Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
ft Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa (Folytatás a J oldalról) aeiket a politikai rendezésért, szolidárisak vagyunk minden néppel, amely szembeszáll az imperialista agresszióval, így a guinea!, néppel is. A feladatok közé sorolja kapcsolataink bővítését Ázsia, Afrika és Latin- Amerika független országaival, majd rámutat: folytatni kell erőfeszítéseinket az összeurópai biztonsági konferencia megtartásáért, az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit elemezve a határozat kiemeli: a magyar társadalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocialimus teljes felépítésének útján. Tovább fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, erősödött a munkáshatalom, magasabb eszmei és politikai szín vonalra emelkedett a munkás-paraszt szövetség Folytani kell az eddigi szövetségi politikát, amely nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden dolgozó osztályát és rétegét, a munkásságot, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, a kisipari szövetkezetek dolgozóit, az egyéni termelőket. A lenini szövetségi politika alapján kell tovább erősíteni a közös cél érdekében, a szocialista Magyarország felépítéséért munkálkodó kommunisták és pártonkívüliék, hívők és nem hívők együttműködését. A határozat ismételten leszögezi: a munkásosztály az ország társadalmi és politikai életében, a termelésben betöltött szerepénél fogva társadalmunk vezető ereje, történelmi feladatát teljesíti s a szocialista építés során önmaga is megváltozik. Gyorsan növekedett létszáma, a társadalom legnagyobb osztályává vált, s összetétele az ország általános fejlődésével s különösen a termelés műszaki színvonalának gyors emelkedésével — a magasabb műveltségű, szakképzett munkások arányának javára változott. Az egyes munkásrétegek között azonban jelentős eltérések vannak — még hosszú ideig lesznek is — a politikai öntudat és a szakmai képzettség színvonalában, anyagi helyzetükben, Ezek figyelembe vételével — hangoztatja a dokumentum — folytatni kell pártunk munkáját a munkásosztály további fejlődése és egyben társadalmi vezető szerepe erősítésének érdekében. Hazánk mezőgazdasága a szocialista nagyüzemi gazdálkodás általános fellendülésének szakaszába lépett, kibontakozóban van a mezőgazdasági munka ipari jellege, nő a szakmunkások az agrárértelmiségiek szerepe — vonja meg a mezőgazdaság fejlődésének elmúlt négy esztendős mérlegét a határozat. A további teendők: a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítása, a gazdálkodási módszerek és termelési eljárások tökéletesítése, a szövetkezeti parasztság általános képzettségének és öntudatának emelése, szemléletében és magatartásában a szocialista vo. mások erősítése, a falusi életviszonyok további javítása. Kellő gonddal kell foglalkozni a tanyai lakosság életkörülményeinek jobbá tételével is. Az értelmiség társadalmi szerepe — hangoztatja a dokumentum — egyre nő, döntő többsége magáénak vallja a párt és az állam országépítő terveit. Fontos feladat: gyarapítani, fejleszteni a szellemi munkások világnézetileg és politikailag élenjáró, a marxi—lenini tanokat magáévá tevő osztagait A kommunista szellemi munkások eszmei-politikai tevékenysége döntő hatású az értelmiség egészére. Sokoldalúan segíteni kell értelmiségünk A gttÉSHmsssi U>70. NOVEMBER 2». világnézeti fejlődését, hogy — mind teljesebben azonosulva a szocializmust építő nemzet céljaival — egyre növekvő aktivitással kapcsolódjon be a politikai, szakmai közéletbe. A kisiparosokról, kiskereskedőkről szólva a határozat megállapítja: munkájukra szükség van és hosszú ideig szükség lesz, mindenekelőtt a szolgáltatások területén. A határozat megállapítja: az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásai helyesen vázolták fel a dolgozó nők és az ifjúság, társadalmunk e nagy rétegeinek helyzetét, szabták meg a főbb tennivalókat. A nők gazdasági és szociális körülményei az elmúlt négy esztendőben is tovább javultak, jogaik érvényesüléséhez azonban nem minden területen vannak meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. További intézkedések szükségesek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére, az anyák, a sokgyermekes családok, a gyermeknevelés támogatására, a nők szak- képzettségének növelésére, munkakörülményeik javítására, úgyszintén a háztartás ellátásának könnyítésére. Az ifjúságról szólva, a határozat kiemeli: a dolgozó fiatalok többsége ismeri szocialista céljainkat, s ennek jegyében tömörül a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Nevelésüket, az életre való felkészítésüket segíteni kell; segíteni kell pályakezdésüket, beilleszkedésüket a dolgozók közösségeibe, felkészül tsé"ük növelését, ismereteik bővülését Nagy gondot kell fordítani az Űttörőszövetség munkájának támogatására. III. Az államéletről, a szocialista demokrácia kérdéseiről szólva, a határozat leszögezi: szocialista államunk tevékenysége az elmúlt négy esztendőben tovább fejlődött. Államunk, a Magyar Népköztársaság a lakosság, a dolgozók millióinak támogatását élvezi, döntő szerepe van a gazdasági és kulturális élet irányításában, szervezésében. Szocialista jellegét bizonyítja, hogy az állami szervek a feladatok megoldásába a dolgozók mind nagyobb tömegeit vonják be, a lakosok százezrei vesznek részt az állami tevékenységben. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése — emeli ki a dokumentum — a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Az állami életben úgy kell erősíteni a demokratikus centralizmust, hogy szilárdabb legyen a központi hatalom, fokozódjék a kormányzati szervek munkájának hatékonysága és ugyanakkor a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége és a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek, testületek munkájában. Az elmúlt időszakban jelentős törvényalkotói munkát végzett az országgyűlés, s e tevékenységét folytatva kell erősíteni szerepét a továbbiakban a kormányzati szervek működésének politikai ellenőrzésében, munkájuk támogatásában. A képviselőknek az ország általános érdekeit szolgálva kell szorgalmazniuk választókerületük fejlesztését A tanácsokról szólva, a határozat aláhúzza: munkájukat úgy kell fejleszteni, hogy erősödjék népképviseleti-önkormányzati jellegük, államigazgatási funkciójuk. Biztosítani kell, hogy a tanácsok dönthessenek minden olyan kérdésben, amely csak az adott terület lakosságát érinti, s amelyet a jelenleginél jobban csak a tanácsok oldhatnak meg. A közigazgatás további tökéletesítésének, szocialista jellege erősítésének fontos feltétele a bürokrácia leküzdése. A döntések és az ügyintézés indokolatlan halogatása, a felelőtlenség, az ügyfelekkel szembeni kötelességtudat hiánya nagy politikai, morális és nemegyszer gazdasági károkat okoz. A határozat szükségesnek tartja — ezt támasztják alá az elmúlt két évtizedben bekövetkezett változások is — az alkotmány, államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. IV. A gazdasági építés és az életszínvonal emelésének kérdéseit elemezve a határozat mindenekelőtt a gazdasági reform eddigi eredményeit összegezi. Megállapítja, hogy tovább fejlődött hazánkban a szocialista tervgazdálkodás, erősödött a központi tervezés hatása, növekedett a szocialista piac, az áru- és pénzviszonyok szerepe. Növekvő erőfeszítésre van azonban szükség ahhoz, hogy a termelékenység az eddiginél gyorsabban emelkedjék. Változatlanul nagy gondot kell fordítani a gazdasági hatékonyság növelésére, a műszáki fejlesztésre. A határozat hangsúlyozza a vállalatok és felügyeleti szerveik megnövekedett felelősségét a termelés jövedelmezőbbé tételében, s kimondja, hogy gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben. A népgazdaság hatékonyságának növelése megköveteli, hogy a központi szervek határozottabb intézkedéseket tegyenek a beruházásokban és a munkaerőhelyzetben mutatkozó feszültségek megszüntetésére. Fő feladatunk a következő években a IV. ötéves terv teljesítése. Folytatódik a szocializmus építése magasabb szinten; bővülnek a szocializmus anyagi, műszaki alapjai, erősödik az ország védelmi képessége, s tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, javul a dolgozók anyagi, kulturális és egészségügyi ellátottsága. Az építőipar élért fejlődése szilárd alapot biztosít a növekvő további feladatok teljesítéséhez, a gyárszerű építkezések teljes kibontakozása azonban megköveteli a technológia korszerűsítését és az építkezések szervezettségének javítását A mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozva a határozat kiemeli a szövetkezetek vállalat- szerű gazdálkodásának jelentőségét Fontosnak tartja, hogy az állami gazdaságok fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez. Segíteni kell a szövetkezetek és állami vállalatok társulásait bátorítani a termelési, feldolgozási és értékesítési kooperációt A terméshozamok növelése további erőteljes gépesítést, valamint kemizálást követel és meg kell gyorsítani a nagyüzemi állattenyésztés iparszerű fejlesztését Erősíteni kell a háztáji gazdaságok kapcsolatát a közös gazdaságokkal. A határozat fontos feladatként jelöli meg a nemzetközi termelési és műszaki együttműködés fejlesztését, mindenekelőtt a baráti szocialista országokkal való termelési és műszálai kooperációt A Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a KGST-orszá- gok törekvéseit, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. Ugyanakkor továbbra is bővíteni kell kapcsolatainkat a fiatal, fejlődő államokkal és a kölcsönös előnyök elve alapján a tőkés országokkal is. A vállalatoknak és a felügyeleti szerveknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdaságpolitikánkkal összhangban levő árpolitika érvényesítésére. Ennek velejárója az is, hogy időnként és esetenként árrendezésre van szükség. Nem engedhető azonban meg. hogy egyes vállalatok a költségek csökkentése, a munka jobb megszervezése helyett az árak emelésével jussanak többletjövedelemhez, károsítva a lakosságot és a népgazdaságot. A gazdasági szabályozók hatékonyan segítik a gazdasági élet általános fejlődését és az irányító szervek munkáját is, nem adnak azonban menlevelet egyetlen állami irányító szervnek sem a helytelen jelenségek passzív szemlélésére. A felügyeleti szerveknek tehát jobban kell ellenőrizniük vállalataikat, hogy azok szigorúan tartsak be a gazdálkodási és árképzési szabályokat, s ezek megsértése esetén tegyenek in-' tézkedéseket a torzítások megszüntetésére. Hangsúlyozza a határozat a tudományos kutatások gyorsabb fejlesztésének és a termeléshez fűződő kapcsolatai erősítésének fontosságát. Jobban kell koncentrálni a népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos fő feladatokra, s fokozottan kell élni a testvéri országokkal való tudományos együttműködés lehetőségeivel. A fejlődés gyorsuló üteme, a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozását célzó munkálatok is megkövetelik, hogy hosszabb távra szóló gazdasági, fejlesztési tervek és prognózisok készüljenek. Az eddig is folyamatban levő ez irányú munkát a KGST. országokkal együttműködve erőteljesebben kell fejleszteni. Az elmúlt években az iparosítás jelentős vonása volt a vidéki iparfejlesztés gyorsulása, az egyes területek gazdasági fejlettségi színvonala közötti különbség csökkenése. Ezután is ezt az irányvonalat kell követni, még határozottabban a területi adottságoknak megfelelően, fejlesztve mind az ipart, mind a mezőgazdaságot. A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, gazdagítani életét. A nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan kell növelni az áruellátást, bővíteni a választékot, hogy az kiegyensúlyozottan fejlődjék és a lakosság minden rétege számára jól érzékelhető legyen. Szükséges, hogy a jövedelem alakulása az eddiginél jobban függjön a végzett munka eredményétől, jobba« differenciálódjon az egyes jövedelem kategóriák között és az egyéni teljesítmények szerint. Lehetővé kell tenni a hasznos többletmunkával szerzett többletjövedelmet, vissza kell azonban szorítani azokat a törekvéseket. amelyek nem többlet- munkával, hanem különféle ügyeskedésekkel, a izocialista erkölcs megsértésével akarnak jogtalan haszonhoz jutni. A dokumentum megállapítja, hogy a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése mellett az egyes családok jövedelemszintje között nagyok az eltérések. E nagy különbségek csökkenését szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedései: a többgyermekes családok és az egyedülálló anyák fokozottabb támogatása, a gyermekintézmények befogadóképességének növelése, a többgyermekesek családi pótlékának emelése, a munkaképtelen öregek fokozott segítése. A határozat fontos feladatként említi, hogy megfelelő terv készüljön a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére a népgazdaság újabb ágazataiban és más munkaterületeken is, ahol ennek megvalósítása az egész társadalom érdekeivel összhangban lehetséges. A kongresszus megállapította, hogy az építőmurika tervszerű folytatásának feltételei adottak. Ezt a többi között biztosítja a munkásosztály mind magasabb szintű alkotóképessége, a szocialista brigádmozgalom lendülete, a nép döntő többségének akarata és tettrekészsége, a különböző szinteken dolgozó vezetők nagy többségének felkészültsége és rátermettsége. V. Az ideológiai élettel és a művelődési feladatokkal kapcsolatban a határozat megállapítja, hogy az elmúlt években tovább fejlődött a párt ideológiai munkája: erősödött és terjedt e marxista—leninista világnézet,: tömegek tudatában jelentősen erősödött a szocialista gondolkodásmód. A feladatokról szólva rámutat a határozat: beható viszgálatokra vár társadalmunk rétegeződ é- sének alakulása és tudati fejlődése, a szocialista közigazgatás továbbfeljesztésének tudományos megalapozása, a tudományos és műszaki forradalom társadalmi összefüggéseinek sokrétű elemzése és számos más kérdés. Növekvő részt kell vállalniuk a társadalomtudományok marxista művelőinek az eszmei-politikai harcban. A szükséges eszmei vitákban a meggyőzés erejével kell visszaszorítani a burzsoá és a kispolgári szemléletet, legyőzni az an- tikommunista nézeteket, valamint leküzdeni a „marxista” köntösben jelentkező revizionista és dogmatikus felfogást Továbbra is vigyázni kell arra, hogy ne nyerjen teret se az elvtelen liberalizmus, se az eszmei meggyőző munkát kinyilatkoztatásokkal és adminisztratív intézkedésekkel pótló szektás gyakorlat Ei kell érni, hogy a szocialista erkölcsi normák növekvő erővel érvényesüljenek, fejleszteni kell a szocialista közgondolkodást és a társadalmi felelősségérzetet. Tovább kell gazdagítani az egyén kapcsolatát a közösséggel és fejleszteni társadalmi felelősségérzetét, a szocialista haza iránti elkötelezettségét. Az átmeneti társadalom jellegéből adódóan és a tőkés világ hatására tovább él és időnként felerősödik vagy újratermelődik a polgári erkölcsi szemlélet számos eleme. Az utóbbi időben — a gazdaságirányítási reformot is félremagyarázva és abban igazolást keresve — erőre kapót' az individualizmus és egoizmus a munkával meg nem szolgál haszonszerzésre való törekvés, a spekuláció. Teljesebbé kell tenni a szocialista erkölcs érvényesítését, és arra kell törekedni hogy mind jobban megbecsülje a társadalom az önzetlensége és az áldozatkészséget: az éle minden területén élvezzem nagypbb megbecsülést a mun kásosztály, a dolgozó nép érdé keiért önfeláldozóan felelőssé get vállalók. Az oktató-nevelő munkáról szólva leszögezi a határozat: Oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társadalom szocialista fejlődésénél egyik fő követelménye. Ezer szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szervei megvizs gálják az állami oktatás egér rendszerét, és gondoskodjam annak megfelelő irányú tovább fejlesztéséről. Az oktatómunk stabilitását megerősítve kel gondoskodni az ismeretanya bővülése és módosulása miat szükségessé vált változtatáso! ról is. A pedagógusok anyagi é erkölcsi megbecsülését mindé! területen jobban összhangbf kell hozni tevékenységüknek társadalmi fontosságával. Alapvető feladat az is, hogy a fizikai dolgozók gyermeked a tanulás minden szintjén külön támogatásban részesüljenek. (Folytatás az 5. oldalon)
