Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
Szövetkezetünk huszonöt éve A Csorvási ÁFÉSZ oldalkiadványa 1945 tavaszán a Magyar Kommunista Párt és a Földmunkás Szakszervezet kezdeményezésére 56 új íöldhözjut- tatott kezelésbe vette a volt Weincheim uradalom gazdasági felszerelései! Az új földhözjut- tatottak megkezdték a gépek kijavítását. Az élet követelte ezt, mivel a nagy igaerő-hiány következtében jelentkezett fu- varuasorát a volt cselédek, mint a föld új tulajdonosai szinte képtelenek voltak megfizetni. Kapott földjüket pedig mindenképpen meg akarták munkálni. Ez az összefogás elsősorban is a mezőgazdasági gépek munkába állításával jutott kifejezésre. Földjeiket ezekkel a gépekkel szántották fel, munkálták meg és közösen csépeltek. A gépek üzemeltetéséhez az új földhöz- juttatottak erejüket megfeszítve adták össze csekélyke terményeiket. Így tudtak vásárolná üzemanyagot és alkatrészeket. Valamennyien látták és érezték azonban nehéz helyzetüket. Éppen ezért a Magyar Kommunista Párt javaslatára 1945. december 2-án megalakult Csor- váson a földművesszövetkezet, amely átvette a volt grófi birtok gépállományát és annak üzemeltetésé! Közben — mindenekelőtt az új földhöz juttatot- tak életkörülményeinek javításáért — a fülművesszövetkezet vezetői megkezdték a kiskereskedelmi és felvásárlási tevékenység szervezésé! A földművesszövetkezet életrehívását a községben levő munkások is támogatták. A megválasztott vezetőség tagjai túlnyomórészt azonban az új földhöz juttatot- takból tevődött össze. A megválasztott vezetőségből még ma is itt élnek közöttünk 13-an. A földművesszövetkezet 13 egykori vezetői közül nyolcán ma már termelőszövetkezeti nyugdíjasok. Megjegyezzük, hogy az alakuló gyűlés annak idején a részjegyet 50 kilogramm búzában állapította meg, amit — enpek ellenértékeként — bármilyen terményben egyenlíthettek. A szövetkezet működése nehézkesen indult. A spekuláció ugyanis akkor élte fénykorát. Mindent csak cserébe kaphatott a földművesszövetkezet. A falu ellátásához szükséges áruféleségeket tojásért, gabonáért és élő sertésért tudtak beszerezni. Számtalan esetben a vezetőség vagy éppen a szövetkezet tagsága adta össze a cseréhez szükséges terményeket, hogy a szövetkezet működni tudjon. Éppen ezért megkezdte a termény- és az állatfelvásárlást. Ez is nagy gondot okozott annak idején, mivel anyagi eszközökkel nem rendelkezett a szövetkezet, viszont a spekuláció erősen hatott. De a szövetkezet tagságának áldozatvállalása megbirkózott a gondokkal. E nehéz helyzetben nagy lépést jelentett 1943-ban a Hangya és a Parasztszövetkezel csatlakozása a földművesszövetkezethez. Az egyesítés nem ment zökkenő nélkül, mivel az akkor nagy gazdák megpróbálták ez mindenképpen gátolni. A Ma gyár Kommunista Párt segítségével és szervezésével vált lehetővé hogy a harmadik egyesi. tő közgyűlést követően a földművesszövetkezet megszilárdul! Tudni kell azonban azt is, hogy amíg a földművesszövetkezet önállóan működött, egyetlen bolttal rendelkezett, amely nehéz anyagi körülmények között csak cserével tudta lebonyolítani forgalmát. Árukészlete általában olyan cikkekből tevődött össze, amelyek a termelést segítették elő, mint például a kéziszerszámok és a különböző vetőmagvak. Csak kis részben foglalkozott ebben az időben a szövetkezet élelmiszer- és iparcikk árusítással. Az egyesüjés után azonban a szövetkezet bolthálózata fejlődésnek indul! Ettől kezdve ugyanis 4 kiskereskedelmi és 1 italbolttal, valamint a községben levő malommal és gépműhellyel rendelkezett. Ezenkívül közvetlenül végezte Gsorvás községben a szövetkezet a felvásárlást. Huszonöt év után, ha visszatekintünk szövetkezetünk fejlődésére, láthatjuk, hogy a szegényparasztság összefogása az ipari munkások támogatásával nagy eredményeket ért el. Ezt bizonyítja mindenekelőtt az a tény is, hogy 1948 őszén a földművesszövetkezet kezdeményezésére és támogatásával megalakult községünkben két termelőszövetkezet a Vörös Október és az Űj Élet, melyek ma már szilárd nagyüzemi gazdaságok. Kereskedelmi egységeink száma jelenleg 24. Ezek éves forgalma eléri az 51 milliót. A múlt években több egységet korszerűsítettünk, illetve saját anyagi erőnkből újakat építettünk. Többek között 1 millió forintos költséggel nagy forgalmú önkiszolgáló boltot létesítettünk a község központjában. Ugyanakkor több egységünket a mai kívánalmaknak megfelelően láttunk el hűtőgépekkel, korszerű berendezéssel, s ezzel egyidő- ben nagyobb áruválasztékkal. Vendéglátóipari egységeink legtöbbjét is korszerűsítettük, biztosít^ ezzel a kulturált szórakozási lehetőséget. A lakosság növekvő igényei azonban szükségessé tették egy cukrász termelőüzem létrehozását, melyet 1969-ben adtunk át rendeltetésének. Az utóbbi hónapok feladataként a község központjában levő presszónk bővítését tűztük ki célul, amely befejezéshez közeledik. Ezt is a tagság és a lakosság igényeinek jobb kielégítéséért tesszük. Ami felvásárlásunkat illeti, úgy véljük elmondhatjuk; közA földmű vesszővel ezet első boltja. A múlt évben rendeltetésének átadott új önkiszolgáló élelmiszer boltunk. Vass Sebestyén An csín R. Bellcza György József Pál György Kovács János Laduver József Czihanek Sándor Baráth Lajos ségunVben a háztáji termelés évről évre növekedik. Ezt pél- dázza az a tény is. hogy amíg 1964-ben mindössze 3—4 ezer kövérlibára kötöttünk szerződést, ebben az évben már csaknem 15 ezer hizottlibát ad át községünk lakos ság3 a korábban megkötött szerződések alapján. Szövetkezetünk közgyűlése fontos feladatnak jelölte meg az ÁFÉSZ gazdaságvezetői számára a szakcsoportok továbbfejlesztését és anyagi támogatását is. Ebből következik, hogy a közgyűlés határozatának megfelelően segítettük szakcsoportjainkat. Ennek köszönhetjük, hogy nyúlfelvásárlásunk éves szinten megközelíti a 120 mázsát, vágógalamb felvásárlásunk pedig az 50 mázsát. A szakcsoportok tagEbből a tagok részjegy értéke 360 ezer forin! A tagság ma. gáénak érzi a szövetkezete! Ezt példázza az is, hogy 1969 őszén a részközgyűléseken majd a küldöttgyűlésen további terveink megvalósítására, an- íak elősegítésére határozat született célrészjegyek, valamint tagsági kölcsönök jegyzésére. Az eredmény nem maradt el. Az utóbbi napok mérlegeként 300 ezer forint értékű részjegyet, valamint tagsági kölcsönt öszegezhettünk. A befizetett célrészjegyek érualla Sándor, az első elnök Vasúti büfénk egy részlete. jai részére — szintén a szövetkezet küldöttgyűlésén elfogadott határozat alapján — ebben az évben is mintegy 20 ezer forint értékű tenyészállatot juttatunk. Ipari tevékenységünk is jelentős eredményeket ért el az utóbbi években. Jól működő keltető- állomásunk, szeszfőzdénk, szik- vízüzemünk, jéggyárunk, hizlaldánk üzemel. Ezek az ipari tevékenységek részben kiegészítik a szövetkezeten belüli igényeket, míg másrészt a lakosság részére termelnek. Elismeréssel kell szólnunk házilagos javítóbrigádunkrol, amelynek boltjaink korszerűsítését köszönhetjük. Szövetkezetünk e negyedszázad alatt elért eredményeit példázza az is, hogy amíg 1945- ben, a földművesszövetkezet megalakulásakor csak a tagság adományából, avagy a tagsági díjként befizetett terményekből tevődött össze, ugyanakkor ma már az ÁFÉSZ vagyona megközelíti a 12 millió forintot. tékéből, valamint a tagsági kölcsönök összegéből jut a 100 férőhelyes hizlaldánk zökkenő- mentes működtetésére is, valamint arra, hogy a gerendási szeszfőzdénket villamosítsuk. Korántsem a teljességre való törekvéssel tettünk itt szóvá azokból a küzdelmekből, valamint elért eredményeinkből néhányat, melyek körvonalazzák a szövetkezet 25 éves fejlődését. E külön oldal kiad vány un'k- ban is szeretnénk köszönetét mondani azoknak az alapítóknak, akik negyedszázaddal ezelőtt felismerték a szövetkezésben rejlő erőt és életre hívták a földművesszövetkezetet. Az alapító tagok közül már sokan nem élnek. De 24-en még itt vannak közöttünk, akiknek miközben köszönetét mondunk, valamennyiüket arra kérünk, segítsék fogyasztási és értékesítő szövetkezetünk fejlődését ezután is gazdag tapasztalataikkal, a mozgalom iránt érzett hűségükkel.
