Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-20 / 272. szám

Tanulmányút — külföldre Megjutalmazták a legjobb kisiparosokat A KIOSZ békéscsabai városi helyi csoportja legutóbbi tag­gyűlésén megjelent Nagy János, a KIOSZ elnökhelyettese is. A vezetőség beszámolóját Csepregi Károly tartotta, majd Nagy Já­nos több kisiparosnak átadta a KIOSZ elismerését. « Tízéves Szervezeti Munká­ért jelvényt kapta Kvasz Pál békéscsabai kőműves, Hídvégi István dobozi bádogos, Varga Z. János mezőmegyeri lakatos, Gá­los! László kétegyházi asztalos, Gál András szabadkígyósi ci­pész. A Jó Munkáért kitüntető jelvényt Kraszkó András telek- gerendási műszerész, Antal Gyula békéscsabai paplankészí­tő, Szkaliczki István békéscsa­bai szobafestő, Bagi Istvánná, békéscsabai kozmetikus és Krátki Pálné, a KIOSZ békés­csabai városi dolgozója érde­melte ki. Jó Minőségi Munkáért kitüntető jelvényt három békés­csabai kisiparos kapott, mégpe­dig dr. Maróy Ernilné női szabó, ifj. Kraszkó Mihály cipész és Erdei Sándor gépi hurkoló. Csepregi Károly nyolc kisipa­rosnak a szervezetben végzett jó munkájáért jutalmat adott át. Meleg lesz a télen Megfelelő lesz a tüzelőanyag-ellátás Bármennyire is örülünk a hosszantartó ősznek és az arány­lag enyhe időjárásnak, most; már egyik napról a másikra tél-1 re változhat az idő. Az előrelá- j (óak jó ideje beszerezték a téli tüzelőt, de sokan vannak még olyanok, akik — különböző okok | miatt — most, vagy ezután kéz- I dik meg a fűtőanyag utáni sza- | ladgálást. A már hosszú év ek óta tartó tüzelőanyag-problé­mák, sajnos — bár kisebb mér­tékben — az idén is „kísérte­nek”. Legalábbis erre lehet kö­vetkeztetni a TÜZÉP-telepeken látható sorbanállásból és a meg­kérdezettek válaszaiból. Ugyanis felhívtuk telefonon a TÜZÉP-, a gáz- és az ÁFOR-telepet, ér­deklődve a jelenlegi helyzetről és a kilátásokról: Szén, fa — ötszáz vagon szén, 150 va­gon brikett, 80—100 vagon fa van jelenleg megyénk TÜZÉP- telepeín. A tüzelőanyag a szer­ződésekben megkötött ütemben folyamatosan érkezik. Egyedül a fát nem kapjuk meg a kitűzött határidőre, mert a Nagykunság­ban még mindig ingoványos a talaj az árvíz miatt, s így a jár- ' v művek nem képesek az árterü­leten levágott fát megközelíte­ni. A napokban értesítettek, hogy még e hó végéig minden­Horgászok küldöttgyűlése Békéscsabán A horgászszövetség körösvi- déki intéző bizottsága a napok­ban Békéscsabán tartotta meg idei második küldöttgyűlését. Ez alkalommal fogadták el az 1971. évi munkatervet és a költség- vetést. Napirenden szerepelt az ötéves „Halászati Szabály” tár­gyalása is. A küldöttgyűlésen részt vett Készéi Károly főtitkár, s be­szélt a horgászszövetség rövid­távú terveiről, az egyesületek feladatairól. A megbeszélésen kijelölték a küldötteiket a szövetség közgyű­lésére. Az évszázad legnagyobb katasztrófája Az elmúlt hét végén 250 km óránkénti sebes­képpen megkapjuk a csaknem | 600 vagonnyi tűzifát. A telepe- ken állandóan öt-hat fajta szén kapható. Egyedül a borsodi koc- j ka számit hiánycikknek, mertj ezt sokan keresik, de ebből ér­kezik a legkevesebb. A lakosság ebben az évben korábban kezdte meg a téli tü­zelő beszerzését. Ezt bizonyítja az is, hogy háromnegyed év alatt kétezer vagonnal több sze­net adtunk el a tervezettnél. A hat- és kilencszáz forintos, be­váltott utalványok száma meg­haladta a 31 ezret. A sorbanállásokról csak any- nyit, hogy a megye lakói anél­kül is megkapnák a tüzelőt, de hát vannak olyanok, akik csak reggel, korán érnek rá és így nyitás előtt megnő a várakozók száma — tájékoztatott Hortobá_ gyi János, a TÜZEP áruforgal­mi főosztályának vezetője. Gáz — Több mint 13 ezer propán­bután gázfogyasztó van Békés­csabán. Az ellátás? Jelenleg ugyan van raktárunkban gáz, de egy idő óta kevesebbet kapunk, mint amennyit rendelünk. A szolnoki AKÖV szállítja Szajol- bol a palackokat, de nem folya­matosan. A-szolnokiaktól kapott tájékoztatás szerint nincs elég jármű, ezért nem tudják a meg­rendelt mennyiséget teljes egé­szében elhozni. Reméljük azon­ban, hogy ez csak átmeneti álla­pot, annál is inkább, mivel a szajoíl töltőállomás állandóan biztosítani tudja a kért meny- nyiséget. Ha nem így lenne, de bennünket szidjanak a fogyasz­tók — mondta kissé ironikusan Kőszegi Mihály telepvezető. Olaj A jelék szerint az AFOR-nál a legkedvezőbb a helyzet. Gyarmati László, a kirendeltség vezetője elmondta, hogy a nyár folyamán nagyon sokat javult a felszereltség, több helyen épí­tettek be új tartályokat. Békés­csabán hármat, Gyulán és Tót­komlóson egyet-egyet. A tavalyi évvel ellentétben, az idén vala­mennyi töltőállomáson és ki- rendeltségen árusítják a háztar tási fűtőolajat. Annyira kiépült a hálózat, hogy ebben a szezon­ban 80 százalékkal több olajat tudnak eladni. Megyénkben hozzávetőlegesen 30 ezer az olaj kályha-tulajdo­nosok száma, és a tájékoztatás alapján talán ők vannak a leg­kedvezőbb helyzetben, már ami a tüzelőanyag-beszerzést illeti. B, O. Export Hollandiába A Szarvasi Arborétum faisko­lájában naponta sok facsemetét szednek ki és csomagolnak. Ha­zai és külföldi célra ez év őszén csaknem félmillió forint értékű szaporítóanyagot adnak. Leg­többet a törökmogyoró, az ezüstfenyő, ezüsthárs, vöröstölgy és egyéb díszítő növényből kér­nek, A-, ország minden tájára: Miskolcra, Kecskemétre, Buda­pestre, Gyulára és más városba szállítják a szarvasi faritkasá­gokból a szaporítóanyagot, de külföldön is szívesen vásárol­ják. Legutóbb például Hollan­diába küldtek 1500 törökmogyo­ró facsemetét. Mecseki tükör A bányászéletről jelentetett meg a Mécseid Szénbányák Igazgatósága dr. Gyeri Károly szerkesztésében Mecseki tükör címmel könyvet. A'455 oldalas kiadvány tanulmányokat, verse­ket, elbeszéléseket és riportokat tartalmaz a bányákról és a bá­nyászokról. A kötet krónikásai méltó em léket állítottak munkásosztá lyunk egyik fontos rétegének, a szénbányászoknak. A nyolc ta­nulmány, 20 szépirodalmi mű és a szociagráfiai elemekkel gazda­gított hat riport hű képet raj­zol az olvasó elé a fekete gyé­mánt munkásainak küzdelmes életéről 1IU1» «« Kontinens-méretű kooperáció séggel száguldó trópusi ciklon és a nyomában fellépő, néhol 20 méte­res hullámmagasságot is elérő vihardagály az év­század legsúlyosabb ter­mészeti katasztrófáját idézte elő. A vihar vé­gigsöpörte a sűrűn lakott, alacsony fekvésű, vize­nyős Gangesz- és Brah- maputra-deltát. Áldoza­tainak száma egyes for­rások szerint 50 ezer, mások szerint 2—300 ezer között van, a hajléktala­nok száma pedig eléri a 3 'milliót. A félelmes erejű tró­pusi ciklon nem isme­retlen ezen a vidéken: a trópusi nyár végén rend­szeresen kialakul a Dél­kelet-Ázsiát övező ten­gereken (helyi neve táj­fun) az Indiai-óceán déli részén (mauritiusi orkán) és a Karib-ten- geren (hurrikán). A katasztrófát az idézte elő, hogy a szokásosnál erő­sebb szélvihar egyidőben jelentke­zett a szökőárral és azt vihardagály­Közületek. magánosok figyelem! Hidegburkoló munkát azonnali teljesítés mel­lett vállalunk! Építő- és Épületkarbantartó Ktsz, Békéscsaba, Kétegyházi u. 1G6323 lyá fokozta, a folyóágakban pedig a visszaduzzasztás — a folyóvíz fo­lyásirányának megváltoztatása — által áradásokat idézett elő. (A szö­kőár a Hold és Nap együttállása idején fellépő, az átlagosnál maga­sabb dagályhullám. 14 naponta rend­szeresen kialakul). A károkat növeli a terület gazda­sági szerepe: az érintett városok, különösen Khulna és Chittagong az országrész fontos termékének a ju­tának feldolgozó központjai. Chitta­gong pedig a fő kiviteli kikötője is; Sundarbans mocsári erdei pedig ér­tékes faanyagot szolgáltatnak . 4 1870. NOVEMBER 20. R. C. MICHARL1DES, a cip­rusi mezőgazdasági miniszté­rium vezérigazgatója mondta az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezete (FAO) szeptem­ber végén Budapesten megren­dezett VII. európai regionális konferenciáján: „Bármerre né­zünk, a kép ugyanaz: túlterme­lés egyes országokban, rosszul- tápláltság másutt. Elismerésre méltó a FAO fáradozása a hely­zet javítására, ám a kérdés most ez: mit tehet Európa?” Nehéz kérdés, a válasz sem egyszerű. Hiszen az európai helyzet is csak abban egységes, hogy a mezőgazdaság sehol sem alkalmazkodik elég rugalmasan a változó-fejlődő belső szükség­letekhez. Nyugat-Európa fejlett ipari országaiban például a kor. szerű agrotechnikai és tenyész­tési módszerek, az ártámogatási, hitel, és más kedvezmények kö­vetkeztében a termelés gyorsab­ban nőtt. mint a fogyasztás, a piac nem képes felvenni a ter­mékek egy részét. A mestersé­ges körülmények ellenére az árak nem nyújtanak tisztessé­ges jövedelmet a termelőknek, s az adófizetők is elégedetlenek, mert az állam voltaképp az ő zsebükbe nyúl a feleslegeket termelő farmok támogatása cél. jából. A prognózisok sem biztatók. Általános a vélemény, hogy az agronómia, a technika fejlődése folytán a termelés még gyor­sabban növekszik a következő években ,a fogyasztás viszont nem nő nagyobb mértékben, mint eddig. Vagyis tovább szé­lesedik a szakadék a kínálat és a kereslet között. A szakértők úgy látják, semmi remény nincs arra, hogy rövid Időn belül mélyreható változás következ­zék be Nyugat-Európa mezőgaz­daságának struktúrájában, az ártámogatás és az árviszonyok kialakult, túltermelésre ösztönző rendjében. Reális a jóslat tehát: Nyugat-Európában a termésfe­leslegek egy részét elpusztítják majd, amíg a világ más tájain százmilliók naponta egyszer sem tudnak jóllakni. EZEK a feleslegek természe­tesen nem oldhatnák meg az éhezés, a fehérjehiány világ- problémáját, de mindenesetre súlyosbítják a fejlődő országok kiviteli gondjait. Márpedig a FAO új „stratégiájának” öt pontja közül az egyik: a fejlődő országok exportból származó de­vizabevételeinek fokozása, hogy fedezni tudják a fejlesztés alap­(Tudósitónktól) A Szarvasi Óvónőképző Inté­zet nemzetközi kapcsolatainak fejlődésében új színt jelentenek az oktatók külföldi tanulmány- útjai. Az 1970-es év ilyen tekin­tetben különösen gazdag progra­mot biztosítoy; az idegen nyelve­ket ismerő oktatók számára. Az év első felében Bilibok Pé- terné ösztöndíjas kiküldetéssel egy hónapot töltött az NDK- ban a gyermekpszichológiai kutatások és az óvónőképző in­tézetekben folyó természettudo­mányos nevelés tanulmányozása céljából. Ősszel dr. Bagi Rózsa két héten át Csehszlovákiában ismerkedett a magasan fejlett cseh bábművészet korszerű irányzataival, ezzel is az óvodai nevelés ügyét szolgálva. Jelen­leg Glózik János, a marxizmus— leninizmus oktatója, intézeti pártalapszervezeti titkár kéthe­tes tanulmányúton a Szovjet­unióban tartózkodik, a főiskolai marxista oktatás hatékonyságá­nak tanulmányozására. Október hónapban Valent Jú­lia és Vajda Aurél oktatók — intézetük képviseletében — a Lévai Óvónőképző Intézet száz­éves jubileumi ünnepségein vet­tek részt. Szűcs Gyula igazgatóhelyet­tes a „Szabad Magyarország 25 éve” néven ismert moszkvai ma­gyar népgazdasági kiállításon a kiállítás népszerű „igrográdjá- ban” („j diákvárosában”) töltött be szervezési és pedagógiai munkakört, majd négytagú ok­tatásügyi delegáció tagjaként — élén Miklósvári Sándorral, az MM. Pedagógusképző Osztály vezetőjével — háromhetes ta­pasztalat-csere úton Vietnam­ban járt, a vietnami művelődés­ügyi miniszterhelyettes vezette oktatásügyi delegáció 1969 őszén tett magyarországi látogatásá­nak viszonzására. Az oktatóik külföldi útjai hasznosan segítik a hazai óvó­nőképzés korszerűsítésének, szakmai, kulturális és nem utol­sósorban politikai látókörük bő­vülésének ügyét, és kölcsönösen hozzájárulnak az intézetek közti elvtársi és baráti kapcsolatok elmélyítéséhez. M. L. vető igényeit. Josef Erii, az NSZK mezőgazdasági miniszte­re a konferencián felvetette: Nem élelmiszer-exportjukat kellene erőszakolniuk, az amúgyis feleslegeket termelő Nyugat-Európába; fájuknak és faáruiknak úgyszólván korlátlan piacot találhatnának földrészün­kön. Mert jóllehet, Európában is egyre nagyobb mértékben használják fel a mezőgazdasági területeket erdészeti célokra, a termelés nem tart lépést a szük­séglettel. Magyar részről Dimény Imre miniszter szélesebb körben vizs­gálta az összefüggéseket. Az új- típusú nemzetközi munkameg­osztás aligha lehet reális — je­lentette ki —, ha leegyszerűsít­ve azt a koncepciót képviseljük, hogy a világ mezőgazdasági problémáinak megoldása kizá­rólag a fejlődő országok mező­gazdasági exportjának átvételé­ben rejlik. Először is az európai légión belüli ellentmondásokat kellene felszámolni. „Az euró­pai mezőgazdaságfejlesztési ter­vek összehangolása nagyobb biztonságot adhatna a fejlődő országoknak is, a gazdasági és tudományos-technikai kapcso­latok fejlesztése, az együttmű­ködést gátló korlátok fokozatos lebontása pozitívan befolyásol­ná a kereskedelmi, hitelnyújtási, tudományos és technikai kap­csolatok kiszélesítését a fejlődő országokkal” — állapította meg Dimény Imre. VALÓBAN, a kérdés nem szű­kíthető le a fejlődő országok — számukra egyébként létfoníos-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents