. A pénzt szülei könyörtelenül elszedik. Inkább az anyja, mert az apa ritkán kerül elő. Hogy mit csinál, arra bizonytalanul válaszol Józsika: „eljár építkezésekre, néha gyárban is talál munkát, időnként pedig becsukják” — mond. ja cinkos hunyorítással. Négy kisebb testvére van, ők még nem dolgoznak. Józsikát viszont az anyja minden hajnalban felzavarja, elküldi a piacra. Magyarázatképpen hozzáteszi: „A felnőttek rendesek”. Példaképe is van: a Sanyi bácsi, a Laci bácsi, ök is ott dolgoznak a piacon és tetszik neki, hogy köszöntik egymást, járkálnak, beszélnek maguk között Józsika egyik-másik válasza korához képesít meglepően értelmes, megfigyelőképessége, talpraesettsége figyelm-i érdemel. Rögtönzött kérdéseim suták, időnként iskolai feleltetésre emlékeztetnek. Pillanatokon belül mégis kiderül, hogy Józsika kitűnően számol, logikai kérdésekre telitalálattal válaszol. Ismereti válaszai ele- nyészőek. írót, költőt nem ismer. Elmeséli, egyszer már szó volt róla, hogy állami gondozásba veszik, de édesanyja megtagadta a gyámügyi hatóságok intézkedésének végrehajtását. Igaz, a tanács nem nagyon erőltette. Ez két éve történt; azóta senki sem tett ilyen ajánlatot. A városi tanácsnál az előadó kioktat: azt ne várja tőlük senki, hogy ők pontosan állapítsák meg, ki a tehetséges és ki nem. Őket elsősorban a szociális helyzet érdekli. Józsikánál sokkal rosszabb körülmények között élők is vannak. Lehet, hogy Józsika esete nem a legtragikusabb: a felnőttek világából az érdemesebb rész tetszett meg neki; bizonyára saját erejéből is — így vagy úgy — boldogulni fog. De nem éppen a „Józsikákat” kellene még gyorsabban felkarolni, elhelyezni és nyugodt gyermeki életet nyújtani nekik? Ezeket a lelkiismereti problémákat bizonyára csak a decemberben megjelenő új gyámügyi rendelet fogja megoldani. Szükség van rá... B. BL Gy. Z&
