Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

Gazdaságpolitikai szabadegyetem négy városban November 10-én délelőtt 10 órakor a szarvasi járási tanács vb-termében kezdődik az MSZMP Békés megyei Bizottsá­ga és a megyei tanács illetékes osztályainak, valamint a TIT megyei szervezetének rendezé­sében a vezetők gazdaságpoliti­kai szabadegyetemének III. ta­gozata. Az egyéves tanfolyamo­kon a tanácsi vállalatok osztály- vezetői, csoportvezetői, műveze- , tői, számviteli dolgozói, vala- | mint ktsz-elnökök, főkönyvelők, főmérnökök kapnak tájékozta­tást a gazdaságpolitika aktuális (kérdéseiről. Hasonló tanfolyam indul szerdán délelőtt 1G órakor a Természettudományi előadóteremben Gyulán, pénte­ken délelőtt 10 órakor a TIT Értelmiségi Klubjában Békés­csabán, s ugyanezen a napon délután 3 órakor az Ifjúsági Házban Orosházán. Emlékülés less 1971-ben us Áchim~érfordulón A TIT Történelmi Szakosztá­lyának hétfői vezetőségi ülésén kidolgozták a szakosztály idei programját. A megbeszélésen javaslat született a magyar ag­rárszocialista mozgalom nagy alakja, a Békéscsabán született s itt képviselővé választott Achim L. András emlékének méltó megünnepléséről. Ezek szerint a megyei és városi ta­nács, a Hazafias Népfront s a Helytörténeti és Honismereti Bi­zottság szervezésében tudomá­nyos emlékülésszakot rendesmé­nek 1971-ben, Áchim születésé, nek 100. és halálának 60. évfor­dulóján. Az ülésszakokkal egy- időben jelenne meg a Békési Élet Áchim-emlékszáma. Húsfélék (hallal együtt) • 3290 3190 hx Cukor 1041 Tej-és tejtermék Burgonya (vaj nélkül) Állati eredetű Zöldség Gyümölcs fehérje Fehérje összes kalória Az egy főre jutó napi tápanyag- fogyasztás 1970-ben ás 1975-ben [|[j Kalória (cet.) Fehérje (gr.) abból élet) eredetű[ AZ EGY FŐRE JUTÓ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁS ALAKULÁS ( -1S75 1970=100 -----­5 3,9 90.0 A lakosság közvetlen anyagi fogyasztásának szerkezeti változásai 1970-75 között_____ ( 1968. évi áron) j^ppí)J V 7 Fejlesztik a szolgáltatást—Kevés a iiii dolgozó A politikai-gazda­sági helyzetét tárgyalta nemrég a Szarvasi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A téma idő­szerű és hogy sokakat érint, az a beszámolóból is kitűnik: a vá­ros lakosságának 51,6 százalé­kát. Szarvas , lakóinak száma ugyanis 20 440, 6 ebből 10 560 női. Helyzetük a7 elmúlt évti­zedeikben igen sokat javult, vál­tozott, s növekedett a közéleti tevékenységük is. Az utóbbi el­sősorban a várospolitikai, szo­ciálpolitikai és az iskolai neve­lés segítségében nyilvánul meg. Az MSZMP KB februári ülé­se után ez az aktivitás még fo­kozódott. Megalakultak a nőbi­zottságok, melyek feladata az adott területen figyelemmel kí­sérni a nők helyzetét, észrevé­telekkel, javaslatokkal segíteni az ő érdeküket szolgáló intéz­kedések végrehajtását. A város, ban az utóbbi hónapokban ala­kult meg a nőbizottság a haza­fias népfrontnál, a kisipari és mezőgazdasági szövetkezetek­ben, és az ÁFÉSZ-nél is. A nőbizottságok mindenütt kidolgozták az éves programok art, melyekben többek között elő­adások, ankétok, találkozók, tanfolyamok megtartása szere­pel. Külön intézkedési terv ké­szült a 16—30 éves nők helyze­te javításának segítésére, s ez igen jelentős, hiszen nem ke­vesebb, mint 1300 dolgozó lányt és fiatalasszonyt érint. A nők foglalkoztatottsága is lényegesen javult az utóbbi években. Főleg a kisipari sző- ! vetkezetekben kaptak munkát, hiszen ezek rohamos fejlődése j ezj. szükségessé és lehetővé is l tette. Jelenleg a három legna­gyobb szövetkezetben, valamint a htsz-nél összesen 1845 nő dol­gozik. A szakképzettséget és a bérezést tekintve viszont általá­ban háttérbe szorulnak. A Vas­ipari Ktsz-ben például a 375 férfi szakmunkással szemben csupán nyolc női szakmunkás dolgozik. Egyedül a ruházati ktsz-ben jobb a helyzet, s ez természetesen a szövetkezet pro­filjából adódik. Itt 217 női szak. munkás dolgozik, s a férfi szak­munkások száma mindössze 36. Ami a bérezést illeti, csak­nem minden munkahelyen ke­vesebb a nők átlagos havi ke­resete a hasonló képzettséggel rendelkező azonos munkakörben dolgozó férfiakénál. A különb­ség általában 4—500 forint, a műanyagfeldolgozó ktsz-ben vi­szont ezer forintnál több. A jö­vedelmek aránytalansága még- inkább kirívó a mezőgazdasági szövetkezetekben. A ruházati ktsz-ben ezen a téren is kedve­zőbb a helyzet. A férfi szak­munkások átlagkeresete 1800, a nőké 1900 forint. Érdekes adatokat kö­zöl a beszámoló a nők vezetés­ben való részvételéről is. A fér­fiak vannak túlsúlyban ezekben a pozíciókban, még olyan he­lyeken is, ahol a munkában részt vevők közül a nők aránya a nagyobb. Az olcsóbb oktatási intézmé­nyekben kilenc közül öt helyen férfi és négy helyen női vezető van. A kisipari szövetkezetek­ben, a htsz és az ÁFÉSZ-nél a hót egységből ötben férfi a ve­zető. A mezőgazdasági szövet­kezetekben, az állami gazdaság kerületeiben, a felsőfokú is­kolákban és a kutatóintézetek­EX K E R AVI LÉ <Z> K ER AVI LL BUDAPESTÉIN KERAVILLVÁSÁR! ÖN IS RÉSZESÜLHET A KEDVEZI * NYBEN! Táskarádiók: Régi ár: Lddó Sport Sirály Teenager 1340,— Ft 840,— Ft 830,— Ft 970,— Ft CSOMAGKÜLDŐ SZOLGALAT: Budapest V., Kossuth Lajos utca 2. sz. alatti szaküzletünlkiből. x Új ár: 900,— Ft 740,— Ft 750,— Ft 670,— Ft fővárosi KERAVILL ben szintén férfiak az irányí­tók. Ami a szociális ellátottságot illeti, a különböző rendelkezé­sek révén ezen a téren is jelen­tős a változás. Hogy csak egyet említsünk: az 1967 óta érvény­ben levő gyermekgondozási se­gély különösen sokat segített a kisgyermekes anyák helyzetén. A városban évről évre egyre többen veszik igénybe. A böl­csődei, óvodai férőhelyek hiá­nya, a munkahelyeken a mű­szakváltás időpontja, a boltok nyitvatartása, a szolgáltatás, az üzemi étkeztetés hiánya és egyéb hasonló, még megoldat­lan gond,- viszont még mindig komoly nehézséget okoz sok dolgozó nőnek. E téma megtárgyalása után éppen ezért a vb intézke­dési tervet fogadott él, melynek végrehajtása várhatóan tovább javítja majd a dolgozó nők, kis­gyermekes édesanyák helyzetét Szarvason. Kasnyik Judit Kongresszusra készülve: Tudomány : Aki nincs közeli kapcsolatban ■ a tudományos kutatóműhelyek- 5 kel, intézetekkel, laboratóriu- : mokkái, olykor alig képes fo­■ galmat alkotni: voltaképpen mit jj jelent a tudományos kutatás. Az ; érdeklődő megtudhatja, hogy jj éppen mit csinálnak a kutatók, ■ s ha valamelyes erőfeszítést is : tesz, megismerheti az alapkuta. ; tások fő irányát és értelmét, de ! ez a laikus számára gyakran ön- j célúnak tetszik, hiszen az alap- ; kutatások részeredményeiből • esetleg csak évtizedek múltán ! válik a mindennapi élet, a ter- S melés számára kézzelfogható ha. • szón. Nehéz megfogni azt a pon_ ! tot, amelyen az elmélet gyakor- ; lattá válik. Másfelől viszont az • eredményeket mindenki élvezi, • anélkül azonban, hogy megbíz­ható tudása lenne az eredménye. • két létrehozó, számtalan buk- ; tatóval járó kutatómunkáról. Az alkotó tudós ritkán szánja rá magát arra, hogy munkáját a „nagyközönség” számára hoz­záférhetővé tegye. Nem is vet­hető szemére, hiszen a tudo­mány tolmácsolása sajátos ké­pességeket igényei. Ritka sze­rencse, hogy olyan tudós, mint A IV. öléves terv számaiból Az egy főre jutó fogyasztás alakulása 1970—75. között. (Jjabb műssakirajsoló-tanfolyam indul Vállalatainknál, intézmé­nyeinknél a műszaki tervraj­zokat a legtöbb esetben tech­nikusok készítik el. Szakkép­zett műszaki rajzoló ugyanis köztudottan kevés van. A gond enyhítésére a Kohó és Gépipari Minisztérium a ME­TES Z-t, illetve ezen belül a Gépipari Tudományos Egye­sületet bízta meg. A megyé­ben — külön engedéllyel — a Gyulai 613. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetben is foglalkoznak műszaki rajzoló képzéssel. Eddig két csoport végzett, illetve szerzett képe­sítést. A GTE szervezésében jelen­leg Békéscsabán és Gyulán is Gyulán folyik hasonló oktatás. A je­lentkezők hetente egyszer 4j összesen 200 oktatási órában (munkaidő után) szereznék jártasságot a géprajzok, vala­mint magas- és mélyépítési rajzok elkészítésében. Feltétel, hogy a jelentkezők az egyéves tanfolyam vizsgájának idő­pontjára érettségivel rendel­kezzenek. Mint Bényei Istvántól, ti GTE gyulai csoportjának tit­kárától megtudtuk, most újabb tanfolyam beindítását tervezik. Jelentkezni szemé­lyesen vagy levélben a Gyulai Vízgépészeti Vállalat Béke su­gárúti irodájában lehet. és termelés a Nobel-díjas James D. Wateon, avatott írói eszközökkel bepil­lantást enged a laikus számára a természettudományos kutatás e századi egyik legnagyobb fél. fedezések történetébe. (A kettce spirál című, magyarul is meg­jelent könyvében). Pedig bizonyos, hogy a kuta­tók egyetlen percet sem tölte­nek olyan problémák feltárásé, val, amelyeknek ne lenne az ember napi életével összefüggé­sük. Ez még azokban az esetek­ben is nyilvánvaló, amikor hcoz- szú éveken át folytatott alapku­tatásokról van szó. Kétségtelen, hogy a tudományos kutatás egyik nagy kérdése, hogy miként lehet az elméleti és gyakorlati eredmények „születésnapját” közelíteni egymáshoz. Tudományos kutatás nélkül nem beszélhetünk fejlett ipar­ról, mezőgazdaságról, egészség­ügyről, de általában: civilizáció­ról és kultúráról sem. Éppen a minél gyorsabban gyakorlattá válható eredményéle elérése vé­gett fontos, hogy a kutatóinté­zetek Gzoros kapcsolatban állja­nak a gyakorlati munkát vég­ző intézményeikkel, a gyárak­kal, a mezőgazdasági termelő- üzemékkel. „Növelni kell a nemzeti jö­vedelemből tudományos kuta­tásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfe­lelő kutatásokra kell koncent­rálni, meg kell gyorsítani a ha­zai és nemzetközi kutatások eredményeinék gyakorlati alkal­mazását” — olvashatjuk a párt kongresszusi irányelveiben. Ho­gyan valósulhat ez meg? A közeljövőben kezdi meg munkáját, például, a szegedi biológiai kutatótelep. Straub F. Brúnó akadémikus, az új inté­zet vezetője mondta el egy in­terjújában: „Döntő cél, hogy elérjük az úgynevezett kritikus tömeget, vagyis azt, hogy meg­felelő számú magasan képzett szakember elegendő műszerrel, egy helyben, közösen dolgozzék nagy problémákon. Az új inté­zet elsőrendű célja, hogy szé­lesebb frontokon művelje az alapkutatásokat, olyan kérdé­seken dolgozzék, mint például a fotoszintézis, a biokémiai fo­lyamatok szabályozása, a mik­roorganizmusok genetikája, a szöveti immunitási folyamatok, sejtszerkezetek. Az alapkutatá­sok mellett fontos feladat a szakemberképzés. Az intézet­ben képzett irata] szakemberek egy része egy idő után alkal­mazott intézetekbe megy majd

Next

/
Thumbnails
Contents