Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
Továbbra is számítunk Békéscsaba kommunistáinak és lakosainak aktív támogatására Tanácskoztak a megyeszékhely kommunista küldöttei Békéscsabán, az Ifjúsági és űttörőházban tegnap ültek, össze a város kommunista küldöttei, hogy pártértekezleten vitassák meg az elmúlt négy esztendő munkáját, a jövő tennivalóit és a párt X. kongresszusának előkészületeit. Az ünnepi hangulatú tanácskozáson kétszáznyolcvan- kilenc küldött és több meghívott vett részt. Az elnökségben az üzemek, intézmények és a különböző társadalmi szervek, szervezetek képviselői között foglalt helyet ár. Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára. Az értekezlet levezetésével Berki László pártbizottsági tagot bízták meg a küldöttek. A napirendi pontok elfogadása után Gyulavári Pál, a városi pártbizottság első titkára, majd Baukó Mihály, a mrosi párt- bizottság titkára szóbeli kiegészítést mondott a pártbizottság írásos beszámolójához. A városi pártbizottság beszámolója se és az. ehhez szükséges szeAz írásban előterjesztett beszámoló a bevezetőben megálla. pit ja, hogy a városi pártbizottság irányításával Békéscsaba város valamennyi pártszerve és pártszervezetének kommunistái arra törekedtek, hogy megvalósítsák pártunk IX. kongresszusának és a pártértekezletnek a határozatait. Az a politikai irányvonal, amelyet a kongresz- szus megerősített és továbbfejlesztett, megértésre és támogatásra talált a párttagság és a pártonkívüld dolgozók körében. A közös munka eredményeiként a városban tovább erősödtek a szocialista termelési viszonyok. A városi pártbizottság a legutóbbi pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően erőfeszítéseket tett a munkalehetőségek bővítésére. Ennek eredményeként Békéscsabán az állandó foglalkoztatottak száma jelenleg meghaladja a 30 ezret, s az iparban mintegy ötezer új munkahely létesült. Növekedett az egy főre jutó jövedelem A foglalkoztatottak számának növekedése mellett az egy főre jutó jövedelem 16—17 százalékkal magasabb, mint négy évvel korábban volt, s a városban a parasztság jövedelme elérte a munkások jövedelmének színvonalát. A harmadik ötéves terv — állami, szövetkezeti — lakás- építési előirányzata megvalósult. 1068 végéig a hatszázadik lakást is átadták. A városi párt- bizottság és a városi tanács 1968. után az OTP társas, és öröklakások építésének fokozására törekedett. Ez év végéig több mint 200 ilyen lakás kerül átadásra, további 600 lakás építésének előkészítése van folyamatban a város központjában. Magánerőből mintegy 800 ház épült. A beszámoló feltárja, hogy mindezek ellenére — a korlátozott anyagi lehetőségek miatt — a lakásigényt nem lehetett kielégíteni, s jelenleg is 2700 a nyilvántartott lakás- igénylők száma. A város lakosságának kommunális ellátottsága lényegesen javult a beszámolás időszakában. Különösen a vízhálózat bővítésével, a gáz bevezetésével, új utak és járdák építésével. A lakosság egészségügyi helyzete is megváltozott az elmúlt időszakban. Ma már rendszerében azonos, egyes részleteiben mindinkább kiegyenlítődő az egyes társadalmi rétegek egészségügyi, szociális ellátottsága. Lényeges elmaradás van azonban a fekvőbeteg-ellátásban. A kórházban hosszú idő óta változatlan az ágylétszám s az ápolás időtartama jóval kevesebb, mint az országos átlag. A beszámoló hangsúlyozza: a kórházbővítés első üteme a IV. ötéves terv legsürgetőbb feladatai közé tartozik. A beszámolás időszakában tovább fejlődött; korszerűsödött a városban a közoktatás szervezete, tartalmi tevékenysége. Az oktatási reformtörvény végrehajtásában főleg a minőségi munka, a tartalmi tevékenység javítása került előtérbe. A kulturális tevékenység fokozottabb üteme végett a létesítmények fejlesztésére* a személyi és anyagi feltételek további javítására van szükség. Ezért a IV. ötéves tervben fel kell építeni egy korszerű filmszínházat, könyvtárat és bővíteni kell a Munkácsy Mihály Múzeumot — hangsúlyozza a beszámoló. A gazdasági reform jobban és rugalmasabban szolgálja a gazdaságpolitika hatékonyságát A beszámoló a továbbiakban a gazdaságpolitikai tevékenységet elemzi. S megállapítja, hogy a gazdaságirányítás reformja jobban és rugalmasabban szolgálja a gazdaságpolitika hatékonyságát, a fejlődés gyorsulását, az össztársadalmi, a népgazdasági érdek, a vállalati és szövetkezeti csoportérdek, valamint az egyéni érdek összhangját. A II. ötéves terv utolsó évében az ipari termelés 3,3 milliárd forint volt. A III. ötéves terv utolsó évében 4,9 milliárd forint értékű terméket bocsátott ki a város ipara, mely 51 százalékkal haladja meg a bázisidőszak szintjét. A legjelentősebb fejlődés a textil-, a nyomda, és az élelmiszeriparban volt, s e területeken várható a jövőben is a legintenzívebb fejlesztés. Az élelmiszer- ipari termelés évi átlagos növekedésüteme elérte a 7,4 százalékot, az építő- és építőanyagiparban a bázisidőszakhoz képest 21 százalékkal termeltek többet. A legdinamikusabb fejlődés a kisipari szövetkezeteknél volt. A III. ötéves terv időszaka alatt a termelés és a foglalkoztatás évente mintegy 10 százalékkal növekedett. Fejlődött a vasúti, illetve a közúti közlekedés és a távközlés. A beszámoló megállapítja, hogy a város kereskedelmi forgalma 40 százalékkal növekedett, s a bázishoz viszonyítva élelmiszerből mintegy 60, ruházati cikkből 14, vegyesipari .cikkekből 50 százalékkal vásárolt többet a lakosság, s 48 százalékkal növekedett a vendéglátóipar forgalma. A forgalom növekedése mögött azonban negatív jelenségek is meghúzódnak. Jogos panaszként hangzik él a lakosság körében egyes ipari cikkek indokolatlan áremelkedése, az olcsóbb áruféleségek hiánya. S e negatív jelenségek megszüntetése ma is vontatottan halad. Gyarapodott a vállalatok nyeresége Az élelmiszergazdaság fejlődésén belül a városban is meghatározó a mezőgazdasági termelés alakulása. A III. ötéves tev 13-tól 15 százalékos termelésnövelési előirányzatát a város mezőgazdasági szövetkezetei az 1970-es évi ár. és belvíz ellenére is túlteljesítették. A jó eredmények ellenére azonban helyes volna a termelőszövetkezetek költségtényezőit még elemzőbben vizsgálni. A fejlődés ütemét, és a távlati követelményeket figyelembe véve, feltétlenül szükséges, hogy előtérbe kerüljön a közös gazdaságok további műszaki, fejlesztémelyi feltételek megteremtése — hangsúlyozza a beszámoló. A beszámolási időszakban növekedett a vállalatok nyeresége, melyhez jelentősen járult hozzá az egyre javuló export. A város üzemei 1965-ben a termékek 17,3 százalékát exportálták, ami értékben 552 millió forintot tett ki. Ez év végére az exportra kerülő termékeik értéke meghaladja az 1 milliárd forintot. Nem kevésbé döntfc a nyereség szempontjából a termelékenység alakulása. E tekintetben azonban a vállalatok között különböző eltérések vannak. A múlt évben megvizsgált 36 ipari vállalatból például húsznál nőtt, tizenhatnál csökkent a termelékenység. Az okok legtöbb esetben az alapanyagellátásban jelentkező zavarok és a 44 órás munkahétre való áttérés megalapozatlanságában is keresendőik. Fokozzuk a munka termelékenységét A III. ötéves terv során az életszínvonallal kapcsolatos célkitűzésék megvalósultak. A foglalkoztatottak egy főre jutó átlagos havi nominálbére az 196«. évi 1560 forintról 1969. év végére 1860 forintra emelkedett. A nyereségrészesedés címén kifizetett juttatás a havi átlagbért 1965-ben 50 forinttal, 1969-ben 119 forinttal növelte. A vállalatok többségében ennék ellenére a keresetek az országos átlag alatt vannak. A helyzet javítása végett a beszámoló felhívja a gazdasági vezetőket: a párt. és szakszervezeti szervekkel egyetértésben arra törekedjenek, hogy mind jobban növekedjen a munka termelékenysége, s mind nagyobb anyagi megbecsülésben részesítsék a jobb munkát végző dolgozókat. Fejlesszük a párt és a társadalmi élet demokratizmusát A beszámoló a továbbiakban a pártélet kérdéseivel, a pártszer- vék és pártalapszervezetek tevékenységével foglalkozik s rögzíti, hogy tovább gyarapodott az alapszervezetek taglétszáma, erősödött a párt egysége, szervezettsége és helytállása, fejlődött a pártdemokrácia. Egyben megállapítja, hogy a demokratizmus alapvető érvényesülése mellett még mindig nem jut eléggé kifejezésre egyes területeken az őszinte véleménynyilvánítás, a határozatok ismertetése, végrehajtásának ellenőrzése. Főleg a kisebb létszámú pártalapszervezeteknél, de egyes termelőüzemeknél is — nem biztosítják eléggé a demokratikus jogok gyakorlásának feltételeit, nem igénylik a tagság véleményét és a bíráló megjegyzéseket rossznéven vészük. Tapasztalható, hogy az őszinte, bíráló véleményeket, a demokratikus légkör erőteljesebb fejlődését, nem ritka esetben akadályozza a gazdasági vezetéstől való anyagi függés. A beszámoló éppen ezért erőteljesen aláhúzza, hogy az ilyen tendenciák ellen határozottan fed kell lépni. A továbbiakban a társadalmi tudat és a politikai munka kapcsolatáról, az állami szervek, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak munkájáról szód a beszámoló és hangsúlyozza: a tömegszervezetek, tömegmozgalmak az eddigi eredmények továbbfejlesztésével aktívabban vegyenek részt a város életében, a p>árt politikájának ismertetésében és végrehajtásában. Hozzászólások a A pártbizottság írásos beszámolójának szóbeli kiegészítése után hozzászólások következték. A város több mint ötezer kommunistájának küldöttei megbízóik nevében egyöntetűen fogadták el a beszámolót, ugyanakkor munkaterületeik gondjainak megoldásához a megválasztandó új pártbizottság támogatását kérték. Valamennyien kifejezték, hogy egyetértenek a X. pártkongresszus irányelveivel, valamint a Szervezeti Szabályzat módosításával. Elsőnek Horváth Ferenc, a 8. AKÖV küldötte szólalt fel. A pártmunkát elemezve elmondotta, hogy a kommunisták aktivizálásának és segítségükkel a dolgozók mozgósításának egyik legfőbb módja vállalatunknál a pártcsoportokra való támaszko- kodás. A pártcsoportok segítségével sikerül megvalósítani a még oly nehéz feladatokat is, és ezért ajánlotta a jelenlevő küldötteknek, hogy más pártszervezetekben is kellő gonddal foglalkozzanak, a pártcsoportokkal. Boskó Erzsébet, a kötöttáru- gyári kommunisták nevében beszélt, a nők és fiatalok helytállását méltatta. Az üzemükben dolgozó 2500 embernek 83 %-a nő és 890 fő 26 éven aluli. Felelősségérzetüket a gyár, és egész népgazdaságunk fejlesztéséért mutatja, hogy 900-an vannak versenyben a kongresz- szusi vállalalások teljesítéséért. Ha ez megvalósul, akkor 1969- hez képest az idén tíz százalékkal nő majd a kötöttárugyár termelése. Ezért nemcsak a munkapadok mellett teszik le a garast. 847-en vesznek részt a politikai oktatásban és 180-an tanulnak textiltechnikumban. Végül a küldött, a megválasztandó pártbizottság segítségét kérte a nők és fiatalok lakásgondjainak enyhítésében. Ezután dr. Avár Zoltán főorvos lépett a mikrofon elé, s eszmei, politikai, erkölcsi kérdét- sekről beszélt, majd Kassay Béla. az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója szólt a város kiskereskedelmi .hálózatának gondjairól. Elmondotta: tíz év alatt megduplázódott a forgalom és 50 százalékkal emelkedett dolgozóik átlagkeresete. Ugyanakkor azonban csak 20 százalékkal nőtt a raktár- és az üzlettér. Ez óriási lemaradást jelent és félő, hogy ez még nagyobb lesz, mert a következő öt évben 40 százalékkal nő az áruforgalom, s a fejlesztés elé akadályok tornyosulnak. Nem épülnék kielégítő ütemben az új üzletek, áruházak, ezzel szemben a régiek közül is hat-nyolc üzlet szanálásra kerül a városfejlesztés kapcsán. Kassay Béla, a pártbizottság gyors segítségét kérte e gondok megnyugtató rendezéséhez. Ezután Babák György, a városi tanács elnökhelyettese szólt a városfejlesztés eredményeiről, problémáiról, a város kulturá-' lis centrummá való fejlesztésének adottságairól, s a tanácsi munka helyzetéről. Majd üénes Ferenc, a Tégla- és Cserépipari Vállalat pártbizottságának titkára számolt be a vállalat eredményeiről, s benne a kommunisták munkájáról. A megye A városi pártbizottság beszámolója az alábd mondattal zárul: Továbbra is igényeljük és kérjük Békéscsaba minden becsületes állampolgárának aktív támogatását, hogy még eredményesebben szolgálhassuk városunk, dolgozó népünk, társadalmunk ügyét, szocialista hazánk fejlődését. beszámolóhoz téglagyárai 22,5 millió égetett téglával és 22,8 millió égetett cseréppel gyártanak többet a tervezettnél az idén. Ez a 96 szocialista brigádba tömörült 1576 dolgozó érdeme elsősorban. A pártszervezet mindenütt jelen van, ahol a dolgozók gondjainak megoldásáról és érdekeiről van szó, ezért bontakozik ki vállalatuknál a kezdeményező készség, az ország dolgaival való törődés, a tulajdonosi szemléletből fakadó felelősségérzet. Majd azokról a sajátos problémákról beszélt, melyek az ip>ar- ágat jellemzik. Ezt követően Bagyinka György, a Szabadság Tsz elnöke elemezte azokat az okokat, melyek alsóbb szinten sok esetben akadályozzák a párt helyi vezető szerepének kibontakozását. Szóvá tette, a hivatali bürokrácia gáncsoskodásait, mely csak a paragrafust látva, él akarja szakítani a gyakorlatot az élet szükségleteitől. Bagyinka elvtárs után Knyihár János, a szlovák gimnázium igazgatója szólt a nemzetiségi oktató-nevelő munka, a pedagógusok, s a technikai dolgozók helyzetéről. Ebédszünet után folytatta tanácskozását a küldöttértekezlet. Such János, a Szlovák Demokratikus Szövetség főtitkára üdvözölte a pártértekezletet, majd Tóth Pál, a munkásőrség városi parancsnoka és Szilágyi Ferencné, a Férfi Fehérnemű- gyár Békéscsabai Gyáregysége varrónőjének felszólalása után dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára kért szót. Bevezetőben méltatta az elmúlt választási ciklus alatt elért eredményeket, mondván: egyre több az ember öröme, ahogyan a városban szemlélődik, járkál. Békéscsaba iparának, kultúrájának, útjainak, lakótelepeinek építésére, a közművesítésre fordított kétmilliárd forint beruházás realizálódik, s a születő eredményekben ott látható a város kommunistáinak és minden becsületes dolgozójának erőfesztítése. Az eredmények azonban nem feledtethetik velünk a gondokat, melyek a fejlődés gátjaiként hatnak napjainkban is és amelyek elhárításáért sokat kell tennünk. Szabó elvtárs a következőkben, példákkal * illusztrálta mondanivalóját, s aláhúzta, a tájékoztatás fontosságát ahhoz, hogy a kitűzött célok megvalósítására mozgósítani lehessen az embereket. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy gyorsabban haladhassunk, elvileg szilárdan, politikailag rugalmasan, módszerben pedig demokratikusab- ban kell dolgosmi. Az ilyen ihunkastílus nem tűri, hogy húsbavágó, fontos, a várospolitikában életkérdéssé vált döntések hónapokig húzódjanak. Több hozzászólás hangzott még el, melyek témájára a következő hetekben lapunk visz- szatér. A küldöttértekezlet végezetül egyhangúan elfogadta a párt- bizottság beszámolóját. Ezt követően került sor az új párt- bizottság tagjainak, valamint a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. A . küldöttértekezletnek az újonnan választott városi párt- bizottság nevében Gyulavári Pál első titkár köszönte meg a bizalmait.
