Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-04 / 259. szám
Módszertani szociális otthont hoznak létre A jelenlegi szociális otthonéi, nagy része korszerűtlen, üzemel, tetősük nem gazdaságos, nem ad megfelelő lehetőséget az idős emberek magas színvonalú egészségügyi ellátására. Ezért határozta el az Egészségügyi Minisztérium, bogy olyan intéz, ményt hoz létre, amely tudományos bázisa lehet a gondozási formák továbbfejlesztésének. Ez az intézmény lesz az országos vezető módszertani szociális otthon, amelyek megtervezésére most közős pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Egészségügye Minisztérium. A megtervezendő központi intézményben 200 személyes szociális otthont helyeznek él, 100 idős ember részére általános és 100 részére betegotthont. Ebben az épületben kap helyet az öregek 50 személyes napközi otthona, a házi gondozószolgálat, a más részleg a tudományos kutatások, vizsgálatok elvégzésére. A pályázati kiírás már átvehető az ÉVM gazdasági hivatalában, s a kész terveket 1971. február 8-ig kell postára adni. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 18» 000 forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság 1971. március 20-án hirdeti ki a pályázat eredményét. (MTI) Kevés az óvoda Az idei óvodai felvételek főbb tapasztalatairól tájékoztatták az MifI munkatársát a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei. Elmondották, hogy a múlt évihez kepest súlyosbodott a helyzet. Az évről évre növekvő felvételi igényekkel az óvodai hálózat fejlesztése még mindig nem tud lépést tartani. A tapasztalatok szerint a felvételi bizottságok általában rendkívül gondosan járlak el döntéseik »során. Körültekintően mérlegelték kik azok a gyerekek, akiknél fokozottan indokolt, hogy óvodába kerüljenek. Végleges adatok még nem-állnak rendelkezésre, de várhatóan a tavalyihoz képest tovább növekedett az elutasítottak száma. Csupán Budapesten — helyhiány miatt — 6 és fél ezer kérelmezőt kellett elutasítani. Hasonló a helyzet a vidéki városok közül Békéscsabán, Nyíregyházán, Du. naújvárosban, Szombathelyen, Nagykanizsán és Tatabányán. A jövőt illetően biztató, hogy több helyütt a tanácsok és az üzemek összefogtak, o közös erővel igyekeznek enyhíteni az elhelyezési gondokat. (MTI) Ma tartja alakuló ülését Magyarbánhegyesen a Mezőgazdasági Klub Magyarbánhegyesen, a községi és termelőszövetkezeti művelődési házban ma este kerül sor a helyi Mezőgazdasági Klub első összejövetelére. A klubfoglalkozáson „A munkadíjazás és jövedelemelosztás módszerei termelőszövetkezetünkben” címmel Farkas János tsz-elnök tart előadást A program szerint a továbbiakban kéthetenként (ja. nuárban hetenként) hangzanak el előadások, melyekben a korszerű talajerőgazdálkodásról, az állategészségügy helyzetéről, a vegyszeres gyomirtásáról és más, főlég a tsz-tagokat érdeklő kérdésekről lesz szó. 4 MMlMIlKS 1970. NOVEMBER 4. Az erők jó szervezésével és átcsoportosításával igyekszünk befejezni az őszi vetést Interjú Csaba János elvtárssal, a szarvasi járási pártbizottság első titkárával A korábbi években is. a mező- gazdasági termelés hogyanja és mikéntje foglalkoztatta elsősorban a szarvasi járás kommunistáit. vezetőit, lakosait a különböző összejöveteleken. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodásának mind jobbá, hatékonyabbá tételét az indokolta, bogy a lakosság többsége — SO százaléka még mindig — a mezőgazdaságban dolgozik, s hogy a gazdaságok termelésének, jövedelmének alakulása közvetlenül is érinti a járás lakosságának egészét. Ezért érthető, hogy az ez évi sorozatos természeti csapások iőején és azután is a keletkezett károk pótlása volt a beszélgetések és viták legfőbb tárgya. S az elhangzott javaslatok határozatokká formálódtak a vezetőségválasztó taggyűléseken és küldöttértekezleteken s azóta egyre inkább tettekké válnak a döntések, elhatározások. Az ezekkel kapcsolatos néhány kérdésre kértünk választ Csaba János elvtárstól, az MSZMP szarvasi járási bizottságának első titkárától. — Milyen mérvű volt a természeti csapás a járásban és hogyan láttak hozzá mérsékléséhez, pótlásához a mezőgazdasági üzemek kommunistái és tagjai? — Járásunk községeinek egy részét közvetlenül is fenyegette az árvízveszély. Természetesen nemcsak ezek határát, hanem az ország más vidékeit fenyegető katasztrófa elhárításában is segítettek a járás lakód. Amíg a gátak erősítésén fáradoztunk, termőföldjeink nagy részén felgyülemlett a belvíz. Ennek levezetésével, a keletkezett károk felmérésével és pótlásával csak a 42 napig tartó ár- vízvédelmi riadó lefúvása után tudtunk foglalkozni. Járási aktívaértekezleten kaptunk képet a keletkezett károkról és közösen próbáltuk meghatározni a legsürgősebb tennivalókat. Ennek nyomán a termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetői közös intézkedési tervet dolgoztak ki. Azt követően párttaggyűlésen, közgyűlésen és egyéni beszélgetéseken tárták — nagyon őszintén — a tagság elé a természeti csapás közvetlen és később jelentkező káros kihatásait. Ugyanakkor igyekeztek eloszlatni az efelettj kétségbeesést s fokozott szorgalomra, takarékosságra mozgósítani minden érdekelt, munkabíró szövetkezeti gazdát. Kezdetben ijesztőleg hatott a szövetkezetenként! öt-hat millió forint értékű kár, amely a járásban 150 millióra kerekedett. Aztán ezt az ijedtséget fokozatosan a tenniakarás, a kiesések mérséklési módjának kutatása váltotta fel csaknem mindenütt. A terven felülj állatnevelés és hizlalás, a fokozott takarékosság mellett több mint 25 millió forint értékű többletbevétel elérését vállalták a szövetkezeti gazdák a párt X. kongresszusára indult verseny keretében. Ezt még megtoldottak az őszi betakarítás és vetés mielőbbi elvégzésére tett felajánlásokkal is. A párt. és gazdasági vezetők, továbbá a párttagok aktív felvilágosító és mozgósító munkája mellett, nagyon jó hatással volt a szövetkezeti gazdák munkakedvének növeléséhez a 115 szocialista brigád tagjainak lendülete. — Hogyan jelentkezik az eddigi szorgalom és takarékos| * : : « | i ■ ■ : : ■ ság eredménye az árbevételi i kiesések pótlásába»? — Az árbevétel alakulásáról i csak év végén kapunk teljes képet. Az eddigi felmérés szerint a halmozott bruttó jövedelem 10—15 Százalékkal csökken az elmúlt évihez viszonyítva, de öt-tiz százalékkal mégis magasabb. mint amennyi 1968-ban volt. Ugyanígy a tavalyihoz mérten mintegy 22 százalékkal csökken a szövetkezetek fejlesztési alapja, azonban ez is 76 százalékkal lesz több. mint amennyi a tavalyelőtti volt. A termelőszövetkezetek — párt- és gazdasági vezetőinek, tagjainak dicséretére mondva — nem állították le sem az ez évi, sem a jövő évi legfontosabb beruházásokat. Megvásárolták a szükséges műtrágya- és vetőmag-meny- nyiséget is. Egyszóval éretten, a jövő évi és az azt követő esztendők gazdálkodásának zökkenőmentességéért, fejlesztéséért érzett felelősséggel döntöttek most e nehéz időszak közepette is. A döntésben természetesen nagy szerepe volt az utóbbi időben egymást követő párttaggyűlések és közgyűlések hangulatának s harcos hozzáállásának. A felszólalások többségét ugyanis a jelenlegi helyzet átvészelése mellett a gazdálkodás színvonalának növelésére való törekvés jellemezte. — Milyennek ítéli a járási pártbizottság az őszi munkák ütemét? Az őszi munkák állásáról nem tudunk sok kedvezőt mondani. A vezetőségválasztó taggyűlések. a községi pártértekezletek, majdan a járási, által követelt nagyobb egyéni felelősség és szorgalom nem mindenütt tudta mérsékelni a jelentkező nehézségeket. Egyrészt azt, hogy a sok nyári esőzés, a gabonák nagyfokú elgyomosodása, a többnyire elfáradt gépek rongálódása és az alkatrészek hiánya miatt az aratás elhúzódott a magágy-készítés és a vetés idejére. Az. alkatrész-hiány csökkenti az üzemeltethető erőgépek számát is amellett, hogy vetőmagágyat csak többszöri művelettel lehet készíteni a belvíz által nagyon tömörített földeken. Ennek ellenére mindent megteszünk az őszi, vetés mielőbbi befejezéséért. Augusztus közepe óta minden hét elején ez szerepel a járási szövetkezeti agronómusok értekezletén. Nem elégszünk meg csupán beszámoltatásukkal, az értekezleteken közösen kialakított munka- és szervezési módszerekkel, hanem a hét végi napokat kint töltik a járási pártbizottság és a járási tanács apparátusának vezetői és dolgozói a termelő- szövetkezetekben. A helyi ismeretszerzés és segítségnyújtás mellett van ennek ellenőrzési célja is. Ellenőrizzük, hogyan tesznek eleget a szövetkezetek a pártalapszer vezeti' taggyűléseken: küldöttértekezleteken hozott határozatoknak és az elhangzott felajánlásoknak. Ezzel egyidőben a járási pártbizottság igyekszik segítséget kérni a munkában lemaradt termelőszövetkezeteknek azoktól a gazda- ságpktól, amelyek rövidesen befejezik a vetést s viszonylag jól előre haladtak a betakarítással, az őszi mélyszántással. A talajjavító vállalat több gépe dolgozik máris a szarvasi szövetkezetekben. Fokozatosan ad gépeket magágykészítéshez, vetéshez, betakarításhoz a körösi, a szarvasi állami ég előreláthatólag több szövetkezeti gazdaság is. Ezekben a gazdaságokban hátra van ugyan még a mélyszántás jó része, de megértették, hogy az idei nagy terméshozamkiesés után elsődleges a jövő évi kenyérgabona-termelés alapjának, vagyis a vetésnek a-mielőbbi (lefejezése — fejezte be nyilatkozatát Csaba János elvtárs. Kukk Imre Petrovócz István Szombatra péntek Regény 39. Október tizennegyedike, szombat. Üjra elolvastam a naplót. És elhatároztam, nem égetem el. Megtartom magamnak. Tehetem. Sem Dénes, sem a fiúk nem kérték rajtam számon, amikor elbúcsúztunk. Nem tartottak rá igényt. Így egészen az enyém maradt. Az enyém is volt. Soha senkinek meg nem mutattam, senki bele nem olvasott, nem tudják, lapjaira mit jegyeztem fel, mit nem. Semmi olyat, ami nem történt meg, ami nem úgy történt. De tálán kifelejtettem valamit, ami másnak fontos volt, nekem nem. Mert ezt a naplót mégiscsak én írtam. Hiába őrs' napló. S hogy kerek egész legyen, befejezésül sorraveszem azokat az eseményeket, amik hatodika után történtek ugyan, de a mi tanyasi életünkhöz kapcsolódnak. Kilencedikén, hétfőn jöttünk haza. A város hintáján. Nem tudom, véletlenül alakult így, vagy Jóskáék akarata szerint? Leírhattam volna már előbb, de eddig nem tulajdonítottam neki semmilyen jelentőséget, hogyan érkeztünk meg június végén a tanyára. Hintón. A város hintáján. A hintó Börcsök ötlete volt. Megbeszélte az apjával, az apja az alpolgármesterrel, az alpolgármester kirendelte a kocsist a piactérre. Mi ott gyülekeztünk. Börcsök apja elbúcsúztatott bennünket, beszélt az alpolgármester úr is. Azután elhelyezkedtünk a hintóbán. Tizenegyen, csomagostól. Börcsök ült a bakra, a kocsis mellé, mi Beleznaival a lábuknál kupo- rogíunk, a nagyobbak hátul kapaszkodtak. Csak Dénes maradt le, ő kerékpárral jött utánunk. Máriafalvánál a kocsis megállította a lovakat, Börcsök bennünket, kicsiket leparancsolt a hintáról csomagjainkkal együtt. Mi a hátralevő úton gyalogoltunk. Mégis egyformán 50 fillért szedett el tőlünk, amikor kiértünk a tanyára. Most kényelmesen megfértünk a hintóbán mind a hatan. Mert csak hatan jöttünk be a városba, Péter, a néma a katonákkal maradt. Átköltözött hozzájuk s velük lakik, amíg a katonák itt lesznek. Ha tovább- vezénylilk őket, viszik magukkal. Sajnáltuk Pétert, de mi sem Gazdag hét az Itlúsági Házban Ezen a héten is gazdag program várja a fiatalokat a békéscsabai Ifjúsági és' Űttörőházban. Hétfőn este hat órakor a Kismamák Klubjának tagjai megtartották a már közkedvelt foglalkozásukat. Ezen dr. Boross Imre főorvos a családtervezésről tartott előadást. A Fiatal Utazóknak Skultétí János építészmérnök tartott kedden este b ólakor élménybeszámolót Görögországról, diafilmek vetítésé, vei. Szerdán délután öt órakor Kalmár Gyulának, a Körön Hotel főszakácsának vezetésével először az úttörök, majd később a felnőttek tanulják meg a fánk, a halételek, a kímélő ételek és az egytál-ételek, valamint az összetett levesek elkészítésének módját. ' A Helytörténeti éis Honismereti Szakkör egyik szekciója, a munkásmozgalmi hagyományokat gyűjtő csoport, ugyancsak szerdán öt órakor tartja foglalkozását dr. Fekete Antalné vezetésével. A színházesztétikát kedvelő fiatalok a dráma - és a jelmezek kapcsolatáról beszélgetnek. Csütörtökön is egymást követik majd a rendezvények. A Tizek Klubjának tagjai és a fiatal alkotók este hét órákor Békés megye sportéletének vezetőivel találkoznak. Az orosz nyelvű társalgási klub foglalkozását Sipos Béla tanár vezeti. Az Ifjúsági és Üttörőház programjához tartozik a péntek délutáni rendezvény is, amelyben az „Utcaszínház” Békéscsaba két közterén mutatja be műsorát. Ugyanezen a napon este hét órakor az ifjúsági1 házban megkezdődik a DlVSZ-ünnepség Béke. barátság, szolidaritás címmel. Pol-beat-számokkal a Gerilla- és Monszun-együttes lép fel. A Szivárványklub pedig Törd a fejed, ki lasz a győztes címmel rendezi meg vetélkedőjét. A hét utolsó napja, a szombat sem marad eseménytelen. Békéscsaba testvérvárosának, Zrenjaninnak fiataljai néptánc- műsorral szórakoztatják majd az érdeklődőket. tesi ukarliattuk, hogy itt maradjon. Az erdész rábízta a teheneit s rajta is keresi majd. Hiába bizonygatnánk, nem ö veszítette el a martiakat, az erdész biztosan Pétért okolná. Nem lenne nyugta szegénynek többé, amíg csak él. Így meg, hátha jobb helyet talál. Elbúcsúztunk a katonáktól, akikkel három nap alatt nagyon összemelegedtünk, elköszöntünk a parancsnoktól. Tőle írást is kaptunk, orosz nyelven. A városparancsnokhoz szólt. S Bakos bácsi szerint az állt benne, hogy hatunknak — a parancsnok név szerint felsorolt bennünket — azonnal utaltasson ki élelmiszerjegyet, é$ segélyt ruhára, iskolaszerre. Az írást Dénes vette magához. A parancsnok kezet fogott mindenkivel, sorra megöleltük a némát, s beszálltunk a hintóba. A kocsis mellé most Bakos bácsi ült, aki velünk jött haza. Öt egyenesen a kórházba vitte a hintó. Az utóbbi időben sokat köhögött s most, utólag bevallotta, néhányszor vért hányt. Én megint lábhoz kerültem. Jutott volna hely számomra a hintó belsejében, de a 'malackáimat az ülésre mégse rakhattam, az ülés alatt viszont a fiúk csomagjai voltak. Ezért zsákba kötöttem a két visítozót s rajtuk tartottam a kezem. Az lett volna az igazi, ha a piactérig vitetjük magunkat a hintóval, ahonnan júniusban elindultunk. De alighogy elértük Máriafalvát, tTörök hátul* az
