Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-11 / 239. szám

a Hazaérkezett Lengyelországból magyar országgyűlés küldöttsége .: 1Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve­zetésével szombaton hazaérke­zett Lengyelországban tett hi­vatalos látogatásáról a magyar országgyűlés küldöttsége. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, dr Be- resztóczy Miklós és Vass Ist­vánná, az országgyűlés alelnö- ke. Kállai Gyula a megérkezés után nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A lengyel párt- és állami ve­zetőkkel folytatott tárgyalá­saink során, s országjáró kőr­útunkon ismételten meggyőződ­hettünk arról, hogy a testvéri lengyel nép a szocialista építés minden területén jelentős al­kotómunkát végez. Küldöttsé­günket mindenütt meleg, baráti széretettel fogadták. Tárgyalá­sainkon fokozott hangsúlyt kap­tak a nemzetközi kérdések; a lengyel párt- és állami vezetők, kel beható eszmecserét folytat­tunk arról, hogy a kétoldalú együttműködés mellett az ed­diginél határozottabban kell előrelépnünk a szocialista orszá­gok között sokoldalú együttmű­ködésben, az imperializmus el­leni küzdelemben, a béke és biztonság megteremtésében. Ebből a szempontból nagyra ér­tékeltük a közelmúltban meg­kötött szovjet—nyugatnémet szerződést. Kifejtettük a Ma­gyar Népköztársaság határozott álláspontját, azt, hogy a Len­gyel Népköztársaságot támogat­juk jogos követelésében: a Né­met Szövetségi Köztársaság szerződésileg is ismerje el vég­legesen az Orera—Neisse-határt — zárta nyilatkozatát Kállai Gyula. Közlemény A lezajlott találkozók során a két ország parlamentjének képviselői tapasztalatcserét folytattak a legfelsőbb törvény­hozó testületek munkájáról. Kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a parlamentjeik előtt ál­ló feladatokról, munkájuk mód­szereiről. A magyar és a len­gyel parlamenti küldöttek hangsúlyozták: a tapasztalat- cserék célszerűek és hasznosaik a parlamenti munka módszerei­nek tökéletesítésében és elmé­lyítésében, valamint országaink­ban a szocialista demokrácia fejlődésének elősegítésében. A tárgyalások során mindkét fél leszögezi, hogy a szocializmus további építésének és a nem­zetközi helyzet fő kérdéseinek megítélésében nézeteik teljesen azonosak. Az időszerű nemzetközi kér­déseket illetően mindkét fél le­szögezte, hogy a béke védelme, a nemzetközi biztonság meg­erősítése és a világ egyes ré­szein fennálló konfliktusok megoldása érdekében kifejtett tevékenységük céljai teljesen azonosak. Az európai kollektív biztonsági rendszer alapvető Szovjet reagálás a Nixon-tervre Pompidou elismerése a szovjet eredményekről Novoszibirszk Georges Pompidou, aki szom­baton látogatást tett a Novoszi- birszkhez közeli tudományos központban — Akagyemgoro- dokban '— kijelentette: „láto­gatásommal Franciaország és ilyen módon a francia tudomány teljes elismerését fejezi ki az­iránt, amit Önök itt véghez visz­nek ... Forrón kívánom, hogy ez a látogatás elősegítse népe­ink közeledését. Ezt a közele­dést akarom szolgálni munkám­mal, a mind nagyobb egyetértés, Franciaország és a Szovjetunió mind gyümölcsözőbb együttmű­ködése érdekében”. A geológiai és geofizikai inté­zetben Pompidou elnök a követ­kezőket írta be a látogatók könyvébe: „Megemlékezésül az Akagyemgorodokban tett izgal­mas látogatásra — Franciaor­szág igaz barátságával a szov­jet tudomány iránt. Október 10. Georges Pompidou”. Az atomfizikai intézettjén, ahol először nyertek 100 millió fok hőmérséklettel plazmát, megmutatták a vendégeknek a működő elek tron-pozitron-győr­si tőt. Novoszibirszk Pompidou francia köztársasá­gi elnök és Podgomij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének elnöke szombaton No- voszibirszkból Üzbegisztán fő­városába, Taskentba utazott. Öj kormány Bolíviában La Paz Torrez tábornok, bolíviai el­nök pénteken este ünnepélye­sen beiktatta hivatalába 17 tagú kormányát. Ez alkalomból el­hangzott beszédében ígéretet tett arra, hogy a kormány „át­A Férfi Fehérneműgyár orosházi üzeme betanított munkásnak női dolgozókat felvesz azonnali belépéssel. Fizetés. Kollektív szer­ződés szerint, 108575 2 BÉKÉS MICW 1S7U. OKTOBER 11 fogó támadást fog indítani a függés és kizsákmányolás rend­szere ellen”. Az állam „hatáskörébe vonja az ország nehéziparának meg­teremtését, a természeti kincsek kiaknázását és az alapiparága­kat” — mondotta Torrez. La Fuente tábornok, az új kabinet hadügyminisztere pén­teken este összehívta a katonai vezetőket, és ismertette velük a kormány jövőbeni politikáját, amihez — jelentések szerint — sikerült megnyernie a tisztek többségének támogatását. Antonio Argüedas, volt bolí­viai belügyminiszter, aki ez év júniusában Kubába menekült és azóta is ott él, üzenetet inté­zett Torrez elnökhöz és ebben kéri. az új kormányzat tegye lehetővé számára a hazájába va­ló visszatérést. Egy La Paz-i kaszárnyában elbarikádozva változatlanul tartja magát Miguel Ayoroa lázadó ezredes és az „Ingavi”- ezred nyolcszáz katonája. feltétele a második világháború eredményeként létrejött reali­tások; a két német állam té-. nyének, a fennálló európai ha- I tároknak, Lengyelország nyuga­ti határainak, az Odera— Neisse-határának végleges elis­merése. A két delegáció hangsúlyoz­ta, hogy a magyar parlamenti küldötteknek szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott lengyelor­szági látogatása újabb hozzájá­rulást jelentett a két ország ba­rátságának és együttműködésé­nek elmélyítésében. Moszkva A szovjet főváros politikai kö­reiben negatívan ítélik meg Nixon elnök Indokinával kap­csolatos indítványait, s azokat az Egyesült Államok propagan­damanőverezésének tekintik. Mint a Pravda kommentátora rámutat: a Nixon-féle öt pont törvényesíteni és tartósítani akarja az Egyesült Államok in­dokínai beavatkozását. Ami azt a Nixon-féle indít­ványt illeti, hogy az elrendelt tűzszünet vonalának mentén „rögzíteni kell az állásokat”, a Pravda hírmagyarázója rámu­tat: tekintettel arra, hogy az amerikai betolakodók állásai idegen földön vannak, aligha várható, hogy az indokínai ha­zafiak beleegyezzenek a külföl­di rabság „rögzítésébe”. Washington — húzza alá a szovjet sajtó vezető lapja — a népeknek azzal a követelésével szemben, hogy vonják ki az amerikai csapatokat Indokíná- ból, továbbra is kibúvókat ke­res. A Pravda hangsúlyozza: a vi­etnami nép törvényes képviselői teljes joggal utasítják vissza Nixon öt pontját, mivel ez sem­miféle reális alapot nem nyújt a háború beszüntetésére, a pn1' tikai rendezésre. Így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József: Három lépés — három sakktáblán REGI az a hasonlat, amely a világpolitikát sakkjátszmának tünteti fel. Ma úgy is mondhat­nék, hogy a világ különböző tér­ségeiben, egyes országaiban fo­lyó küzdelmek szimultánnak felelnek meg, afféle sok táblán egyezerre lezajló versengésnek. Természetesen, mivél minden hasonlat sántít, ez is hibás: a nemzetközi küzdőtéren az egyik „táblán” elért eredmény kihat a másik „tábla” helyzetére... Ezen a héten a világméretű szimultán mérkőzésben három lépés érdemelt figyelmet, három különböző táblán. Az első Viet­nammal kapcsolatos. NIXON elnök ötpontos ame­rikai javaslatot terjesztett elő, jellemző módon először ő maga és a nagy nyilvánosság előtt, s csak azután tette le a javaslatot a Vietnammal foglalkozó párizsi konferencia asztalára Bruce nagykövet. Nem volt egyetlen politikai megfigyelő sem, aki ne vette volna észre, hogy Nixon húzása csaknem kizárólag ame­rikai belpolitikai célzatú. No­vember 3-án törvényhozási vá­lasztások lesznek az Egyesült Államokban, Nixon ezekben a hetekben minden lépésével azt akarja elérni, hogy minél több republikánus képviselő és sze­nátor kerüljön be a kongresz- szusba. Saját pártjának vélt vagy valóságos érdekeit kívánja szolgálni a Fehér Ház ura. Per­sze, érdemes aláhúzni, hogy Nixon „agytrösztje” is szavazat, milliók megszerzésére alkalmas trükknek találta, ha az elnök most 95 000 amerikai katonának Vietnamból való kivonását ígéri, ha nemzetközi értékezeletet ja­vasol az indokinai kérdések ta­nulmányozására ... Való, igaz, hogy tekintélyes ellenzéke van a vietnami háborúnak az Egye­sült Államokban. Kár, hogy ez az ellenzék nem ugyanaz, mint amely — mondjuk — a Fehér Ház közel-keleti politikáját bí­rálja, de még azzal az ellenzék­kel sem esik egybe, amely a né. gerék polgárjogaiért küzd, vagy az amerikai szegénység problé­máinak megoldásáért hirdet har­cot! PÁRIZSBAN a Vietnammal foglalkozó négyes konferencia tovább folyik — érdemi ered­mény nélkül. Jogos lehet a tü­relmetlenség, de azt is számba kell venni, hogy „óriási a tét”. (Vitsszaemlékszem arra a verő­fényes májusi napra, amikor Pá­rizsban a Kiéber sugárúti komor épületben, az egykori Majestic- szállóban először találkoztak Vietnam és Amerika képviselői... ■ Az újságiróhad soraiban sokan kötöttek fokadáisokat: hány évig fognak tartani a tárgyalások?) j Nixon öt pontja Dél-Vietnam 1 ideiglenes forradalmi kormányá­nak szeptember 26-án előterjesz­tett nyolc pontjára akart vala­milyen választ adni. Az ameri- ' kai demokrata párt egyik te- [ kintélyes vezetője, Fulbright! szenátor azt mondta, hogy a ja. j vaslat éppencsak a semminél több ... Elfogadhatjuk a véle­ményét. Végtelen lassúsággal és úgy folyik az amerikai csapatok kivonása Dél-Vietnamból, hogy továbbra is ottmarad negyedmi- liós expedíciós sereg, a korábbi félmilliós létszámnak megfelelő fegyverzet jelentős része pedig a saigoni bábkormány csapatainak jut- Nixon folytatni kívánja a háborút, legfeljebb annyi válto­zással, hogy a „piszkos munkát”, a saigoni csapatokra bízná. A politikai rendezés elől elzárkó­zik, egyelőre ragaszkodik a Thieu. és Ky-féle bábokhoz. De nem lehetünk pesszimis­ták a vitanami háború kimene­telét illetően és éppen ezért ítéljük a „semminél éppen több”-nek Nixon öt pontját. A tárgyalások továbbfolynak, a majdani kompromisszumos megállapodás egy-egy eleme most formálódik a nyolc pont, az öt pont egybevetése közben... MÁSIK sakktábla, amelyen érdekes lépés történt ezen a hé­ten, Latin Amerika, Bolíviában a jobboldal, amely már hónapok óta szervezkedett az Egyesült Államok titkosszolgálatának, a CIA-nak a segítségével, megkí­sérelte kezébe kaparintani a ha­talmat. ' Tévedés ne eGsék: ed­dig sem valamilyen egyértelmű, baloldal vezetés volt a távoli és magasan felevő országban .. , Óvandó tábornok, az eddigi el­nök nevét éppenséggel akkor is­merte meg a világ, amikor ka­tonái a partizánvadász-akciók közben megölték a latin-ameri- kaii forradalmi mozgalom legen­dás alakját, Che Guevarát! Óvandó tábornok a későbbiek­ben szembefordult az észak­amerikai monopoltőkével, az USA imperialista politikájával. Az országon belül néhány hala. dónak minősíthető intézkedést hozott, külpolitikájában pedig a szocialista országokkal való kap­csolat -felvétele jelzett változást. Óvandó tábornokot a hét elején jobboldali katonatisztek meg. buktatták, a puccsisták vezető­jét, Miranda tábornokot azon­ban a baloldali és nacionalista tisztek szintén eltávolították. Az ország élére Torezz tábornok ke. rült, aki haladó ember hírében áll. EZ ÉV márciusában magam is jártam Latin-Amerikában, a Bolíviával szomszédos Peruban hasonló politikai rendszert lát­tam kialakulni: felvilágosult, a nép érdekeit szolgáló, antiimpe- rialista gondolkodású katona­tisztek tartják kezükben az or­szág kormányrúdját. Egy pillan­tás a térképre meggyőzhet a bo­líviai események jelentőségéről: Bolívia nemcsak Peruval, ha- I nem azzal a Chilével is határos, ahol szintén most folyik döntő jelentőségű politikai harc! Két I hét múlva dönt a chilei parla­ment, hogy elfogadják-e köztár­sasági elnöknek dr. Allende sze­nátort ,azt a baloldali politikust, aki a kommunista párt támoga­tásával lett az elnöki szék első számú esélyese. Ha Bolíviában a néppel tartó tisztek, s ha Chi­lében a parlamentáris úton elő­rejutott baloldali politikusok kerülnek hatalomra, akkor La­tin-Amerikában kialakul a nagy történelmi-politikai, gazdasági­szociális változások három típu­sa: a kubai forradalom, a pe­rui, bolíviai népi és katonai rendszer, a chilei haladó és par­lamentáris rezsim. A HARMADIK sakktábla a Közel-Kelet. A térség legfonto­sabb és legnagyobb államban, az Egyesült, Arab Köztársaság­ban Nasszer elnök halála pilla­natnyilag olyan helyzetet terem- ' tett, hogy a haladás ellenségei, a reakció hívei reménykedni kezdtek Washingtontól Tel Aviv-ig. Arról ábrándoztak, hogy az egyiptomi társadalomban még meglevő visszahúzó erőket felhasználva megfordíthatják a történelem menetét. Csalódniuk kellett. Az ország négymillió ta­got számláló, nagy pártja, az Arab Szocialista Unió gyorsan és határozottan döntött, ugyan­így cselekedett az egyiptomi parlament is: az október 15-i népszavazáson az EAK válasz­tópolgárainak azt ajánlja, hogy Anvar Szadat eddigi alelnököt, Nasszer közeli munkatársát, az 1952-es forradalom egyik tekin­télyes harcosát válasszák meg a köztársaság elnökének. Ezt kö­vetően megalakult az új kor­mány. Hírek szerint a kabinet élére és tagjainak sorába szin­tén olyan politikusok kerülnek, akik az elhunyt elnök életmű­vének folytatói lesznek. VÉGÜL hadd szóljunk a ma­gyar külkapcsolatok e heti nagy eseményéről: Giri indiai állam­elnök budapesti látogatásáról. A kontinens nagyságú, több mint feimilliárd lakosú, ázsiai or­szágóriás első emberének uta­zása a szocialista tábor orszá­gaiba (a Szovjetunióban, Bul­gáriában és hazánkban tett most látogatást Giri elnök), azt mutatja, hogy India és a szo­cialista közösség kapcsolatai ál­landóan fejlődnek. Áll ez a megállapítás a magyar—indiai, kétoldalú kapcsolatokra is. Jó­magam visszaemlékezem égy kerekasztal-beszélgetésre, amely Budapesten közgazdasági újság­írók részvételével zajlott le: egv indiai kollégám akkor azt a meglepő, de igaz megállapítást tette, hogy India számára a Magyar Népköztársasággal váló gazdasági kapcsolatok arányuk­ban, jelentőségükben majdnem olyan fontosak, mint a Nyugat- Neme tországgal valók...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents