Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

■»««•'■•«■■■■•««««•aa«a®«aaa»M«Ba*4aa«a«aaaaaa»a*MMaavaaMaa«aaaaaaaaaaaaaaaaa8aaaaí •**Ma«ftBBK»aMa«»aa«am»p«aaa*v«««ra«wa««a«« Szálljatok szép szavak! Művelődési autó a föiiii az amatőr színjátszó és irodalmi színpadok országos versenyén Segítik a pedagógusok letelepedését Kultúrház kell Doboznak Szánjatok szép szavak! címen] az eddigi legnagyobb szabású országos amatőr színjátszó és iro-] dalmi színpadi versenyt hirdette < meg a Magyar Rádió, a Művelő. ] désügyi Minisztérium, a Nép- i művelési Intézet, a KISZ, a Ma­gyar írók Szövetsége, a SZOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ, A versenyen minden — leg­feljebb 15 tagból álló — ifjúsági, felnőtt, falusi, városi, szövetke­zeti, szakszervezeti és iskolai amatőr színjátszó együttes és irodalmi színpad részt vehet. Pályázni maximálisan 25 perc időtartamú dokumentumjáték­kal, riportjátékkal, pódiumjá­tékkal, irodalmi mű dramatizált változatával, egyfelvonásoseal, jelenettel, dramakeresztmetszet­tel. irodalmi öszeállítással, pamf. lettel, szatirikus zenés játékkal lehet. Nevezési határidő: 1970. december 1. A vetélkedő együttesek elő­ször megyei elődöntőn mutatják be tudásukat. A Békés megyei versenyre 1971, március 37—28- án kerül sor, ahol a legjobbak hatezer, négyezer és háromezer forintos jutalomban, illetőleg a társadalmi szervezetek különíti - jában részesülnék. A legjobb egy vagy két me­gyei együttes kerül a verseny öt középdöntőjének valamelyi­kébe, amelyeket a Kossuth Rá­dió áprilisban es májusban va­sárnap délelőttönként egyenes adásban közvetít. A középdöntők öt legjobb csoportja jut a dön­tőbe, melyet júniusban rendeznek valamelyik budapesti színház­ban. Ezt az eseményt nemcsak a rádió, hanem a televízió is közvetíteni fogja. A döntőbe került együttese­ket a rendező szervek külföldi utazásokkal jutalmazzak.. A fö- í díj a Művelődésügyi Miniszté- ' fiúm által adományozott müve- j lődéwí autó vagy művelődési ! klub felszerelést Különdíjakat ajánlott fel a Magyar Rádió és Televízió elnöké, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Magyar írók Szövetségének 'elnöké, a SZÓT és a SZÖVOSZ. Nagyon jó lenne, ha megyénk­ből is minél több együttes be­nevezne az érdekős és igen ko­moly téttel bíró versenybe. S szurkolni fogunk azért, hogy a középdöntőbe jutott együttesünk — esetleg együtteseink — ott, majd a döntőben is dérékasan megállják helyüket. Dobozon a községi tanács végrehajtó bizottsága nemré­giben megtárgyalta a község közművelődésének ée az isko­lai oktatásnak a helyzetét. Megállapították, hogy az isko­lai oktató-nevelőmunkát még mindig hátráltatja Dobozon a nevelők vándorlása. A ta­nács azzal segít az áldatlan állapotokon, hogy a pedagó­gusok letelepedésének elősegí­téséhez lakások vásárlására ad támogatást. Ezenkívül a most tanuló főiskolásokkal ösztöndíj-szerződésekét is kö­tötték. Érre nagy szükség van, attíit az is bizonyít, hogy az elmúlt három évben a do­bozi iskolák tanulmányi ered­ménye 3,4 volt. A bukott ta­nulók száma — annak elle­nére, hogy mutatkozik vala­melyes csökkenés — még mindig jelentős. Az elmúlt évben 32 gyermek kénysze­rült osztályismétlésre. A közművelődés helyzeté­nek vizsgálatánál megállapí­totta a végrehajtó bizottság, hogy időszerű lenne már meg­építeni egy új kultűrházat. Ismeretes, hogy Dobozon a régi kultűrházat ipartelepítés céljára tavaly átadták a Gyu­lai Harisnyagyárnak. Nem csoda, hogy a közművelődés tárgyi feltételeinek hiányá­ban a községben kevés a le­hetőség a szórakozásra s a felnőtt lakosság kulturális életének kiszélesítésére. S hogy mikor épül meg Do­bozon az új kultúrház, az nem csupán a helyi tanácstól függ, hiszen a községnek nincs elég fedezete ehhez. Szükség lenne arra, hogy a felettes tanácsi szervek anyagilae tá­mogassák a község kultúr- házépítési törekvéseit. i«:r.M».ji,B«e»ts.íAa**8;ttaada»«iíae**iSi«!S£áeaa»Basa*se*sseeB*asB®eBoeseeeaa**«:oBíía*Maa 4saaasacBaeei&sBaak«8aBe3aa3BeeaBeaaaasaBa» Li {brandenburgi ősz A fejlett tőkésországfok gazdasági helyzetének fő vonásai Világgazdasági kérdések tanfolyama Konzultáció L A tőkés gazdaság fejlődésének sajátosságai és ellentmondásai napjainkban A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácskozá­sának 1989. június 17-i fő doku­mentuma átfogóan értékeli a fejlett tőkésországok jelenlegi gazdasági helyzetét. „... a jelen- ■ légi imperializmusnak, mely al­kalmazkodni próbál a két rend­szer harcának feltételeihez, s a tudományos-műszaki forra­dalom követelményeihez, né­hány új vonása van. Ezek kö­zött meghatározó, hogy erősödik állammonopolista jellege”. A tudományos-müszakj for­radalom a XX. század jelen­legi szakaszában döntő jelentő­ségű a gazdasági, társadalmi életben — eltérő célkitűzéssel — szocialista és kapitalista vi­lágrendszerben egyaránt. Amint korunk kapitalizmu­sának sajátosságait vizsgáljuk, önkéntelenül felvetődik a kér­dés: van-e modern kapitaliz­mus'/ Annál inkább jogos a kérdés taglalása, mert a köz-, vélemény egyes megítéléseiben téves koncepciók uralkodnak a témával kapcsolatban. Okfejté­sük elméleti alapját Lenin ama félremagyarázott megállapítása szolgáltatja, mely a századfor­duló kapitalizmusát, az impe­rializmust úgy jellemezte, mint élósdi, rothadó, halódó kapita­lizmust, a szocializmus előesté­jét A kérdést elvi oldalról ele­mezve határozott idgennel kell válaszolni. A modem kapita­lizmust ma Nyugat-Európában csakúgy, mint Észak-Am eriká­ban az állammonopolista kapi­talizmus testesíti meg, melynek mérete és hatásterülete éppen a tudományos-műszaki forrada­lom alkalmazása következmé­nyeként messze túlnő a század elején Lenin által felvázoltak­tól. Lényeges a kérdés elvi tisz­tázása, mert például egyes kí­nai teoretikusok határozottan tagadják a kapitalizmus válto­zását, s bennünket reformisták­nak tartanak. A félreértések el­kerülése édekében a kérdésre adott igenlő válaszunk semmi­képpen sem jelenti, hogy a marxizmus-leninizmus teoreti - kusai nem tagadják a kapita­lizmus reformista koncepcióját, felfogását. Mi sem lenne káro­sabb a gazdasági fejlődés érté­kelésében, mintha elismernénk a jobboldali szociáldemokrácia álláspontját, a renegát, oppor­tunista Kautsky ultrái imperia­lizmusát, miszerint a „monopó­liumok világméretű egyesülésé­vel a kapitalizmus végső fokon békésen belenő a szocializmus­ba." A magan monopol •kapitaliz­musból kifejlődött állammono­polista kapitalizmus rendelkezik néhány sajátossággal, melyet a helyes értékelés érdekében nem hagyhatunk figyelmen kívül: A magán monopol kapi­talizmus hosszú történel­mi folyamat eredményeként fo­lyamatosan nőtt át az állam- monopolista kapitalizmusba. Tendenciáját Lenin nagyon ha­tározottan felvázolta, annak rendszeréről azonban akkor még nem lehetett szó. Az állammo­nopol kapitalizmus nemzetközi rendszerré válása valójában napjainkban is tart, s a tudo­mányos-műszaki forradalom újabb és újabb vívmányainak térhódításával új vonásokkal gyarapodik. O Az. állam beavatkozása fokozódó tendenciájú a termelés, a társadalom terüle­tén egyaránt O Az államhatalom es a gazdasági élet bonyolult összefonódása áll elő, ahol a sztálini alárendelés helyett a politikai és gazdasági hatalom sajátságos kapcsolatáról van szó. O Az állammonopolista ka­pitalizmus mint társadal­mi-gazdasági formáció, szélső­ségesen reakciós tendencia le­hetőségéi rejti magában, mely adott esetben a fasizálódás ve­szélyének is hordozója: (Olasz­országban 1960 és 1964-ben két- ízben is adva volt a lehetőség, míg Görögországban nyüt ka­tonai fasiszta diktatúra formá­jában napjainkban is fungál.) Mint sok egyebet az összefüégé­sek feltárásában, ez utóbbit sem szabad a végletekig felfo­kozni. Nem arról van szó, hogy az USA vagy az NSZK politi­kai-gazdasági rendszere fasiz­mus lenne, de határozottan ál­líthatjuk, hogy az objektív va­lóság potenciális lehetősége fel­fokozódott és a neofasiszta tö­rekvések és tevékenységek for­májában napjaink politikai-tár­sadalmi valóságát is jelenti. Hogy napjainkban a törekvések társadalmi ellenállásba ütköz­nek, s a szélsőjobboldali fa­siszta provokációk elszigetelőd­nék, elsősorban azzal van ösz- szefüggésben, hogy a szocialis­ta világrendszer gazdasági, po­litikai ereje a két világháború közt, de főként azt követően lényegesen gyorsabban nőtt. O A hadi komplexusok és konglomerátumok a leg­fejlettebb monopóliumokkal szemben is olyan új képződmé­nyek, melyek 30—30 termelő- ágazat vagy szolgáltatás szer­vezetbe tömörítését és tartós működését biztosítani képesek a nemzeti kereteket messze túl­haladó formában. E képződmé­nyeik kialakítását a tudomá­nyos-műszaki forradalom pozi­tiven elősegítette, kialakításu­kat kővetően viszont előnyösen visszahatottak a tudományos­műszaki forradalom továbbfej­lődésére is. A fejlődés ritmusá­nak soha nem álmodott fel- gyorsulására kontraszként szol­gáljon, hogy míg a fényképe­zés felfedezésétől annak gyakor­lati, mindennapos alkalmazásá­ig csaknem két évszázadnak kellett eltelnie — a második vi­lágháború haditechnikájában al­kalmazott optimum számítási módszer és komputer technika a lineáris programozás formájá­ban negyedszázad elteltével napjaink technikájává vált. O A termelés koncentráció­jának mértéke jelentősen bővült. E koncentrációnak a napjainkban oly divatos fúzió is része, mely például a fran­cia Citroen és az olasz FIAT Művek egyesülése révén a kö­zelmúltban játszódott le. A fú­ziókban még a szektorok diffe­renciálódása sem akadály. A francia Renault és Fegen lezaj­lott fúziója mutatja, hogy álla­mosított és magánszektor fúzió, ja is létrejöhet, ha a tőke ér­deke úgy kívánja. Ezúttal is utalni lehet arra az összefüg­gésre, mi szerint az államosí­tott tőke csak egyik megjelené­se az állammonopolista kapita­lizmusnak. Jól tükröződik ez az USA helyzetében, ahol egyálta­lán nincs államosított monopó­lium, s meggyőződésem, hogy alig akadna szakavatott, aki ta­gadná az állami beavatkozás domináns, uralkodó jellegét az USA-ban! „Az Egyesült Álla­mok imperializmusa” címmel a Népszabadság 1970. okt. 31-d számában. A fúzióról és gazda­sági hatásáról részletek talál­hatók. O A tőkés konszernek vi­lágszerte irányító törek­vésnek (pl. USA hatása az NSZK gépkocsigyártásra az Opel, a Mercedes vagy Volks­wagen gyárak esetében). A ve­zetőszerepre irányuló törekvés mindig gazdasági tartalommal bír s a Marx által felvázolt té­teleknek megfelelően „a nagy hal megeszi a kis halat” elv alapján a kisebb gazdasági ha­talommal vagy piaccal rendel­kező konszerneket alkalmazko­dásra, kapitulációra vagy „nyi­tás keletre” törekvésre készte­ti. A fejlődés eme utóbbi új­szerű útja napjaink megfigyelt sajátossága, s a kölcsönös, kom­paratív előnyök kiaknázását biztosítja az államközi szerző­déssel rögzített szocialista és kapitalista fél részére egyaránt. A teljesség igénye nélkül utal­hatunk a Szovjetunió és Olasz­ország hosszú lejáratú együtt­működésére a személygépkocsi - gyártást illetően a Fiat-céggel; a francia Renault és a Szov­jetunió együttműködése a te­hergépkocsi-gyártás területén; a lengyel és bolgár együttmű­ködés az olasz Fiat-céggel, a

Next

/
Thumbnails
Contents