Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
II Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) ] tömunka megköveteld a mun- ! kásosztály, a párt vezető szere- j pénefc erősítését, a vezetés ha- i tékomyságának javítását. A párt- | irányítás rendkívül fontos fel- j adata, hogy gondoskodjék az' elvi politika érvényesítéséről, a | politika védelméről és tovább-1 fejlesztéséről. . Politikánkban I szükség van állandóságra és megújulásra, elvi szilárdságra és rugalmasságra. Állandóságra a szocializmus céljaiban, a tömegekkel való kapcsolat fejlesztésében; az életkörülmények állandó javításában; megújulásra, az új kérdésekre adott, új alkotó válaszokban; szilárdságra alapél veinkben; rugalmasságra, körültekintésre módszereinkben. E bonyolult folyamát céltudatos irányítása elképzelhetetlen, ha hiányosak azok a demokratikus formák és módszerek. amelyek erre biztosítékot nyújtanak. A politikai vérkeringésnek nem szabad lelassulnia A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok leg- jobbjaiból hozza létre a kollektiv vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsolatokat, amelyek segítségéved állandó érintkezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, a párt és a párton kilói 11 dolgozók között. A pártban olyan, szervezett állandó belső mozgásnak kell lennie, amely egyrészt a vezetés különféle elképzeléseit gyorsan és pontosan közvetíti a párttagságnak és a pártonkívülieknek, másrészt a kommunisták és a párton kívüli dolgozók többségének véleményét, észrevételeit gyorsan és pontosan eljuttatja a vezetéshez. Ennek az állandó, kétirányú mozgásnak, mondhatnám, a párt politikai vérkeringésének, sohasem szabad lelassulnia vagy szünetelnie. Ugyanilyen hiba volna, ha s párttagok és a párton kívüli dolgozók észrevételeit, véleményé» a valóságot nem pontosan tükrözve közvetítenék. A legnagyobb veszélyek egyike, ha elképzeléseinket, vágyainkat tényként tüntetjük fel, hogy amit szeretnénk, azt megvalósultnak hisz- szük. Hogy ezt elkerüljük, a legfőbb biztosíték a demokratizmus fejlesztése. Ügy véljük, hogy a tömegek és a vezetés, a párttagság és a központi szervek közötti információk cirkulációjának a legfontosabb formáit, módszereit már kiépítettük, csak tovább kell munkálkodnunk a folyamat tartalmának fejlesztésén, színvonalának emelésén. A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrácia ki- szélesítésével kapcsolatban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi másfél évtizedben hasznosítani törekedtünk fontos történelmi tapasztalatokat a vezetők kiválasztásában és nevelésében. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy az a jól dolgozó vezető, aki mellett hasonló képességű, alkalmasság dolgában egyenrangú vezetők nevelődnek. Talán első hallásra furcsa, mégis igaz, hogy azok a vezetők dolgoznak igazán eredményesen, akik megteremtik önmaguk pótolhatóságának feltételeit A kongresszust megelőző tanácskozásokon és itt, a kongresz- szuson is bírálat érte politikánk végrehajtását. Ha helyes a politika — márpedig erről elismerően szóltak —, minden a végrehajtáson, a vezetőkön múlik. A Központi Bizottságtól az alapszervezetekig biztosítanunk kell, hogy politikánkat értő és annak végrehajtását megvalósítani képes vezetők dolgozzanak. csak munkatársaikra, a kollék- j tívára. a dolgozókra Lámaszkod- j va, rájuk figyelve, javaslataikat | meghallgatva és mérlegelve hoz. j hatnak helyes döntéseket. Ha j bárhol passzivitást tapasztalunk, i nem panaszkodni kell, hanem önmagunkban is keresni a hibát. I Ezután az új gazdaságirányí-1 tási rendszerrel kapcsolatos kérdéseikről beszélt: — A gazdaságirányításban növekszik a szakszerűség szerepe. A gazdasági törvényszerűségek meghatározó jelentőségűek, de gazdasági vezetőink sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy szocialista társadalmi viszonyok között dolgoznak. Azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy ezek a gazdasági törvény- szerűségek a szocialista népgazdaságot. a szocialista társadalom építését szolgálják. Ezért nem lehet nálunk politikamentes gazdasági munka és vezetés. A szakszerű irányítás csak akkor A magyar irodalmi- és kulturális élet jeles képviselőinek egy csoportja a kongresszuson. Az első sorban (balról-jobbra): Ily- lyés Gyula, Darvas József, dr. Bognár József látható. hozhatja meg gyümölcsét, ha a dolgozók növekvő aktivitásával párosul. Ezért kiemelkedő jelentőségű feladat az üzemi demokrácia továbbfejlesztése. Az üzemi demokrácia érvényesülésének alapja és kiindulópontja pedig az üzemi pártszervezetek demokratizmusa. Ahol a pórtdemokrácáa mind teljesebben érvényesül, ott hatékonyabb az üzemi demokrácia is. Tisztéit Elvtársak! Amint már bevezetőben említettem, a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia között szerves az összefüggés, a kölcsönhatás. A szocialista demokrácia a proletárdiktatúra erősítését szolgálja Demokratikus módszerrel kell vezetni, nem parancsolgatással Tisztelt Kongresszus! Gyakran esik szó arról, hogy még nem mindenütt és nem a párt által kívánatosnak tartott mértékben honosodtak meg a vezetés demokratikus módszerei, i Vajon nem akarásról, tudatos J ellenkezésről van-e szó? Valószínűleg ilyen is akad. Mégsem í ez a fő ok, hanem sokkal inkább az, hogy úgy véljük, demokra- tikus módszerekkel nehezebb vezetni, mint parancsolgatással. Mi a legfontosabb a vezetés demokratikus módszerében? A vezető embereknek az a kötelességük, hogy álláspontjukat, döntéseik helyességét meg is tudják indokolni és meggyőző érveléssel, ‘bizonyítással él Is tudják fogadtatni a munkatársaikkal. A meggyőző érveléshez, a bizonyításhoz természetesen; tudásra, alapos felkészültségre, i képzettségre van szükség. Min-! den tekintetben Ismemi kell a a munkaterületet és a feladatot A szakszerűség, a hozzáértés és! a demokratikus vezetési mód- j szer tehát összefügg egymással. A kettő nem helyettesíti, hanem; kiegészíti egymást, szerves egységet kell, hogy alkosson. Ahol nem érvényesül megfelelően a| demokratikus vezetési módszer,! ott a vezetők vagy politikailag vagy szakmailag, vagy mindkét vonatkozásban nem eléggé felkészültek. A szakmailag és poli. tikailag jól felkészült, kulturált, rátermett vezetők viszont nem. csak megengedik a problémák demokratikus megvitatását, ha2 1910. NOVEMBER 26. nem egyenesen igényt tartanak rá, hogy hangot kapjanak az ellenvélemények is, és nem esnek kétségbe, ha nem mindenben az ő személyes javaslataikat fogadják el. A demokratikus vezetési módszerek bővítése nem menlevél a felelősség vállalása alól, nem lehet az opportunista, laza vezetés takarója. Fegyelem, felelősségvállalás, erély politikánk végrehajtásában, pártdemokrácia, szocialista demokrácia — társadalmi és állami életünkben — összetartozó, egymást kiegészítő fogalmak. Ezt a szellemet kell meghonosítani mindenütt, hogy a lenini vezetési módszerek jobban érvényesüljenek. Tisztelt Kongresszus! Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kedvezően hatott a szocialista demokrácia fejlődésére is. A gazdasági reform elveinek kidolgozásában a hozzáértő emberek tízezrei kaptak fontos szerepet, az elképzelések megvitatásában pedig százezrek vettek részt. Ilyenformán azok, akik ma a reform megvalósításáért dolgoznak, ott voltak annak bölcsőjénél is, közreadták tapasztalataikat, elgondolásaikat. Ennek a demokratikus előzménynek fontos szerepe van abban, hogy mai gazdaságirányítási rendszerünket a társadalom túlnyomó többsége helyesli és munkájával támogatja. A gazdasági reform számottevően megnövelte a helyi szervek, a gazdasági egységek, a felelős vezetők önállóságát, kibővítette döntési hatáskörüket. Ez magában véve is előbbre viszi a szocialista demokrácia kibontakozását. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a felelős vezetők közül mind többen belátják; A szocialista demokrácia lényegéről az előadó többek között megállapította: — Teljesen félreértik a szocialista demokrácia lényegét és funkcióit azok, akik szembeállítják azt a proletárdiktatúrával, és úgy képzelik el, hogy a szocialista demokrácia a proletár- diktatúrától különálló tényező, a társadalmi fejlődés folyamatában „átveszi”, „helyettesíti” a proletárdiktatúra korábbi funkcióit. Vannak, akik jobboldali, revizionista nézeteket képviselve ilyen szemléletnek engednek teret, s a szocialista demokrácia jegyében a proletárdiktatúra felszámolását szorgalmazzák. Vannak viszont álbaloldsli nézetek is, amelyek a proletárdiktatúra védelme jegyében aggályoskodva tekintenek a szocialista demokrácia fejlesztésére, tehát a szocialista demokráciától féltik a proletárdiktatúrát, a proletárálla/m és az osztálypolitika védelmére hivatkozva ellenzik a szocialista demokrácia kibontakozását. De a kérdés olyan feltevése,' hogy „vagy proletárdiktatúra, vagy szocialista demokrácia” akár jobboldali, akár „baloldali” nézőpontból történik, elméleti és politikai szempontból hibás. Pártunk tapasztalata is bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia kiteljesedése a proletárdiktatúra erősítését, továbbfejlesztését szolgálja. Amikor hazánkban az ötvenes évék elején csorbát szenvedett a szocialista demokrácia, legyengült, veszélybe került rendszerünk, hatalmunk, a prodetáriátus diktatúrája. Biszku elvtárs ezután az állami munkával összefüggésben a következőket mondotta: — Pártunk már több éve a társadalomtudományok művelőinek, a tudományos intézeteknek, gyakorlati párt-, társadalmi és állami vezetőknek a bevonásával, behatóan és megfelelő körültekintéssel foglalkozik e kérdésekkel. Kutatjuk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet minél több dolgozó embert bevonni az állam ügyeinek intézésébe, ellenőrzésébe. Kutatjuk azt Is, hogy milyen eszközökkel harcolhatunk eredményesebben a még jócskán létező és társadalmi fejlődésünket gátló bürokrácia ellen. A- bürokrácia elleni harcot itt szélesebb értelemben kell felfognunk, mert a bürokrácia, sajnos nemcsak állami, hanem társadalmi szerveknél is létezik, sőt újratermelődik. A puszta fogadkozások és kijelentések nem bizonyultak és sohasem bizonyulnak elegendőnek megszüntetéséhez. Egyesek úgy vélik, hogy a bürokrácia felszámolásának vagy legalábbis jelentős csökkentésének, az államapparátus radikális csökkentése lenne a legfőbb eszköze. 'Az igazat megvallva, az államapparátus a jelenleginél lehetne kisebb, de ugyanakkor szakszerűbb és jobban megfizetett is. A gyakorlatban azonban jelentősebb létszámcsökkentés keresztülvitele nem egyszerű, és minden elhamarkodott, elsietett lépés zavarokat okozna. Sőt, ez a módszer jelenleg nem javítaná, hanem rontaná állami szerveink munkáját. Kidolgozás alatt áll az állam- igazgatási munka fejlesztése, a párt és az állam viszonyának további rendezése, valamint a pártellenőrzés megjavítása az állami munkában. Mindezekkel a feladatokkal körültekintéssel és gondossággal szükséges foglalkoznunk, mert fontos összetevői ezek a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének. Amint a beszámoló hangsúlyozta: dolgozó népünk állama, a Magyar Népköztársaság betölti hivatását, de azt is tudjuk, hogy milyen tartalékok rejlenek az állami munka hatékonyságának fejlesztésében. Ügy. véljük, hogy ez a fejlesztés nem egyik évről a másikra megy végbe s j itt sokszorosan érvényesül az a! közmondás, hogy „hétszer mérd le, egyszer vágd le”. Végül ezeket mondotta Biszku elvtárs: Tisztelt Kongresszus! Ügy gondolom, az elmondottak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gyakorlatban egyaránt nagy figyelemmel foglalkozik a pártdemokrácia, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének problémáival. Pártunk a X. kongresszuson meghozandó döntésekkel újabb, nagy feladatokra kötelezi el magát. Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy többsége a párttal együtt vállalja ezeket a feladatokat, amelyeket úgy jellemzünk, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését szolgáló munka magasabb szinten való folytatása. Pártunk munkáját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazítanunk. Pártszervezeteinkben, társadalmunkban új energiákat kell feltárnunk, amelyek elősegítik, hogy ezeknek az igényes és ösz- szetett feladatoknak is jól megfeleljünk. Ennek az energiának bőséges forrása a szocialista demokrácia, amely a társadalom friss erőit segíti bevonni harcunkba, szélesebb utat nyit a dolgozóik tehetségének érvényesítése, teremtő gondolataik és építő tetteik előtt. Ezt az erőtöbbletet nem nélkülözhetjük. Meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatásában elért eredmények egyre jobban kitágítják ezt a forrást s ezzel hozzájárulnál! ahhoz, hogy újabb lépésekkel közeledjünk a párt és a nép közös céljainak megvalósulásához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Javasolom, hogy a Központi Bizottság és a KEB beszámolóját és a Szervezeti Szabályzat tervezett módosítását a kongresszus fogadja el és hagyja jóvá azt a politikai vonalat, amelyet pártunk a következő esztendőkben kíván megvalósítani
