Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-10 / 238. szám
Finnek és magyarok Helsinki beszélgetés Anneli Aarikával Húsz évvel ezelőtt, 1950. október 10-én alakult meg a Finn—Magyar Baráti Társaság. \ nneü Aarikát sokan isane- rik Magyarországon. Tizenhárom évig, 1949—1961-ig élt hazánkban. Ismerák mindenekelőtt a zenerajongók, hiszen az Állami Operaházban énekelt, ismerik a vidéki városokban, ahol gyakorta fellépett. De ismerik azok is, akik 1961 óta Finnországban jártak, mert ösz- sze kellett találkozniuk vele: Anneli Aarika a Finn—Magyar Baráti Társaság titkára. Egy délelőttöt töltöttünk együtt. Közvetlen* szeretetne méltó teremtés. Azt mondja, legszebb éveit Budapesten töltötte. Azóta is sokszor járt nálunk egyénileg, delegációkkal — nem tud és nem is akar elszakadni tőlünk. Volt Debrecenben, Pécsett, Székesfehérvárott, Tihanyban. Olvas magyar újságot, kedvence a Nők Lapja. Munkája, tervei is hozzánk kötik. A Finn—Magyar Baráti Társaság egyetlen függetlenített tisztségviselője. Évről évre szaporodó munkáját lelkiismeretesen, szívesen végzi. Művészi pályájának hátatf ordított, teljes tudását, tehetségét a finn—magyar barátság ápolásának szenteli. Kilenc esztendeje titkára a társaságnak. Ezerötszáz tagjuk van, a legkölönbözőbb rétegeket képviselik. Miniszterek és tisztviselők, munkások és parasztok, takarítók és parlamenti képviselők jönnek össze hónapról hónapra előadást hallgatni, kórusművekben gyönyörködni, kiállítást megtekinteni, — mikor mit szerveznek számukra. A társaság tagjainak többsége már járt hazánkban, de vannak, aíkik csak képekről, előadásokból, könyvekből ismerkednek a magyar néppel. Nagyszerű közvetítők azok a delegációk is, amelyek hazánkból utaznak az északi országba, s tolmácsolják népünk kultúráját. Amikor ott jártam, Debrecenből szerepelt kint egy kórus. Valamennyi állomásukon belopták magukat a finnek szívébe. A z idei egyébként is nagyon mozgalmas év volt. A társaság 12 alapszervezete velünk ünnepelte nemzeti évfordulóinkat. Felszabadulásunk 25. évfordulóján mutatta be Helsinkiben a Thália Színház a nagysikerű Kalevalát. A nyári barátsági héten Simándi József, Ágay Karola lépett fel. Magyar nyelven is tanulnak a társaság tagjai. Ősszel Lakó György, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem finn-ugor tanszékének vezetője tart majd előadást hazánkról. Tervükben kiállítások, kultúrműsorok, utazások, előadások, karácsonyi és Mikulás-ünnepségek, filmbemutatók szerepelnek. Érdekes műsornak ígérkezik: „Emlékszel-e még?” címmel rendezésre kerülő estjük, amikor az együtt töltött nyári estéket idézik fel és Jako Num- minen főiskolai tanácsos foglalja össze az elhangzottakat. Karácsonykor népművészeti ajándéktárgyakból magyar vásárt rendeznek; a karácsonyfa alá hadd kerüljenek magyaros ajándékok is. Aarika munkájának középpontjában, most az október 10. előkészítése áll. Ezen a napon ünnepük Finnországban és Magyarországon egyaránt a Finn— Magyar Baráti Társaság huszadik évfordulóját. A Kulturális Kapcsolatok Intézetétől utaznak sokan erre az ünnepségsorozatra, művészcsoport szórakoztatja majd a haügatóságot. Idén először szórakoztató zenével is fellépünk Finnországban. Kör- mendy Vilmos és zenekara — Dékány Sarolta, Harangozó Teréz, Korda György, Payer András énekeseink is hozzájárulnak majd a barátság elmélyítéséhez. Bartók Béla-emlékkiállítást rendeznek, a Nemzeti Múzeumban magyar népművészettel ismerkednek majd a látogatók. Az ünnepi ülésen beszédet tartanak Kaarina Virolainen, a Finn—Magyar Baráti Társaság elnöke és Ele Aleoniuo alelnök. Ekkor adják át a barátság hű ápolóinak az arany és ezüst jelvényeket... A nneli Aarika beszél... beszél. Tele van tervvel, lelkesedéssel. Mindig visszatér a nálunk töltött évekre. Arca kipirul, amikor művészi és barátaihoz fűződő élményeit meséli. Aztán újTa csapong — s a baráti társaság sikereiről szól. Ő sem, én sem fogalmaztam meg , pontosan, de úgy érzem a kettő * összefügg. Aki olyan szeretettel | dédelgeti emlékeit és oly jól i ismeri hazánkat, csak az tudja : igazán, hogyan lehet Magyar- : ország szeretetét belopni a finn. ; szívekbe. i Meggyorsultak az őszi ! mezőgazdasági munkák j Kedvez az időjárás Az elmúlt három hétben az időjárás kedvezett az őszi mező. gazdasági munkáknak, bár ez az időszak sem volt mentes a gondoktól. Az ország egyes vidékein túlságosan száraz volt a talaj, emiatt a talaj előkészítéssel nehezen haladtak a gépek és csak az október eleji egy-két na. pos esőzés nyomán javult valamelyest a helyzet. Kedvezőtlen volt az is, hogy szeptember végén sokfelé fagypont alá süly- lyedt a hőmérő higanyszála; a fagyok a paprika, a zöldbab, az uborka és a paradicsom-kultúrákban okoztak kisebb-nagyobb károkat. Megsínylették a hirtelen lehűlést a szőlőskertek is. A szakemberek megfigyelték, hogy a növények levelei idő előtt elsárgultak, ami annak a jele, 4 Mgymsss 1970. OKTOBER 10. hogy megszűnt az asszimiláció j és további fejlődésre már nem ; lehet számítani. Az őszi betakarítások üteme : javult. A burgonyatermés több ; mint 80 százalékát már betakarí. ■ tották, a cukorrépa egynegyedét : szedték fel a földekről. A napra- : forgó betakarítása csak most ■ kezdődhetett meg és a kukorica. • töréshez sem láthattak élőbb ! hozzá, mert a kedvezőtlen nyári : időjárás miatt nagyon megkésett e a növény érése. Egyelőre csak a ; korai kukoricákat törik, a közép- I korai fajták nagyjából már be- : értek, betakarításukkal azonban : néhány napot még várnak. Még : mindig nagy erőket köt le a siló. : kukorica betakarítása, holott ez- • zel a munkával már régen él j kellett volna készülni. Az almaszüret az elmúlt hó- j nap közepén kezdődött meg, s : azóta folyamatosan szedik a ■ gyümölcsöt. A szürethez főleg • azokon a vidékeken láttak hoz- • zá, ahol a szeptemberi fagyok ; károkat okoztak. • Sok pénzt költenek kirándulásokra, vendéglátásra Ülést tartott az SZMT Békés megyeA Enöksége Ülés! tartott a vb A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága október 9-én tartotta ülését. A napirend első pontjaként az október 26-ai tanácsülés anyagát vitatták meg. A végrehajtó bizottság beszámol majd az elmúlt évi munkájáról, intézkedéseiről, további terveiről. Ezt követően a városi polgárvédelem helyzetéről adnak számot. Ekkor kerül sor a tanácsok 20 éves fennállásának megemlékezésére is. A tanácsülés anyagának megtárgyalása után a végrehajtó bizottság jóváhagyta a városi kereskedelmi egységek áruellátásáról, az árukínálat és kereslet egyenlegéről szóló jelentést. Ülését bejelentésekkel zárta. Propagandistakonferencia Békéscsabán A KISZ Békés megyei Bizottsága tegnap, október 9-én, délelőtt konferenciát rendezett a KISZ járási-városi ágit prop. munkatársai és a járási-városi oktatási bizottságok képviselői részére. A konferencia első napirendi pontjaként a marxista propaganda időszerű kérdéseiről tartott előadást Kovács Fe- rencné, az MSZMP megyei bizottsága propaganda- és művelődési osztályának helyettes vezetője. Ezt követően Fabulya Balázs, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára tájékoztatta a jelenlevőket az 1970/71-es KISZ- oktatási év főbb feladatairól. Tavaly nyáron lépett érvény- | be a rendelet, mely lehetőséget i ad mindenkinek arra, hogy maga válassza meg körzeti orvosát. Azóta a gyulai járásban A Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége tegnap, október 9-én délelőtt ülést tartott Békéscsabán, az SZMT- székházban. Három napirendi pontot tárgyaltak meg. Elsőként azt a jelentést, amelyet a vállalati, intézményi, üzemi kulturáüs, sportalap felhasználásáról Hajdú Antal terjesztett elő. A jelentés alapjául az a vizsgálat szolgált, amelyet a közgazdasági munkabizottság 47 megyei vállalatnál tartott meg az 1969-es év vonatkozásában. E munka több olyan hibát fedett fel, amelyeknek oka, a vállalati, szakszervezeti tanácsok és szakszervezeti bizottságok gyengeségében rejlik. Megállapította az elnökség, hogy sok vállalatnál nem terveznek megfelelően. Emiatt a vizsgált 47 vállalat közül 16 helyen túllépték a kulturáüs- és sportalapra tervezett összegeket. S hogy a túUépések jelentősek, arra példaként szolgáljanak a következők: a Bánkúti Aüamá Gazdaság 23 ezer forintot tervezett, s ehelyett 146 ezer forintot használt fel. A Vizes- fási Állami Gazdaságban a tervezett 18 ezer forint helyett 66 ezer forintot, a Töviskesi Állami Gazdaságban ötezer forint helyett 59 ezer forintot használtak fel ezen a rovaton. Azt is megállapította az elnökség, hogy sók helyen a kulturáüs alapra tervezett összegből aránytalanul sokat költenek kirándulásokra, külföldi utakra, a dolgozók megvendége- lésére, indokolatlanul. Annál kevesebbet könyvekre, ismeret- terjesztő, szakmai és poütikai oktatásra. A sportalapok túllépésének ókát vizsgálva az elnökségi ülés mindössze 24-en kérték más körzetből való áthelyezésüket s ez azt jelenti, hogy a lakosság túlnyomó többsége meg van elégedve körzeti orvosával. megállapította, hogy néhány vállalat a saját dolgozóinak sportolási feltételeire szánt pénzekből jelentős összegeket, más sportegyesületek részére utal át akkor. amikor saját egyesületük anyagi gondokkal küzd. így például a Békéscsabai 8. sz. AKÖV tízezer forintot utalt át más egyesületnek. A Kner Nyomda pedig 11 ezer forintot adott az Előre sportegyesület KlSZ-szer- vezetének, ugyanakkor saját KISZ-szervezetüknek nem adtak semmit. A vitában felszólaló elnökségi tagok joggal kérdezték; mit tesznek ilyen esetekben a szak- szervezeti tanácsok, szakszervezeti bizottságok. Szó esett arról is, hogy egyes vállalatvezetők a szakszervezeti bizottságok titkáraival, a vállalati szakszervezeti tanács, vagy szakszervezeti bizottság meghallgatása nélkül miért járulnak hozzá a kulturáüs és sportalap más irányú félhasználásához. Az új munkatörvénykönyv szerint ugyanis e kérdésben döntési jog illeti meg a szakszervezeti bizottságokat. Az igazgatókat viszont csak véleményezési jog. S valóban nem lehet helyeselni, hogy váüalataink egy részénél még mindig az igazgatók döntenek, ezen alapoknak a felhasználásáról. A szakszervezeti bizottságoktól joggal kérdezheti meg a tagság; miért adják fel önálló döntési, szabályozási jogkörüket. Annál inkább jogos a kérdés, mivel ez nemcsak a lemondást jelenti, hanem törvénysértő is. A vállalat igazgatójának nemcsak azt kell tudnia, hogyan emelkedik, vagy stagnál a termelékenység, hanem azt is, milyen a vállalat dolgozóinak műveltségi színvonala. Sok helyen mégis kevés összeget fordítanak a kulturáüs és sportalapból erre a célra. Az elnökségi ülés ezután megtárgyalta a szakszervezeti választások előkészítésének tapasztalatait, majd a munkahelyi testnevelés helyzetét. B. J. Bem volt nagy vándorlás Szombatra péntek Regény Petrovácz István 18. Nem vesznek észre. Már egészen a közelükben vagyok. Hal. lom Bakos bácsi hangját: — És tank? Hány tankot láttatok? — A tankokat nem tudtam megszámolni. Százhúsz vagy százharminc lehetett, Belémhasít a felismerés. Hogy a mai horgászás ürügy volt csupán, s mi a németeket mentünk megfigyelni. Megszámolni, hány páncélossal, ágyúval, tartálykocsival, autóval vonulnak fel Nagyvárad irányában. Ezért nem törődött a halakkal Jóska, ezért adta át a felszerelést Péternek. Nem a tehenekért! S én, ahelyett, hogy szintén a páncélosakat számoltam volna, elszórakoztam a napot. így lehet valamit rám bízni! Ha Széles csak egy szóval is figyelmeztet. De miért figyelmeztessen? Kitalálhattam volna. Nem szoktunk mi olyankor mutatkozni, amikor az országúton németek járnak. Most meg egészen a szájukba szem- telenkedtünk. Itt lett volna az alkalom, hogy bebizonyítsam, mit érek! S én, figyelés helyett halat fogtam, Másfélkilójs márnát S akkora törpeharcsát, mint az ujjam. Igazuk van a fiúknak, ha nem avatnak be semmibe. Hiszen vak vagyok. És bolond. Pecabolond. Elszalasztottam a nagy alkalmat. Ne csodálkozzam hát üa ezután is gyerekszámba vesznek. Mindezt fél perc alatt gondoltam végig. S már fordultam, hogy elfussak szégyenemben. Elbújdossak, bárhová, ahol nem találnak meg többé. De zajt üthettem, mert Bakos bácsi, anélkül, hogy hátra nézett volna, felemelte a hangját: — Jár itt valaki? — Senki. Csak Andris. — Sietett a válasszal Jóska. Abban a pillanatban meg tudtam volna fojtani Szélest. Visszakullogtam a tanyába. Jóska sem maradt el sokáig. S olyan csodálatos halpaprikást főzött, hogy még Dini péká is megnyalta utána mind a tíz ujját. Egyedül nekem nem ízlett a vacsora. — Beteg vagy talán? — figyelt fel szótlanságomra Dini péké. — Nem. Nincs semmi bajom. — Kőkadtnak látszol. Megfáztál ? — A! — Jobban tennéd, fia lefeküdnél. A homlokodra tegyél vizes borogatást. Aludd ki magad, felmentünk az őrség alól. Bekucorogtam a sarokba, de elaludni nem tudtam. Csak hánykolódtam, kínlódtam. — Mit csinálunk vele, ha tényleg beteg? — hallottam később, félálomban Dini hangját. Meghalok, gondolom. Meghalok, s ezzel minden megoldódik. Az lenne a legjobb. Meghalni. Hisz fabatkát se érek. Ma segíthettem volna Szélesnek figyelni. S akkor tudná, hány páncélos haladt át a hídon. — Százhúsz vagy százharminc — mondja Széles, nagyon messze. Bakos bácsi a kifutónak támaszkodik. Hátra sem fordul, úgy kérdi: — Jár itt valaki? — Senki. Csak Andris.’ Ml Szeptember tizenharmadika, szerda. Nem vagyunk babonásak, ma mégsem kezdünk semmihez. A fiúk felváltva őrködnék, én a konyhában a padkán ülök. Dénes, Jóska, Sanyi úgy kímélnek, még a mozgástó1 is óvnának. Pedig csak náthás vagyok, más bajom nincs. Biztosan a Körös-parton fáztam fel. Hiába cipeltem magammal a pokrócot, nem vettem sok hasznát. A jó halj árastól annyira izgatott lettem, hogy nem törődtem a hűvös széllel. A pokróc a zsák mellett hevert, szétbontatlanul. Még kicsit szipogok, de már
