Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés

(Folytatás az 1. oldalról)

front programjának gyakorlati megvalósításán fáradoznak.

Nálunk egy partrendszer van. Az MSZMP társadalmunk kipróbált politikai vezetője. Politikája kifejezi és képviseli valamennyi dolgozó osztály és réteg érdekeit. Az új társadalom építése nemcsak a kommunisták ügye, hanem minden becsületes magyar hazafié. Az MSZMP politikáját a széles dolgozó tömegek összefogásával, aktív közreműködésével valósítja meg.

Ezért munden becsületes magyar állampolgárt mozgósít, harcba hív a szocialista célok megvalósításáért.

A Hazafias Népfront az a széleskörű politikai tömegmozgalom, amelyben szerencsésen találkozik és ötvöződik össze a párttagok és pártonkívüliefc közös kölcsönös érdeke, gyümölcsöző kapcsolata és összefogása. Határozottan és még következetesebben folytatjuk eddigi bevált politikánkat a jövőben leAzt akarjuk, hogy még Sikeresebben építsük az. új társadalmi rendet a magunk és a következő nemzedék számára. Ezt szolgálja választási rendszerünk is, ^melynek keretében népünk legjobbjait küldi az országgyűlésbe, a tanácsokba, olyan megbízatással, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a szocializmus telje« felépítéséért.

Ebben az értelemben szeretném hangsúlyozni választási rendszerünk népfront jellegének azt a változatlan alapelvét, hogy úgy az országgyűlési képviselők, mint a tanácstagok továbbra is a Hazafias Népfront programját, poltikáját képviselik, és ezért jelölésük politikai előfeltételének kell tekinteni a népfront programjának elfogadását. Abból a célból, hogy ez a fontos alapelv a törvényjavaslat indokolásában is markánsabban jusson kifejezésre, azt a következő mondattal egészítem Id: „Az or. szággyűlési képviselők és tanácstagok továbbra is a Hazafias Népfront politikáját képviselik, ezért jelölésük politikai előfeltétele a Hazafias Népfront programjának elfogadása.”

A választások népfront-jellegével öfozefüggésben a miniszter utalt arra, hogy a törvény olyan rendelkezéseket is tártál, máz a népfront jogairól, amelyek nem módosulnak.

Tisztelt Országgyűlés!

Választási rendszerünkben a két vagy több jelölt Indulásának eddig is megvolt a lehetősége

1967-ben, erre sok példa volt, különösen a helyi tanácstagi választások során.

A két vagy több jelölt állításával Korom Mihály a következőket mondotta:

A két vagy több jelölt indulása esetén als egyenlő esélyek jogi garanciának megteremtése nem jelenti azt, hogy minden választókerületben két vagy több jelöltet kell indítani. Feltehető azonban, hogy ezzel a lehetőséggel több helyen élnek majd, és a következő általános választásokon tovább növekszik a kettős, vagy többes jelölések száma anélkül, hogy art bárhol is erőltetnék. Ahol ugyanis egységes megnyilatkozásijai jelölnek, formális lenne a több jelölt szar-, galmazása.

A jelöléseknél nyilvánvalóan fontos körülményként veszik majd figyelembe a jelölt életút, ját, politikai, emberi tulajdonságait, hűségét a szocializmus ügyéhez; közéleti aktivitását, szaktudását. Bár a jelöltek mindannyian a szocializmus építésének programjával lépnek

2 bík(s

m SJAiOJbüll 4

fel, mégis felismerhetők közöttük bizonyos különbségek.

Egy politikát ugyanis lehet jól és lehet jobban képviselni. A

jelölőgyűléseken és a szavazásnál is nyilván azok felé fordul a bizalom, akiknek személye a legnagyobb garanciát nyújtja politikánk legjobb képviseletére.

A szavazás jelenleg rendszere a két vagy több jelölt esetén objektíve előnyt, kivételezett helyzetet ad az első helyen szereplőknek , mivel a törvény szerint az érintetlenül hagyott sza. vazólap a sorrendben első helyen álló jelöltre adott szavazatnak számít A törvényjavaslat ezen változhatni kíván. Ezt úgy oldja meg. hogy több jelölt ese. tén megszünteti ezt a kivételezést, és a választónak a szavazólapon meg kell jelölnie, hogy a jelöltek közül kire szavaz. A javaslat szerint érvénytelen lesz az a szavazat, amelyen több jelölt esetén nem jelöli meg a választópolgár, hogy kire adja voksát.

Politikai felvilágosító munkát

kell végezni az eddigi bizonyoa értelmű sablonosság, esetlege* közömbösség, a mechanikus meg- szokotteág leküzdéséért és pontosan meg kell magyarázni a szavazás módját.

Több jelölt indulása esetén lé. nyeges annak hangsúlyozása is, ho®r közülük az lesz a megválasztott képviselő vagy tanácstag, aki a leadott érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta. Tehát nem a szavazatok relatív arány* a döntő. Ha pedig egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor pótválasztást kell tartani, amelynek során új jelölt vagy jelöltek is állíthatók.

Tisztelt Elvtánsak! ,

A törvényjavaslat tartalmazza

a képviseleti rendszerünk egyszerűsítésére és korszerűsítésére vonatkozó elgondolósoikat is. A hangsúlyt én most a korszerűsítés re helyezem. A* eddi© tapszta- latok alapján tettük meg javaslatunkat, amelynek elfogadása esetén a Járásokban és a megyei jogú városok kerületeiben az 1971-ben esedékes általános választásokon már nem választunk tanácsot és végrehajtó bizottságot, azaz területi képviseleti szerveket A járási tanácsok és végrehajtó bizottságaik az elmúlt két évtized során sok g nagy feladatot oldottak meg, de ma már — főleg a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően — betöltötték történelmi küldetésüket. Az új helyzetben egyre nehezebben találják helyüket a megyék és a községek között Felmerül a kérdés: vannak-e a járási tanácsok által képviselhető olyan érdekek, amelyek kizárólag járási szinten jelentkeznek; vannak-e a tanácsi szervezetben olyan feladatok, amelyeket kizárólagosan a járási tanácsok vagy azok Végrehajtó bizottságai oldhatnak meg, és lehet-e a járásoknak önkormányzati funkciójuk. Mindhárom kérdésre határozottan tagadó a válasz. Tevékenységükben ma már sok a formális vonás, ez pedig soha, sehol nincs hasznára az államszervezetnek, de az állampolgároknak sem.

A járások mint közigazgatási egységek, természetesen a jövőben is megmaradnak. Köz- igazgatási apparátusra, a bíróságra, ügyészségre, rendőrkapitányságra, népi ellenőrzési szervekre, bankszervekre stb. továbbra i» szükség lesz a járásokban. A közigazgatás tehát nem távolodik el a helyi Lakosságtól. Ellenkezőleg: arra törekszünk, hogy tovább növeljük — a feltételek biztosításával párhuzamosan — a helyi, tehát a városi és községi tanácsok hatáskörét, hogy ott intézzék az ügyekért, ahol azok felmerülnek, ahol azokat a legjobbak ismerik. Nem kétséges, hogy ez hasznos lesz az állampolgárok száméra.

A miniszter szólt a jelenlegi járási és megyei jogú városi kerületi tanácstagokról, akik' közül sokan az államhatalom helyi szerveinek megalakulása óta vesznek részt a tanácsok munkájában. Mint mondta, a törvényjavaslat mellett szóló indokok egyáltalán nem e tanácstagok személyes munkáját minősítik. Bizonyos, hogy * jól dolgozókra az illetékesek ezután is számítanak majd, és az egyes kollektívák, a társadalmi szervek és a népfront szervei lehetőséget adnak számukra, hogy újból jelöltként indulhassanak a különböző szintű képviseleti szervek választása alkalmával.

Áttérve a közvetett választások részleges bevezetésére vonatkozó javaslatra, Kórom Mihály hangsúlyozta:

— A szocialista államépítésben és a képviseleti rendszer létrehozásában nem ismeretlen a közvetett választás. Ennek az elvnek alkalmazását nem általában, hanem csak a fővárosi és megyei tanácsok megválasztásánál javasoljuk. A tanácsok választásának és működésének 20 esztendős tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a választópolgárok főleg két fórum, az országgyűlés, valamint a helyi tanácsok — illetve az e testületekbe választott képviselők es tanácstagok — tevékenységét kísérik figyelemmel. A választók velük tartanak rendszeresebb kapcsolatot, őket ismerik leginkább. A fővárosi, illetve megyei tanácsok tagjaival a választóknak általában nem alakult ki szorosabb kapcsolatuk. E tanácstagok közvetlen megválasztásában sok volt a formalizmus. Nem véletlen, hogy 1967-ben a képviselő, illetőleg a helyi tanácstag-jelöléseknél volt a legnagyobb aktivitás, itt volt a legtöbb kettős vagy többes jelölés. Ez is mutatja,' hogy a választópolgárok legfőképpen a képviselőktől és a helyi tanácstagoktól várják munkahelyük, lakóterületük, vagy egyéni problémáik megoldásában a segítséget.

— Változtam kívánunk a közeljövőben a fővárosi és a megyed tanácsok jellegén és feladatkörén is önállóságuk — a demokratikus centralizmus elveinek hangsúlyozott fenntartásával — minden vonatkozásban növekedni fog. Tevékenységükben jobban előtérbe kerül majd a főváros, illetve a megyék társadalmi, gazdasá©, kulturális életének vezetése, fejlesztése — a helyi, a megyei és az országos érdekek egyeztetése útján.

— A tanácstörvény módosítására készülő törvényjavaslat tartalmazza majd a működési és hatásköri változtatásokat. A mostani törvényjavaslat csak art írja elő, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok tagjait a helyi, tehát a fővárosi-területi, a városi és községi tanácsok válasszák meg.

A helyi tanácsok önállóságának, felelősségének növekedése, önkormányzati jellegük erősítése is indokolja, hogy a fővárosi és megyei .arácsokba a tanácstagokat a választópolgárok ne közvetlenül, tehát választókerületenként, hanem maguk a helyi képviseleti testületek válasszák titkos szavazással. Ez a változtatás a helyi tanácsok képviseletét erősíti, mivel a fővárosi és a megyei tanácstag a jövőben egy-egy választókerület helyett az őt megválasztó tanácsot, illetőleg magát a várost, községet, fővárosi kerületet is képviseli. De nem kétséges, hogy fokozódik a helyi tanácsok felelőssége is, hiszen ők maguk hozzák . létre saját felettes képviseleti szervüket. ,

A közvetett választással a helyi tanácsoknak módjukban lesz olyan személyeket választani a fővárosi, illetve megyei tanácsokba, akik várhatóan a legjobban képviselik majd a város, a község, a kerület érdekeit, hangsúlyozom: az össztársadalmi és a helyi érdekek legjobb összehangolásával, a tanács megfelelő megbízatásokat ifi adhat majd az általa megválasztott tanácstagoknak. Módja lesz arra is, hogy — akár a tanácsülés. plénumán — beszámoltassa küldötteit, tehát reálisabb lesz a fővárosi és megyei tanácstagok felelőssége az őket megválasztó tanácsok — rajtuk keresztül pedig a terület lakossága — előtt.

A lakóterület! elv fontossága Jut kifejezésre abban a javasolt rendelkezésben is, hogy e tanácsok tagjait túlnyomórészt a helyi tanácsok tagjai közül kell jelölni, illetve megválasztani, A törvényben százalékos arányt természetesen nem lehet meghatározni — ez túlzott merevséghez vezetne —, de arra gondolunk, hogy a helyes arány körülbelül 75—80 százalék a helyi tanác»- tagok javára.

A javasolt változtatáfioktól azt. várjuk, hogy a fővárosi, Illetve megyei tanácstagok én a helyi tanácsok között a jelenleginél sokkal ‘szorosabb és eredményesebb kapcsolat alakul ki. Mindez tovább érőéi ti állami életünk demokratizmusát is.

Tisztelt Országgyűlési

A törvényjavaslat nem kíván változtatni azon a bevált elven, hogy az általános választásokra a jövőben is négyéves időközökben kerüljön sor. Az eddi© tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnék, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását időben célszerű egymástól elkülöníteni. (A közvetett választással létrehozandó fővárosi és megyei tanácsoknál ez egyébként is törvényszerű. Mivel azokat a helyi tanácsválasztásokat követő egy hónapon belül kell megtartani.) Az országgyűlési és helyi tanácsi választások időpontjának elválasztása azzal az előnnyel jár, hogy vitathatatlanul növeli a helyi választások jelentőségét, ugyanakkor tartalmilag világosabb arculatot kap mind az országgyűlési, mind a helyi tanácsi választás.

Az országgyűlési képviselő, választások során az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak az országos kérdések, a helyi tanácsválasztásoknál pedig Jobban lehet majd koncentrálni a valóban községi, városi problémákra, a most már nagyobb hatáskörrel és lehetőségekkel rendelkező helyi tanácsok eredményeire és további feladataira is támaszkodva.

Ezért tartalmazza a törvény- javaslat átmeneti rendelkezéseként, hogy az 1971-ben esedékes országgyűlési képviselőt és helyi tanácstagi választásokat még egyszerre tartsuk meg s a helyi tanácsok megbízatása két évre szóljon. így megvalósítható a választások időbeli elkülönítése.

Az igazságügyminiszter ezután aláhúzta;

— Választási rendszerünk javasolt módosítása az Alkotmányban rögzített legfontosabb alapelveket változatlanul hagyja. A járási tanácsoknak mint képviseleti szerveknek megszüntetése, valamint a közvetett választások részleges bevezetése azonban érinti az Alkotmány egyes rendelkezéseit. Ismeretes a tisztelt országgyűlés előtt, hogy napirenden van az 1949-ben elfogadott alaptörvényünk módosítása. Az alkotmánymódosítás közeli időpontjára való tekintettel a kormány art javasolja, hogy a választó- jogi törvény módosítása kapcsán most külön alkotmánymó- dosító törvényjavaslat előterjesztésétől az országgyűlés tekintsen el.

A jelen törvényjavaslatban

foglalt megoldási mód, amelyet a 21. paragrafus (2) bekezdése tartalmaz, államjogilag teljesen kielégítő, törvényes és alk otmányos.. A most beterjesztett törvényjavaslat jellege és az alkotmánnyal összefüggő ' rendelkezései azonban megkívánják, hogy az orsággyűlés, kétharmados többséggel fogadja el. Meg vagyok győződve arról, hogy az országgyűlés a kormány előterjesztését elfogadja.

Tisztelt Országgyűlés!

Az országgyűlési képviselők es a tanácstagok választásáról szóló 1968. évi III. törvény módosításáról benyújtott törvény- javaslathoz és annak írásbeli indokolásához az elmondottakat kívántam hozzáfűzni.

A törvényjavaslat összhangban van nagy társadalmi céljainkkal- Nem kétséges, hogy a javaslat, s elfogadása után a törvény rendelkezései szerint megválasztott képviseleti szervek, az azokban dolgozó ország- gyűlési képviselők és tanácstagok nagy mértékben hozzájárulnak majd e célok sikeres megvalósításához. A törvényjavaslat, illetve törvény jó eszköze lesz a közügyekben való részvétel fokozásának, tovább erősíti hazánkban a szocialista demokráciát, amely egyik fontos feltétele a szocializmus teljes fel- épíésének.

, E meggyőződéstől vezettetve terjesztem a jelen törvényjavas, latot az országgyűlés elé. A kormány nevében kérem megvitatását, és az országgyűlési jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottsága által tett módosító . javaslatokkal való elfogadását — fejezte be expozéját dr. Korom Mihály.

•

Az igazságügyminíszter szavai után dr. Varga Péter, a í jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében szólt hozzá a javaslathoz. Ismertetett néhány; a bizottság által elfogadott módosítást, a hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén még tovább fogja erősíteni a választások népfront-jellegét. A hozzászóló Sarlós István fővárosi tanácselnök és Csapó Ernő budapesti képviselők ugyancsak a javaslat de- mokratikus^ vonásait hangsúlyozták. Az igazságügyminiszter válasza után az országgyűlés a választójogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta.

Befejezésül Geiszbühl Mihály Interpellált az építésügyi miniszterhez, a nagypaneles épületek konyháinak energiaellátási problémáiról. A képviselő előadta, hogy bizonyos fajta házgyári lakásokban levő, úgynevezett belső-konyhába, a műszaki előírások szerint, nem lehet gáztűzhelyet állítani, csak villanytűzhelyet, ami a lakóknak is, a népgazdaságnak is anya© szempontból előnytelen.

Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában elismerte, hogy a házgyári technoló©ák bevezetésekor még nem számolhattak teljes mértékben a gáz ilyen nagymértékű hazai elterjedésével. Jelenleg azonban már előkészületben van a megfelelő égésbiztosító berendezéssel ellátott gáztűzhelyek gyártása, egyszersmind intézkedés történt a házgyári tervek átdolgozására, minek folytán 1972 után mar nem épülnek belsőkonyhás házgyári lakások. Az interpelláló képviseld és az országgyűlés a választ tudomásul vette. Az országgyűlés ülésszaka ezzel véget ért.