Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Bemutató a Jókai Színházban Kongresszusi visszhang Varsó Hétfőn az összes varsói na­pilap első oldalon, vezető he­lyen számolt be az MSZMP X. kongresszusa megnyitásá­nak előkészületeiről. Több új­ság fényképet közöl arról, hogy a Budapestre érkezett Wladyslaw Gomulkát Kádár János üdvözölte. ft Trybuna Ludu a múlt hét végétől négy budapesti tudó­sítást szentelt a kongresszusi előkészületeknek, hétfői szá­mában pedig első oldalán in­duló anyagként háromhasábos címmel jelentette, hogy „Ma megkezdi tanácskozásait az MSZMP X. kongresszusa”. A LEMP KB napilapja részlete­sen ismertette a párt Közpon­ti Bizottságának a X. kong­resszus elé terjesztett jelenté­sét, aláhúzta, hogy a „IX. kongresszus óta megerősödött az MSZMP vezető szerepe. Nemzetközi téren az MSZMP megerősítette internacionalis­ta kapcsolatait.” Belgrád Jugoszlávia két vezető na­pilapja, a Borba és a Politika hétfőn terjedelmes cikkében foglalkozik az MSZMP kong­resszusával. A Borba hangoztatja: a magyar kommunisták tanács­kozása „várhatóan bátorítani fogja a gazdasági reform je­lenlegi irányvonalát”. Az MSZMP vállaija a teljes fele­lősséget a társadalom fejlesz­téséért, de évek óta türelmes és állandó erőfeszítéseket tesz, hogy minden társadalmi té­nyezőt cselekvésre ösztönöz­zön és lehetőséget adjon szá­mukra, hogy valóban részt ve­gyenek az ügyek megvitatá­sában, amelyek a legszélesebb néptömegeket érintik” — írja a Borba. A Politika Kádár János fényképével illusztrált cikké­ben részletesen ismerteti az MSZMP Központi Bizottsá­gának a kongresszus elé ter­jesztett írásos beszámolóját, megállapítva, hogy a kong­resszus „a feladatok nyugodt áttekintését” fogja elvégezni. Berlin Az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland, valamint a Berliner Zeitung hétfői szá­mának- első oldalán részletes beszámolót közöl az MSZMP X. kongresszusára érkezett külföldi delegációkról és a kongresszus megnyitó előké­születeiről. A Neues Deutsch­land máshelyütt két hasábon ismerteti a Központi Bizott­ság előzetes jelentését. A lap első oldalán képet közöl az NSZEP küldöttségének buda­pesti fogadtatásáról. # A nyugat-berlini RIAS-adó hétfő reggeli kommentárjában az MSZMP kongresszusi tézi­seit ismertette. A nyugat-berlini Tagesspie- gel vasárnapi számában a lap budapesti külön tudósító ja, Marcel Hahlweg foglalkozott az MSZMP kongresszusával. Hanoi A Nhan Dán című vietnami lap az MSZMP X. kongresszu­sát üdvözlő cikkében hangsú­lyozza, hogy a vietnami nép őszintén hálás az MSZMP- nek, a magyar kormánynak és népnek az Egyesült Államok agressziója elleni harcban nyújtott támogatásáért és se­gítségéért. „Az MSZMP X, kongresz- sa alkalmából a vietnami kommunisták, a VDK mun­kásosztálya és népe forró és őszinte üdvözletét küldi a baráti Magyarország kommu­nistáinak, munkásosztályának és népének. Sok sikert kívá­nunk a kongresszusnak. Erő­södjék és fejlődjék Vietnam és Magyarország barátsága és harci szolidaritása” — han­goztatja a cikk. (MTI) Munkasikerek a kongresszus hetében Százhalombattán a Dunai Kő­olajipari Vállalat dolgozói hét­főn jelentették, hogy verseny- felajánlásukat teljesítve, befejez­ték a tízmilliomodik tonna kő­olaj finomítását. Hétfőn az Építőgépgyártó Vál­lalat kilenc gyáregységéből négy üzemegység dolgozói adtak hírt arról, hogy versenyfelajánlásaik valóraváltásánák eredménye­ként a X. pártkongresszus meg­nyitásáig teljesítették ez évi termelési tervüket. A Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat dolgozói befejezték az Al- győ és Százhalombatta közötti kőolajvezeték építését és hétfőn megkezdték az új vezeték ellen­őrzését, nyomáspróbáját. A Jászberényi ■ Hűtőgépgyár­ban elkészült az egymilliomodik Lehel háztartási hűtőszekrény. Gyöngyösvisontán, a Gagarin Hőerőműben befejezték az or­szág legnagyobb kazánjának szerelését a Magyar Hajó- és Darugyár dolgozói. A vasárnapi előzetes kísérlet után hétfőn, a kongresszus napján gyújtották be a kazánóriást. Hétfőn reggel munkakezdés előtt Győr—Sopron megye üze­meiben, gyáraiban röpgyűlése- ken köszöntötték a dolgozók a párt X. kongresszusát. A gyár vasöntödéjének dolgo­zói elhatározták, hogy eheti sza­bad szombatjukon kommunista szombatot tartanák a kongresz- szus tiszteletére. Békés megye üzemeiben hét­főn kongresszusi műszak kezdő­dött Az Orosházi Üveggyárban az I. DZ üveghuta felújításán, korszerűsítésén dolgozó brigá­dok a kongresszusi héten ala­pozzák meg azt a felajánlásu­kat, amely szerint egy héttel a határidő előtt fejezik be a nagy kemence felújítását s a hozzá­tartozó új gépek felszerelését. Hétfőn a párt. X .kongresszu­sának emblémájával díszített plakettel jutalmazták meg a székesfehérvári Videoton Rádió- és Televízió Gyár legjobb bri­gádjait. A Dunai Vasmű üzemfenn­tartási gyáregységében hétfőn száz szocialista munkabrigád kezdett kongresszusi hetet. A Debreceni Ruhagyár Latin- ca Sándor szocialista brigádjá­nak kezdeményezésére hétfőn a vállalat valamennyi üzemében kongresszusi hét kezdődött. Szabad szombatjukon kommu­nista szombatot tartanak s ezen a napon programon felül 12 000 női ruhát készítenek. A Dunakeszi Járműjavító dol­gozói elhatározták, hogy a kong­resszusi héten öt új négytenge­lyes vasúti személykocsit készí tenek. Az Özdi Kohászati Üzemek dolgozói is kongresszusi hónapot kezdtek november elején. Az ünnepi versenyben a gyárrész­legek eddig 29 termelési rekor­dot döntöttek meg. „A párt X. kongresszusának megnyitásáig' 110 millió forint értékű társadalmi munkát vé­geztünk” — jelentette hétfőn a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága. (MTI) Szakonyi Károly: Ádáshiba Az Esti mesétől a híradó má-] sodik kiadásáig. Eddig tart a történet, és mégsem két óra; csupán. Sokkal több, tágabb ho­rizontú, mélyebb. Szakonyi! Adáshibája kitűnő keresztmet- j szét, ahogy a legérzékletesebben í meghatározhatjuk társadalmi j jelentőségét. A Bódog-családj két órája, a Bódog-család élete,) hagyományos, unottan megszo-1 kott atmoszférája, de félreért­hetetlenül sok-sok Bódog-csa- ládé, mert sok-sok Bódog-csa­lád él ebben az országban. Élnék. Néha már azt sem tud­ják, milyen nap van, mert tel­jesen mindegy, hogy kedd, szer­da vagy csütörtök. Élnek úgy, mintha törődnének egymással, mintha a „nagy családi össze­tartozás” ereje munkálna kö­zöttük, pedig mindannyian tud­ják, hogy ez hazugság Mégis hiszik, hogy igaz, de közük egy­máshoz még ebben a hitben sincs. Aztán az Esti mese szignáljára elkezdődik valami, amiről azon­nal érzi az ember, hogy „nem mese ez, gyerekek”. Véresen ko­moly, hátborzongatóan abszurd és az abszurditással is telibeta­lált helyzetek, pillanatok, jelle­mek rajza. Bódog, Bódogné, Sa- ci, Dönti, Vanda, Imrus; a csa­lád, amelyet 5 percre nehéz ösz- szetartani, mert mindig akad valakinek valami dolga. Remek rendezési ötlet, amikor Bódogék egyszerre beszélnék, mondják a magukét, mert nem az a fontos, hallja-e valaki, hanem az, hogy elmondják. Ezzel minden rend­ben van, ezzel az akvárium ha­lacskái nagyon elégedettek. Mert akváriumnak nevezi ezt a családot-világot Szakonyi. Ta­lálóan. Olyan akváriumnak, amiből „ki sem látni, mert a falát belepte az alga... Csak né­hány buborék száll fel a felszín­re, ennyi jele van az életnek.” Sándor János rendezése azt a Szakonyi-meditátiót állítja a középpontba, hogy ezek a Bó­dogék minden jelét magukon hordozzák annak a vüágnak, mely hiszi csak, hogy embersé­ges, valójában embertelen. Egy életforma sűrűsödő válságtüne­teit hozzák a színpadra a szer­ző, a rendező, és a színészek. A szűklátókörű, nagyhangú, buta, és valójában igénytelen-életű emberek világát, akiken minden csak máz, csak külsőség, akik látszólag közösségi emberek, holott a saját, pitiáner világu­kon kívül semmi nem érdekli őket. És ezért apáról-fiúra ha­gyatkozzék az ügyeskedés, a „minden korban feltalálni ma­gunkat” áligazságát, mint tisz­teletreméltó hagyományt, és egyedül üdvözítő emberi ma­gatartást. Pedig még. egymástól is olyan távolságra vannak, mint két csillagrendszer. Nincs fülük, nincs szemük másra, csak kicsinyes dolgaikra, csak kicsi­nyes életükre. Jöhet Emberin, a 33 éves Krisztosz, tehet csodá­kat, szónokolhat a szenvedések­től való megszabadításról, szeré­téiről, megértésről; Bódogék nem hallják ezt, Bódogék nem látják a csodákat, Bódogéknak olyan ez, mint az emberi szem­nek az ibolyántúli sugár: érzé­kelésükön kívül esik. És ez a világ mégsem zárt vi­lág Nem elszigetelt családi vi­lág, nem töredék-világ Ezernyi szállal kapcsolódnak össze ezek a családok, úgy is, hogy nem sejtik, úgy is, hogy tudatosan keresik egymást Élnek, szaval­nak eszményekről, holott mint­ha nem is élnének, és egyetlen eszményük az önzés. Kitömi roppant nehéz. Vanda megpróbálja, de csak a tagadá­sig, és valami megfoghatatlan, álomvilágba való vágyakozásig 1| SÍMJSM IfPÚJSAG t 1970. NOVEMBER 24. A Vandát alakitó Szabó Éva az Adáshiba egyik jelenetében. jut el, és ha igaza is van sok-' szór, érezni: nincs erő mögötte. Imrus, az egyetemista fiú, el­megy. „Nem csinálom ezt, amit ti” mondja, de hol a biztosíték arra, hogy nem jön-e vissza, akár valóságosan, akár más­ként? Hogy mit lehet tenni azért, hogy Bódogék egyszer rá-| döbbenjenek a valóságra? Hogy,j a szinte lehetetlen megtörténjen,! hogy Bódogék más emberekké legyenek? Szakonyi erről nemj mond semmit. Azt mutatja, | meg, hogy mi az, ami gyűlöle­tes, ami rossz, mi az, amitől nem várhatunk változást. Krisz­tosz megbukik Bódogéknál, Im­rus lázadása is üres fülekre, gomdolattalan agyakra lel. Vanda zokogása is passzív önemésztés, — holnap talán csütörtök lesz... És nem több. Nehéz, nagy feladat. Sándor János különösen a második részben, a mintegy varázsszóra betoppanó színház utánozhatat­lan légkörét hozza, ritka, szép él­mény. A szereplők egységes já­tékstílusa a siker nyitja, közöt­tük is néhány egészen kiváló alakításé a legnagyobb érdem. A Vandált alakító Szabó Éva te­hetségének pompás és újabb bi­zonyítéka ez az alakítás. Igen, ez az, ez a színház, a tudatos és átlényegülni képes művészet je­lenlétét éreztük a legjelenték­telenebbnek tűnő reagálástól a nagy jelenetekig. A családfő, a korlátolt, önmagát éppen ezért tökéletesnek gondoló, hatalmas­kodó élet-vigéc Bódog szerepét Lengyel János kapta, és értette meg legrejtettebb áttételeit is. Mértéktartása és jellemző ereje nagy nyeresége az előadásnak. Üj megközelítéseket alkalmaz Körösztös István a béna szom­széd szerepében. Szerepfelépité- se ökonomikus, tiszta. A túlzá­sokat jó érzékkel kerüli lei, pe­dig tehetné. De a túlzások haj- h ás zása és a művészet nem fér meg egymással. Sikere a mű­vész pályájának emlékezetes eseménye. Körtvélyessy Zsolt játsza Emberfit, Krisztoszt. Jelkép és ember egyszerre, arányérzé­kére és a jó értelmezésre vall, hogy ez a kettő egymást kiegé­szítve hat, formálódik egésszé. Magabiztos és nagyvonalú Ko­vács Lajos Döncije. Sem több, sem kevesebb nem lett volna jó, a fiatal művész újból bizonyít. Hasonló a véleményünk Cser- nák Árpádról is, pedig Imrus szerepe roppant nehéz színészi feladat, mert egyszerre család­tag, és kívülálló, más ember, valóságos kontaktus nélkül él ebben a világban. Egyedül Van- da az, aki megérti, de ő sem ve­szi komolyan a fiú vágyait, akarását, kitörési kísérletét. Szentirmay Éva Bódogné szere­pében az alázatossá szürkülő asszonyi szolgalelkűség, a ne­vetségesen elszomorító unalom­élet jeleit hordozza, Kalmár Zsuzsa pedig az üres, önző, go­nosz fiatalasszony szerepét ka- rakterizálja ügyes eszközökkel. A díszleteket Langmár András tervezte vendégként, biztos ru­tinnal és jó meglátások megvaló­sításával, a jelmezeket Vágvöl- gyi Ilona, egyszerűen és a dara­bot jól szolgálva. Sass Ervin Felvételre keresünk fa- és vasiparban jártas férfit anyaggazdálkodó mellé. Gázkazánfűtői vizsgával rendelkező fűtőket, férfi segédmunkásokat, takarítónőket Cím: Gyulai Fa-és Fémbútoripari Szövetkezet Személyzeti Osztály. Gyula, Zrínyi tér 1—2. sz. 184715 SZAKKÉPZETT CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKGONDOZÖNŐT, SIMAGÉPES DOLGOZÓKAT, TAKARÍTÓNŐKET ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZ A Férfi Fehérnemügryár BÉKÉSCSABAI GYÁRé

Next

/
Thumbnails
Contents