Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

n kommunisták figyelme az élet minden területére kiterjedt Tennivalók a csúcsvezetoség-választás után a békéscsabai ruhagyárban A Férfi Fehémeműgyár bé­késcsabai gyáregysége párt- csúcsvezetőségének a beszámo­lóját a párttagság elismerően vette tudomásul. Elsősorban azért, mert nem körülírva, ha­nem széki mondóan tárta fel a hibákat, hiányosságokat, azokat is, amelyek a csúcsveaetőscg számlájára írhatók. Ez utóbbiakhoz tartozik pél­dául, hogy a csaknem 110O dol­gozót foglalkoztató üzemben két év alatt mindössze négyen j kérték a pártba való felvételű- j két. Pedig nagyon sokan van- j nak, akik a munkájukban, ma- gatartásukban példamutatók és más feltétel sem hiányzik ah- j hoz, hogy párttagokká váljanak. Főleg a gyár nagy többségét ki- j tevő fiatalok közül, ám ők mint- | ha kiestek volna a csúcsvezető- , ség látószögéből. Ezért máris olyan elhatározás született, hogy az ifjúság politikai oktatását a pártoktatás szintjére kell emel­ni. Jól képzett propagandisták­ról a csúcsvezetőség gondosko­dik. Legyenek a fiatalok széle­sebb látókörűek, tudjanak pvár­tunk politikájáért vitába szállni és akik közülük arra érdeme­sekké válnak, kerüljenek a pvárt tagjainak a sorába. önkritikusan állapította meg a beszámoló azt is, hogy az el­múlt időszakban passzívak vol­tak a taggyűlések és a pá rtcsoport-értekezletek. Ezen ugyancsak változtatni kell a jövőben. Fegyelem, rend, becsületes munka A párttagok teljes egyetérté­sét váltotta ki a beszámolónak az a része, amely a munkafe­gyelem megszilárdításának kér­désével foglalkozott. Ennek per­sze az alapkövetelménye, hogy ne legyen megkülönböztetés ve­zető és fizikai dolgozó között Mert előfordult, hogy egy-egy meglehetősen nagy kárt okozó vezetőbeosztású dolgozóval szem­ben elmaradt a felelősségrevo- nás, míg a fizikai dolgozó béré. bői automatikusan levonják a selejtből származó költséget. Figyelmeztetett a beszámoló arra is, hogy a szakszervezet ne csak követeléssel lépjen fel a gazdasági vezetéssel szemben, hanem értesse meg mindenkivel a fegyelem, a rend, a becsületes munka szükségességét is. Csak abból az értékből lehet jobb munka- és életkörülményeket teremteni, szociális segítséget nyújtani, amit a dolgozók meg­termelnek. A kommunistáknak kötelessé­gük megkövetelni a munkafe­gyelmet, mert ők maguk is pvél- dát mutatnak. Ikre bizonyság: az elmúlt két év alatt 135 párt­tag közül 45 kapott különböző kitüntetést, egy párttag a Mun­kaérdemrend ezüstfokozatát, i Ezenkívül a Felszabadulási Ju­bileumi Emlékérmet tizenöten érdemelték ki. És, hogy a saját soraikban rendet tartsanak, fel­hívták a csúcsvezetőség figyel­mét arra, hogy vonja felelősség­re azokat, akik nótorikusan tá­volmaradnak a taggyűlésről és nem úgy teljesítik a pártmegbi- zatásukat, ahogy az elvárható. Kapcsolat a vezetők és a dolgozók között A gazdasági vezetés címére is elhangzott néhány megszívlelni való. Joggal kifogásolják a dol­gozók, hogy nem magyarázzák meg nekik az olyan intézkedés okát, ami számukra valami mó­don kedvezőtlen helyzetet te­remt. így többek között azt, hogy egy-egy alkalommal miért rendelnek el túlórát vagy egyes szalagokon miért szükséges a rendkívüli átállás. Az ember nem gép, amely gondolkodás nélkül azt csinálja, amire létre­hozták. Csak az tud eredményes tevékenységet kifejteni, aki is­meri a rábízott feladat célját. Akkor a nehézségekkel, kényel­metlenségekkel is kép>es meg­birkózni. A céltudatos munka eredménye végül is a vállalat kasszájában — forintban — mutatkozik meg. Egyes dolgozóknak az az igé­nye, hogy lehetőleg minél több­ször találkozzanak a gyár igaz­gatójával, ma már kevésbé való­sítható meg. A vállalati önálló­ság sok gondot ró a vezetőkre, nem aprózhatják fel az energi­ájukat úgy, mint régen. A párt- és szakszervezet vezetőinek és egyes reszortok felelőseinek azonban módot kell találni az üzemrészek látogatására, s ak­kor bizonyára nem lesz egyol­dalú a gazdasági vezető tájéko­zódása. Már azért sem, mert ne­kik szinte naponta van valami­lyen megbeszélni valójuk egy­mással, amikor a dolgozók pa­naszát, kérelmét is továbbítani lehet. Egyébként a csúcsvezetőség javaslatára legalább negyed­évenként aktivaértekezletet hív­nak össze a gyárban, melyen; képviselteti magát a párt-, aj szakszervezet és a KISZ-szerve-1 zet, a gazdasági vezetés, részt vesznek a brigádvezetők éa a törzsgárda tagok. A tapasztalat szerint ez a fórum képes arra. hogy megoldja azokat a, vitás kérdéseket, amelyek akadályo­zói a termelésnek. Jellenzője az eddigi értekezleteknek az őszin­te légkör. Mindenki bátran el­mondja a tapasztalatát és igyek­szik helyes javaslatot is tenni, Gondoskodás a többgyermekes anyákról Kihat a dolgozókra is, hogy egyes vállalati intézkedések nincsenek összhangban, így pél­dául nemrég a gyáregység igaz­gatójával közölték, hogy egy bi­zonyos anyag a következő nap nem érkezik meg, tehát a gyár­tását ,,le kell venni a program­ról”. Az igazgató intézkedett. Az ilyen változásnak természetesen egész láncolata van és sokakat elvon a megszokott munkájától. Az idegeket is alaposan próbára teszi, hiszen egészen rövid idő alatt át kell szervezni a terme­lést. Másnap délután mégis megérkezett a kérdéses anyag Budapestről és így mindent vissza kellett „játszani”. Az ilyen szervezési anarchia, ami­kor az ip>ari nagyvállalat egyik osztálya nem tudja, hogy mit csinál a másik; nemcsak anya­gilag, hanem erkölcsileg is ká­rokat okoz. Ugyancsak a vállalatnak szól, hogy az utóbbi két évben szin­szony szembetűnő jele, ' hogy tavaly és az idén több közös el­méleti konferenciát rendeztek, amelyeken a marxizmus—leni- nizmus számos, mai problémá­ját elemezték. Nem teljes fel­mérés szerint is eddig hét ilyen konferenciát tartottak. Ötven ország képviselői a nemzeti fel­szabadító mozgalom problémái­ról, negyvenegy testvérpárt kül­döttei a leninizmus térhódításá­ról, tizenkét testvérpárt szakér­tői az antikommunizmus elleni harcról, számos tudós a szocia­lista világrendszerről, huszon­hét testvérpárt munkatársai a világforradalmi folyamatról ta­nácskoztak. A KAPCSOLATOK azonban nemcsak a több-, hanem a két­oldalú megbeszéléseken is ér­lelődnék .edződnek. Ezen a té­ren is jelentős a haladás. Hi­vatkozhatunk az MSZMP pél­dájára, amely a moszkvai ta­nácskozás óta legalább har­minc-negyven párttal tanácsko­zott külön-külön. Hasonlókép­pen tevékenykedett a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a többi testvérpárt is. Ennek ha­tása sok szempontból lemérhe­tő, de talán elegendő megemlí­teni azt a pozitív változást, amely például a kubai testvér- pártunkkal való viszonyban ér- ződik. Nemrég magyar pártkül- döttség járt Kubában, s az esz­mecserék a kérdések tisztázá­sát, egymás jobb megértését, az internacionalista szálak erősíté­sét eredményeztéi A kommunista pártok közötti viszony javulása abban kere­sendő, hogy a pártok túlnyomó többsége nemcsak elfogadta a tavalyi nemzetközi tanácskozá­son kialakított közös elveket, hanem aszerint formálta gya­korlati politikáját is. Vagytis nem maradt puszta kijelentés, hogy a kommunista és munkás­pártoknak „ ... eltökélt szándé­kuk egységes frontban harcol­ni az imperializmus ellen”. A mozgalom nagy részében tettek követték a szavakat: „Minden párt internacionalista kötelessé­ge, hogy sokoldalúan előmozdít­sa a kapcsolatok javulását és a kölcsönös bizalom fejlődését va­lamennyi párt között, újabb erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy szilárduljon a nemzetközi kommunista moz­galom egysége.” MIKÖZBEN ezeket a kétség­telenül kedvező tényeket, s ez­zel együtt a X. pártkongresz- szusra kiadott irányelvek igazát is megállapítjuk, óvakodnunk kell a megalapozatlan illúziók­tól. Nincs még egység a nem­zetközi munkásmozgalomban, s — tegyük mindjárt hozzá — a teljes egységig hosszú még az út. Nincs döntő változás példá­ul a Kínai Kommunista Párt vezetőinek politikájában, ami azt is jelenti, hogy a KKP vál­tozatlanul szembenáll a mar­té teljesen ellaposodott az újító­mozgalom, p>edig egy-egy jó öt­let megvalósítása a közös ered­ményt gyarapítja. Azelőtt a Férfi Fehémeműgyár nagy gon­dot fordított a mozgalomra. Újítási feladattervet adott ki és elismerésben részesítette az újí_ tókat. Ezután is szükség van erre. Nagyrészt nők dolgoznak a gyárban, közöttük sok többgyer­mekes anya is. Az ő érdekük­ben javasolták a kommunisták, hogy szervezzenek a gyárban egyműszakos szalagot. Az pedig csak központilag intézhető el. hogy az özveggyé vált gyerme­kes asszonynak adjanak több családi pótlékot, mint az elvált­nak, aki a férjétől kötelezően kapja a gyermektartási díjat is. így lenne igazságos. Nem kevés tehát a tennivaló A vezetőségválasztó taggyűlé­sen elhangzottak a gyár kom­munistáinak a felelősségérzetét tükrözték vissza. Figyelmük az élet minden területére kiterjedt és seeítő szándékú bírálatukkal, javaslatukkal megszabták azo­kat a feladatokat, melyeknek végrehajtása most majd az új csúcsvezetőségre hárul. Van ten­nivaló és nem is kevés. Pásztor Béla xista—leninista pántokkal. Saj­nos, érezteti még hatását a moz­galomban a nemzetközi külön­állás, a nacionalizmus, zavart okoznak a jobb- és baloldali op­portunisták. Röviden: nem tűn­tek még el a nézeteltérések. A lényeg azonban az, hogy mi­ként néznek a pártok e nehéz­ségek megoldásának lehetősé­geire, és melyik tendencia erő­södik: a széthúzásé vagy az egységé? A KOMMUNISTA pártok zö­mének meggyőződése, hogy ezek a nézeteltérések megszüntethe- tők. Ez a meggyőződés azon alapszik — miként a moszkvai tanácskozás is leszögezi —, „hogy a nemzetközi munkásosz­tály távlati céljai és érdekei kö­zösek ...” Ami pedig a tenden­ciát illeti: ha az említett ese­ményekre gondolunk, valamint arra, hogy fokozódott a kínai politika elszigetelődése a nem­zetközi forradalmi imozgalom- ban, az egyes testvérpártok a ! saját soraikban is erőteljesebb ! harcot vívnak minden elhajlás : ellen (a Francia Kommunista j Párt Garaudy nézeteivel szem- 5 ben, az Olasz Kommunista ■ Párt a „Manifesto” folyóirat j köré tömörült csoporttal stb.), • akkor kétségtelen: a fő tenden- S cia az egységre törekvők pozí- j dóinak erősödése és a széthúzó ! erők gyengülése. P. T. | Névtudományi tanulmány Három bajai kutató — Hege­dűs Józsefné, Bemschütz Sándor és Kőhegyi Mihály — tanul­mányt írt a névadás helyi társa­dalmi indítékairól. Munkájuk átfogja az állami anyakönyv­vezetés első évétől, 1896-tól nap­jainkig eltelt több mint 70 esz­tendőt. Rendkívül érdekesek a kezdő éveik névadásai: a fiúk általában 61, a lányok 66 féle nevet kaptak, tehát a lányos szülők akkor is jobban ügyel­teik a választékosságra. Sok kis­lánynak csak a beceneve ol­vasható az első anyakönyveik­ben. A névutánzá&i divatra jel­lemző: Kossuth Lajos 1894-ben bekövetkezett halála után a Lajos fiúnév lett a leggyako­ribb. Viszont a ma kedvelt ne­vek közül a László-t csak egy, a Zoltán-t és Gábor-t pedig egyetlen fiú sem kapta. Juditok, , Klárák, Piroskák, Zsuzsannák sem voltak Baján. Sok különb­ség mutatkozott a polgári kö­rök és a szegényebb rétegek névadó szokásai között. Például a jómódúak kedvelték a dalla­mos, rímelő, alliteráló névpá­rosításokat: Hanga Etelka, Mu- sika Anna, Madár Piroska, Blum Borbála. A . szegényebbek minden ötödik kislányt Máriára kereszteltettek, amit a vallás hatásával magyaráznak a kuta­tók. A tanulmányt — amely a terjedő névtudományi kutató­munka első Bács-Kiskun me­gyei eredménye — még az idén kiadja a bajai Türr István Mú­zeum. (MTI) Czázczren tekintették meg az aggteleki barlangot Borsod megye egyik legvon-: zóbb idegenforgalmi látványos­sága az aggteleki barlangvidék. A világhírű Baradla cseppkő- barlang ..föld alatti —Ili gát” az idén már kereken száz­ezer hazai és külföldi turista tekintette meg, de ez a szám az őszi hónapokban még mint­egy harmincezerrel növekedik. A nagy látogatottságnak örven­dő barlang bejárati része jövő­re érdekes és hasznos létesít­ménnyel gazdagodik. Az idegen, forgalmi hivatal a régi, elavult barlangszállót átalakíttatja, emeleti részén 70 turista elhelye­zésére alkalmas két- és négy­ágyas szobákat, földszintjén pe­dig barlangi múzeumot létesít. A múzeumteremben három dio­rámában mutatják majd be, ho­gyan és milyen körülmények között élt a barlangban az ős­ember és kiállítják azokat az ősrégészeti leleteket is, amelyek a föld alatti sziklaüregekből ke­rültek elő. A múzeumi terem­ben barlangokról készült fil­mek vetítésére is sor kerül. Az átépítésre kerülő épület vizes blokkját, vagyis fürdőjét úgy helyezik el, hogv az a szabad­ból is megközelíthető legyen. Újra a Sygma Befejeződött a Megyei Mű­velődési Központ 'épületének ta­tarozása. Jó hír ez a klubok, szakkörök látogatóinak s külö­nösen az a tánc kedvelői szá­mára... a Sygma-zenekar újra méltó környezetben játszhat kö­zönségének. Először október 11- én 17—22 óráig, s ezt követően minden vasárnap ugyanebben az időben ad műsort Értesítjük T. ügyfeleinket és kedves vásárlóinkat9 hogy október 17-től minden páros héten szombati szünnapot tartunk MERKUR Személygépkocsi Értékesíts Vállalat 1. sz. Kirendeltsége, Debrecen, Balmazújvárosi utca 3.

Next

/
Thumbnails
Contents