Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
Lerakató! minden községbe! Aligha lehet találni olyan családot a megyében, amelyiknek asztalára ne lehetne több gyümölcsöt — cseresznyét, meggyet, málnát, ribizlit, köszmétét, szamócát, almát, körtét, őszibarackot, szilvát, szőlőt, birsalmát, naspolyát — tenni. A megye lakossága kevesebb gyümölcsöt fogyaszt, mint Csong- rád és Bács megye népessége. Ennek többek között az ts az oka, hogy a községekben, városokban levő gyümölcsfaállomány és a - szőlőtőkék kiöregedtek, kevés termést adnak. Így a drága gyümölcsöt a szomszédos és a távoli megyékből hozzák Békésbe. Megkérdeztünk több kerttulajdonost, mi ' akadályozza abban, hogy pótolja kipusztult gyümölcsfáit, szőlőtökéit? Azt a választ kaptuk, hogy nem jutnak hozzá jó minőségű szaporítóanyaghoz. Kétségtelen igaz, hogy a megye községei közül kevés helyen kínálnak megvételre, csemetéket, szőlőoltványokat. Mindösz- sze 35 gyümötcsfa-lerakatról tud a megyei tanács kertészeti szakfelügyelője. Néhány városban és községben kettőt is fenntartanak, így a megye településének kétharmadéban egyáltalán nincs gyümölcsfa-lerakat. Ezzel a helyzettel egyetlen kertet szerető ember sem ért egyet. Ezért feltétlen jogos a kertészeti szakkörök és a kerttulajdonosok kérése: nyissanak gyümölcsfa- és szőlőoltvény-le- rakatot minden községben! D. K. Faültetés Több tízezer gyümölcsfa- csemetét ültetnek ej ez év ószén megyénk kertjeibe, A kertek felújítása elkezdődött. Fotó: Demcny Röviden Átmenetileg megoldották a végegyháziak kérését és a különféle takarmánykeverékeket, tápokat Végegyházán is forgalomba hozta a Gabonafelvásárló ! Vállalat. A végegyháziak öröme azonban nem sokáig tartott. A vállalat ugyanis valami oknál fogva abbahagyta a községben nyitott üzlet feltöltését. Így most ismét 5—6 kilométert talicskáz- nak és kerékpároznak a takarmányvásárlók, hogy Kovácshár zárói hazavigyék a vásárolt tápokat. Érdemes lenne megtalálni a módját annak, hogy a végegyháziak megoldott gondja ne j szenvedjen csorbát és s. jövőben saját községükben vásárol- | hassák meg ugyanúgy, mint korábban a keverék-takarmányok, takarmánytápokut. • ** Kedvező eredményeket értek el a nyúltenyésztésben a mező- berényiek. A társulás tagjai 1970-ben 2 ezer nyúlra kötöttek értékesítési szerződést s eddig 4 ezer nyulat értékesítettek. Szarvason 5 ezer kertes családi házat tartanak nyilván és 2 ezer hold zártkertről tudnak. A gyümölcsfa- és szőlőtőke-állomány kiöregedett. A kertek felújítását nagy buzgalommal szorgalmazzák a város művelődési háza köré tömörült kertészeti szakkör tagjai. Müven esetben nem jár adókedvezmény a tsz tagok háztáj Nincs helye kedvezményes adótételek alkalmazásának, ha a tag — által használt gazdaságilag művelhető földterület az 1600, (a háztáji földterületbe be nem számítható, családonként legfeljebb 300 n. öllel együtt az 1900) négyszögölet meghaladja, — használatában levő szőlő és gyümölcsös területe a 800 n. ölt meghaladja, — tulajdonában (haszonélvezetében) két évesnél idősebb ló (öszvér) van, — adóévet megelőző évben a termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiséget nem teljesítette. 1 A háztáji gazdaságok adóztatására vonatkozó jogszabály a termelőszövetkezet részéről eltartásban, illetve öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagot — ha az a mezőgazdasági termelőszövetkezetről szóló 1967. évi III. tv. 72. paragrafusában megállapított mértékű háztáji földterületet használ — a háztáji földterülete után állandó adómentesség illeti meft. Az adómentesség azonos i gazdasága után? feltételek mellett megilleti az elhalt özvegyet is. Ha a használt föld nagysága, ezen belül a szőlő és gyümölcsös területe az idézett rendelkezés szerinti mértéket meghaladja, a meghatározott mértéken felüli terület után az adót az egyéni gazdaságokra vonatkozó szabályok szerint kell kivetni. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagot is, mint az egyéni gazdálkodókat a kivetett mezőgazdasági lakosság jövedelem- adójából 50 százalékos 1000,-^- forintig terjedő kedvezmény illeti meg, ha a férfi tag 65, illetőleg termelőszövetkezeti nő tag 60. életévét betöltötte és ha a mező- és erdőgazdasági termelő- munkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, és munkaképes — vele együtt adózó — férfi családtagja nincs. A mentességet és kedvezményt külön leérni nem kell, mivel azt az adóhatóság minden évben a kivetés során hivatalból vizsgálja. Barcs Aladár főelőadó KERT és háztáji Növényvédelmi tanácsadó: Időszerű teendők a házikertekben és a szórvány-gyümölcsösökben A szüreti munkák befejezése utón már a következő év gyümölcsfa-védelmére kell gondolnunk. Lombhullás után a fák nyugalmi időszakában a faápolási. fatisztogatási munkák szakszerű végrehajtásával gyérítjük a kártevők és a kórokozók számát, fokozzuk a vegyszeres védekezés hatékonyságát. Vágjuk ki az idős, nagymértékben fertőzött, valamint a terméketlen fákat. Faápolósi teendőink során vágjuk le a száraz, beteg (almafalisztharmattal, pajzstetűvel, vérté tűvel) fertőzött ágakat. Ha ezek után még szükséges, ritkítsuk a fák koronáját is. így kedvezőtlen életfeltételeket teremtünk a kórokozóknak és egyes kártevőknek. A nagyon sűrűsödött fákat, csak fokozatosan,' több évi munkával ritkítsuk. A metszések, ritkítások során csonkot ne hagyjunk. A nagyobb vágói felületeket kenjük be fasebkótránnyal. Ha a termő öreg fákon üreges, vagy odvas sebeket találunk, ezeket tisztítsuk meg, oldaukat vágjuk simára, majd cement-haharcs- csal tömjük be, A fák törzsét, vastagabb ágait kéregkaparóval, majd drótkefével tisztítsuk meg. Vigyázzunk: sebzést felület ne keletkezzen! Vágjuk le a 2—3 levélből álló kis hernyófészkeket (a galagonya- pille hernyóinak telelő helyeit), a több levélből készült nagy hernyófészkeket (aranyfarupille telelőhelyeit), valamint az ösz- szeszáradt maniliás gyümölcsöket, virágrészeket. Szedjük le a vesszőkön gyűrű alakban található gyűrűspille és a törzsön, vastag'abb ágakon levő szőrökkel borított gyapjaslepke tojáscsomóit. A levágott, lekapart, kártevővel vagy kórokozóval fertőzött hulladékot ne szórjuk a fa alá, mert ott is áttelelnek, s íaliszto- gatási munkánk kárbavész. Gyűjtsük össze és égessük el. A gyümölcsfáink és egyéb gyümölcstermő növényeink levelein áttelelő kórokozók tavaszi fertőzés megelőzésére gyűjtsük össze és égessük el a lehullott lombot. Közvetlenül a lombhullás után az összegyűjtés és elégetés helyett a lehullott leveleket Krezonit E 0,7—0,9 százalékos — 100 liter vízhez 70— 90 dekát tegyünk —, vagy No- venda 2 százalékos töménységű perinetlevével lepermetezzük. A fertőzött lombot évelő növényeink takarására ne használjuk, mert az így áttelelő kórokozók tavasszal ismét fertőznek, A Krezonit E embere és állatra egyaránt erős méreg. Az olyan házíkertben, ahol zártudvar, baromfiudvar, lakóépület közelsége miatt az erős mérgek használata nem ajánlatos, a vegyszeres védekezést az előzőekben leírt mechanikai védekezéssel pótoljuk. A téli raktározás előtt fokozott gondossággal tisztítsuk le a permetező — és porozógépeinket, ezzel le növeljük élettartamukat. A szódás, majd tiszta vízzel kívül-belül megtisztított gépeket töröljük szárazra. A festetten fémrészeket kenjük be olajjal. A hibás, csepegő gépeket javítsuk ki. Üzembiztos állapotban tároljuk. Védjük hasznos segítőtársainkat, a madarakat. Helyezzünk ki mesterséges odúkat, madáretetőket és a tél folyamán rendszeresen gondoskodjunk a madarak etetéséről. Borbély László laborvezető A rózsák őszi ápolása « A rózsákat késő ősszel földdel felkupacoljuk olyan magasan, hogy a vesszőket, ágakat a szem zés felett 20—25 centiméter magasságban takarja a föld. A magastörzsű rózsák megóvása nagy figyelmet követel, mivel hajlításnál a törzs köny- nyen eltörhet. Gyakorlatban jól bevált módszer: a tőtől 20—25 centiméterre ásóval kétszer-há- ipmszor a lehajlással ellenkező oldalról a tő aló szűrünk, így a lövet könnyen le tudjuk hajlítani. A lehajlított rózsát kampóval a földhöz erősítjük. A koronákról eltávolítjuk az éretlen hajtásokat. Száraz lomblevéllel vagy törekkel kitöltjük a vesz- szők közötti részt, utána főiddel vékonyan betakarjuk. Futórózsákat két csoportra oszthatjuk: amelyik takarás nélkül ivészeli át a telet, ilyenek (Blaze, Superior, Paul, Scarlat, Climber, Wichuraiana származékok), viszont károsodás érheti a Teahibrid rózsák csoportjait, ilyenek általában a (Cllm- bing-fajták, Don Juan és a Ca- slno-fajták), ezeket tanácsos betakarni. Ahol kellő védettség van — közeli épület — nem áll fenn az erős téli fagy veszélye, ott nem szükséges a rózsát letakarni. Takarás után a sorok közét ássuk fel. Vigyázzunk arra, hogy a rózsák gyökerét, ne sértsük meg. Ásáskor négyzet- méterenként 6—7 kilogramm érett istállótrágyát, műtrágyából pedig négyzetméterenként összesen 10 dkg-ot használjunk. (Ebből pétisó 3 dkg, 40 százalékos kálisóból 3 dkg, szuperfosz- fátból 4 dkg). Ha ezeket a teendőket elvégeztük, nem érheti károsodás rózsatöveinket. Mihály János Amatőr kertészek szakköre Orosházán Kilenc évvel ezelőtt, 1961 őszén tizennégy házi- kerttulajdonos kereste fel az Orosházi Petőfi Művelődési Házat. Elmondták, hogy olyan ismeret- terjesztő előadásokat szeretnének hallani, amelyek segítik őket a kertészkedésben, a szőlő-' és gyümölcstermesztésben. A kérés nem volt hiábavaló. Rövidesen előadássorozat kezdődött, a hallgatók létszáma egyre gyarapodott, s a következő évben kertészeti szakkörré alakultak. Most már rendszeres foglalkozásokat tartanak. ősszel és télen előadássorozatot hallgatnak a szakköri tagok, melyeket filmvetítésekkel egészítenek ki. Az előadók között olyan neves szakember szerepel, mint dr. Füri József. Tavasszal megkezdődnek a bemutató foglalkozások a tagok kertjeiben! Itt is meghívott szakember az előadó. Az ilyen „gyakorlati” foglalkozások nem egyszer órákig tartó vitával, tapasztalatcserével fejeződnek be. A gyümölcsérés idején fogadja a szakkör vendégeit. Az ország minden tájáról jöttek érdeklődők, hogy megtekintsék az orosházi amatőr kertészek kertjét, Az érdeklődők között voltak Győr- Sopron megyeiek, debreceniek és szegediek. Érdemes megjegyezni, hogy a szakkör tagjai többségükben üzemi, intézményi dolgozók, de van közöttük nyugdíjas is. A szakkör munkáját a Katonatelepi Kutatóintézet mellett a Kertészeti, Szőlészeti Egyetem Szigetcsépi Telepe, a mezőhegyesi, a fábiánsebes- .tyéni és a Nagymágocsi Állami Gazdaság segíti. A legutóbbi foglalkozáson „Növényvédelem a vegetáció ideje alatt" címmel Laudai Béla, növényvédelmi felügyelő tartott előadást. Nagy volt az érdeklődés. Ezért a szakkör vezetői úgy határoztak, hogy a kéthetenkénti foglalkozás mellett hétfőnként szakköri estet is tartanak. Legközelebb a gyümölcsnövény neveléséről és a kisfóliás zöldségtermesztésről lesz szó. T. I. Hogyan ültessük a gyümölcsfát? A telepítések és pótlások elvégzéséhez fontos a megfelelő növényanyag, facsemete, dugvány, bújtvány kiválasztása és beszerzése. Telepítésre szaporítóanyagot csak államilag ellenőrzött faiskolákból, lerakatből vásároljunk, Telepítés előtt kell elvégeznünk a terület talajelőkészítését. Ez állhat a teljes terület 50—60 centiméterre átforgatásából vagy pótlások esetén egyedenkénti gödörásásbol. Célszerű lxlxl méteres gödröt ásnunk, A feltalajt a gödör egyik oldalára, az altalajt a gödör másik oldalára helyezzük. A kiásás után a gödör oldalfalait ásóval vagy kapával bedöntjük. A csemetéket telepítésre előkészítjük. Ez abból áll, hogy a gyökereken friss metszési felületeket ejtünk. Levágjuk a sérült, törött gyökereket. A gyökérzetet egyszázalékos higanyos agyagpépbe mártjuk. Ezáltal megakadályozzuk a száradást és a baktériumos fertőzést. A csemetét függőlegesen a gödör közepébe helyezzük. Ügyeljünk a megfelelő mélységre. A csemetét olyan mélyen helyezzük, amilyen mélyen a faiskolában volt. Magas ültetésnél a szél könnyen kidönti, ugyanakkor a téli fagyok kárt tehetnek a gyökérzetben. Mély ültetésnél a gyökerek levegőtlen körülmények közé kerülnek és könnyen elhalnak. Ezután a tápanyagban gazdagabb feltalajt helyezzük a gyökerek köré, közben a csemetét állandóan rázogassuk, hogy a talaj a gyökerek közét teljesen kitöltse. Ha ezt a munkát nem végezzük megfelelő gondossággal, akkor levegő maradt a gyökerek között és egyrészt a hideg levegő kárt okozhat a tél folyamán, másrészt különböző gombabetegségek telepedhetnek meg a gyökereken. Ezután a gödröt teljesen betölt- jük és őszi ültetésnél a csemete tövén 25—30 centiméteres töltést készítünk. A telepítés elvégzése után gyümölcsfáinkat papírral vagy dróthálóval vanjuk be a téli vadkárok elkerülésére. Szakszerű telepítéssel a következő tavaszon gyümölcsfái”1' erőteljes —’-értésnek indulnak. Unyatinszki Pál kertészmérn :ik, a békéscsabai Lenin Tsz faiskolájának vezetője
