Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

Korszerű, nagyüzemi kukoricatermesztés — rekordtermés Ezer holdon szenvedett belvíz­kárt a kevermesi Lenin Terme­lőszövetkezet — ennek jelentős hányada a kukoricavetést sújtot­ta — mégis 40 mázsa májusi morzsolt átlaggal szorozhatnak holdanként a szövetkezet gaz­dái. Ezt az eredményt kukorica­termesztés teljes gépesítésével érték el. Vetéstől a góréba, mag. tárba rakásig emberi kéz nem érinti sem a növényt, sem a ter­mést. A két jugoszláv csőtörő­gép 12—12 holdat tör le napon­ta, két—két gépkezelő irányítá­sával. „Rásegít” két kombájn­adapter is. tőlük morzsolva ke­rül magtárba a szem, pótkocsi­ról egyenesen a tároló helyére fuvatva. A góréba rakott ku­koricát hideglevegős szárítással tárolják, így 4650 mázsa kuko­ricát tárolhatnak egy góréba, melyet a szárítóberendezés fölé építettek. Állatállományuk sze­mes takarmánya e szűkös esz­tendő után is biztosítva van. Kép és szöveg: Márton László Munkában a csőtörőgép. A nemeskukorica a komhí intól — ember} kéz érintése nélkül a tárolóüelyre kér ÜL A X. pártkongresszus küldötte Palkó Lajos Bationyáról Iák. Nem mondhatta: emberek, r nem rajtam múlott, hogy eddig- j re megszűnt jó néhány hagyo­mányos munkahely, hanem újabb létesítése után kellett néznie. Mitagadás, a felszaba- ! dulás előtt sok kézi munkaerőt j kötöttek le a különböző kisebb- nagyobb magánvállalkozások. > Többek között a dohánybeváltó és fermentáló, a téglagyár, a szőnyegszövődék. a varrodák és sütödék. Ezek lassan megszűn­tek, s az egyesülés után elsor­vadt az addig sok embernek munkátadó vegyesipari ktsz is. Az egyetlen felszabadulás után létesült üzem, a gépállomás is megszűnt ilyen szempontból. Vagyis miután átvette a Petőfi Tsz. jóval kevesebb embert fog­lalkoztatott, műit azelőtt. Segítenek életcélt taláíni a fiataloknak Sok-sok kilincselés után most- már kezd ^fellendülni Battonyán a helyi ipar. A kis sütödéket immár kenyérgyár pótolja. A I békéscsabai Szőnyegszövő HTSz ! kihelyezett üzeme 120—130 asz- szonynak és lánynak ad kere­seti lehetőséget. Az újjászerve- < zett vegyesipari ktsz-ben 240— | 250-en dolgoznak, köztük 70—80 j nő. Nagyon jelentős, hogy ez a szövetkezet évente 35—40 tanu­ló szerződtetésével segít — a többi üzem és a helyi szakkö­zépiskola mellett — életcélt ta­lálni a fiataloknak. A távlat az, hogy ez a ktsz 400 embernek ad majd munkát. Emellett olyan elgondolással állt elő, hogy be­dolgozó rendszerben gyümölcs­szállító ládákat készíttet hulla­dékból az arra vállalkozókkal. Szóba került az is, hogy külön­böző közszükségleti cikkeket: esőcsatornát, füstcsövet, tepsit stb-t gyártanak a foglalkoztatá­si lehetőség bővítése a gépál­lomás egykori telepén. A szakközépiskoláról elmon­dotta Palkó elvtárs, hogy an­nak nevelőmunkája, s a vég­zett fiatalok tsz-tag szüleik út­A fogászati hónap feladatai Napiatok népbetegsége: a fogszuvasodás ján szinte sarkallják a mind teljesebb gépesítésre, az egyre korszerűbb gazdálkodásra a termelőszövetkezeteket. Gond viszont az, hogy a szakközépis­kola sokoldalúan képzett, a gépjárművek vezetéséhez Is jól értő növendékei csak külön, költséges tanfolyam után kap­nak vezetői jogosítványt. Sürgető feladat a földek balvizte.enítése Mielőtt a tsz-ekről beszélne, előbb sóhajt egyet Palkó elv­társ. Már alakulásuk kezdeti botladozásaik idején szívéhez nőtt mindegyik. Azt szeretné, hogy az adottságoknak megfe­lelően legalább járási átlagszjn- ten gazdálkodjon mind a há­rom. Az egyesülés után elfo­gadható fejlődésnek indultak a szövetkezetek, aztán vezetési hibák, főleg a bel- és árvizek miatt kisebb, nagyonbmérvű megtorpanás következett gaz­dálkodásukban. Az ismétlődő árbevételi kiesések miatt nem tudták pótolni a fokozatosan kiöregedő gépeké ezért gép­parkjuk 70—80 százaléka csak­nem használhatatlan már. Az ilyen korábban is jelentkező gondot növeli az, hogy a tava­lyi hétmillió forint helyett az idén 20 millió forint termelési kieséssel számolnak a szövetke­zetek a belvíz miatt. A géppark felújítása is és az eddig elég lassú ütemben haladt belvízte- lenítés mielőbbi megvalósításá­hoz is állami segítséget igényel­nek. Nem tétlenül várják a segít­séget a szövetkezetek — han­goztatta Palkó elvtárs. Különö­sen a Petőfi-ben és a Dózsá-ban érezhető nagy törekvés a gaz­dálkodás színvonalának növe­lésére. A Petőfi Tsz-ben már íjó a szakemberellátottság. Gaz­dasági épületed, száma, minősé­ge is tűrhető. A Dózsa Tsz-ben még kevés a szakember, de a most már stabil vezetőség jó irányba tereli a gazdálkodást. — Még csak az hiányaik ne­kem, hogy az újság is írjon ró­lam — tiltakozott találkozá­sunkkor. Megértettük. Egy olyan szerény embernek, mint Palkó Lajos, sok egyszerre az, hogy az ország társadalmi és gazdasági fejlődését évekre meghatározó pártkongresszus küldöttévé válasszák s aztán néhány nappal később mellére tűzzék a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Immár 20 éve szerény mun­kása a pártnak. Amikor az alig megszervezett és elég sze­gényesen felszerelt battonyai gépállomás politikai felelősé­nek, párttá tkárának választot­ták, nem azt nézte, hogy mit kap a munkájáért, hanem azt, hogy mit segíthet a helyi és környékbeli termelőszövetkeze­teknek. egyéni parasztoknak. Segíteni akarását a középiskola és a marxista-leniinisrta esti egyetem elvégzésével igyekezett hatványozni. Azt mondani sem keli, hogy milyen nehéz volt megtanulnia úgy érvelni a min­den újtól húzódozó parasztem­bereik körében, hogy megértsék: saját érdeküket szolgálja a kü­lönböző gépi munka, a traktor, a kombájn, s a nagyüzemi gaz­dálkodás. Battonyán nehezítet­te az összefogást az is, hogy az irredentizmusra és a nacionaliz­musra épült Horthy-fasizmus elég szilárd - éket vert az ott- élő magyarok, románok és dél­szlávok közé Enyhültek a foglalkoztatási gondok Csaknem olyan nehéz volt ké­sőbb az erők még összóbbfogá- sa, a kis tsz-ek egyesítése, mint korábban a megalapításuk és fejlesztésük. Sokan kívül is ma­radtak, s növelték az amúgy is nagy foglalkoztatási gondot Palkó Lajosét is 1963 óta, ak­kor ugyanis a községi pártbi­zottság párttitkárává választot­A fogszú előfordulásának gya­korisága a modem idők cdvilii- zált emberén az utóbbi másfél évszázadban olyan mértékben fokozódott, hogy az egészség­ügy kénytelen vele, mint ko­moly népbetegséggel számolni. A fogszú a fog felületén kez­dődő és onnan a mélybe haladó körfolyamat Mi okozza? Még ma sem tud­juk biztosan, de az már isme­retes, hogy a fogak romlását több egymással összefüggő té­nyező segíti elő. Ezek a száj baktérjumainalk bizonyos fajtái, amelyejc cukorból, lisztből és egyéb ételféleségekből álló fog- jeped ékből savakat szabadíta­nak fel, amelyek a fog zomán­cát elpusztítják és üregképző­déshez vezetnek. Szomorú tény­ként állapítják meg az utóbbi idők vizsgálatai, hogy az óvo­dás és az iskoláskorú gyerme­kek maradó és tej fogazatának betegsége (szúvasodás), vala­mint a gyermekeik és a serdülő ingyulladása az utolsó tíz-tizen­két év alatt átlagosan 40—60 százalékban megnőtt. gilumis^. 5 1970. NO VEMBER 14. Ennek ellenére kevés gondot fordítunk fogainkra, különösen a gyermekek fogaira. így aztán a fogszú a kemény zománcot hamar kikezdi ,a tartós ingyul­ladás pedig a fogágy megbete­gedéséhez vezet. Ezt a megelőző gyógyító-te­vékenységet szolgálja a fogásza­ti hónap azzal is, hogy a ta­nulóifjúsággal és rajtuk ke­resztül a szülőkkel a fogszú ke­letkezésének megelőzését segí­tő módszerelit ismerteti. A no­vemberi fogászati hónap alatt minden iskolás gyermek komoly ismereteket szerezhet a száj­higiénia körébe tartozó eljárá­sokról, valamint a fogszú-vé- delmet adó táplálékok ismerte­téséről. A fogászati, egészségügyi fel­világosítás sikerének alapja az, hogy a tanulóifjúság a neve­lőktől és az egészségügyi szak­emberektől felvilágosítást kap­jon. Fontos feladatot jelent ez a szülők számára is, hiszen döntően rajtuk múlik, hogy a gyermeket a legkisebb rendel­lenesség esetén fogorvoshoz vi­szik-e. Nem kel! megvárni, míg a gyermek fájdalomról panasz­kodik. Amint a fogakon fekete pontok vagy pedig gyöngyház­fényű elszíneződések keletkez­nek, azonnal fogorvoshoz kell fordulni. Ebben a szövetkezetben is — akár csak a Petőfiben — ösz­töndíjalap létesítésével igyekez­nek kialakítani hosszútávra is a szakembergárdát. Arról nem beszélt Palkó elvtárs, hogy a községi pártbizottság és sze­mély szerint ő, hogyan segíti a termelőszövetkezeteket. Mind­abból, amit elmondott, így is érezhető az ilyen törekvése. Gondjainak nagy puttonyában ezeket is magával cipelte a já­rási és a megyei pártértekezlet- re. Viszi magával a kongresz- szusra is, s aztán csak akkor teszi le ezeket, amikor sorra és megnyugtatóan megoldódnak. Mikor Ideértünk a beszélge­tésben, önkéntelenül, egyszerre mosolyodtunk el. Az elmúlt 20 év alatt sokat fejlődött Batto- nya. De akárhányszor találkoz­tunk, mindig nagy megoldásra váró gondok foglalkoztatták ép­pen. Mondani sem kell; így lesz ez a következő évtizedekben is, hiszen a gondokat a fejlődés újabb és újabb szintién az igé­nyek növekedése szüli. Kukk Imre A Felsőnyomási Állami Gazdaság eladásra felkínál 1 db Gaz-69 parancsnoki gép. kocsit. A kocsi 1970. november 5­én műszaki szemlén vett részt. Érdeklődni S. Pet- rovszky Mátyás főmérnök­nél. Telefon: Telekgeren­dás 1. x

Next

/
Thumbnails
Contents