Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-20 / 272. szám

Ki festette? Ki irta? Tizenegy forduló — Első díj: 800 forintos vásárlási utalvány a Képcsarnokba 5. rejtvény A művész 1884-ben a Krímben született, meghalt 1939-ben Leningrádban. Közölt művének címe: Lenin a Szmolnijban. Re­pülnél tanult, éles politikai karikatúráival már részt vett az 1905- ös forradalmi mozgalmakban. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme után mély eszmei tartalmú vásznakat és portré­Dolgozni így érdemes Tavaly novemberben vezették be a csoportbérezést a Férfi Fe­hérneműgyár Békéscsabai Gyár­egységének a szalagjain. Ettől kezdve a dolgozók alapbéren fe­lüli keresetét a szalag együttes termelése határozza meg. Min­denkinek törekednie kell tehát a „közös kassza” gyarapítására, mert csak annyit lehet elosztani, amennyi bele kerül. A dolgozók — mint általában, minden újat, amit nem ismer az ember —, ellenszenvvel fo­gadták az új bérezési formát. Eleinte kevesebb is lett a kere­setük. Főként a jobban képzet­teket érte hátrány, akiket a gyengébbek teljesítménye visz- szahúzott. Nem értette meg min­denki, hogy aki kevesebbet ter­mel, a közöst károsítja. A gyáregység vezetősége arra is lehetőséget teremtett, hogy az időközönként valamilyen ok (szabadság, betegség stb.) miatt távolmaradók bérét elosszák a szalag dolgozói, ha a termelést vállalják helyettük és természe­tesen teljesítik is. garin-brigádjának a vezetője a kezdeti időkre így emlékszik vissza: — Ami azt illeti, nekem sem tetszett a dolog. Beszélgettek ve­lem, próbáltak meggyőzni a ve­zetők. Hittem is, meg nem is. Ki nem fél az ismeretlentől, ami talán mégsem sikerül? Nekünk nincs más, csak a keresetünk. Abból élünk. Elértünk egy szin­tet, aminek a megtartásához ha­vonta ‘bizonyos pénzösszeg szük­séges. Egyáltalán nem volt ked­vünk alább adni. — És most, egy év után mi a csoportbérezésröl a véleménye? — kérdezem. — A pálfordulás június 1-én következett be, amikor a két műszakot különválasztották. At­tól kezdve... No, el kell ismerni, voltak jó hónapok is. Legutóbb pedig 128 százalékot értünk el. Igaz, hajtottunk. Ment a mun­ka rendesen. Az' volt a kong­resszusi vállalásunk első hónap­ja. — Mennyi volt a pénz? bér, akkor megkapja érte a ju­talmát. Persze nálunk az is hoz­zátartozik az élethez, hogy se­gítsük azt, akinél elakad a mun­ka vagy géphiba miatt nem győ­zi. Példás a fegyelem Szabó Lászlóné 19 éve dolgo­zik a gyárban. Megért jó és rossz napokat is. Nemegyszer foglalkoztatta a gondolat, hogy elmegy. Akkor például, amikor kezdő technikus volt a szalagve­zetője, aki nem tudta a munkát megszervezni, ö pedig hiába tö­rekedett, alig keresett valameny- nyit. Csak azért maradt, mert — ahogy mondja —, nem vándor­típus és a rossz helyzetében sem vesztette el a reményt. Most elégedett. — A szalagvezető, Giricz Dá- nielné, aki érti a dolgát. Folya­matosan, fennakadás nélkül tu­dunk dolgozni. Jól halad a ter­melés. Kitűnő a brigád is. kát festett. Kérdés: ki a művész? Rejtvényszel vény 1970. november 20. Hitte is, nem is A csoportbérezés miatti elé­gedetlenség hónapokig tartott. Laczó Pálné, a 134-es szalag Ga­Ha: premier a színházban Korszerűsítik a mérnök- és a közgazdász-továbbképzést — Kettőezren felül kettő-, há­romszáz forinttal, egyeseknek ötszázzal is. Ennyit még soha senki nem ért el. Igaz, október 1-én indult egy mozgalom: Min­dent a termelésért és a minősé­gért, röviden Mátém. A legjobb brigádok naponta 200 forintot kapnak. Nos, mi egy napot sem hagytunk ki. Így kerestünk egy hónapban 5 ezer forintot ráadás­ként a közösnek, amiből termé­szetesen mindnyájan (25-en) osztoztunk. Az októberi keresete 2400 fo­rint volt, ami minden képzeletét felülmúlta. — Először el sem hittem, csak, amikor már a kezemben volt — emlékszik vissza azokra a kelle­mes percekre. Otthon megörült a család. Túl­tett a férfiakon, a férjén, aki a pamutszövőben dolgozik s a fián, aki a városnál kertésztechnikus. Giricz Dánielné is elégedett, így vélekedik: Ma, pénteken este mutatja be a Békés megyei Jókai Színház Szakonyi Károly „Adáshiba” cí­mű kétrészes komédiáját. A da­rab Budapesten és több vidéki színházban is nagy sikert ara­tott, színházunk jól választott, amikor műsorra tűzte. Az „Adáshiba” rendezője Sándor János, szerepeit Szabó Éva, Szentirmay Éva, Kalmár Zsuzsa, Lengyel János, Körösz- tcs István. Kovács Lajos, Cser­mák Árpád és Körtvélyessy Zsolt alakítják. Tájon — ezekben a napokban — Csíky Gergely: Nagymama című zenés játékát játszák a színház művészei. sagu — mezőgazdasági export­jára. E tekintetben is döntő fel­tétel: sikerül-e az európai ré­gión belül „rendezni közös dol­gainkat”. Eddig csak Nyugat- Európáról beszéltünk — más te­rületeken még a mezőgazdasági termelés fejlesztése és ugyan­csak az export fokozása a cél. Dél-Európa kevésbé fejlett or­szágaiban például bármiféle fej­lesztést alapvetően az import határoz meg, ami pedig a mező­gazdasági export függvénye (Görögország kivitelének 70. Törökország kivitelének 75 szá­zaléka). De még a kelet-európai szocialista országokkal is szá­molni kell, amelyek — ismét egészen más törekvések jegyé­ben — jórészt szintén mezőgaz­dasági exportjukból a nyugati piacokon igyekeznek megszerez­ni a különféle termelési eszkö­zök és iparcikkek megvásárlá­sához szükséges fedezetet. Kusza helyzet. Itt csak a nemzetközi együttműködés se­gíthet — erre a józan, egyetlen kiutat ígérő következtetésre ju­tott a budapesti regionális kon­ferencia. Gérard Weill francia küldött: „Megoldás csak úgy képzelhető el, ha a nemzetközi szervezetek közreműködésével egyezmények jönnek létre az exportőrök és az importőrök kö­zött”. Hasonló szellemben nyi­latkozott a cipiusi, az olasz, a román, a svájci és még több más delegátus. A magyar kül­döttség nevében dr. Karcsai Ká­roly, a FAO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára is az együttműködés és a kereske­A Művelődésügyi Miniszteri- j um szakbizottságot hozott létre! a műszaki továbbképzés felada-] tainak és új rendjének kidolgo­zására. Széleskörű szakmai vita után elhatározták: a mérnökto­vábbképző intézet a Budapesti Műszaki Egyetem intézménye­ként végzi munkáját, az iparban dolgozó mérnökök továbbképzé­sének „felelőseként”. A következő hónapokban ke­rül sor a mérnök-továbbképzés korszerűsítésének jogszabályi rendezésére is. A szakmérnök- és a gazdasági mérnökképzésben napirendre került a tartalmi és módszerta-i ni korszerűsítés kérdése. Elké- I delmi kapcsolatok fejlesztését szorgalmazta, s javasolta, hogy a FAO égisze alatt magas szin­tű konzultációkon, valamint a regionális konferenciákon kísér­jék figyelemmel a mezőgazda- sági termelés és kereskedelem várható alakulását. Michael J. Barry ír küldött gyakorlatias javaslatot tett: a FAO gyűjtsön adatokat az európai országok jelenlegi és tervezett mezőgaz­dasági termeléséről, feleslegeik­ről és hiányaikról, export, és import-igényeikről; e helyzet- felmérés alapján az egyes orszá­gok kiigazíthatnák termelési és külkereskedelmi elképzelései­ket. ÖRÖMMEL regisztrálhatjuk, hogy éppen hazánkban történt meg e mindenkinek a „húsába vágó” ügyben a frontáttörés, a nemzetközi kooperáció alapel­veinek elfogadása— az európai regionális konferencia először ülésezett szocialista országban. Kimondta: üdvözli a FAO ve­zérigazgatójának elgondolását, hogy a világszervezet Tájékoz­tató Világtervét kiegészíti az európai fejlett országok adatai­val, s úgy véli, hogy a regioná­lis konzultációk jelentősen elő­segíthetik a termelés és a keres­kedelem összehangolását. Ennek kiindulásául pedig széles körű adatgyűjtésre kérte fél a vezér- igazgatót. OPTIMIZMUSRA ad fkot ez az állásfoglalás: kontinénsmére- tű közös erőfeszítésekre való készségei fejez ki, azaz megje­löli a kibontakozás egyetlen le­hetséges módját. Ny. G. szítik az egyes szakok tantervi irányelvét és meghatározzák a képzés célját. A feladatok köze tartozik a műszaki egyetemek 1971—75 közötti időszakra szóló szakmérnök-képzési tervének kidolgozása i& A korszerűsített műegyetemi szakmérnök-képzés — hasonlóan az eddigiekhez — kétéves lesz, amely szűkebb szakterületre ké­pez speciális mérnököket. Nö­vekszenek azonban a felvételi követelmények: olyanok pályáz­hatnak majd a szakmérnöki fa­kultásokra, akik néhány éves gyakorlati tapasztalattal rendel­keznek és munkájukkal a leg­jobb szakmai véleményt érde­melték ki. Napirendre került a közgazdá­szok továbbképzésének korsze­rűsítése is. A gazdasági irányí­tás új rendjében küíór.ös hang­súlyt kap, hogy közgazdászaink a legfrissebb kutatási eredmé­nyeket, ismereteket mihamarabb elsajátíthassák. Ezzel egyidőben meg kell oldani minden szinten a gazdasági vezetőképzés alap- j vető feladatait is, ki kell alaki- I tani a magasszintű szakosított j közgazdászképzés új rendjét is. J Ügy tervezik, hogy az új felada. j tok elvégzésére a Marx Károly | Közgazdaságtudományi Egyetem keretében működő közgazdász! továbbképző tagozatot közgaz­dasági és vezetőtovábbképző in­tézetté szervezik át. A mérnök- s a közgazdász to­vábbképzés új rendjének rész-! létkérdéséit a következő év első felében szabályozzák, hogy az 1971—72-es tanévben már en­nek alapján folyhasson a gya­korlati munka. (MTI) Érdemes igyekezni Valastyán Mihályné 14 éve dolgozik a gyárban. Kicsit meg­lepődött, amikor az októberi munkája alapján 2597 forintot talált a borítékban. — Mit szólt otthon a család? — Velem együtt nagyon örült a férjem. Ö egyébként lakatos a békéscsabai forgácsolóban. Más­kor mindig többet keresett, most azonban 50 forinttal megelőztem. Dehát nagyon kell a pénz. Ta­vasszal házat építünk. — Tehát érdemes igyekezni... — Nagyon jó a csoportbére­zés. Még fél éve sem mertük ezt gondolni. Persze most már mindenki felelősséget érez a kö­zösért. — Mi lesz a jövőben? — Amikor megkaptuk a sok pénzt, szőttük a terveket és biz­tattuk egymást, hogy dolgozzunk ezután is úgy, mint októberben. Ilyen keresetre azonban aligha számíthatunk. Igaz, nem sze- j retnénk, ha nagyon csökkenne. j Megbillenne a háztartás mérle- ; gének egyensúlya. Rosszul esne, j ha például 2 ezer forintnál ke- i vesebbet tudnék csak hazavin- | ni. Árgyelán Anna 17 éves, ,jűni- I ‘ usban került a brigádba, az egyik I kismama helyére. Az idén tett szakmunkásvizsgát. Neki — mint kezdőnek — a legalacsonyabb az alapbére, de az októberi ke­resete elérte a 2100 forintot. Még most is csillog a szeme, amikor ! eszébe jut, hogy fogadta otthon I az édesanyja. Mint egy igazi fel­nőtt jelenti ki: — Annyit máris megtanultam: ha rendesen dolgozik az em­— A siker szárnyakat adott a szalag dolgozóinak. Mindenki belátja most már, hogy érdemes jól dolgozni. Nem szeretne a több keresetről senki lemonda­ni. Ma sem fárasztóbb a munka, mint azelőtt volt. Csak az időt egy kicsit jobban kihasználják és pontosabban dolgoznak. Anél­kül, hogy bárkit is figyelmez­tetni vagy nógatni kellene. Pél­dás a munkafegyelem. Olyan, amilyen egy szocialista brigád­hoz illik. Pásztor Béla Párttagonként egy könyvet Békés megyében a X. párt- kongresszus tiszteletére október elején Párttagonként egy köny­vet mozgalom indult, melyhez elsőként a Békéscsabai Kon­zervgyár kommunistái csatla­koztak. A konzervgyár párt- csúosvezetősége felhívással for­dult a város és a megye több nagyobb üzemének pártalapszer- vezeteihez: segítsék elő, hogy a párttagok és a pártonkívüliek egyaránt olvassanak minél több politikai kiadványt. A mozgalom keretében eddig a megye 120 pártalapszervezete írta össze és küldte el igényét a Kossuth Könyvkiadó megyei ki- rendeltségének, amely a köny­veket már nagyrészt el is juttat­ta a megrendelőknek. A Gyulai Kertészet sándorhegyj telepén gyiimölcsiacsemete és utcai sorla kapható. 184702 títísmB^si 5 1970, NOVEMBER 20. A DÉMÁSZ szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1970. november 21-én feszültség alá helyezi Sarkadon: a Lenin Tsz öntözőtelep részére épített 20 kV-os vonalat és transzformátor-állomást. Sarkadkeresztúr Kisnyék lerületén épített kisfeszültségű ■ hálózatot. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintésé e 1 e t- veszélyes. 186409 ■ IPMIHIflIimiUlIIHII«!»

Next

/
Thumbnails
Contents