Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-06 / 261. szám
Diákok társadalmi munkában A hét elején Békéscsabán, a Tanácsköztársaság úti új óvodánál mintegy 40 diák jelent meg. Az út-, híd- és vízműépítési technikum Lékai János nevét viselő fiúkollégiumának lakói vállalták, hogy társadalmi munkában rendbe hozzák az óvoda udvarát és környezetét. Hankó György nevelő-tanár vezetésével elsimítják a talajt, később pedig parkosítanak. «BBBflmBBaaBBuaaBBBaBflBBflBBBaaBBaanflBaaBaaBaaBBaBflaaaaBBMaBBBBBS«HB«aiamB>HMMBB>«> «BauaaaaaaaaaaaBBBaaaBaaaaaaaaaBBaaaaaa Sok a gond, kevés a pénz Megvalósult és megvalósulásra váró tervek Békéscsabán Békéscsabán, a városi tanács legutóbbi ülésén a végrehajtó Kongresszüsru készülve: Minősítenek a követelmények bizottság másfél éves tevékenységét értékelték. A beterjesztett írásos beszámoló kendőzetlenül tárta fel a településhálózat fejlesztése során felszínre került problémákat, de ezek mellett természetesen megelégedettséggel értékelte az elért eredményeket. A kommunális ellátást elemezve, elsőként Békéscsaba régi gondjáról, az ivóvízellátásról volt szó. Komoly erőfeszítések történtek e gond megszüntetésére és úgy tűnik, hogy a víztorony, valamint a vízmű második ütemének befejezése után a vandháti víztárolók „belépésével” biztosítani tudják a napi 10 ezer köbméter ivóvizet, ami egyelőre kielégíti az igényeket. A vízmű fejlesztése mellett nem_ hanyagolják el a város szennyvízelvezető csatorna-hálózatának építését sem. A terv, arait társulati úton valósítanak meg. 1980-ra ígéri a hálózat építésének befejezését. Az erőfeszítések ellenére megállapítható, hogy az elmúlt másfél év alatt sem sikerült a lakóházak nagyobb részét bekapcsolni a közműves vízellátásba, hiszen a város belterületi lakásainak számát figyelembe véve, mindössze 29 százaléka részesül vízellátásban. A hálózat 5 és fél kilométerrel bővült az eltelt időben. Jónak mondható a városi köz- világítás, annak ellenére, hogy jelentős fejlesztés nem volt az elmúlt időszakban, sőt a néhány évvel ezelőtt korszerűsített Tanácsköztársaság úti közvilágítást — amely 700 ezer forintba került — az útépítés miatt le kellett bontani és az új világítási hálózat elkészítése egymillió forintba kerüL Nem megfelelő — állapítja meg a beszámoló — az utak, jár. dák karbantartása, az úthálózat fejlesztése, pedig erre a célra is jelentős összegeket fordítanak. Mindössze 12 kilométerrel növekedett a város burkolt útjainak hossza másfél év alatt. Sajnos, vontatottan halad a földgázhálózat építése is. A programterv alapján évi ötmillió forint áll rendelkezésre ennek fejlesztésére, de az igények ennél jóval előbbre járnak. Jelenleg 1596 lakóházban élvezhetik a vezetékes gáz előnyeit a megyeszékhely lakói. A kommunális ellátás talán leglassabban fejlődő része a lakásépítkezés. Jelenleg Békéscsabán 2512 család vár állami lakásra. Sokan — 2732-en — igényeltek OTP- és szövetkezeti lakást, és eddig ezek közül 1115-en jutottak új otthonhoz. A lakás- építkezés üteme, sajnos, nagyon lassú, pedig magánerőből is sokan építenek új lakást. Az elmúlt húsz év alatt 2250 családi ház épült fel így. A harmadik ötéves terv időszaka alatt a kereskedelmi hálózat mennyiségi és minőségi fejlődése kielégítő. Az elmúlt öt év alatt — az elképzelések szerint HÓ millió forint értékű fejlesztésre lehetett számítani, de ezt az összeget 40 millióval „lépték túl”. Az egészségügyi helyzetet ele. mezve, kiderült, hogy bár az elmúlt másfél év alatt sikerült lényeges javulást elérni, a fejlődés üteme még mindig nem kielégítő. A városban 15 körzeti orvos dolgozik és a múlt évi adatok szerint egy-egy orvosra több mint 1200 beteg jut. A járóbeteg-ellátásban javított valamicskét, hogy tavaly az V. kerületi rendelőintézetben megkezdődött a körzeti orvosi rendelés a bel- és nőgyógyászati, valamint a fogászati szakrendelés. Ez évben a Mokri Lakótelep kapott két munkahelyes körzeti orvosi rendelőt, a kórházban befejezéshez közeledik az intenzív osztály kialakítása, és megkezdte gyógyító munkáját a strandfürdőben a 10 ágyas ortopéd osztály. A végleges megoldást azonban csak az 1100 ágyas kórház felépítése jelentheti, amihez a negyedik ötéves tervben fognak hozzá. Összegezve a vb másfél éves tevékenységét, megállapítható, hogy a lehetőségekhez mérten, jelentős előre lépés történt a lakosság kommunális ellátottságában, bár a rohamosai! fejlődő igények ennél jóval többet követelnek. A X. pártkongresszus irányelvei külön foglalkoznak a vezetők feladataival. „Gazdasági építőmunkánkban az egyre növekvő feladatok a vezetőktől is nagyobb teljesítményeket kívánnak, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáját”. Ezt olvashatjuk többek között a szocialista gazdasági építőmunkáról szóló fejezetben a tennivalóknak mintegy összefoglalásaként. A reform nyomán a nagyobb vállalati önállóság már magasra emelte a vezetők mércéjét. A negyedik ötéves terv, amely a hatékonyság fokozását állítja a gazdasági építőmunka középpontjába, újabb nagy próbatételt jelez. A hatékonyabb munka rendkívül sokféle tényező együttes hatására valósulhat csak meg. A termelékenység emelése, a fajlagos anyagmeg- tákarítás, a meglevő eszközök és fejlesztési lehetőségek jobb hasz. posítása, a termelés szerkezetének átalakítása, a korszerű termékek és gyártási eljárások bevezetése, a nemzetközi munka- megosztás elmélyítése, a tudományos eredmények gyors gyakorlati felhasználása — valamennyi külön-külön és együtt — feltételezi a szervezés és a vezetés színvonalának emelését; A mondás szerint a gyakorlat teszi a mestert. A gazdasági vezetők többsége szerencsésen átesett az utóbbi évek tűzkeresztségén, bővítette a szakmai, vezetési-tudományi ismereteit is. Így joggal feltételezhetjük, hogy a termelés, az irányítás különböző szintű parancsnokai a jövőben is képesek lesznek felzárkózni az egyre növekvő feladatokhoz. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a vezetés lényege az előrelátás, ezért az eredmények sem értékelhetők megbízhatóan rövid távon. A reformot követő első három esztendőben a vállalati gazdálkodás feltételeinek, szabályozó rendszerének kialakításánál egyébként is eleve figyelembe vették a meglevő adottságokat, az átállás nehézségeit. Az új ötéves időszakban már kevesebb lesz a fék, szigorúbbá válnak a követelmények és ehhez tágabb teret kap a tehetség, a kezdeményező készség kibontakozása. Bizonyos jelek mér napjainkban is arra utálnak, hogy a gazdasági környezet és a dolgozó kollektíva nyomása egyszerre, egymást kiegészítve jelentkezik. Évekkel ezelőtt, amikor a helyi vezetés csupán végrehajtásra, a tervutasítások továbbítására szorítkozott, minden nehézséget külső hatásokra, objektív okokra vezethettek vissza. Részben már jelenleg, s a jövőben még inkább nem lehet kerethiányra hivatkozni, ha a dolgozók elégedetlenek az anyagi és szociális ellátás mértékével, a termelés műszaki, szervezési szintjével. „Dolgozóink már jogos lakásigényeikkel sem a tanácsot, hanem bennünket, vezetőiket zaklatnak. A szomszédos gyár lakásépítési akciót kezdeményezett és most tőlünk is számon- kérik ugyanezt” — panaszolta az egyik igazgató. & ahogy ő nem tudta dolgozóit magyarázatával megnyugtatni, mi sem tudjuk az igazgatót megvédeni. A jövő. ben várhatóan még nagyobb különbségek lesznek a vállalatok dolgozóinak személyi jövedelmeiben, fejlesztési lehetőségeiben. Vagy képes a vezetés a kollektívával együtt a korábbiakat meghaladó, tartós eredményeket elérni vagy tovább növekednek a belső feszültségek. B ár sokféle szociális, egyéni, gazdasági tényező játszik közre a munkaerő-vándorlásban, a dolgozók áramlásának iránya azonban kétségtelenül a gazdálkodás, a vezetés színvonalára is utal. Mivel a gazdasági verseny főleg a munkaerőhelyzet tekintetében éleződött ki, a nagyobb arányú létszámhiány elsősorban, azoknál a vállalatoknál tapasztalható, amelyeknél kedvezőtlenebbek az emberi kapcsolatok, a munkafeltételeik, a szociális körülmények, alacsonyabbak a személyi jövedelmek. Időnként azonban a műszakilag, gazdaságilag és szociálisan elmaradott üzemek is előnyös helyzetbe kerülhettek magasabb bérek fizetésével, kisebb követelmények támasztásával. A bérszabályozás változásával azonban egyre inkább csak a hatékonyan gazdálkodó vállalatok lesznek majd képesek a dolgozók jövedelmének rendszeres növelésére. Ahogy az árukínálat növekszik. s létrejön a szükséges piaci egyensúly, úgy élesedik majd a vállalatok közötti műszáki, gazdasági verseny is. Azok a vállalatok kerülnek majd ki győztesen, amelyek magasabb színvonalon képesek a vevők igényeit kielégíteni, amelyek jobb minőségű ' korszerűbb, olcsóbb árut termelnek nagyobb választékban. Az export után fizetett állami visszatérítések további csökkentése szintén a hatékonyan gazdálkodó, a nemzetközileg versenyképes vállalatoknak kedvez. A növekvő versenyben új rangsor alakul ki a dolgozó kollektívák és a vezetők minősítésében. Azok a vezetők, akik az első akadályokat simán vették, tehát nincsenek még célban. könnyen kihullhatnak még a növekvő követelmények rostáján. Ki bizonyul majd alkalmasnak és ki nem? Erre nehéz napjainkban válaszolni. Mind az eredményes, mind a rossz hiúnkéra — a vezetés előrelátható és jövőre ható jellegéből adódóan — esetleg csak évek múlva derül fény. S ezt nem szabad megvárni. A vezetők minősítésénél, honorálásánál, előléptetésénél és leváltásánál ne csupán az éves eredménybeszámoló képe, hanem legalább ennyire a holnap és a holnapután előkészítése, a kockázatvállalás és a kezdeményező készség legyen a mérce. Ez így túl általános? Meg kell nézni a vállalatok most első ízben készülő ötéves terveit — konkrétan. K. J. 1970, NOVEMBER 6. Gazdaságunk kamaráspusztai kerületébe fejőgulyásokat azonnal felveszünk Fizetés: teljesítménybérezés szerint. Szolgálati lakást biztositunlk. Jelentkezést a Mezőhegyesi Állami Gazdaság kamaráspusztai kerület igazgatójának kérjük megküldeni. Űtiköltséget meghívás esetén térítünk. Béla Ottó GAZDAG TARTALOMMAL, TÖBB MINT 270 OLDALON. SOK-SOK KÉPPEL ÉS RAJZZAL cXZr\Cb&> 1QY1 Megjelent as 1971. évi Kincses Kalendárium Kapható minden postahivatalban és a postás kézbesítőknél. ÁRA: 14 FORINT
