Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

Mivel tölti a szabad szombatját? Száradnak a kosarak a Békési Kosárfonó HTSZ udvarán. (Fotó:Martincsek G.). ss88»aB«aaBeaaaBCBaBSBBBacrK>eeaeaaaB&aBaaaaBaaaBBaaaaBaaBaBBBaataaaaaaasaea«saa«ac!*aaaaaa­II tavalyinál hét százalékkal töhb mezőgazdasági gépalkatrész - mégsem elég A közéig« téli nagyjavítasok- aoz a mezőgazdasági nagyüze­mek sorra adják fel alkatrész- megrendeléseiket. A Mezőgazda­sági Gépaikatréűzellátó Vállalat­nál készült összesítésből azonban kiderült: a jelenlegi raktárkész­let korántsem fedezi a szükség­leteket As amennyiben a gyártó vállalatok nem gyorsítják meg a szállítást, a téli gépfelújítások nem lesznek zavartalanok. A helyzet ugyanis az, hogy az őszi mezőgazdasági munkák „ elfo­gyasztották” az alkatrész-készlet legnagyobb részét, egyes csere­darabokból már mintát sem tud­nak mutatni a raktárakban. Mindez annak ellenére követ. B«BaaaaaaaaeaaBa«aaawaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa román együttműködés a franda személygépkocsi-gyártást illető­en stb. A gazdasági együttműködés­sel eme sajátos területe a ve­szélyeztetett tőkés konszernek részére általunk korábban a hidegháborús politika es a vas­függöny miatt nem álmodott piacot jelenti és hatékony esz­köz & vezető tőkés gazdasági körök bekebelező törekvéseivel' szemben. A szocialista világpi­acon ugyanakkor a dolgozók anyagi ellátását gyorsítja meg, O A termelés fentebb vá­zolt koncentrációja konk­rétan a tőkés integrációban jut kifejezésre, ahol ágazati együtt­működések csakúgy megfigyel­hetők, mint a nemzetgazdaságok teljes körű együttműködése (pl. szén. és acélközösség Közös Pi­ac tagállamai stb.) A tőkés integrációval kapcso­latban szükséges megállapítani, hogy a történelmi-társadalmi folyamat külső kényszer szülte objektív körülmények kénysze­re alatt tudatos termékként jött létre formáját, mechanizmusát, valutárís rendszerét illetően egyaránt. A tőkés integrádó e viszonylagos „zökkenőmentes” kialakításában kétségtelen sze­repet játszott, hogy a tőkés vi­lág szervezetében fejlett volt. A tőkés integráció működése elvi kérdéseként szükséges azon­ban tisztázni, hogy szektáns és reformista nézetekkel ellentét­ben léteznek eme integrációk, másrészt a tőke és a munka kibékíthetetlen ellentmondását sohasem képesek megoldani, legfeljebb a kiéleződő antago­nists ellentmondásokat elodázni képesek. © Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem. hogy a tőkés integráció működése eredményeként a régi ellent­mondások mellett újak kelet­kezett be, hogy október elejéig a táVfllvtná) hét százaiét kai na­gyobb volt az alkatrészforga­lom és miiizaki árukból — gu­miabroncs, ékszíj stb. — csak­nem 25 százalékkal többet vásá­roltak a mezőgazdasági üzemek. Az éveken át hiánycikknek számító gördülőcsapágyakból 5,7 százalékkal nagyobb volt a kész. let, mint az előző év azonoß idő­szakában. A MEGÉV képviselői a téli gépjavításokhoz szükséges al­katrészek szárításának meegyor- sításáról most tárgyalásokat kezdtek a hazai mezőzs-masági gépgyárak vezetőivel. (MTI) Mai életünk a változás kora. Sok mindent vizsgálunk, keres­etik enneik, vagy annak az okát, mérjük, hogy egy -úgy jntézike- j dósnak milyen a hatása, egy-egy ' intézkedés nyomán hogyan ala- [ kulnaik a sorsok, hogyan váltó- | zik a7 emberek élete. Az áttérés a rövidebb mímkahetre, hozita a I szabad szombatot. Sok helyen, : a Békéscsabai Kötöttárugyárban is. Errőj beszélgetünk munkások­kal, műszakiakkal, nőkkel, fér­fiakkal. Kérdésünk rövid é* tömör: — Mivel tölti a szabad szom­batját? 1. A műhelyvezető Idősebb, szemüveges, jó kedé. lyű ember Kovács Mihály. A la. katoeműhelyt vezeti 22 éve. Meglepő az első mondata. — Maga mit szokott csinálni! szabad idejében? — kérdez visz- I sza. Miután tisztázzuk, hogy ki' kérdezzen és ki válaszoljon, szó. 1 lesen mosolyogva ad felvilágosí­tást. — Szeretek otthon tenní-ven- m. Van néhány jószágom, csir- ] kék, hízók — magánházban la­kom. — Elsősorban velük fog­lalkozom. Persze ez nem tölti ki az egész napot. Piacra is én já­rok vásárolni. Az asszony talán jobban örül e-r én szabad szom­batomnak, mint jómagam. De komolyra fordítva a szót, a technika mindig fejlődik, s a mi munkánkban ez nem elhanya­golható. A szakirodalmat olvas-' ni kell. A mai fiatalok a szak- 1 munkásképző-iskolákban már j olyan könyvekből tanulnak, amit nekem csak most van mó­domban elolvasni, s persze mást is. Erre ezeken a szombatokon kerítek sort. 2. A pénzügyi dolgozó — ötvenhárom óta dolgozom az üzemben — mondja beveze­tőként Hoffmann Ilona, a pénz­ügyi osztályon. — Mezőberény- ből járok be és este 7-re érék haza. Szüleim idősek, rájuk nem számíthatok. Hétközben kevés időm jut a házimunkákra. A szabad szombat elsősorban ezért jó. Mosás, takarítás, főzés. Egész héten csak a híradókat nézem végig a tv-ben. Kivételes eset­ben, ha nagyon jó a műsor, eset­leg engedélyezek magamnak egy-két órát. A szombatokat kö­vető vasárnapok — éppen azért, ‘ mert szombaton elvégzem a há­zimunkákat — viszont szabadok, i Nyáron a strandon töltöm, télen pedig olvasok. — Mit? — Elsősorban a napi esemé­nyek érdekéinek, tehát újságo­kat. Szépirodalmat is, hangula­tom szerint. 3. Az esztergályos Régi ismerősöm Sviszt Janos, a lakatosműhely esztergályosa.; Olajos keze keményszorítású,1 haja már kissé szürkül. — Hogy mit csinálok? Meló- zok. Mindig van mit tenni a ház körül. Nyáron a srácokkal stran­dolunk, ha meg rossz az idő, nézem a tv-t. Mindent, amit ad. nak, addig, amíg a Takács Ma­rika jó éjszakát nem kíván. Ol­vasni? Persze, hogy szoktam. J Én ugyan nem járok a könyv­tárba, de fiaim hozzák az ifjú­sági regényeket. 4. A szakmunkásod Nyugodtan megkérdeztem a korát, nem kellett attól tarta­nom, hogy eltagad éveiből új­vári Ilona, a varroda szakmun- kásnője. — Húszéves vagyok. Öt éve dolgozom a gyárban, albérlet­ben lakom, itt Csatén, különben telekgerendási vagyok, hatan vagyunk testvérek — válaszolja és hozzáteszi — azért soroltam fel, mert gondoltam, hogy ké­sőbb úgyis megkérdezi. A textil­ipari technikum második osztá-1 lyát végzem. — Sokat jelent ilyen körülmé­nyek között a szabad hétvége. Azért nem szombatot mondok, mert a két nap együtt jelentős. Van időm tanulni, szórakozni és olvasni is. — Hogyan osztja be ezt az időt? —■ Két-háíöfti órát tanulok, mind a két napon és összesen négy-öt órát olvasok. Minden szabad szombaton elmegyek mo­ziba is. 5. A termelési főosztályvezető A főkönyvelővel tárgyal, ami­kor keresem. Mivei éppen befe­jezték a megbeszélést, szívesen válaszol. — Nyárön kimegyek Szana. zugba. Van ott egy kis vikend- házam, s kevéske kIs kert. A színház minden második darab­ját megnézem, s hetente moziba is elmegyek a lányommal. Kell ez a kikapcsolódás. A szabadidő, növekedés jó alkalom az ön­művelésre és hozzásegít ahhoz, hogy a kézilabda-szakosztály szakértőjeként valóban társadal­mi munkában végezzem a sport, munkámat. Ilyenkor tudom át­nézni a legújabb szakirodalmat is és felkészülési lehetőségem van a politikai oktatás vezeté­sere. — És mikor piheni ki a sza­bad szombat fáradalmait? Pataki József mosolyog. — Higgve el. nagyon jó pihe­nés ez. Másirányú elfoglaltság, mint az üzemi munka es végső- sorban a tanulást 40 évesen még nem hagyhatja abba az ember 6. A varrónő és háziasszony Belicza Jánosnéval, a varród;, irodájában beszélgetünk. Az üvegfalakon túl diszkréten ber­regnek a gépek és a hangszóró­ból tánczene szól a munkate­remben. — Házimunka, dac, sütés fő­zés. Nyáron a férjemmel kijárunk horgászni a Körösökre. A roko­nokat is meglátogatjuk. Néha egy kevés olvasásra is jut az időből A Világ'rodalom remekei sorozatot rendeltem meg, abból olvasok. 7. 4 festődéi munkás BBBBBBBBBpaBaaBBBBBai > aaaaaa«aaBpaaaa«aBVBaa*t ••aaaa*aafBBaaaaBBaaaaBaaaaBaaaaaBi aaaaaaaaaaaa< iaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaeaaaaBaBaaaaaaw kéznek. A tudományos és mű­szaki forradalom hatására az idegen álambeli munkaerő ki­zsákmányolása felfokozódik (pl. Nyugat-Európában!). A szuper- modern technika, a specialistá­vá fejlődött szakmunkás alkal- ‘ mazása a munkásosztály hely­zetére is hatással van és fel­adatait is sajátosan módosítja. A tőkés integráció működésé­ben a pénzügyi ellentmondások is bővülnek: (lásd: Oj jelensé­gek a tőkésországok gazdasági és pénzügyi életében: Népsza­badság, 1970. ok. 28.) II. I gazdasági változások társad sím', politikai ás szociális hatásai A tudományos és műszaki forradalom világméretű folya­matában, amikor a tudomány fokozatosan termelőerővé válik, a gazdasági életet főként három területen érinti döntően: 1. Az energia (szén, olaj, földgáz, atom!). 2. Az automatizálás és félautomatizálás a termelés­szervezés folyamatában. 3. Oj anyagok gyártása (pl. műanya­gok és a vegyipar megnöveke­dett szerepe mindennapi éle­tünkben: félvezetők, elektroni­ka, kibernetika stb.I). A tudományos és műszaki forradalom a gazdasági és tár- sadalmi élet minden területére kihat: megváltoztatja annak struktúráját, a murika termelé­kenységét s korlátlan lehetősé­geket nyit az életszínvonal emelésének igényében. A tech­nika fejlődési perspektívája be. láthatatlan. Sohasem téveszthet­jük azonban szemünk elől, hogy a tudományos és műszaki forradalom teljes kifejlődése csakis a kommunizmusban tud társadalmi méretekben tartó­san magvalósulni. A tudomá­nyos és műszáki forradalom kapitalista társadalomra gyako­rolt hatásának megítélésében .zocialista és burzsoá teoretiku­sok oldaláról egyaránt fellel­hetők a marxista-leninista tár- sadalomszemlélettól idegen „technicista” nézetek, álláspon­tok, társadalmi megítélések. A társadalmi struktúrára ugyanis a tudományos és műszaki for­radalom nem egyedülállóan és kizárólag hat. A technikának ilyen körülmények között tehát semmiképpen sem lehet kizá­rólagos szerepet tulajdonítani. Kétségtelen viszont, hogy a tő­kés termelés eme szakaszában a marxi értelemben vett mun­kásosztályon belül a hármas ré­tegződés nagyon kifejezett (se­gédmunkás, szakmunkás, spe­cializált magas kvalifikácdójú munkás). A három réteg belső dinamizmusára jellemző, hogy a fizikai munka szerepének csök­kenése révén a specializált munkások aránya jelentősen nö­vekedőben van. A specializált munkás szere­pe a termelés szervezésében fo­kozódik, közeledése a terme­lést irányító mérnökhöz na­gyon kifejezett. Uyen felfogás­ban lehet és kell a termelés Irányításában közvetlenül részt vevő mérnököt a specializált munkás mellett a termelési fo­lyamat oly szerves tartozékának tekinteni, mint aki, nélkül nincs termelés, nincs értéktöbblet, nincs kizsákmányolás sem! Nem hagyható figyelmen kí­vül az a körülmény sem, hogy éppen a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak szé­les körű alkalmazása révén a mindennapi életben egyre fon­tosabb szerepet kapnak a szol­gáltatások és a szolgáltatáso­kat végző dolgozók. Jóllehet te­vékenységüket nem soroljuk a közvetlen termelő munkához, nélkülük a szupermodern tech­nikájú berendezkedettség mecha nizmusa akadozna. Létszámuk állandóan növekvőben van s tartozékait jelentik a munkás- osztálynak. A fejlett tőkésorszagok sa­játosságait áttekintve néhány következtetést szükségszerű le­vonni az elmondottakból: O A tudományos és mű­szaki forradalom, mint korurik jellemzője, hatással van a fejlett tőkésorszagok terme- les-szervezésére, osztályhelyze­tére és rétegeződésére. O A tőkés Integráció, mint az állammonopolista kapi­talizmus szuperszervezete je­lentősen hat a társadalmi ter­melés szervezésére, tervezésére, de sohasem lesz képes a tőkés termeles legalapvetőbb ellent­mondásának megoldására. O A tőkés társadalom osz- tályrétegeződése jelentős eltolódást mutat, de a kizsák­mányolás mint fő sajátosság változatlan. O A munkásosztálynak és a tőkésországok kommu­nista pártjainak továbbra is történelmi küldetése a szocia­lista forradalom előkészítése, szervezése és végrehajtása. Ve­zető szerepük jottányit sem hal­ványult, forradalmiságuk ga-“ rancia arrg, hogy hivatásuknak maradéktalanul eleget fognak tenni. A tudományos es műsza­ki forradalom a munkásosztály anyagi helyzetében, életszínvo­nalában hozhat némi javulást, de a teljes kibontakozás csak forradalmi harcuk eredménye­ként a marxi sta-leninista kom­munista párt vezetésével és irányításával fog kibontakozni. Dr. Almást Tibor 5 Alacsony, kissé már hajlóét vállú ember Knyihár Mihály. A gyár legmelegebb üzemrészé­ben, a festődében dolgozik. Ép­pen műszakváltás van. Leül az öltözőben, rakotthúst és kenye­ret falatozik. — Nekünk; három műszako­soknak csak minden harmadik héten van szabad szombat. Ket­tő ugyanis éjszakai műszakra esik. Feleségem egészségügyi dolgozó, így ezeken a napokon átvállalom a bevásárlást és más házimunkákat is. Néha elme­gyünk a barátokkal egy-egy po­hárra és sokszor esák ezekre a napokra a munkásőr-szoicálat, vagy a továbbképzés. Persze, ha van rá idő, legszívesebbem le­fekszik az ember és pihen. 8. A párttltkár Amíg az üzemet jártam, kísé­rőm és segítőm volt Kovács Gvöray alapszervezeti párttitkár. Visszatérve a főkönyvelő szobá­jába kezet nyújtott és el akart távozni . — Egy pillanat — mondom — megenged egy kérdést? — Mivel tölti a szabad szom­batját? Tiltakozik, de végül is válaszol. Nős és van egy fia, hároméves. A másik gyereket most várják. Tizenegy éve állandóan tanul, most végezte el a mérlegképes könyvelői tanfolyamok Politikai oktatásra is készül, házimunká­ban segít, tanít a szakmunkás­képzőben, arra is készülnie kell, intézi az alapszervezet ügyeit és ezeken a hétvégeken tanulmá­nyozza át mélyebben a hét nem. zetközi és belpolitikai esemé­nyeit. Nyolc embert kérdeztünk meE Válogatás nélkül úgy, ahogyan találkoztunk velük. Szerencsés véletlen-e, nem tudjuk, de vala­mennyien hasznosan töltik el a szabad szombatjukat. Botyánszkj János

Next

/
Thumbnails
Contents