Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

Tíz nap alatt 1 millióval növekedett az Endrödl Takarékszövetkezet kamatozó betétállománya , Megyénk takarékszövetkezetei — akárcsak a korábbi években —-, most is nagy jelentőséget ta­rtósítottak a Világtakarékossági Napnak. Több szövetkezeti pénz­intézetnél kulturális rendez­vénnyel összekötve emlékeztek a nap jelentőségére. A Világta­karékossági Nap Békés megye valamennyi takarékszövetkeze­ténél a kamatozó betétállomány jelentős? növekedésében jutott kifejezésre. Valamennyi közül ie kiemelkedik az Endrődi Taka­rékszövetkezet kis kollektívájá­nak. többszörös szocialista bri­gádjának kezd eménvezése, me­lyet nagyszerű eredmény fém­jelez. Az endrődiek — amint erről tudomást szereztünk — a Világ­takarékossági Napot kővetően, tíznapos betétgyűjtő, szervező munkát kezdeményeztek. Ez töb­bek között abban is kifejezésre jutott, hogy a kis kollektíva tag­jai — akik napi munkájuk mel­lett családanyák —, felváltva indultak családlátogatásra. S, az eredmény nem maradt el. Vol­tak olyan napok, amikor meg­győző szavuk nyomán 200 ezer forint takarékbetét-növekedést könyvelhettek le. Nagyarányú szervező munkájuk összegezése­ként végül is arról adhattak szá­mot. hogy kamatozó takarékbe­tét-állományuk a tíz nap alatt kereken 1 millió forinttal növe­kedett. Ezenkívül további 135’ ezer forinttal emelkedett gép­koesinyeremény-betétállomá- nyuk. A timaoos szervező mun­ka nyomán 19 és fél millióra emelkedett e pénzintézet kama. Emlékplakett a társadalmi munkásoknak A Fejér megyei Tanács ki­emelkedő társadalmi munkások jutalmazására emlékplakettet alapít- Ezt nemcsak személyek, hanem olyan vállalatok és in­tézmények is megkaphatják, amelyek kimagasló érdemeket szereznek a megye fejlesztésének érdekében. «iiniiuiiiiiiiiiHNiiiiiiiiiinnniiHUi tozó és gépkocsinyeremény be­tétállománya. A kis kollektíva azonban is­mételten megjelölte azt a célt, amelyet el akac érni. Róza Ven- delné és munkatársai csaknem egyszerre mondták: mire de­cember 31-et mutat a naptár, szeretnék elérni a 20 milliós be­tétállományt. Ismerve őket, ez a kívánalom szorgalmuk és aka­raterejük nyomán valósággá is lesz. A tíznapos betétgyűjtést jól segítették a presszó kirakatába elhelyezett ajándéktárgyak, me­lyeket meghatározott összegű kamatozó betét elhelyezése ese­tén kaptak ajándékként a beté­tesek. Balkus Imre Téma: az úttörő önkormánvzat Az MSZMP KB februári ifjú­ságpolitikai határozata alapjan tárgyalták az ifjúság megítélésé­nek kérdéseiről, az úttörő ön­kormányzatról, a 25 , esztendős mozgalom tevékenységéről ked­den délután a békéscsabai álta­lános iskolai igazgatók, csapatve­zetők, párttitkárok. Kávási Fe­renc bevezetője és a hozzászólá­sok a minden iskolában novem­ber utolsó hetében megtartandó — Hasonló témájú nevelési érte­kezlet előkészítését szolgálták. A résztvevők kifejezték azt a re­ményüket, hogy a nevelőtestü­leti értekezletek után az eddigi­nél is jobban reflektorfénybe ke­rülnek majd a csapatok, to­vább fejlődik az úttörő önkor­mányzat, még tartalmasabb, ér. dekesebb lesz az úttörők mun­kája. A III. ötéves terv eredményeiből MZ Hárommázsis kenderbálák Szimplex gépsor és kenderlurbina — Végre lesz bekötőút — Korszerűsíti! a lakásokat Amikor utoljára sző volt la­punkban a Mezőhegyesi Ken­dergyárról (jónéhány éve en­nek), a gyár anyagmozgatásának fő „eszközei” a csilléket vontató sötétszürke szamarak voltak. A csacsik és a csillék azóta már kimentek a divatból... Pedig a mezőhegyesi gyár fö­lött sokáig ott lebegett az „el­múlás” réme. Nem messze Innen [ a Csongrád megyei Nagylakon ugyanis az ottani kendergyár mellett nagy beruházással póz- dorjalemez-üzem létesült, mely­hez az alapanyagot főleg ,,hely­ből” igyekeztek biztosítani. 1968-ban azonban végre eldön­tötték: a nagylaki üzem terme­lési volumene olyan nagy, hogy szükség van a mezőhegyesi gyárra is, mint kooperációs partnerre. Persze, az öt-hat éves bizonytalanság sok hátrányt jelentett. Nem újí­tottak fel semmit a gyár beren­dezésén (mert ügye, hátha úgy­a a t tárja a látogató elé. Megtalá- ■ nunk mégis körülményes, mert; a kapuiban táborozó fegyveres ■ csendőrök, rendőrök inkább sej- ■ tetnek valamiféle kaszárnyát a • falaik mögött, mintsem az ecset, * paletta és vászon titánjainak ; munkásságát. : a Amit i** láttunk, ez volt az ; első nagy korty a spanyol mű- ; vészét patakvizéből, egy-egy ide- ; telepített templombelső produk. • tumávai a berlini Pergamon ■ Múzeumot idézve emlékezetünk- : be. Egyháza jellegű főleg, amit : képékben, faragásokban lát az : ember. De egészen más, az is- • Is megszűnik); elmaradt a szo­ciális, kulturális létesítmények korszerűsítése, bővítése. Ezzel persze együttjárt az emberek bi­zonytalan közérzete, nyugtalan­sága is, mely szintén jellemző volt ezekre az évekre. Mindezeken azonban szeren­csére már túl vannak a mező- hegyesiek. Tulkán János gyárve. zető örömmel beszél a legutóbbi két év eredményeiről és a gyár előtt álló, most már biztató jö­vőről. A kendergyári technoló­gia az 1882-es évi alapítás óta nagyon sokáig azonos volt: óz­ta tás, a kender törése, utána belga tiló, majd kézzel a továb­bi pozdorja eltávolítása. Ez a legutolsó munkafázis igén ne­héz és nem is termelékeny fizi­kai munka. Ezért a gyár re­konstrukciója keretében nemrég sor került a szimplex gépsorok beépítésére. A hatalmas gépsor elősegíti az utántilolást, növeli a szálhozamot, s ráadásul javít­ja a mostoha munkakörülmé- j nyéket A dolgozók egészségé- j nek megóvása érdekében egyéb-i ként egymillió forintos költség-. gél elszívó berendezéseket isj felszereltek. Ez azonban még mindig nem a legkorszerűbb megoldás. A ne. gyedik ötéves terv első (esetleg! második) évében sor kerül az úgynevezett kenderturbina fel- sezrelésére, mely — két forgó­dob segítségével — már magá­nak a tilolásnak az elvégzésére is képes, s ezzel a termelékenységei lényegesen növeli. Ez mintegy 35—40 százalékos j létszámcsökkentést jelent de al felszabaduló munkaerőt is tud-l ják a gyáron belül, más munka-1 helyeken foglalkoztatni. A kenderáztatáson és a szárí­táson sokat korszerűsíteni nem lehet. Lehet viszont gyorsabbá, . gazdaságosabbá tenni a kender mérttől elütő karakter D-ontako- s szállítását, alkalmazva egy más zik ld a gyűjtemény egészéből, : területen is jól bevált módszert: vrcelóna, az épülő Sagrada ***ilia katedráiig. doloznak az oldalhajó néhány PtHrén, de mindez eltörpül az egéhez, amit a főhajó kopasz pádimentumán állva maiga köré’ és fölé \épzel a látogató. Nincs messze innen, békét pálmafák gyűrűjében komor kodva, a Palacio Nációnál, melynek negyven terme több évszázad gazdag festői termését utalva azokra a szűrökre, me- g lyéken az egyes európai iskolák g stílusirányzatai átáramoltak, ! akár Hollandiából, akár Rómá- ! ból, Firenzéből keltek hódító út. j ra annak idején, vagy éppen Bi. ; záncban eredték. Ismeretlen ' szerzeteseik, mestereik a XII— ; XIII. századból, a maguk primi- f tív lelkességével, áhítatával, | majd termekkel odébb Zurba- j ran, Greco, Goya, Cano, Ribera, : a XVI. századi „aranykor”, g mely Messina nyomán már a ‘ a bálázást. A Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Szövetsé­ge néhány hete egy bemutatót szervezett a korszerű kender­szállítás népszerűsítésére. Az érdeklődők Végegyházán és Me~ | zőhegyesen láthatták az egész folyamatot, mely a termelőszö-! vetkezetek és a kendergyár munkaerőgondjain egyaránt se­gít. A nyenskórót bálázó gépet a végegyházi Szabadság Tsz ké­szítette el. Naponta 100—120, körülbelül hárommázsás bálát tud elkészíteni a gép és mind sú olajban fogalmaz. Művessé : és nagyvonalú lendület, egy- g ügyű dadogás és nemes pátosz. S mindebben, s mindezek mö- í gött: a letűnt spanyol századok; embervilága... (Folytatjuk Zetorokra rakják és a kender­gyár áztatójába szállítják. Itt I elándaruval kazalozzák, majd áztatás után szintén Zeton-al vi­szik a szárító területre. A csa­csivontatta csilléket tehát min­denütt a gyors Zetor váltotta fel és a bálázással lehetőség nyílt a szállítóeszközöknek a korábbi­nál sokkal gazdaságosabb ki­használására, Mindezeknek azért van itt különösen nagy jelentő­sége. mert a környéken sok kender terem; a mezőkovácsházi járás adja a megye termelésének ölven százalékát A község központjától hat-hét kilométerre, a kendergyár terü­letén mintegy 220—230 ember (65—70 család) lakik. Életkörül­ményeik nem könnyűek. A leg­közelebbi majortól még mindig csak egy körülbelül három kilo­méter hosszú földúton érhető el a gyár, de — nem kis nehéz­ségek, késések után — rövide­sen elkészül a bekötőút, s így végre rossz időben is meg lehet majd közelíteni az üzemet. Ami a lakáskörülményeket illeti, azok sem elsőrangúak. A jóné­hány évtizede épült, hceszú, ala­csony lakóépületek a még itt-ott látható szükség-lakótelepekre emlékeztetnek. A szegényes kül­ső, a szimpla ajtó, ablak, a tég- lapadlós, egyszoba-konyhás, ós­di szűk lakások — benéztünk az egyikbe — lehangolóak. Meg­nyugtató viszont, hogy a gyár az idén 11 ilyen lakás korszerű­sítését végezte el, jövőre másik 16-ra is sor kerül. Padlásolást készítettek (korábban otromba gerendák csúfították el az egvébkónt is alacsony helyisége­ket), ki padlózták a szobákat és a konyha meg a kamra is tégla helyett „piros betont” kapott Egy ilyen lakást is meglátogat­tunk, Az Itt lakó fiatal házas­pár éppen festette kicsiny, de most már egészen újjászületett lakását. Ellentmondásként hang­zik, de talán éppen ez a rend érdekében történő felfordulás volt a legemlékezetesebb ezen a délelőttön Róla László 1968 végén a vidéki ipartelepí­tés programjában megindult m termelés a szentesi Kontakts Alkatrészgyár új gyáregységé­ben. A több mint 100 millió fo­rintba kerülő üzemben elsősor­ban az asszonyok találtak mun­kát. (MTI fotó: Herczeg István felv.). Megvizsgálták a jövedelem színvonalának alakulását Titkári értekezlet a KPVDSZ megyebizottságán d?­>i N n d| b| Tegnap, pénteken dé Békéscsabán a KPVDSZ gyebizottságán érteke; tartottak a megyebizot „6 hoz tartozó szakszervezeti bi­zottságok titkárai. Megtárgyal­ták a választás végrehajtásé­nak módszereit, ezenkívül na­pirenden szerepelt az 1970, évi jövedelemszínvonal alaku­lása, a kollektív szerződé? betartásának törvényessége a IV. ötéves terv vállala munkavédelmi intézkedj- ^ tervek elkészítése. A kollel szerződés betartásának vizsgá­latára az adott okot, hogy sok helyen nem tartják be a gyer­mekgondozási segélyekkel, a túlórával és a nyitvatartások- kal kapcsolatos szerződési elő­írásokat. A mulasztások pótlá­sára megfelelő határozatot hoztak. Téli szállások az állatállománynak h,u-} äs.6 A bálákat homlokrakodó géppel j A vidékről érkező jelentések szerint a hideg idő beálltával or­szágszerte „betelelt az állatállo­mány”, az állami gazdaságok­ban és a taz-ekben az elmúlt hetekben fertőtlenítették, tata­rozták a téli szállásokat és elő­készítették a takarmányt is. A MÉM szakembereinek el­lenőrzése szerint az állatállo­mány mindenütt megfelelő he­lyen várja a téli hónapokat. Még az ár- és belvizek áital sújtott Szabolcs-Szatmár megyé­ben sem okozott különösebb gon­dot a behajtás, s mindössze száz szarvasmarha és 400 juh telel át „vendéeoégbeni” a szomszédos megyékben, a, romba-dőlt nagy­üzemi istállók újjáépítésével ugyanis a legtöbb helyen időre elkészültek, amit az is bizonyít, hogy csak 600 szarvasmarhát es 700 juhot kellett ezükségszállá- sokon elhelyezni. A háztáji gaz­daságok épületei a legtöbb he­lyen szintén tető alatt vannak. A Szabolcs-Szatmárban megron­gálódott 1100 nagyobb háztáji istálló közül több mint 900 már újjáépült. A téli hónapokra a gazdasagok megfelelő takarmánykészletet biztosították. 'nípiusmh 1970, NOVEMBER 14. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents