Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
R Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa Komócsin Zoltán: Hűségesek vagyunk szivetségesi elkötelezettségűnkhöz Nyers Rezső: Lépést kell tartanunk a világgal Komócsin elvtárs felszólalásában pártunk nemzetközi politikájával foglalkozott. Hangsúlyozta többek között: — A bel- és külpolitika összefüggésének és kölcsönhatásának témájában egyes imperialista sajtóorgánumok támadásokat ! tintéznek ellenünk. A magyar j párt_ és állami vezetésre nagy! előszeretettel ragasztanak olyan címkéket, hogy „a legbátrabb reformerek” a belpolitikában, Ugyanakkor , szélsőségesen konzervatívok” a külpolitikában. Mindenki számára világos: lehetetlen volna egyidejűleg bátor reformernek és szélsőséges konzervatívnak lenni; Azért érjük el eredményeinket hazánk határain belül és azon! kívül is, mert pártunk marxista —leninista irányvonalat valósít meg mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politikában. Egyébként a külpolitikánk konzervativizmusáról elhangzó fejtegetéseket mások, ugyancsak imperialista oldalról maguk cáfolják meg, amikor elismerik pártunk aktív szerepét a nemzetközi kommunista mozgalomban, valamint hazánk kezdeményező, eredményes hozzájárulását az időszerű nemzetközi problémák megoldásához. Miért próbálják hát mégis a „szélsőséges konzervativizmus” címkéjét reánk ragasztani? Azért, mert hűségesek vagyunk elveinkhez, szövetségesi elkötelezettségünkhöz. Mi azonban ed- • dig most és a jövőben is az! alapvető elveinkkel, népünk,! hazánk érdekeivel, szocializmust építő céljaival összhangban álló nemzetközi politikát folytatunk. Arra törekszünk, hogy mindent megtegyünk, ami csak tőlünk telik, együttműködésünk és barátságunk fejlesztéséért a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a nemzetközi kommunista mozgalom, az összes anti- imperialista erők egységéért, összeforrottságuk erősítéséért, közös, nagy ügyünk győzelméért. Majd igy folytatta: — Nemzetközi politikánkban mindig abból indulunk ki, hogy csak az lehet jó nekünk, ami jó barátainknak is, szövetségeseinknek is, amivel egyaránt erősítjük magunkat és közösségünket. Hazánk, valamint a többi szocialista ország két- és többoldalú kapcsolatai is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapvetően annak van, ami bennünket ösz- szeköt, egységbe tömörít, és nem a szétválasztó tényezőknek. Az internacionalista élvek érvényesülésének, erejének szép példája a hősiesen harcoló vietnami testvéreink mellett megnyilvánuló szolidaritás. A mi pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével — kezdettől fogva azt tartja, hogy vietnami testvéreink harcát támogatnunk kell anyagi, katonai, politikai és diplomáciai téren, valamint a propaganda eszközeivel, egészen a végső győzelem kivívásáig. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk éber figyelemmel kíséri az amerikai imperializmus állandó zaklatásaival szemben helytálló koreai, valamint kubai testvéreink küzdelmét. Szolidárisak vagyunk a Koreai Munkapárt, a testvéri koreai nép hazája békés egyesítéséért, az amerikai imperialisták és délkoreai bábjaik meg-megújuló provokációinak elhárításáért folytatott harcával. Együtt va_ gyünk testvéri szolidaritásban a bátor kubai néppel, kommunista pártjával, abban a hősi harcban, amelyet a jenki imperialistákkal szemben állhatatosan és eredménnyel folytat Az egységért folytatott erőfeszítéseink közepette reményt keltő az a változás, amely kezdetét vette a Kínai Népköztársaság külpolitikájában. Érlelődnek a lehetőségek Kína, vala- mint a többi szocialista ország államközi kapcsolatainak javítására. Egy évtized után most kerültünk ismét olyan iielyzetbe, amikor nem a távolodás, hanem a közeledés perspektívája elé: tekinthetünk nagy várakozással és tettrekészséggeL Marxista—leninista elveink alapján valósítjuk meg nemzetközi politikánkat a gyarmati kizsákmányolás és elnyomás utolsó maradványainak felszámolá- J sáért harcoló népek, valamint J a felszabadult országok vonat- j kozásában is. Politikai, anyagi és minden más tőlünk telhető ; támogatással fejezzük ki szoli- j daritásunkat a portugál gyár- j matokon és a dél-afrikai fajüldöző fasiszta rezsiknek ellen harcoló népekkel. Gazdasági, politikai, diplomáciai kapcsolatainkban a fejlődő országokkal az őszinte, önzetlen segítőkészségből indulunk ki. A közel-keleti háborús tűzfészek felszámolására irányuló politikánk különös élességgel bizonyítja, hogy milyen elvek vezérelnek bennünket. Szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával, elítéljük az izraeli agresszorokat és imperialista támogatóikat. Azért állunk az arab népek oldalán, mert nekik van igazuk és mert harcuk antiimperialista harc. Pártunk nemzetközi politikájának megvalósításában arra törekszünk, hogy a Magyar Nép- köztársaság — hasonlóan. a többi szocialista országhoz — sokoldalú kapcsolatban legyen a miénkkel ellentétes társadalmi rendszerű országokkal is. Amikor — a békés egymás mellett élés élve alapján — kapcsolatainkat fejlesztjük a tőkés országokkal, mindig figyelemmel vagyunk szövetségesi elkötelezettségünkre. A szocialista országok egységes, összehangolt fellépésében rejlő nagy erő és lehetőségek bizonyítékai azok az eredmények, amelyeket az európai biztonsági értekezlet megszervezésére irányuló kezdeményezésünkkel eddig elértünk. Kontinensünk népei és a legtöbb ország kormánya egyetért az európai biztonsági értekezlet ösz- szehxvásával. Pártunk és kormányunk politikájának, erőfeszítéseinek igazolását is látjuk abban, hogy az összes európai népek érdekeinek megfelelő biztonsági értekezlet földrészünkön. az érdeklődés középpontjába került. Jól tudjuk: még sokat kell tenni azért, hogy az első találkozó létrejöjjön. Mint eddig, ezután is ott leszünk azoknak a sorában, akik a siker eléréséért fáradoznak. A moszkvai tanácskozás budapesti előkészítésében a testvérpártoknak a mi pártunk iránt megnyilvánuló bizalmát és megbecsülését látjuk. Hálásak vagyunk ezért a bizalomért, és a jövőben is arra törekszünk, hogy megfeleljünk a testvérpártok várakozásainak. — A moszkvai tanácskozáson — előkészítése alatt és utón — a nemzetközi kommunista mozgalomban megerősödött az egység: éppen ebben van a tanácskozás egyik fő eredménye, a jövőre kiható jelentősége. A nemzetközi kommunista mozgalom egységét természetesein nem tekinthetjük egyszer s min. denkorra megoldottnak. Az egy_ ség erősítése állandó feladat, megszakítás nélküli folyamat, amelynek eszközei: a két- és sokoldalú találkozók, az álláspontok egyeztetése, az eszmecserék, az elvtársi viták, és mindenekelőtt a közös célokért folytatott harc, az együttes akciók gyakorlati megvalósítása. Felszólalása végén hangsúlyozta, hogy a mi pártunk a jövőben ís kész mindent megtenni a közös célok megvalósításáért, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának ; továbbfejlesztéséért, a^ összes j antiimperialista erők ákcióegy- j ségéne'k megvalósításáért. | Nyers Rezső elvtáirs a nemzet, közi gazdasági együttműködésről szólt: — Ha lépést akarunk tartani a világgal — mondotta többek között sőt, ha széles területen közelíteni alkarunk a világ legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink koncentráltabb felihasználása mellett — mind többet keil igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit. Ha gyorsabban akarunk haladni a szocializmus útján, képessé kell válnunk arra, hogy a műszaki-technikai fejlődés folyamatában jobban hasznosítsuk az időtényezőt, mert annak szerepe óriási fontosságú. Sem a gazdasági hatékonyságot, sem a nemzetközi együttműködés ügyét nem bízhatjuk csupán a tervezők vagy az államapparátus jó szándékára, ezen túl egy széles társadalmi érdekrendszemek kell kiváltania a helyes cselekvést. Ezért arra törekszünk, hogy a nemzet, közi gazdasági együttműködés fejlődése egyszerre legyen államérdek és vállalati érdek. Nyers Rezső ezután a termelés és a kereskedelem kapcsolatáról beszélt, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar népgazdaság fejlődésének a negyedik ötéves terv időszakában is jellemzője lesz a külkereskedelmi érzékenység fokozódása. A külkereskedelem növekedési üteme felülmúlja a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. Minden egy százaléknyi nemzeti jövedelemnövekedés összekapcsolódik legalább 1,5 százaléknyi külkereskedelmi forgalomemelkedéssel: ötévi távlatban a külkereskedel. mi forgalom 43 százalékos nőve. kedésével számolunk. A terv szerint az átlagosnál nagyobb ütemben, 47—48 százalékkal növekszik kereskedelmiünk a KGST-országokkal. A továbbiakban a KGST-országokkal kialakult kétoldalú és sokoldalú termelési kooperációkról beszélt, kiemelve azok nagy jelentőségét, majd a nemzetközi pénz- és hitellehetőségek felhasználásáról szólt Hangsúlyozta, hogy e tekintetben is megbízható partnerei akarunk maradni a szocialista országoknak és a tőkés világbeli ügyfeleinknek. — Korunk egyik jellegzetes vonása, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok között is fejlődnek — mondotta ezután. A szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatok alapvető formája ma is a külkereskedelem. Fontossága ezután is döntő lesz, de a kapcsolatok fokozatosan kiterjednek az együttműködés más formáira; így a természeti kincsek együttműködéssel történő kiaknázására, közös tudományos kutatás folytatására, a licenckereskede- lem kifejlesztésére, a gépgyártási kooperációra és specializáció- ra, továbbá a kapitalista országokban működő vegyes kereske. delmi társulások létesítésére. Különböző számítások szerint jelenleg a tőkés világkereskedelem jelentős hányada, mintegy 20 százaléka, már nem hagyományos készárucsere, hanem a tudományos és termelési kooperáció közvetlen folyománya. Ezt a tendenciát nekünk is követnünk kel. Ha kereskedelmünket bővíteni és javítani akarjuk a világpiacon, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy alkalmazkodjunk a nemzetközi kereskedelem gyorsan változó áruszerkezetéhez. Hazánk szempontjából a tőkés országokkal való munkamegosztásunk bővítése azért fontos és hasznos, mert a gazdasági növekedéshez szükséges legkorszerűbb technikát számos iparágban a fejlett tőkés országokból kell biztosítanunk. Alapvető célunk az, hogy partnereink a legnagyobb kedvezmény elvét korlátlanul és feltétel nélkül biztosítsák számunkra, megszüntetve az exportunkat sújtó diszkriminációt és a nem vámjellegű adminisztratív korlátokat. Emellett arra törekszünk, hogy vállalataink hosszú távra szóló világpiaci tevékenységéhez megfelelő államközi kereteket biztosítsunk. Magyarország és a harmadik világ országai között a gazdasági kapcsolatok fejlődnek és sokoldalúbbá válnak. A fejlődő országokból Magyarország a műszaki-tudományos együttműködés keretében az utóbbi időszakban évenként 150—200 főt fogadott. Jelenleg több mint 500 egyetemi és főiskolai hallgató képzéséről gondoskodunk. Tisztelt Elvtársak! Erre a feladatra is érvényes kongresszusunknak az a tézise, hogy az eddigi irányban, de jobban kell dolgoznunk. Meggyőződésem^ hogy a nemzetközi gazdasági együttműködései kapcsolatos politikánk összhangban van és összhangban lesz ezután ennek a kongresszusnak a fő jelszavával, amely úgy szól, hogy „tovább a lenini úton!” BÉKÉS 3 1970. NOVEMBER 26. Nyers Rezső elvtárs felszólalás közben.
