Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
KÖRÖSTÁJ-----.---------------- . ____ t ___________________ K ULTURÁLIS MELLÉKLET Az I. Országos Honismereti Konferencia előtt Október 12—13-án benépesül a budapesti £pí_ tok Rózsa Ferenc székházénak kongresszusi terme. Felvonulnak a megyék és megyei jogú városok képviseletében a honismeret munkásai. A kongresszus ezúttal a honismereti mozgalom felszabadulás utáni újraéledése óta, de különösen az utolsó évtizedben elért eredményeik összegezésére éc a távlati feladatok megjelölésére hivatott. Az, hogy országos mozgalommá terebélyesedett a honismereti tevékenység az utolsó évtized műve. A nagy elődök a múlt század 20-as éveitől századunk ele. jéig egyedi munkát végeztek, így Erdélyi János népköltési gyűjtést. Fényes Elek statisztikai adatgyűjtést végzett, Römer Flóris, Ráth Károly, Márky Sándor, Karácsonyi János, Hor_ nyik János helytörténetet írt, Ipolyi Arnold, Orbán Balázs, Kriza János, Kiss Áron, Kálmány Lajos, Hermann Ottó, Győrffy István néprajzi feltárást folytatott Lóczy Lajos a magyar táj, Reguly Antal, Szarvas Gábor, Simonyi Zsigmond és Csüry Bálint n népnyelv, Bartók Béla és Kodály Zoltán a népzene szépségeit mutatta meg tudományos módszereikkel. A hon megismerését célul tűzve a két világháború között indultak útnak fiatalok, főleg egyetemisták, mint a Szegedi Fia. talok ás a Győrffy kollégisták, ők jelentették a későbbi mozgalom csíráit A felszabadulás után a főként paraszti és munkás sorból származó népi kollégisták környezet járása már nemcsak népesebb volt, hanem tartalmát tekintve is új: a népi demokratikus forradalomhoz kötődött A honismeret ifjúságnevelő szerepe a 60-as évek elejétől megnőtt a közoktatásbem, miközben jelentősé, ge általában nőtt a közművelődésben. Helyesen ismerte fel a KISZ a honismereti szakköri munka felbecsülhetetlen nevelési jelentőségéi, amikor élére állt a mozgalomnak. A honismereti szakköri tevékenység valóban tartalmat ad a KISZ-munkának. A szakkörben nevelkedett ifjúság nemcsak egész életre szóló, hasznos ismeretre tesz szert, hanem ismerkedik a kutató. alkotó munka szépségével, romantikájával, fcl- vérteződik a szocialista nemzettudattal. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk él, hogy Békés megyében országos rangú ifjúsági honismereti szakkörök alakultak a 60-as évek elejéin. Tevékenységük nagy felhajtóerőt jelentett a mozgalom kibontakozása időszakában sok egyéb mellett abban is, hogy komplex szellemben végezték munkájukat: honismereti tevékenységük kiszélesedett a helytörténet, a földrajz, a néprajz^ az irodalom. a nyelvészet, a szociográfia és a természetismeret területeire. Másrészt bizalmat szereztek az ifjúság számára a felnőttek körében, s önbizalmat az ifjúság sorában. Indításkor nem kevés ez! A KISZ KB 1967-ben ren. dezte meg az iskolás ifjúság első szakköri konferenciáját Kalocsán, majd 1969-ben Pápán zajlott egy, méreteiben sokkal nagyobb tanácskozás. Közben hagyományossá vált a nyári ifjúsági hon- ismerti tábor. 1967-ben a Nógrád megyei Nagybá- tonyban, 1968-ban a Tolna megyei Tamásiban, 1969- ben Sátoraljaújhelyen és 1970-ben Zalaegerszegen működött ilyen tábor, ahol a KISZ küldöttei' ismerkeu- tek a tájjal, illetve a honismereti gyűjtőmunka szakmai módszerével. Ki kell emelnünk, hogy a méreteiben is legnagyobb pápai II. Országos Ifjúsági Honismereti Konferencián a központi referátum országos példaként állította oda a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium szakkörének 1962—1968-ban megjelent ,,Békéscsabai Ifjúság és Élet című szakköri kiadványait. Egyébként a Műve. lődésügyi Minisztérium megbízásából a Tankönyvkiadó által megjelentetett „Honismereti szakkörök az iskolában” című módszertani segédkönyv egyik fejezete ennek a szakkörnek a tapasztalatait teszi országos közkinccsé. fl mozgalom országos meretu kiszélesedését még- inkább jelzi a felnőttek kö_ rében folyó honismereti munka, az többek között, ahogyan a televízió és rádió vetélkedői mozgósítani tudtak és tudnak a gondolat jegyében. A tv-vetélkedőt megelőzően sorra alakultak patrióta-körök. Összegyűjtötték szű- kebb hazájuk történeti adatait, nemegyszer értékes helytörténeti kiadványnak vetették meg az alapját ezzel. S a még folyamatban levő rádió-vetélkedő, a ,,Tiszán innen, Dunán túl”, résztvevőinek száma iis igen tekintélyes, különösen ha a hallgatóságra gondolunk, akik számára a vetélkedés tartalmas szórakozást nyújt. Ezek a vetélkedők egyben azt is jelzik, hogy a honismeret közrejátszott a közművelési módszerek skálájának szélesedésében. Az összeülő kongresszust a Hazafias Népfront patro- nálásában megjelenő. új formátumú folyóirat, a Helytörténet—Honismeret 2. száma köszönti. Ebben a számban keresztmetszet tárul az olvasó elé hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján rendezett országos fel- szabadulási pályázatról. Ez a pályázat is mutatója, milyen mélyen él a felnőttekben is a vágy a szűkebb haza dolgainak tanulmányozására. Több száz terjedelmes pályamű érkezett Budapestre az országból végül is 4 első, 18 második, 25 harmadik és 33 negyedik díjat ítélt oda a bíráló bizottság, míg 60 pályázó kapott ötödik díjat. Békés megyét A mezóberényi Petőfi Tsz története; A tizenkettedik óra (Békéscsaba); a Háromszínű zászló alatt a fasizmus ellen (Békéscsaba); a Csaba - csűd negyedszázados története című tanulmányok és a Battonyaí Füzetek 14. száma képviselte sikeresen. Egyébként egyre általá- nosodik a pályázatok felhajtó erejének felismerése. A KISZ rendezésében zajló kerületi diáknapok (Gyula, Sárospatak, Eger. Keszthely központtal) alkalmával kiosztott érmék hatása közismert. A Művelődésügyi Minisztérium időről időre pályadíjban részesíti a kiemelkedő munkásságot kifejtő szakkörvezető pedagógusokat, míg a Békés megyei Márky-alapítvány általános tevékenységre serkent, fl honismereti munka módszerének érése mellett folyamatban áll a tevékenységi területek gazdagodása, a tartalmi motiváció is. így például a vidék és a főváros kapcsolatának tudatosabb építése, mint a „Miskolc bemutatkozik Budapesten” rendezvény vagy a „Békés megyei nap” a mezőgazdasági kiállítás és vásár kulturális pavilonjában. (E sorok írója a Békés megyei programon kívül a Nógrád megyeiek bemutatkozását látta. A Békés megyei program komplexebb és igényesebb volt!) A honismereti ismeret- terjesztő propaganda egyre inkább felhasználja az irodalmat, a filmet és a zenét a „zenés helyismereti séta” rendezvényeken. A helyismereti ankétok és kiállítások száma országosan megnőtt Zalaegerszegen szabadtéri „tájmúzeum (skanzen) jött létre s a KISZ védnökségével épül fel a jö. vő években a szentendrei országos skanzen. A munkamódszerék át- adéűát nagyban segítik a megyei központokban jelentkező bizottsági folyóiratok. Itt elsősorban a „Körös menti Honismereti Közle- ményék”-re utalunk, amelynek már három száma hagyta el a nyomdát, mint országos érdekű kezdeményezés. Biztosan tudjuk, hogy ez inspirálta a Somogyi Honismereti Híradó létrejöttét Szervezeti kereteiben is fejlődött a honismereti mozgalom. A 60-as évek végén az Országos Népművelési Tíz éve halt meg a modern magyar képzőművészet e gyik legnagyobb mestere, Szőnyi István Kossuth-díj as festő és grafikus. Műveit Európa és Amerika számos múzeumában és magángyűjteményében őrzik. Ki váló művész-pedagógus volt, a Képzőművészeti Főiskola tanáraként tehetséges fiatalok sokaságát indította ei pályáján. Utolsó éveit a Duna-kanyar festői táján, Zebegényben élte le, fáradhatatlanul alkotva. Műterme ma kis múzeum, ahová nemcsak tisztelői zarándokolnak; a zebegényi Szőnyi-házban nyaranta müvésztelep működik. Képünkön Szőnyi István női aktot ábrázoló rézkarca. Tanács kezdeményezésére egy koordináló szervezet alakult megyénként, a helytörténeti bizottság, majd a Hazafias Népfront Országos Elnöksége terjesztette ki patronáló tevékenységét a honismeret ügyére, létrehozva országos és megyei szervezeteit. Az I. Országos Honismereti Konferenciának éppen az a feladata, hogy a népfront-szervezet ezirányú munkájának adjon határozott irányt. Nagy eredmény, hogy a fővárosban is alakulóban van a honismereti, munka koordináló szervezete. Tudvalevő: nem közömbös a vidéki tevékenység számára sem a budapesti előrehaladás. A Fővárosi Művelődési Ház helytörténeti—honismereti szakbizottsága a budapesti kerületekben működő Hely- történeti—Honismereti Tanács létrehozásán s az országos munka számára is további lökést adó munkarendszerezésen fáradozik éppen. Ügy gondoljuk, hogy 1973-ra, amikor Pest és Bu. da egyesülésének centenáriumát ünnepeljük, ezek a kerületi szervezetek már eredményről számolhatnák be. Az összeülő kongresszus komoly eredményeket regisztrálhat, s bízvást lelkesít majd újabb erőfeszítésre immár a szocialista valóságunkban gyökerezve egy tartalmasabb közélet érdekében. Dr. Vírágh Ferenc Nyár végi kép Csernák Árpád versei Üres lett a fogas eltűnt az óra a szegről várakoznak a csomagok kattan a lakai Ott maradtak a roncsok szalmazsákok törött evezők szalmakalap A kövekre tüskékre száraz nád tövére már cípős lábak taposnak Ott maradt a halszálka krumplihéj kifolyt napolaj és egy üres vodkásüvegben egy szál vörös pipacs Nagyhal A Hold a csipkefüggönybe akadt mint egy hálóba ragadt . halpikkely de hol van a hal melynek hátáról leszakadt? \
